Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-21 / 195. szám
1998. augusztus 21., péntek .f í | tW1 ! \v Aktuális 3 :< t) '■[■'.\'j A Ú ^ ®e Ünnepi csúcs Filip Gabriella A csúcs a fővárosban van. Mindig ott a legnagyobb az ünnepség, de nem biztos, hogy legnagyobb az ünnep. Mi, linden falu, minden város igyekszik emlékezetessé tenni augusztus 20-át. Köszöntő, megemlékezés, kenyérszentelés, néptáncosok, közös bál... Ha futja, egy kis tűzijátékot is rendeznek. Persze, a központi ünnepséget ettől még a fővárosban tartják. A menetrend évről évre ugyanaz: zászlófelvonás, tisztavatás, ünnepi műsora várban, Szent Jobb-kör-, menet, tűzijáték... Rendjén is van ez így. Az itthoni ünnepségek után, vagy két rendezvény között megnézzük a tévéközvetítést vagy az összefoglalót. A fővárosi rendezvényekkel egyik település sem versenyezhet, de nem is mondhat le a maga ünnepségéről, a maga ünnepéről. Ha nem telik tűzijátékra, nincsenek a faluban se néptáncosok, se pávakörösök, ha nem jön ide híres szónok, a helyiek meg nem szívesen szerepelnek, ha nincs a faluban egy öreg, aki sokat tud a múltról, sokat olvasott Szent Istvánról, ha már papja sincs a falunak, ha a szentmise ezen a napon is elmarad, ha nincs közösségi ház, ha elvadulta köztér, akkor is ünnep lehet az ünnep. Ezt a nehezen meghatározható érzést, ezt az emelkedettséget, ezt a megtisztulást persze valahogy belül érzi az ember. Legyinthetnénk is a külsőségekre. Legyint- hetnénk, ha nem tudnánk: milyen jó ha megtisztálkodik, ha ünneplő ruhát ölt az ember, ha a környezete is megújul, ha csak egy pillantást vethet a szélben lobogó nemzetiszinű zászlóra. Apropó: lobogó! Az sincs mindenütt. Állítólag Ároktőn zászlóra sem tellett. Ha mégis átérezték az ott élő emberek, hogy az övék is ez a nap, akkor az övék lehetett az ünnepséghez képest a legnagyobb ünnep. Nemzeti színek nélkül Ároktő (ÉM - SZ) - Ároktőről telefonált egy olvasó szerkesztőségünkbe, aki érte- tetlenül tapasztalta, hogy a községben üresen áll minden zászlótartó Szent István király ünnepén. Ennek okait Ároktő polgármesterétől próbáltuk megtudni, Ihászy Ernőné válaszából azonban hiányoztak a valós indokok.Mint azt kérdésünkre hangsúlyozva elmondta, semmilyen politikai oka nincs annak, hogy nem kerültek a zászlók a helyükre. Augusztus 20-a a község számára is fontos ünnep, a zászlók hiánya nem az érdektelenség jele. Indoklásában a véletlenre hivatkozott, s közben utalt az anyagi háttér hiányára, mely elegendő zászló vásárlását tenné lehetővé, illetve a tisztítás problémáira is. Vitte volna, de ráesett Ózd-Bánszállás (ÉM) ~ Az egykori, elhanyagolt Ózd-bánszállási bányatelepen önkényes épületbontás során esett rá tegnap délután K. Zoltán bánszállási lakosra egy több tonna súlyú födémgerenda. A 46 éves férfi valószinúleg azonnal életét vesztette. A helyszínre érkező, életmentésre hívott tűzoltók közel húsz perc alatt távolították el az áldozat teljes testére nehezedett súlyt, a mentők viszont már nem tudtak segíteni. Pataki polgárok Sárospatak (ÉM) - A sárospataki ünnepi megemlékezésen díszpolgári címet kapott Kováts Dániel, a Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott tanára, Pro Urbe-díjat Lázi János, a tüdőgondozó egykori vezetője. Új iskolaszámy Kistokaj (ÉM - BA) - Iskolai avató ünnepséget tartottak tegnap Kistokajban, ahol a tíz éve épült oktatási intézmény kapott új épületszárnyat. Az iskolabővítést a helybéli gyermeklétszám egy évtizeden belüli megduplázódása indokolta. Szeptemberben kétszázan kezdik meg itt a tanulmányaikat. Az építkezés nyolcmillió forintba került, ennek felét pályázaton nyerték, négymilliót pedig az önkormányzat állt. Az új szárny két tantermet, egy számítógépes termet és a tanári szobát foglalja magában. István király, a püspök és Jókai Tőkés László a megmaradás üzenetét és a szólni akarás szükségszerűségét hirdette Tardona (ÉM - NyZ) - „Magasra hegyre menjünk fel..." - idézte tegnap Ézsai- ás próféta könyvéből Tőkés László püspök a tardonai ünnepi istentiszteleten. De nemcsak augusztus 20-át, hanem az első falunapot is ünnepelték ezen a napon a helybeliek. Az ünnepség a fogorvosi rendelő átadásával kezdődött, majd a helyi és a sajóvelezdi iskolások műsorával folytatódott a falunap.- Az elmúlt években nem volt falunap - utalt röviden a múltra Tóth József polgármester. - Az 1848/49-es események 150. évfordulójának tiszteletére szerettünk volna nagyszabású rendezvényt szervezni, és régóta tervezzük azt is, hogy a református templomban is adózunk Jókai Tőkés László a tardonai templom szószékén Fotó: Vajda János nagyságának. Úgy mesélik, hogy bujdosása idején Jókai mindig a templom utolsó padsorában ülve vett részt az istentiszteleteken. A tegnapi ünnepnap sokak számára azért is fontos volt, mert itt hirdetett igét Tőkés László, a Királyhágómellék i Református Egyházkerület püspöke.