Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-22 / 196. szám
1998. augusztus 22., szombat Kultúra 9 Zempléni Művészeti Napok A Ládafia Bábszínház igyekszik megvalósítani azt a világot, amely a néhai, tradicionális bábszínházak sajátossága volt: bábok faragása, díszletek, színpadocskák építése, szövegfaragás, nézőtoborzás, játszás, vándorlás... A Ládafia Bábszínház ma, szombaton délután 5 órától a Krisztus urunk és az obsitos című vásári játékot mutatja be a tolcsvai római katolikus templom kertjében. Holnap délelőtt 11 órától Sárospatakon a várkertben a Lóvátett kupec, avagy egy vásár különös története című bábjátékkal szerepelnek. AUGUSZTUS 22., SZOMBAT SÁROSPATAK Reneszánsz nap. Várkert. Délelőtt 10 órától este 6 óráig.; Várudvar: reneszánsz lakoma. Este 8 órától. TOLCSVA A Ládafia Bábszínház előadása. Katolikus tempiom kertje. Délután 5 órától. A Budapesti Énekes Iskola koncertje. Katolikus templom. Este 6 órától. AUGUSZTUS 23., VASÁRNAP FÜZÉRRADVÁNY Ä Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje. Kastély- kert. Délután 5 órától. SÁROSPATAK Á Ládafia Bábszínház előadása. Várkert. Délelőtt 11 órától. Auer Vonósnégyes koncertje. Református Kollégium imaterme. Este 8 órától. SÁTORALJAÚJHELY Kávéuzsonna barokk muzsikával. Városháza díszterme. Délután 4 órától. A veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar koncertje. Katolikus templom. Este 7 órától. Barokk lakoma. Városháza díszterme. Este fél 9-től. SZERENCS ____ R eneszánsz nap. Rákóczi-vár udvara. Délelőtt 10 órától este 6 óráig. Reneszánsz lakoma. Este 7 órától. TOKAJ ________ C antemus gyermekkórus koncertje. Református templom. Este 7 órától. KARCSA _____________ Á Budapesti Énekes Iskola koncertje. Református templom. Délután 4 órától. BODROGKERESZTÚR Énekelt történelem - Kobzos Kiss Tamás műsora. Református templom. Este 7 órától. AUGUSZTUS 24., HÉTFŐ GOLOP Nagy Csaba tárogatón játszik. Este fél 6-tól. MONOK __________ Ú j Haydn Vonósnégyes koncertje. Kossuth-ház udvara. Délután 4 órától. PÁCIN ________ Á Ládafia Bábszínház előadása. Délelőtt 11 órától. SÁROSPATAK _____________ Á Szlovák Kamarazenekar koncertje. Várudvar. Este 8 órától. TARCAL Á Jánosi Együttes műsora. Borok Háza. Este 7 órától. TÁLLYA __________________ S zakály Ágnes és Farkas Róza cimbalmon játszik. Katolikus templom. Este 7 órától. • Boldogkői várestet rendeznek a boldogkőváraljai várban - az Encsi Kulturális Napok rendezvénysorozat keretében - ma, szombaton este 8 órától. A műsor első részében a szegedi Molnár Dixieland Band szórakoztatja a közönséget, fél 10- kor pedig tűzijáték kezdődik. • A Miskolci Nemzeti Színház hétfőtől megkezdi a következő színházi szezonra szóló bérletek árusítását. • Az Edith és Marlene című zenés vígjátékot láthatja a miskolctapolcai Akropo- lisz Szabadtéri Színház közönsége augusztus 22-én, 23-án és 24-én (esőnap: 25.). A főbb szerepekben színpadra lép Vincze Lilla, Csepregi Éva, Kecskés Tímea, Nagy Miklós, Tényi Anett, Szirtes László. Az előadást Nagy Miklós rendezte. Tokaji történetek és a történelem Elbeszélések a forradalmakról, a határtalan régiókról, és vágyott viták a versekről A fórumon megszámlálták a felszólalók perceit Fotó: Séllei Zsolt Filip Gabriella Tokaj (ÉM) - Régiók határok nélkül, forradalmak befejezetlenül - ez volt az idei Tokaji (rótábor központi témája. A szerdán befejeződött háromnapos tanácskozás végén többen is úgy fogalmaztak: most kellene kezdődnie a tábornak.- Nem vitatom ennek a témának a jogosságát, de be kell vallanom: engem kevéssé érdekelt - kezdi a tábor értékelését Bállá D. Károly, a Kárpátalján élő magyar költő, szerkesztő, aki rendszeresen részt vesz a tokaji táborokban, sőt többször szerepelt itt felkért előadóként is. Meg sem nyitott vita- Az írótábor kuratóriuma által kitűzött téma nagyjából behatárolta az első két napunkat - folytatja Balia D. Károly. - Ez csak részben hozható kapcsolatba az irodalommal. Egyrészt a régiók problémájáról esett szó, másrészt pedig a forradalmi hagyományokról. így a felszólalások többsége nem volt irodalmi jellegű. Persze, lehet egy írótábor témája is ez, de így az ezredvégen elég sok szakmai fórumon, szakavatott tudósok részvételével foglalkoznak hasonló kérdésekkel. Minderről nekünk, íróknak is lehet véleményünk, és beszélnünk is kell erről, de sajnálom, hogy a bennünket sokkal inkább foglalkoztató témákra nem maradt idő. Balia D. Károly- A kuratórium vezetője kérte is, mondják el az igényeiket, tegyenek javaslatokat: mi legyen a következő évi téma? Miről kellene Tokajban beszélni?- Mindenképpen szakmai kérdésekről, az irodalom belső ügyeiről, az irodalom tagoltságáról. Meg kellene találni azokat a lehetőségeket, azokat a csatornákat, ahol a kettészakadt vagy sokfelé szakadt magyar irodalom találkozhat. A kettészakítottságon nem territoriális szétszakí- tottságot értek csak, és talán nem is elsősorban, hanem azt látom, hogy bizonyos eszmevonulatok mentén, bizonyos irányzatok mentén szétszakítottság van a magyar irodalomban, klikkesdi van a magyar irodalomban, kiszorítósdi van a magyar irodalomban. Fontosnak tartom, hogy ez a szétdaraboltság megszűnjék. Ez természetesen nem egységesítést jelentene, nem összemosást - hiszen attól jó a magyar irodalom, hogy sokféle, hogy sokszínű. Az viszont nem normális, hogy ezek a csoportok nem nagyon vesznek tudomást egymásról. hogy kölcsönösen elhárítják a másikat. Ha valamiről, erről például érdemes lenne beszélni. Meg kellene keresni azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek alapján ezek az irányzatokat kommunikálni tudnának, kölcsönösen megtalálnák egymásban az értéket. De rendezhetnénk irodalomelméleti vitákat is! Ott is sok tisztázandó kérdés van. Meg tudja valaki mondani például azt, hogy mi ma a vers? Ki kellene jelölni az újabb értékrend határait, vagy legalábbis meg kellene próbálkozni ezzel... Jelen - jövőre hidásztva- Nagyon sok értékes előadást hallhattunk, de tapasztalnunk kellett, időnként elbeszéltek egymás mellett a felkért írók, irodalomtörténészek - fogalmazta meg röviden a véleményét Serfőző Simon Miskolcon élő költő, a tábor kuratóriumának tagja. - Ez azzal is magyarázható, hogy mindenki becsülettel felkészült az elég tág konkrét témaválasztási lehetőségeket adó felszólalására, és igyekezett gondolatmenetét elfogadtatni a hallgatósággal. Mindent összevetve szerintem elégedetten távozhat Tokajból az, aki olyan szándékkal vett Serfőző Simon részt a tábor munkájában, hogy jobban megismerheti az 1848-as forradalom hatását a közép-európai térségre. Aki erről akart többet tudni, ebben a témában akart elmélyülni, annak minden bizonnyal fontos és gondolatokban gazdag tanácskozása volt. Ám akik azt várták ettől a tábortól, hogy csak az irodalomról szóljon, azoknak nyilván csalódást okozott. De az alkalom, a 150 éves évforduló adta, hogy ezt a témát napirendre tűzhette a tábor. A tervek szerint jövőre viszont irodalomközpontú lesz a tanácskozás. Pontosan még nem határozta meg a címet a kuratórium, de szó lesz az irodalom autonómiájáról, az irodalom szekértáborairól, széttagoltságáról, és ennek a hasznáról, mert a széttagoltságnak bizonyos haszna is van... A múlt is a jelenről szól- Nekem azért nehéz értékelnem az idei tábort, mert fontos feladatom volt a téma kimunkálásában - mondta Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész, az írótábor kuratóriumának tagja. - Tulajdonképpen izgultam, hogy' sikerüljön. Azt hiszem, hogy a külföldi előadók új-új távlatokat nyitottak az irodalom közép-európai közérzetéről, az egymáshoz fűződő kapcsolatok átalakulásáról. Sok fontos gondolatot hallhattunk, és remélem, hogy a résztvevőkben is sok minden meggyökeresedik ebből.- A táborzárás előtti szabadfó- rumon többen indulatosan hiányolták az irodalmat...- Ez félreértés. A fórumon nem az irodalomról, nem esztétikai, irányzati kérdésről volt szó. Arról beszéltek: hogy jut el az irodalom az olvasóhoz. Az intézményrendszer - a kiadók, a könyvtárak, a könyvkereskedelem - működéséről beszéltek. Ez végül is szociológiai kérdés, hiszen az irodalom és az olvasó kapcsolatáról volt szó. Az előző két napon pedig arról beszéltek, hogy az irodalom tükrében miképpen jelenik meg a történelmi emlékezet. Közép-Európában a történelmi emlékezetet írók formálták - 150 éve, 100 éve és talán ma is. Ha történelmi emlékezetről beszélünk, akkor tudni kell, hogy a történészek viszonylag kis mértékben formálják a történelmi emlékezetet, sokkal nagyobb mértékben alakítják az írók és a tankönyvek. Mit tud az átlag magyar ember az 1848/49-es forradalomról és szabadságharcról?! Nem ismeri a hadtörténeti múzeum kutatásainak részleteit, hanem azt tudja: mit üt Petőfi Sándor arról a bizonyos március 15-i napról, tudja a Nemzeti dalt, és olvassa a Kőszívű ember fiait - nem a történészek vaskos monográfiáit...- Lehet-e a történelemről úgy beszélni, hogy ne keveredjék a politikával?- Én azt hiszem, hogy' soha nem lehet a történelemről úgy beszélni, hogy ne a jelenről beszéljünk. Aki ma a történelemről beszél, az mindig saját magáról beszél, a jelenről beszél, és arról, hogy mit is akar holnap. A történelem szerintem nem más, mint a történelemről mondott történetek összessége. Kiss Gy. Csaba A tábori kitüntetett. László Noémi korábban nem járt Tokajban, az idén mégis neki ítélték a Tokaji írótábor díját. A fiatal költőt Kántor Lajos ajánlotta az írók, költők, szerkesztők figyelmébe. László Noémi megköszönve a díjat arról szólt: legmkább azért örül, mert erdélyiként kapta meg az elismerést. Képünkön Gál Sándor köszönti a kitüntetettet, mögötte Kántor Lajos és a kép bal szélén Székelyhídi Ágoston. Az Illyés-díjas. A Tokaji írótáborban vette át Lackfi János költő, műfordító (képünkön középen) Hubay Miklóstól, az Illyés Alapítvány kuratóriumának elnökétől az idei Illyés-díjat. A kétévenként kiadott kitüntetés azt illeti meg, aki sokat tesz a francia irodalom népszerűsítéséért. Lackfi János, akinek már több saját kötete is napvilágot látott, az utóbbi időben hét francia könyvet fordított magyarra. Fotók: Séllei Zsolt
