Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-04 / 181. szám
1998. augusztus 4., kedd AktoáSs 3 101 ■<,’ ;\:.L rgp " ' lures Bujdos Attila Nyilván' i van, aki képmutatónak tartja a Magyar Orvosi Kamara hálapénzről vallott álláspontját: ha már egyszer a magyar társadalomba ennyire beágyazódott szokásról van szó, s ennyire megalázóan alacsony az egészségügyben dolgozók bére, az orvosokat tömörítő szervezet kész eltűrni, hogy a tagjai elfogadják a paraszolvenciát. Kérni persze nem szabad. IVIármost a hálapénz kérdése sokkal bonyolultabb annál, semhogy néhány mondatban szabad lenne véleményt alkotni róla. így biztosan túlzás a kamara által használt érvrendszert képmutatásnak minősíteni. Hiszen tény: az orvosok amúgy valóban keveset keresnek (ki ne ismerne olyat, aki iskolázatlanul is többet visz haza, mint az orvosegyetemet végzett, tudását állandóan gyarapító, idegen nyelveket beszélő és azokon publikáló kiváló szakember). Ez tarthatatlan helyzet, egyike az évtizedek óta megoldatlan társadalmi igazságtalanságoknak. Tény továbbá, hogy egyelőre írott malaszt a betegeknek a megkülönböztetés nélküli gyógyításhoz való joga, s így az orvosok naponta kénytelenek dönteni: ki, mire és mennyire van rászorulva. Ilyen körülmények között könnyen gondolhatja a beteg, hogy jobb elbírálásra számíthat, ina fizet. Nem kötelező elfogadni. Van, akit soha meg sem kísértenek. Van, akit igen, de hiába. Ő is a piacról él, csak neki elvei vannak: arra esküdött, hogy gyógyítani fog, azért pedig megkapja a magáét az államtól. Ma az ilyen embert szentnek és bolondnak is szokás nevezni, csak egyvalaminek nem szokás nevezni: mércének. Márpedig láthatjuk, hogy a hálapénz intézményét a honi egészségügy anomáliái éltetik. Olyan katyvasz ez, amelyben rendet kellene rakni. Ezt lehetett volna azzal kezdeni, hogy a kamara a tűrés helyett a tiltást választja: hálapénzt pedig elfogadni sem szabad. A valósággal magyarázott „egyrészt-másrészt" döntés helyett - ami voltaképpen a betegre bízza, hogy ad, vagy sem - ez egyértelmű helyzetet teremtett volna. Az egészségügy anomáliáiért aligha kárhoztatható beteg érdekét szolgálná, ha tudhatná, hogy a társadalom- biztosításnak már megfizette a gyógyulása költségét. Semmi egyébbel nem tartozik. Legfeljebb hálaszóval, ha nem esik nehezére kimondani: köszöni szépen. A Collegium Musicum sorozat keretében Mátyus Gabriella tartott orgonaestet tegnap Miskolcon a műemlék ava- si református templomban. A műsorban közreműködött Zobay Béla trombitaművész. Fotó: Farkas Maya Sikeres újraélesztés Miskolc (ÉM) - Sikeres újraélesztés történt tegnap délután a miskolci Corvin utcán lévő egyik háziorvosi rendelőben. A rosszullétre panaszkodó szívbetegnek megállt a légzése, vérkeringése. A helyi orvosoknak sikerült ismét életre kelteniük. A beteget a Semmelweis Kórház intenzív osztályára szállították. A hála pénze: tűrik, de nem tiltják Miskolc (ÉM - BA) - Nem legalizálta a hálapénzt a Magyar Orvosi Kamara (MOK). Csupán azt rögzítették a több mint negyvenezer orvost tömörítő szervezet etikai kódexében, hogy eltűrik a paraszolvenciát. Ugyanakkor azt tartják követendő magatartásnak, hogy senki se fogadjon el tagjaik közül ilyen szolgáltatást. Az egészségügyi törvénnyel egy napon, idén július 1-jén lépett hatályba a MOK etikai kódexe. Ennek egyik rendelkezése a hálapénzzel összefüggő szabályokat taglalja. Szó sincs arról, hogy legalizálták volna a paraszolvenciát, csupán azt rögzítették, hogy a jelenlegi jogszabályokkal és a közvélekedéssel összhangban a kamara is eltűri ezt a juttatást. Ugyanakkor az orvos függetlenségét is veszélyeztetőnek minősítik a hálapénzt, amelynek egyik oka az egészségügyi dolgozók megalázóan alacsony fizetésében keresendő, ami mögött viszont az egészségügyi rendszer