Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-08 / 210. szám

1998. szeptember 8., kedd : i ,, <. r/ Aktuális 5 ¥ Műi?® Egy hegy megy Bujdos Attila Az akarat mégiscsak képes hegyeket megmozgatni. Lám: az ősi igazságra egy olyan kor szolgáltat bizonyítékot, amelyikről a bölcselők elemzése nyomán joggal feltételez- ■ tűk, hogy képtelen a haladásra. Pedig nem­csak hogy van még progresszió, de ennek mi­benléte sem titok többé: az értékek átrende­ződése produkálja a kívánatos új minőséget. Mert nem titok: a Páncél-hegy érték volt egykor, elválaszthatatlan része mindannak, amit Sárospatakként ismerünk, s ami nem­csak a mi szívünknek oly kedves, de az volt Bessenyei Györgyének, a jogprofesszor Kövy Sándorénak, vagy Szemere Bertalanénak. Ezt a mondhatni eszmei értéket váltják most bi­zonnyal aprópénzre, miután érvénytelen lett a hegyet az elbányászástól megmenteni aka­rók kezdeményezte népszavazás. Egy hegy megy, s nem jön vele szembe egy másik hegy. Valami egymillió forint jön vele szembe, amit részben elvisz majd a referen­dum költsége. De hát mégiscsak bevétel ez, s ha minden igaz: húsz ember munkát, és a vá­ros az útjaihoz követ remélhet a fejtőtől. lm, testé lön az ige: az ideák világánál mennyivel lényegesebb a rációé: emlékek és tra­díciók helyett a pénz, a kenyérkereset. Mammon. Olyan út ez, amelyen egyébként csak a kezdő lépéseket nehéz megtenni. A többi megy majd, mint a karikacsapás, s aligha két­séges, hogy mindig lesz elég készség vála­szolni az új kor új kihívásaira. S ha eladó az egész világ, miért ne lehetne eladni benne a magunkét? Jönnek majd az új emberek, akikaszakértő szemmel mustrálgat- ják a Vörös-tornyot: elmenne-e gabonasiló­nak. Vagy a nagykönyvtárat: elférne benne tán három megye eladatlan léalmája. Vagy az iskolakertet: miért és mivégre susognak itt a stílbútornak való fák. Szép új világ: megérett az idő, hogy meg­tudjuk, mi mennyit ér. Napi árfolyamon. Páncél-hegy: még nem nyílhat bánya Miskolc, Sárospatak (ÉM - PT) - A Kör­nyezetvédelmi Felügyelőségtől (ÉKF) eddig nem rendeltek hatástanul­mányt a sárospataki Páncél-hegyen nyitandó bányával kapcsolatban. Mint emlékezetes: kellő számú szavazat híján érvénytelen lett a vasárnapi sáros­pataki népszavazás, amelyen arról kellett volna dönteni: maradjon érintetlen a Pán­cél-hegy, vagy az önkormányzat által tá­mogatott elképzelés szerint nyithasson ott kőbányát egy vállalkozó. A népszavazás érvénytelensége azonban jelenti azonnal a bánya megnyitását.- A városért aggódók nyertek, mert si­került elérni a népszavazás kiírását. Az önkormányzatiság eszménye sérült, mert a polgárok valamilyen oknál fogva nem mentek el kellő számban kinyilvánítani akaratukat a kérdésben - értékelte az ese­ményeket a népszavazás fő kezdeményező­je, Szendery Istvánné. Hozzátette: ha ne­tán készülne hatástanulmány, azt megtá­madjuk. De az is lehetséges - fogalmazott -, hogy a választások után olyan testület áll fel, amelyik magától is visszavonja ezt a az elhibázott döntést. Kopácsi Éva az ÉKF hatósági igazgató- helyettese szerint a bányanyitáshoz szük­séges hatástanulmány elkészítésének és bírálatának folyamatára 90 nap állna ren­delkezésére a hivatalnak, majd további 30 nap az érdekelt önkormányzatok számá­ra. Tehát ha valamennyi szakhatóság igent mondana is i'á, legkorábbán jövőre kerülhetne sor a bánya nyitásra. A Szécsényben élő Pifka Zoltán bánya- vállakozót is szerettük volna megkérdezni a népszavazást követő további lépéseiről, de többszöri próbálkozás ellenére sem si­került vele szót váltani. Miskolc 2000: a város Miskolc (ÉM) - Miskolc stratégiai tervé­nek, a „Miskolc 2000”-nek széleskörű is­mertetése okán folytatja fórumsorozatát szeptember 9-én délután 3 órától a Tudo­mány és Technika Házában a Társadalmi Egyesülések B.-A.