Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-07 / 184. szám

1993. augusztus 7., péntek RMnhi 6 f S5f5'3oríB?j««jbft?y (§|r *\ V ) < ,/VV*^ í j Sátoraljaújhely és környéke 15 év a falu élén Nagyrozvágy (ÉM - BSZA) - Bányász Mihály 1983. szeptember 1-jéveí ke­rült a nagyrozvágyi polgármesteri hi­vatal (akkor még közös tanács) élére. így idén szeptemberben lesz 15 éve an­nak, hogy vezeti a bodrogközi községet, hiszen a tanácselnöki mandátum lejárta után 1990-ben és '94-ben is polgármesterré választották. A nyolcvanas évek közepén komoly ne­hézségek közepette kezdte meg faluvezetői tevékenységét. Beiktatása után néhány hónap múlva megszűntek a járási hivatalok, így kezdő tanácselnök­ként teljesen magára maradt. Akkori problémáin az segítette át - vallja, hogy a község szülöttjeként jól ismerte a helyben élők problémáit. Bányász Mihály úgy ér­zi, ez a helyzet ebből a szempontból sze­rencsés volt, ám komoly terhet is jelentet­tek számára a lakosság részéről rá nehezedő elvárások. A kis- és nagyrozvá­gyi emberek ugyanis problémáik, a közsé­gekben tapasztalható hiányosságok meg­oldását elsősorban a falu vezetőjétől vár­ták és várják el. A jelentős munkanélküliség kezelésére egyedül kevés egy polgármester - mondja bányász Mihály. Ebben az ügyben hely­ben csak annyit lehetett tenni, hogy a he­lyi varrodát a tulajdonos tovább bővítette, így néhány család bár nem túl magas, de állandó jövedelemhez juthat. Bányász Mihály mint elmondja, nem bánta meg az elmúlt tizenöt évet. Jóleső ér­zés számára az, amikor egy felújított, vagy újonnan épült épületet vagy létesítményt átadnak, és tudja: benne van az ö munkája is. Bár sokszor úgy érzi, munkája számos esetben a közvélemény nem ismeri el, en­nek ellenére tudja'azt is, hogy a közéleti te­vékenységnek nemcsak a jó oldalát, hanem a keserűségét is el kell tudni viselni. ; /AM/uoi-i •■'iwkiu _____ • Riese - Hamarosan megtörténik a ricsei önkormányzat által közhasznú munka keretében az idén ültetett tizennégy hek­tárnyi erdőterület műszaki átadása. Au­gusztus 24-én a Miskolci Erdőfelügye- íőség szakemberei veszik át a 3 hektár tölgyest, valamint a 11 hektárnyi akácost. Ezzel a település határában több éve folytatódó fatelepítési program során összességében száz hektár fölé emelkedik az önkormányzati erdőterület nagysága - tudtuk meg Vécsi István polgármestertől. • Karcsa - Dakos Istvánnét választotta meg a helyi képviselő-testület a Karcsai Művelődési és Közoktatási Központ igaz­gatójává. Stumpf Attila jegyző lapunknak elmondta, a tisztet előzőleg betöltő Kar­dos Lajosné megbízatása lejárt és nem in­dult ismét a kiírt pályázaton. Az igazga­tói álláshelyre ketten pályáztak, a képviselők a tantestület és a közalkalma­zotti közösség véleményének figyelembe vételével hozta meg döntését. • Alsóberecki - Szegedre és Ópuszta­szerre kirándulnak augusztus 22-én az alsó­berecki idős emberek. Mint Zuti Lajos polgármestertől megtudtuk, a falu nyugdí­jasai számára minden éven lehetőséget biz­tosítanak arra, hogy eljuthassanak az ország különböző tájaira. Az egynapos kirándulás költségeit a helyi önkormányzat állja. Hollóháza (ÉM - BSZA) - Fel­vette egymással a kapcsola­tot Magyarország azon két települése, amelynek a neve „holló"-val kezdődik. A közeledés a Budapesttől nem messze fekvő, a Világörökség ré­szeként ismert hollókőiek holló­házi látogatásával kezdődött a közelmúltban. A több mint 300 kilométerről érkező delegációt Nagy Ignác, Hollókő polgármestere vezette. Mint kiderült: a két település között számos közös pont van, amelyre a későbbiekben akár szorosabb együttműködés is építhető majd. Ennek első lépését Novák Fe­renc hollóházi polgármester kez­deményezte, hogy az immár ba­rátként kezelt, jelentős idegen- forgalommal rendelkező Holló­kőn megmutathassa magát a zempléni település. A nap folyamán lezajlott be­szélgetések során mindkét köz­ség jelen lévő képviselői meg­egyeztek abban, hogy szükséges Ajándék Hollókőnek - Hollóházától Fotó: Bódisz Attila a megkezdett kapcsolatfelvétel további folytatása. Hiszen elvét­ve az is előfordul, hogy Hollókőn Hollóházát, Hollóházán pedig Hollókőt keresik a kevésbé jól informált turisták. Ha pedig már ennyire eltévedtek, jó nekik megmutatni - legalább fotókon és sajátos emléktárgyakon ke­resztül, milyen is a másik köz­ség. Emellett az elöljárók a talál­kozás során összevetették telepü­léseik költségvetését, infrastruk­túráját és más jellemzőit is. A vendéglátók a hollókőieknek bemutatták a Hollóházi Porcelán- gyár Múzeumát, végigvezették őket a gyáron, ahol először Kört- vélyes István vezérigazgató ismer­tette a látogatókkal a gyár törté­netét, törekvéseit, helyét a világ porcelángyártásában. Az igazgató elmesélte azt is, miként sikerült stabilizálni helyzetüket az 1993-as válság óta. A vendégeket a holló­háziak elkísérték a helyi római katolikus és református templo­mokba, valamint megmutatták nekik a felújítás alatt álló lászlóta- nyai kastélyt is. Kevés jelentkező a gabonaátvevő telepen Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- A vártnál kevesebben ve­szik igénybe a kormány, va­lamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztéri­um (FVM) által garantált bú­zaeladási lehetőséget a Bod­rogközben és Sátoraljaújhely környékén. A gazdák valószínűleg többet várnak az FVM Hivatal által ga­rantált, az 50 tonna alatti mennyiségre vonatkozó, úgyne­vezett intervenciós árnál. A termelők azon része, amely nem rendelkezik saját gépparkkal, még bele sem tudott kezdeni az aratásba. Hiszen a 100 hektár fölötti földterületen gazdálko­dók, az árvíz, a belvíz és a csa­padékos időjárás miatt csúszó aratási időszak szorításában először saját terményüket igye­keznek betakarítani, csak ez­után vállalnak majd bérmunkát gépeikkel. Nádler Miklós, az Abaűj Gabo­na Kft. ügyvezető igazgatója az átvett termény árának kifizetési határidejéről szólva elmondta: amennyiben az átadás megtör­tént, a tennelő aláírta az ellenér­téket tartalmazó dokumentumot, tizenöt napon belül hozzájuthat pénzének hatvan százalékához, míg kilencven napon belül a ma­radékot is kifizetik. Az ügyvezető szerint azonban elképzelhető, hogy a gazdáknak nem kell ki­várni a közel három hónapot, ugyanis - mivel előreláthatólag a vártnál kevesebb gabona érkezik be raktáraikba - hamarabb is fi­zetni tudnak majd. Problémát jelent viszont szá­mukra a búza minősége, ugyan­is az árvíz, a belvíz, valamint a csapadékos időszak magában hordozhatja bizonyos fertőzések lehetőségét - nyilatkozta a szakember. Cégüknek pedig - mivel állami megbízatást teljesí­tenek - az általuk megszabott el­várásoknak megfelelően kell el­járniuk az átvétel során. Kérdésünkre válaszolva az ügyvezető azt is elmondta, hogy - bár a saját maguk által meg­termelt búza megfelelő kezelése az elsődleges céljuk - egyeztetés utána bejelentkezők terményei­nél is elvégzik a szárítás műveletét. Felújított utak a Bodrogközben Két bodrogközi útszakaszt újítottak fel a közelmúlt­ban. Mint köztudott, a kis­térség egyik legnagyobb problémája a településeket összekötő meglehetősen rossz minőségű úthálózat. Mintegy két hónappal ezelőtt azonban Cigánd és Tiszacsermely között lát­tak el új aszfaltréteggel egy több kilométeres út­szakaszt, néhány hete pe­dig Nagyrozvágyot és Pá­cint összekötő műút ka­pott új burkolatot. Mint a Közútkezelő Közhasznú