működési zavara áll. Ugyancsak a kódexben olvasható, hogy az orvosnak olyan magatartást kell tanúsítania, amely mind a beteget, mind a hozzátartozóját arról győzi meg, hogy az orvosi ellátás színvonala független az egyéb juttatástól (az egészség- ügyi törvény rögzíti is a betegRácz Sándor Fotó: Bujdos Attila nek a megkülönböztetéstől mentes gyógyításhoz való jogát). Etikai vétségnek számít, ha az orvos ráutalással kikényszeríti a juttatást - idézi a kódexben foglaltakat Rácz Sándor, a MOK megyei etikai bizottságának elnöke. A főorvos 35 éve praktizál, négy éve áll a megyei etikai bizottság élén. Úgy tartja: a hálapénz rendszere kiterjedt, a gyógyításban érdekeltek igen nagy részének jelenti a valódi megélhetést. Ugyanakkor az általa vizsgált etikai ügyeknek csak elenyésző hányada (70 esetből 3) függött össze a betegtől kapott juttatással. Ezt azzal magyarázza: a paraszolvencia rendszere annyira rögzült a társadalomban, hogy ma ezt többnyire természetes szolgáltatásnak tartják. Az orvosok többsége ugyanakkor helyteleníti, hiszen nemcsak orvos és betege, de orvos és orvos között is feszültségeket okoz - utalt az orvoslással foglalkozók közötti különbségekre Rácz Sándor, aki szerint akkor szűnne meg a hálapénz intézménye, ha az emberekben tudatosulna: az egyéb juttatás nem befolyásolja a szolgáltatás színvonalát, s ha méltó módon fizetnék meg az egészségügyi dolgozókat. Az orvosokat legalább olyan jól, mint a bírákat, ügyészeket. Az új egészségügyi kormányzatnak feltett szándéka határozott lépéseket tenni a hálapénz rendszerének megszüntetése érdekében, de amíg a fenti két feltétel nem teljesül, a kamara hátrányos helyzetbe hozná tagjait a juttatás elfogadásának tilalmával - állította Rácz Sándor, a MOK megyei etikai bizottságának elnöke, amikor arról kérdeztük: miért nem tiltották meg egyértelműen az egyébként általuk is helytelenített hálapénz elfogadását. Mi, mennyi? Meglehetős szemérmességgel nyilatkoznak az egészségügyi dolgozók a hálapénzről. A lapunk által megkérdezettek közül akadt, aki elismerte, hogy alkalmanként elfogadja, de megnézi, hogy' kitől, s azt is mérlegeli: valóban nyújtott-e olyan extrát, amivel rászolgált az ajándékra. A hálapénz nagysága általában a gyógyítással okozott fájdalommal arányosítható: nagy vágásért többet „illik” adni. (A sebészek és a szülé- szek-nőgyógyászok tevékenysége iránt érzik a legtöbb hálát a betegek, a labororvosok, vagy a szemészek munkája iránt már nem annyira.) A hálapénz nem követi az inflációt, s nem ritka, hogy az orvos zsebébe csúsztatott boríték: üres. A lapokban megjelent becslések Magyarországon évente 10-30 milliárd forintra teszik az egészségügyi dolgozóknak juttatott paraszolvenciát. A nekünk nyilatkozók ezt túlzásnak tartják: az élet- körülmények romlásával csökken a betegek „adakozó kedve” is. mS: ! ;< A U I) >:.•/! TK :V'/1: *) A V ;V> 0 • ■ ’: -Vi i l • \\;\! ú O -M :■ ?. 7 : ______. .•—....................................uwvú.—1..A.1 y,.—>--------x—_______: : ____:_____j F e ltétlenül adok. Ez már hozzátartozik a kórházban való jobb ellátáshoz. Végül is ők is közalkalmazottak, én is az vagyok, és tudom sajnos, hogy a fizetés nem igazán megfelelő. Az ember, ha fogad egy orvost, abban bízhat igazán. Azt persze nem hiszem, hogy el is várják. Korábban az is előfordult, hogy visszautasította egy orvos a borítékot. Előre nem tudhatja az ember, ezt ki kell tapasztalni. Mezei Istvánné (40) gazdasági ügyintéző O lyan ez, mint egy rossz beidegződés. Időnként én is adok hálapénzt, mint a gyerek születésénél. Hiába lázadoztam, azért én is reméltem, más bánásmódot kap a kicsi és a feleségem. Máskor, ha nem adtam, akkor is minden rendben volt. Egyébként komoly vitákat kiváltó téma ez - családon belül is. Én mindig azt mondom, nekem sem adnak