-Z. Megyei Szövetsége az Európai Unió és a város önkormányzatá­nak támogatásával. Ezúttal a városépíté­szeti stratégiáról lesz szó, amelyről Kele­men István ad tájékoztatást. Teleházzal talán könnyebb lenne Tokaj (ÉM - FL, NyZ) - A tele- házakat azért találta ki a Ma­táv Rt., hogy a legkisebb te­lepüléseken is megfelelhes­senek az információs társa­dalom kihívásainak. Megyénk 355 települése közül eddig mindössze 27-ben van tele- ház, de a tegnap Tokajban tar­tott Teleház-Telefalu konferen­cia hatására a számuk remélhe­tőleg tovább nő. A kommunikációs központok kialakítását, a szolgáltatásokat és a pályázati lehetőségeket be­mutató, információgazdag előa­dássorozatot tartott tegnap To­kajban a Matáv ■ Miskolci és Debreceni Távközlési Igazgató­sága. A tanácskozáson polgár- mesterek, alapítványi és ki­sebbségi képviselők, könyvtáro­sok, művelődési házak vezetői vettek részt - mintegy félezren. Mindazok, akik hasznosnak tar­tanák a teleház kiépítését, akik egyetértenek abban, hogy a kis­településen a teleház informáci­ós központként működhet. Csak itt működik fénymásoló, fax, itt lehet használni az internetet, lehet kiadványokat szerkeszte­ni, elérhetőek a helyi, regioná­lis és országos hirdetések, könnyebben lehet például mun­kát keresni. A Tokaji Ferenc Gimnázium nagytermét zsúfolásig megtöltöt­ték a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei érdeklődők. A teleház összefüg­gésében az információról, a vi­dékfejlesztésről. a különböző szolgáltatásokról hallhattak elő­adásokat, de megismerkedhettek a máriakéméndi - dél-dunántúli ötszáz fős település - jól működő házzal és az eszközök beszerzé­sére kiírt pályázati lehetőségek­kel is. Feledy Károly, Kurityán pol­gármestere kérdésünkre vála­szolva elmondta, hogy községük a legutóbbi években komfortos lett, de a teleház hiányzik. Erre van szükségük az általános isko­la tanulóinak és fontosnak tart­ják a vállalkozók és a munka­helyet keresők számára is. Bib­liák István, Izsófalva polgármes­tere szerint „csak” az önkor­mányzat üres kasszája akadá­lyozza a teleház létesítését tele­pülésükön. Szükség volna rá, mert nemcsak a hivatal dolgozó­inak munkáját könnyítené meg, hanem a mezőgazdasági őster­melők, a vállalkozók és a muna- nélküliek életét is. u rtUXCC'T'rtl'uX ;\2 0 í; V ;\¥j Ó-I'i :V Aú^vvvúsíót A kor követelményei­nek megfelelően az információáramlás elő­segítése érdekében fel­tétlenül szükségesnek tartom ennek a bárho­gyan elnevezett intéz­ménynek a létrehozá­sát. A periférikus he­lyeken szinte lehetet­len a televízióban, a rádióban, újságokban közölt híreken túlme­nően információkhoz jutni. A „teleházas” te­lepüléseken viszont tu­datosítani kell a lakos­sággal, hogy mindenki­nek van lehetősége az információk megszer­zésére. A teleház ne a kiváltságosok lehetősé­ge legyen. Teleki Zoltán nyugdíjas S zerintem az iskolá­sok számára a leg­fontosabb a teleház lé­tesítése. Fontos, hogy a gyerekek megtanul­ják a legkorszerűbb kommunikációs eszkö­zök kezelését, hogy szinte ebben nőjenek fel. Fontos emellett a vállalkozók számára is, hiszen kapcsolatot tarthatnak partnereik­kel, a legrövidebb időn belül értesülhetnek a piaci változásokról. Nem fölöslegesen talál­ták ki a telefont, a fa­xot, az internetet. Mindnyájunknak meg kell tanulnunk vele él­ni, vidéken, például nálunk Ongán is. Bolobás Imre postás F aluházunk már van, de egészen biztosan jó lenne egy ilyen tele­ház a mi kis települé­sünkön, Sajósenyén is. Tudom, hogy kevés az önkormányzatok pénze, de távlatokban nem le­het lemondani egy ilyen információs központ lét­rehozásáról. Sőt, a leg­rövidebb időn belül szükség van mindenütt ilyenek kialakítására. A családom tagjai csirke­tenyésztéssel foglalkoz­nak. Vállalkozók, de ar­ra nincs pénzük, hogy például faxot vásárolja­nak. Az ő kapcsolattar­tásukat is megkönnyí- tenék a teleház által nyújtott szolgáltatások. Szekeres Lászlóné, nyugdíjas A felsőzsolcai óvodá­ban dolgozom, óvo­dapedagógus vagyok. In­tézményünkben is na­gyon jó volna, ha lenné­nek számítógépek, lenne fax, működne az inter­net. De ha már ott nincs, legalább a városban le­gyen egy hely, ahol ezt a szolgáltatást a lakosság - mondjuk háromévestől a legvégső korig, tanu­lóktól a vállalkozókig - kipróbálhatná. Gyereke­inket a legmodernebb eszközök használatára kell felkészítenünk, de erre nem minden család­ban van pénz. Kell tehát egy hely, ahol mindenki megtanulhatja és hasz­nálhatja ezeket. Macsuga Györgyné óvodapedagógus A teleházat alkalmas­nak tartom a lakos­ság képzésének, tovább­képzésének, távoktatá­sának megszervezésére. Lakóhelyem, Tardona esetében leginkább ar­ra, hogy a betöltetlen munkahelyekről folya­matosan tájékoztasson. Nagyon örülnék egy te- leháznak, mert ezáltal egy kicsi falu általános iskolásai is bekapcso­lódhatnának a nagyvi­lág vérkeringésébe. Megismernék ezt a me­sésnek tűnő technikát és közben belátnák, hogy kicsiny faluban élünk ugyan, de egyen­rangú részei vagyunk a nagy egésznek. Üveges László tanár Gyógytonra: minél előbb, annál jobb Gyógytorna a megyei kórházban. Megelőzésként is jó lenne. Miskolc (ÉM - PTA) - A gyógytorna módszerei az or­vostudomány minden terüle­tén jól alkalmazhatók, sőt. Egyelőre azonban a lehető­ségek kiaknázatlanok. A gyógytorna módszerei az orvos- tudomány minden területén jól alkalmazhatók, sőt, nagyban segí­tenek a betegségekből való felépü­lésben. A legnagyobb jelentősége azonban mégsem ez, igazán a pre­vencióban, azaz a megelőzésben van nagy szerepe. Egyelőre azon­ban a lehetőségek kiaknázatla­nok, a tapasztalatok szerint az emberek csak akkor fordulnak szakemberhez, ha már betegek.- Az egészségtelen, rossz tar­tás más kisgyermekkorban tet­ten érhető - világít rá Hegedős- né Tucsek Annamária, a megyei kórház gyógytornásza. - Keve­sen tudják például, hogy a cse­csemőt sem szabad addig felül­tetni, amíg magától - körülbelül 6 hónapos kortól - nem próbál­gatja a mozdulatokat. Az óvodás korban még csak-csak tapasztal­ható prevenciós tevékenység - egyre több intézmény vezet be tartásjavító, mozgásórákat. De az iskoláskorban már nem. Pe­dig nont ekkor élesedik a Drob­léma: a gyerekek nehéz iskola­táskákat cipelnek, vagy egész­ségtelen - jóllehet divatos - ci­pőt viselnek. Legveszélyeztetettebb a serdü­lő korosztály, akiknél mindez a hirtelen növekedéssel párosul. Ezért, hogy igen sok kamasz „küszködik” a horpadt mellkas, domború hát” problémával. De sok betegség okozója lehet a lúd­talp kialakulása is: jelentkezhet­nek gerinc vaev csíDŐDanaszok, korábban - 20-30 évesen - kezd­hetnek kopni a porckorongok, eldeformálódhatnak a csigolya­csontok. Ezek olyan panaszok, amelyek normális esetben 60-70 év körül jelentkeznek.- Gyógytornáztatásra azonban máskor - törések, sérülések, más betegségek - esetén is szük­ség van - teszi hozzá Urbán Jó- zsefné, a mozgásszervi és reha­bilitációs osztály vezető gyógy­tornásza. - Nem csak a betegek­től kíván azonban teljes figyel­met és aktivitást a terápia, a gyógytornászok munkáját is van mi nehezítse. Nagyobb össz­hangra és együttműködési kész­ségre lenne szükség az orvosok felől, és kétszer annyi gyógytor­nászra, mint amennyit jelenleg alkalmaznak az intézmények. A megyei kórház mozgásszervi és rehabilitációs osztályának ve­zetője, Simon György véleménye szerint, az egészségügyi főiskola néhány évvel ezelőtti Budapestre költöztetése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a gyógytornász szakemberek nem megyénkben telepednek le. Mint mondta: ha a világnapi találkozók, konferenci­ák nem is oldhatják meg ezeket a gondokat, mindenképp haszno­sak, az új módszerek megismeré­se, a tapasztalatcsere szempont­jából. Nagy lehetőségek vannak például a mostanság kialakuló házi ápolási rendszerben is, amelynek megyebeli lehetőségei­ről, korlátáiról is konzultálhat­nak a szakemberek. A Gyógytornász - Fizioterápiás Világnap alkalmából szakmai elő­adást tart ma a megyei ÁNTSZ székházában a Magyar Gyógytor­nászok Társaság B.-A.-Z. Megyei Szervezete.

Next

/
Thumbnails
Contents