- Messzelátásra van szükség. Magas hegyre kell felmenni, a szó minden értelmében. Magas hegyre hívogat Ézsaiás próféta is - magyarázta az ünnepi alkalomra kiválasztott bibliai szövegrészletet Tőkés László.- Megmaradásunkról üzen ez a mai nap - mondta a püspök -, de az se feledjük: az ezredforduló küszöbén a megszólalás az élet megnyilvánulása. Szólaljon meg népünk, és fejezze ki örömét, bánatát, igazát, követelését... Vissza Európába és a szülőfaluba Az állam azon segíthet, aki maga is tenni kíván sorsáért Hercegkút (ÉM - PT) - Az ünnep üzenetéről és a kormány szándékáról beszélt a szülőfalujában rendezett ünnepségen Stumpf István miniszter. A választók többségének akaratából hatalomra került új kormány, az emberek által a remény kormányának nevezett államvezetés azt szeretné elérni, hogy Magyarországon ismét becsülete legyen a családnak, erényt jelentsen a tisztességes munka, elismerjék a tehetséget, és a tudással is előre lehessen jutni a társadalmi ranglétrán. Erről Stumpf István, a Miniszter elnöki Hivatal minisztere beszélt az augusztus 20-án, szülőfalujában megtartott ünnepi beszédében. Stumpf István szerint az új kormány eltökélt a cselekvésre, hogy Magyarország, a Szent István-i örökség nyomán visszatérjen Európába. A miniszter kifejtette: az állam segítségére szeretne lenni polgárainak, de ez csak akkor lehetséges, ha az ember maga is javítani kíván sorsán. A szónok megemlékezett szűkebb pátriája, Hercegkút kétszázötven éves fennállásáról is. Elmondta, hogy az itt letelepedett svábok a munkájukkal, szorgalA miniszter szegte meg az új kenyeret Fotó: Puskár Tibor mukkal bebizonyították: ehhez a nemzethez tartoznak. Abban, hogy ez a kis közösség mindmáig megőrizte tisztességét, és kultúráját, a hit nyújtott el- apaszthatatlan forrást. A hit ugyan személyes ügy, de kultúrateremtő és -őrző ereje semmivel nem pótolható az együvé tartozók számára. Stumpf István bejelentette, hogy a kormányzat napokon belül másfélmilliárd forint sorsáról dönt, melyet a belvízkár sújtotta területek polgárai kapnak meg. Kitüntetettek Budapest (MTI) - Megyénkből eredményes népművelő munkája elismeréseként Népművelésért-díjat kapott Hadobás Sándor, az izsófalvi Izsó Miklós Művelődési Ház igazgatója, és Halász Magdolna, a sárospataki Városi Könyvtár igazgatója. Kiemelkedő közművelődési tevékenysége elismeréseként a Bessenyei György-dí- jat Sajó Attila, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója kapta meg. A magyar múzeumügy érdekében kifejtett kiemelkedő munkája elismeréseként vehette át a Móra Ferenc-díjat Viga Gyula, a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei múzeumi szervezet igazgatóhelyettese. A Vám- és Pénzügyőrség Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Pai'ancsnoksága augusztus 20-a alkalmából kitüntetéseket és elismeréseket adományozott személyi állománya több tagjának. Vám- és pénzügyőrségért érmet kapott Prókai Béla határőr dandártábornok, a miskolci Határőr Igazgatóság igazgatója. Dudás József, a Magyar Államvasutak miskolci üzletigazgatóság vezetője és éremmel tüntették ki Babis Jánosnét a megyei parancsnokság titkárnőjét. Megújult templom, megújul az élet Perkupa (ÉM - Hl) - A templom falára festett képekkel az egész keresztény hitvallás elimádkozható, mondta Seregély István egri érsek a perkupái római katolikus templombelsö felújítása alkalmából szerdán tartott ünnepségen.- Nem először járok Perkupán. A település római katolikus temploma szinte a szemem előtt szépült meg. Az elmúlt évben végzett külső tatarozás után most a belseje is megújult. A falakra festett képekkel az egész hitvallásunk elimádkozható. Az alkotások beszélnek az angyali üdvözletről, a pásztorok imádásáról, arról, hogy Jézus köztünk, emberek között járt, és értünk keresztre feszíttetett, majd feltámadt. Ebben a megújult templomban a keresztény élet is megújulhat - fogalmazott Seregély István. Az érsek, mielőtt az egybegyűlt hívek előtt áldást mondott a Szent István ünnepére befejezett munkára, visszatekintett István király történelemformá- lő tevékenységére. Mint mon||| -í Seregély István áldotta meg a templomot Fotó: Farkas Maya da: István király rendelte el, hogy minden 10 falu templomot építsen, és dicséretet érdemelnek azok az emberek, akik ma is szükségét érzik, hogy templomuk kívül, belül egyaránt rendben legyen. A templom falfestményeit Soltész József, a miskolci katolikus gimnázium pedagógusa készítette. Ő varázsolta újjá a szobrok színezését is.