a szülők semmit a külön foglalkozásokért. De én nem is várom el. Magyar József (31) pedagógus R égen nem voltam orvosnál, de biztosan adnék. Úgy érzi az ember, jobban odafigyelnek rá - akár az orvosok, akár a nővérek. A családban előfordult, hogy kórházba kerül valaki, olyankor én intéztem az ilyen jellegű anyagiakat. Az nem számít, milyen osztályon fekszik, de hogy mi a baja, az már módosíthatja az összeget. Egy szimpla vizsgálatért nem adnék pénzt, de kórházi kezelés során mindenképpen. Csorba István (39) szíjgyártó H ogyne. Többször feküdtem kórházban. A hálapénztől jobban bíznak a betegek abban, hogy oda figyelnek rájuk. Ez persze nem jelenti azt, hogy enélkül nem látnának el minket ugyanúgy. Rengeteget dolgoznak az orvosok és a nővérek is, nincsenek megfizetve. Én ugyan iparos ember vagyok, de sosem fogadtam el senkitől borravalót - bár az egészségügyi dolgozók esetében teljesen más helyzetről van szó. Rakaczky János (79) szabómester I gen, adok. Ugyan édesanyám halála idejéből nagyon kellemetlen élményeim maradtak. Azóta én is voltam már beteg. Akkor azért adtam, mert megérdemelték. Volt, hogy egy orvos visszautasított: köszönöm. de van nekem tisztességes fizetésem. Pedig ez az, amit nem mondhatnak el magukról. Mégsem tartom jogosnak. Hány olyan szakma van, ami nem borravalós, nem is fizetik meg és mégis el kell végezni? Stöckl Éva (52) házvezetőnő A vesztes nem haragszik Bocs, Budapest (ÉM - KI) - A Bocsi Sörgyár Rt.-nek az idén sem sikerült megszerznie a Pepsi-Szigetre szóló kizárólagos sörforgaimazói jogot. Ezt - többek közt - a győztes Dreher Sörgyáraknak a Magyar Narancs című lapban közölt reklámjából tudhatta meg a nagyközönség.- A Magyar Narancsban tavaly a „Bocsesz” című cikkünkben megígértük: az idén Borsodi sört ihat mindenki a Pepsi-Szi- geten. Ez azonban nem sikerült, mert a versenytárgyaláson a Dreher a mi 30 milliós ajánlatunknál jobbat tudott benyújtani - mondta érdeklődésünkre Mikes Tamás, a bocsi sörgyár marketing menedzsere. A szóban forgó lapban megjelent reklámról, amelyben a Dreher saját „győzelmét” adja hírül, és egyben felhívja a figyelmet a bécsiek be nem tartott ígéretére, a menedzser úgy nyilatkozott: hogy azt szellemesnek és igen találónak tartja. Arra a kérdésre, nem gondolják-e, hogy ezzel lejáratták a bécsieket, azt a választ kaptuk, hogy erről szó sincs. A Magyar Reklámszövetség titkára. Nagy Péter az említett reklámot még nem látta, de ha a Dreher valóban így hivatkozott versenytársa alulmaradásáfa, akkor ez etikai kifogásokat vethet fel. Ennek vizsgálatához azonban a magát sértve érzőnek kell a szövetség etikai bizottságához fordulnia - tette hozzá. Arról is érdeklődtünk, nem kifogásolható-e etikai szempontból az, ha egy cég kizárólagosan forgalmaz bizonyos terméket egy eseményen. A reklámszövetség és a sörgyár illetékesei egybehangzóan azt nyilatkozták: a szabadverseny körülményei között ez ellen nem lehet kifogást emelni. Mint mondták: Magyarországon kialakult gyakorlat ugyan még nincs, ám a cégek hatalmas pénzeket fektetnek egy-egy rendezvény támogatásába, és ragaszkodnak ahhoz - legalábbis törekednek arra -, hogy a „kizárólagos forgalmazói” jogot megszerezzék. Folklór a Sajó-völgyben. Színes forgataggal, zenés menettánccal kezdődött el tegnap a III. Sajó-völgyi Folklórfesztivál. A hét napon át tartó eseménysorozat életrehívója és központja Kazincbarcika - az Egressy Béni Művelődési Központ -, de az eltelt évek alatt egyre több Sajó-völgyi települést, az idén nyolcat sikerült bevonni a különböző nemzetek népzenei és néptánc hagyományait felvonultató kulturális programokba. A nyitögálaesten valamennyi együttes közreműködött tegnap. ma a Miskolc belvárosi menettánc után szintén valamennyi együttes fellép este Tapolcán. Fotó: Bocsi Krisztián
