Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-18 / 193. szám
1998. augusztus 18., kedd Kultúra 7 Képek a szülőfaluban Bogács (ÉM) - Fehérvári Istvánná Makó Lívia festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás augusztus 19-én, szerdán délután 4 órakor a bogácsi Művelődési Házban. Az alkotásokat Szajlai Sándor polgármester ajánlja az érdeklődők Figyehnébe. Köszöntőt mond Hegyi Imre, a Bogácsi Kör elnöke. „Bogácson születtem, ma Miskolcon élek, de Dél-Borsod, különösen Bogács, Mezőkövesd és Cserépfalu máig meghatározó helyek az életemben - vallja az alkotó. - Az általános iskola első éveit Bogácson jártam, a felsőbb évfolyamokat pedig Mezőkövesden. A bogácsi és mezőkövesdi gyermekkor, az ekkor hallott mesék és történetek máig meghatározó élményanyagot jelentenek számomra; Szerencsésnek mondhatom magam, hogy a Ma- tyófóld két híres mestere. Pető János és a már elhunyt Dala József segítette kezdeti alkotói szárnypróbálgatásaimat. Később a sárospataki tanítóképzőben is lehetőségem volt, hogy fejlesszem a rajzkészségem. A pályakezdés első évei Bogácshoz kötnek, ahol az általános iskolában négy évig tanítottam. Képeimből talán kitűnik, hogy tisztelem és szeretem a természetet, csodálom változásait. Festményeimen az erdő és a vízpart világa, a fa és a víz mint tájelem szinte állandó motívumot jelentenek.” A művésznő Miskolcon lakik - a Szilágyi Dezső Általános Iskolában tanít, de a szülőföld és a térség varázsa miatt másfél évtizede a hétvégeket és az egész nyarat Cserépfaluban tölti, képei jelentős részét ott készíti. Bogácsi tárlata augusztus végéig tekinthető meg. A cserépfalui műteremben Barlangi nyárbúcsúztató Aggtelek (ÉM) - Nyárbúcsúztató koncertet ad a Molnár Dixieland Band Aggteleken, a Világörökség részévé nyilvánított Baradla-barlang hangversenytermében augusztus 22-én, szombaton délután 4 órától. Másnap, vasárnap délelőtt 11 órától nyárbúcsúztató kamarakoncert keretében Ella Péter (csembaló) és Nagy Csaba (tárogató) játszik a műemlék református templomban. A kamarakoncert bevételét az Aggteleki Nemzeti Park igazgatósága a templom felújítására ajánlja fel. • Varga Rudolf: Leveleket írató bogár című, az író-rendező filmforgatókönyveit tartalmazó kötetének bemutatóját tartják ma, kedden délután fél 5-től Miskolcon a TIT Kazinczy-klubban. A könyvet Fecske Csaba ismerteti. • A magyar Continental Singers ad koncertet augusztus 23-án, vasárnap este 6 órától Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. A nemzetközi Continental Singers magyar csoportja Van remény címmel augusztus elején kezdte országos turnéját, s mint minden évben, most is Miskolcon tartják a zárókoncertet. A 24 tagú együttes zeneszámai a reménység, a bizakodás és a hit jelszavain alapulnak. A koncertre jegyek már válthatók 300 forintos áron a Rónai Művelődési Központban (Miskolc, Mindszent tér 3. Tel.: 46/342-485). • A hatodik alkalommal szervezett békési nemzetközi művésztelep negyven hazai és külhoni résztvevőjének mintegy másfél száz műve látható a Békési Galériában október közepéig. Az idei békési művésztelepen a Körös-parti városhoz kötődő hazai művészek mellett Kubától Románián át Izraelig és Üzbegisztánig tucatnyi ország alkotói képviseltették magukat. Lovagias lakoma a lovagokkal Századokkal forgattatott vissza a vén idő kereke a Diósgyőri vigasságokon Fotó: Dobos Klára Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Nagy Lajos király volt a Diósgyőri vár vendége az elmúlt szombaton. Köszöntésére eljöttek a kassai lovagok, és természetesen a diósgyőriek... A lovagok „verekedtek” karddal, buzogánnyal... Aztán tüzes nyilak szálltak a bástyák felé. Mindeközben a várárok beli nagy lakomán kiosztatott ötezer porció babgulyás. Nagy Lajos összességében elégedett lehetett. Bár egyesek hallották: mesélte az öreg király, hogy az ő idejében kicsit másképp zajlottak a lovagi tornák. Nem tartotta például olyan jónak. hogy egy kis színpadon vívtak a lovagok, és mivel az egész várárok sűrűn telítve volt emberekkel, csak kevesen láthatták a lényeget élőben. (Mert neki(k), a „Okleveles” vigasság 1368-ban Nagy Lajos szabad királyi várossá nyilvánította Kassát. Az oklevelet itt, Diósgyőrben adták át. tudtuk meg Lovász Emese régésztől, a vigasság várúrnőjétől. Az eredeti oklevél most is Kassán van a múzeumban. Május 11-én a kassai polgármester ünnepélyes keretek között ennek egy kitűnő másolatát adta át Miskolc polgármesterének. A régi - és a nemrégi - esemény kapcsán gondolták úgy a szervezők, hogy meghívják a „kassai lovagokat”, és közösen adnak műsort. Lovagi torna a Diósgyőri várban régieknek tényleg a bajvívás volt a lényeg. A mai közönség számára viszont ez így „kicsiben” nem olyan izgalmas.) De csodálhatta a király - tán még irigyelte is az utókortól - a várfalon két helyen is feszülő vásznat, melyekre kivetítve érzékelhető volt a színpadi történés. Lelkesedett - szép szervezési párhuzam mikor a múlt ívesen suhanó tüzes nyilai után rögtön „tüzes rakéták" kezdtek durrogni, gyönyörű pörgő spirálokkal, színes csillagokkal világítva ki a számára oly kedves - bár mára kicsit romosabb - várat. (A pirotechnikusok kitettek magukért, gyönyörű tűzijátékkal sikerült elkápráztatniuk a közönséget!) Arra nem emlékezett a király, (nem csoda, a néhány évszázad kicsit szenilissé teheti az embert), hogy szükséges-e az ilyen eseményekhez ágyúkat dörren- teni. Pláne ha ennyien vannak a várárokban, ráadásul sok kicsi ember is, akik bizony a durranások után percekig tartó reszkető zokogással bújtak szintén a fülükhöz kapó szüleikhez. (Jó, a jó Lajos talán kicsit már süket, őt nem zavarta...) Tagadhatatlanul „lovagias” ez a már negyedik éve megtartott program, hiszen a 150 forintos belépőért az érdeklődő már a bejáratnál megkapta a kedves kis kerámiatálkáját (a műanyag kanál már nem nagyon illett hozzá, de ez nem számít), idővel a tálbavalót is megszerezhette, és a lakoma mellé ott voltak a programok: a lovagi torna, a táncok, a kellemes reneszánsz muzsika, no és a csúcs: a tűzijáték. Mindez a városnak nem kevés pénzébe kerülhetett. És a város mégis vállalta. Személyesen Kobold Tamás polgármester szorgalmazta a Diósgyőri vigasságok - a közös műsoros vacsora - hagyományát. Nagy Lajos ilyen vigasságot nem láthatott Diósgyőrben. A történelemkönyveket lapozgatva a leg- újabbkori sörös-virslis majálisok fejezetnél találhatott hasonló békés tömegnyomort. De félre a félmúlttal! Mert mi is a lényeg? A ceremóniamester, M. Szilágyi Lajos így fogalmazott: „Vigadjunk most, hiszen királyunk szereti, és keresi az ünnepi alkalmakat. Nem a szórakozási vágy, nem a pompa sze- retete hajtja, hanem az élet megszépítésének vágya, mi oly mértékben gyökerezik lovagi lelkében...” Talán maradt valami mára is a lovagi lélekből?! A Diósgyőri vigasságon a MÁV Fúvószenekar, a Vagantes együttes, a Kassai és a Diósgyőri Történelmi Haditomaklubok. a Pa- vante Történelmi Táncszínház, az Avas, és a Répáshutai Táncegyüttes programját élvezhette a közönség. Könnyű kis kalandok, hirtelen jött szerelmek A potyautasnak tapsolhatunk a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A potyautas jegy nélkül száll fel a hajóra. Nem Amerikáért hanem a szerelméért vállalja a kalandot Végül ő is és alkalmi szobatársa is megtalálja párját - potyán. A potyautas zenés vígjátékot Zubornyák Zoltán rendező bevallottan Vida Péter kedvéért választotta, és ajánlotta a Kecskés és Társa Műsoriroda számára: jutalomjáték lesz színésznek, jó szórakozás a közönségnek. