Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

1998. augusztus 6., csütörtök Aktuális 4 Fákat borított a vihar Miskolc (ÉM - BA) - Közepes viharnak számított a tegnapi a szakemberek szerint az okozott károk szempontjá­ból. A lehullott csapadék mennyisé­ge viszont nem elhanyagolható. A miskolci háztetőkön szerdán reggel 4 óra 40 perckor koppantak az első esőcseppek és 8 óra 20 percig 33,4 milli­méter csapadék hullott. Összehasonlítás­képpen: tavaly egész augusztusban 45 mil- liméternyi csapadékot mértek a megye- székhelyen. Megyeszerte adott munkát a vihar a szakembereknek: Kisrozvágyon egy juh- hodály nádfedelébe csapott a villám, nem túl jelentős anyagi kárt okozva. A tűzoltók Szendrőládon házak pincéiből szivattyúzták ki a vizet, akárcsak Miskol­con a repülőtéri felüljáró alól, ahonnan egy autót is kihúztak. Bekecsnél pedig az útra dőlt fát távolították el az egységeik. A megyeszékhelyen a dombos városré­szeken mosta az útra a sarat, a zúzalékot az aláhömpölygő esővíz. A hordalékot a REM-Miskolc Kft.-vel vitette el a városhá­za ezekről a területekről. A polgármesteri hivatalban úgy értesültünk: viharkárok elhárítására nem szerepel a miskolci költ­ségvetésben külön keret, rendkívüli taka­rításra azonban van szerződésük. Az el­végzett munkát az eltakarított sár mennyisége szerint fizetik: köbméteren­ként 1000-1500 forintjával. Az útra borult fát távolítják el a közútke­zelő emberei Tolcsva környékén Fotó: P.T. Valami van a levegőben Miskolc (ÉM - PTA) - Azt nem tudni, a levegőszennyezettségért milyen arányban okolhatók a gyárak, és mi­lyen arányban az autók, de az tény: egyre kevesebb gyárat büntetnek meg a határértékek átlépése miatt. Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség (ÉKF) elsősorban a gyárak közvetlen szennyezőanyag-kibocsátását ellenőrzi - ismertette Temesi György. A cé­gek önbevalló módon küldik el a mérései­ket ellenőrzésre. A felügyelet csupán prob­lémás esetekben mér. Attól függően, hogy mennyire lépték át a határt, pénzbüntetést kell fizetni a gyáraknak. Azok közül is csak azoknak, amelyek már régóta működnek. Az újonnan telepítettek viszont csak akkor üzemelhetnek tovább, ha megfelelnek a környezetvédelmi szabályoknak. A felügyelőség által kivetett bírságok alapján az utóbbi években csökkent a gyá­rak károsanyag-kibocsátása. Amíg hét év­vel ezelőtt 181, addig tavaly csupán 52 eset­ben kellett büntetni. A 131 miskolci telep­hely közül 12 gyár az, amelyik a szennye­zések több mint 96 százalékáért okolható. A levegőben található káros anyagok közül a nitrogén-dioxid leginkább az üzemanyag elégetéséből, azaz a járművek használatából származik. Ez az érték is ál­landó, annak ellenére, hogy nagyobb a for­galom és egyre több autó jár az utcákon. Figyelembe véve azt is, hogy ilyen anyag fűtéskor, is keletkezik. A nitrogéndioxid- koncentráció Miskolcon, Ózdon, Kazinc­barcikán, Bükkszentkereszten állandó, Ti- szaújvárosban csökkenő a tendencia. Koppányi Enikő, a megyei ÁNTSZ la­borvezetője szerint a ’95 utáni mérési ada­tok az ülepedő por és a nitrogén-dioxid te­kintetében tovább csökkentek. Az egyet­len negatív változás a kén-dioxidban mu­tatható ki: Ózdon a tavalyi fűtési idény­ben valamelyest meghaladta az egészség- ügyi határértéket is. A legszennyezettebbek • Kén-dioxid: Sajószentpéter, Ózd, Miskolc. • Nitrogén-dioxid: Budapest, Zalaeger­szeg, Székesfehérvár (Miskolc a 19., Ózd a 27., Sajószentpéter a 33.). • Ülepedő por: Dunaújváros, Kecskemét, Békéscsaba (Ózd a 7., Sajószentpéter a 14., Miskolc a 21.). Drága a dinnye, ezért a kicsi fogy Hejőszalonta, Miskolc (ÉM - FL) - A változatlanul félno­mád körülmények között, családi vállalkozásban gaz­dálkodó dinnyéseket az idén megkárosította az időjárás. Ennek ellenére a piacokon bőségesen van dinnye, de la­posodó pénztárcával érkez­nek a vevők. Felsőzsolcán lakunk és Hejőszalonta határában ter­mesztünk dinnyét évekre visz- szamenőlegesen - kezdi a csalá­di vállalkozás ismertetését Pap Tóth Jánosné a Búza téri pia­con. - Földet a privatizáció után egyre nehezebb bérelni és egyre drágább. Minden évben más, új területet kell keres­nünk, mert a dinnye ugyanazon a földön való újratermesztés esetén fusárium nevű betegsé­get kap. Drágult a fólia, a sár­gadinnye vetőmagjának egyet­len szeméért például elkérnek 10-20 forintot is. Közel 40 ezer palántát ültettünk ki, aminek jelentős részét pótolni kellett, mert az időjárás miatt kipusz­tultak. Ötször-hatszor perme­teztünk...- Az idén volt hideg, eső, köd, még jégverés is - folytatja. A je­lenlegi ár hasonló a tavaly ilyenkorihoz, miközben minden drágult. Mégsem hagyjuk abba, mert ehhez értünk és ehhez vannak meg a gépeink - jelen­tette ki. A Búza téri piacon bősége­sen válogathat a vevő a diny- nyét árusító helyek között. Zsanda Józsefné egy állandó viszonteladó alkalmozottja. Hajnalban feltöltött „dinnye­sátrából” már délelőtt fogytán a dinnye, de hamarosan mögé Az érett dinnye kongó hangot ad, ha ütögetjük Fotó: Bócsi K. áll egy teherautó újabb szállít­mánnyal. Sötétzöld és csíkos görögdinnye a kínálat és ko­pogtatják, lékelik, félbevágják, alufóliával takarják - kívánság szerint. Mikor érett a görögdinnye? A görögdinnye nem képes utóérésre, ezért csak a beérett ter­mést szabad leszedni. Sajnos az érésnek olyan megkülönböztető külső jelei nincsenek, ami alapján könnyen és biztonságosan az érett és az éretlen dinnye különválasztható, ezért az érettséget csak közvetett jelek alapján határozhatja meg a termelő és a vá­sárló is. Ezek a következők: • az érett termés közelében lévő kacsok elszáradnak, • a dinnye kongó hangot ad, ha ütögetjük, • a talajjal érintkező héj sárga, • a héj színe sötét és fényes, • az érett dinnyén a hajnali páralecsapódás erősebb. Kelendőbb a kisebb A dinnyeárusok szerint a ki­sebb dinnyék a kapósabbak. Többen vesznek fél- vagy csak egyetlen szelet dinnyét. Sokan várják, hogy lejjebb menjen az ára - ami valami megmagyarázhatatlan okok miatt mindig csak tízesekre kerekítve „jön ki”. Igaz, egy Sajószentpéterre való őster­melő standján 264 forintot számoltak. Kiss Gyula és barátja két görögdinnyét is vesz és nem kéri a lékelését sem. - Úton, útszélen árusítóktól nem ve­szek. A gyerekeim nagyon szeretik a dinnyét, ezért már akkor is vettem, amikor 200 forintot kértek kilójáért. Egy idős hölgy az egyik standon az előre előké­szített, alufóliába becsoma­golt kis dinnyeszeletek kö­zül választotta ki a legki­sebbet, 65 forintot fizetett érte. Kalocsai Istvánná egy ötkilósnak kinézőt kért, kétfelé vágatta és becsoma- goltatta. - A férjem kórház­ban van, neki viszem az egyiket, a másik az enyém lesz. Rokkantnyugdíjam 17 500, a férjem nyugdíja 20 600 forint. Saját gyógy­szereimért legutóbb 2480 fo­rintot fizettem. Júliusban 10 ezer forintom maradt a rezsi és a gyógyszerek kifi­zetése után, ezt kell egy hó­napra beosztanom. Most megvettem ezt a dinnyét, úgy gondolom, enynyi vita­mint mégiscsak megérdem- lünk - mondta. Lélektani játék filmmel - filmen operaénekes, de azért énekelni jó” - vallják a táborozok A számlap kapuként működik - jelzi, hogy az óra mutatói egy különös időt mérnek Fotó: Bócsi Krisztián „Nem mindenki lesz Varbó (ÉM - SZ) - Augusztus 3-tól 7-ig tart az a filmes al­kotótábor, melynek múltját mókás hangulatú werkfil- mek, díjnyertes mesefilmek és feldolgozásra váró írások fémjelzik. A Varbó melletti tavat elhagyva vezet egy hegyi út, a Fónagyság területén álló erdészházhoz - itt rendezkedett be öt napra a Colo- Pajzs Videósok Egyesülete és egy filmes stáb a forgatásra. Az idei már a hatodik a Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézettel közösen szervezett táboruk - ezúttal a Bükk-hegység lábánál. A Pedagógiai Intézet 1994-ben egy mesepályázatot írt ki, mely­re az ország egész területéről összesen kétszáz kisdiák jelent­kezett. A megírt mesék közül a legjobbat kiválasztva, azt gyere­kekkel együtt filmesítették meg. Ennek eredménye díjnyertes mesefílmük Álomutazás címmel. A siker, a munkakedv, a ren­geteg beérkezett írás a megkez­dett munka folytatását ösztönöz­te. Ezúttal azonban más műfaj szolgált a film alapjául: Fekete Angéla Ütött az óra című novel­lája. Angéla - akinek írásait évek óta ismerik a szervezők - kinőtt már a mesevilágból és arra gon­doltunk, hogy izgalmasabb lenne a tizenévesek (lelki)világát meg­fogalmazni - mondta el Csáki Im- réné, az egyesület tagja és a Pe­dagógiai Intézet munkatársa. így a forgatókönyv alapját egy, az Avason élő iskolás lány története képezi. A kiindulópont korunk aktuális társadalmi, anyagi és családi problémáit veti fel, me­lyek a főszereplőn úgymond le­csapódnak. A valóságból egy ide­alizált világba, majd onnan ismét a realitás talajára visszatérve, sa­ját dinamikus világot alkotva próbál újrakezdeni a főszereplő. Egy nagy lélektani játék ez, mely egyben tanulmány is a film formanyelvének alkalmazá­sára - folytatja a beszélgetést Bodnárné Kiss Viola pszicholó­gus. A történet fő motívumszálá­hoz kapcsolódik a díszletek egyi­ke: egy óra. Ennek szimbolikus jelentésrétegeit kiaknázva és az elkészítés módjával - a számlap kapuként működik - jelzik, hogy mutatói egy különös időt mérnek: ami nem sodorja magával az em­bereket, hanem új lehetőségeket, találkozásokat tár fel. A stáb egyébként kisebb cso^ portokat alkotva dolgzik a napi munkarendnek megfelelően, majd esténként közösen értéke­lik ki a nyersanyagot. A jelme­zeket és díszleteket már a mun­ka egy korábbi fázisában elké­szítették, pillanatnyilag a na­gyobb jeleneteket forgatják- Mindezt profi felszereléssel és szakértő stábbal: kamerák, vágó­asztal, illetve operatőrök, kore­ográfus, pszichológus, díszlete- sek, báb- és gyerekszínészek - és sokan mások - dolgoznak együtt Terveik szerint októberre el­készül a film, melynek címe egyelőre bizonytalan. A készítők remélik, hogy munkájuk gyü­mölcse eljut majd az általános iskolákba, ahol osztályfőnöki órákon vagy mozgófilmoktatá- son akár tartalmilag, akár tech­nikailag hasznos lehetne megte­kintése. És persze az idén is ké­szülnek filmszemlére... Csáki Mária, a rangidős táborozó Nagyon régen járok ebbe a táborba. Az én tevékeny­ségem meg­lehetősen ösz- szetett: szponzorokat vagy szereplőket toborzok, részt ve­szek a látványtervezésben, je­leneteket találok ki, vagy ép­pen szereplőként is játszom. Más írását is ismerem Angélá­nak, bár az egyik túl félelme­tes volt számomra. Ebben a filmben a főszereplő osztály­társát alakítom. A történetet jónak tartom, bár tartok tőle, hogy ez a pár nap kevés a ter­vezett munkákhoz. Fekete Angéla, az ifjú írónő Évek óta fog­lalkozom írás­sal, többféle műfajt kipró­báltam már. Legfőbb vá­gyam, hogy nagy filmeket ké­szíthessek - azaz írhassak, hi­szen a technikai oldalával még ismerkedem. Engem igazán ér­dekel az írás, nem csupán szó­rakozásból. Meglátok valamit - akár egy temetőt este, esőben -, és megindul a fantá­ziám. Örülök, hogy én játszom a főszerepet is a filmben, így pontosan tudom, milyen gesz­tusokra, arckifejezésekre gon­doltam írás közben.

Next

/
Thumbnails
Contents