Társaság illetékeseitől megtudtuk: a kivitelezést megpályáztatták és vállal­kozókkal végeztették el. Fotónk Nagyrozvágy köze­lében, az aszfaltréteg lera­kása közben készült. Fotó: Bódisz Attila Nyolcmillió az iskolára Alsóberecki (ÉM) - Két pályá­zat során több mint tízmillió forinthoz jutott az alsóberec­ki önkormányzat. A megyei Területfejlesztési Ügynökség által kiírt pályáza­ton 2 millió 200 ezer forintot kaptak, amiért mezőgazdasági munkagépet, valamint ki­egészítő eszközöket vásároltak - mondotta lapunknak Zuti La­jos polgármester. Az új szerze­ménynyel a helyi lakosság kis- parcellás földjeinek megmű­velését akarja segíteni a helyi önkormányzat. Egy másik pályázat segítségé­vel befejezhetik az Alsóberecki Általános Iskola építését. Az in­tézményt tavaly adták át a diá­koknak, ám egy új szárny létre­hozása még igencsak szükséges­nek látszott. A most elnyert pénzből ezt szeretnék kivitelezni a helyiek. Nemzetközi lett a megyei cserkésztábor Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Százhetvenkét cserkész részvételével zajlott le július 20. és 29. között a Borsod- Abaúj-Zempién megyei cser­kész nagytábor a Zemplén- hegység közepén elhelyezkedő kemencepataki táborozóhelyen. A lelkesedést jellemezte, hogy többen a hivatalos időpontot megelőzve már sátrat vertek, majd szintén három nappal túl is lépték azt. A táborozás célja az volt, hogy a különböző cserkész- csapatok együtt ismerjék meg a cserkészek életvitelét és éljék át a nyári nagytábor érdekes, ám nem túl könnyű programját. Az idei rendezést a sátoralja- úihelvi 768-as számú CseDellénv György cserkészcsapat vállalta* magára. A tábor keretén belül a megyei őrsvezető és segéd­tisztképző megmérettetésre is sort kerítettek. A két különböző tábor között terült el a csapattábor, ahol 7 évestől a 24 éves korig vettek részt a megye minden részéből érkezett cserkészek. Mezőkövesd, Miskolc és Tiszaújváros körzetéből érkezettek mellett kül­földi vendégei is voltak a tábor­nak. Képviseltették magukat er­délyi, szlovákiai cserkészcsapa­tok, ketten pedig a tengeren túl­ról, az Amerikai Egyesült Államokból is érkeztek. Egy németországi cserkészcsa­pat vendégtáborozását a Mobili­tás Ifjúsági Alapítvány segítségé­vel tudták megoldani a szervezők. A tábori programok a túrától kezdődően a térképészeten, a ke­nyérsütésen, a lövészeten át a túlélési módszerek megtanulásá­ig mindent felölelt, ám az okta­tók nem feledkeztek meg a cser­készet általános tudnivalóinak elsajátíttatásáról sem. A résztvevők reggeli trombitaszó­ra ébredtek, tornáztak, majd egész nap különféle programok­kal töltötték el az időt. Mindez jelentősen próbára tette mind- annyiuk fizikai és szellemi fel- készültségét. A cserkészek egy feladat kereté­ben feldolgozták II. Rákóczi Fe­renc fejedelem korát, emellett nagy élményt jelentett számukra az esténként meggyújtott tábortűz. A táborozásra szánt idő vége felé eev 28 fős szlovákiai. Kassá­ról érkezett cserkészcsapat is meglátogatta a kemencepataki cserkészeket. Mint a szervezőktől megtud­tuk: ekkora cserkésztábort még soha nem szerveztek a térségben. Szamosvölgyi Péter táborpa­rancsnok szerint ez az esemény jó példa volt arra, hogy különböző korosztályok, külön­féle kiképzőtáborok és más-más nemzetek cserkészei együtt tud­nak működni. A nehéz helyzete­ket közös erővel, még a nyelvis­meret esetleges hiánya ellenére is le tudják küzdeni. A tábor végén fellobbant záró tábortűznél alig fértek ei a cser­készek. Mindannyian úgy érez­ték, hogy a kemény, de baráti hangulatú találkozó minden résztvevőnek előnyére vált. Egymásra talált a két „holló” nevű

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents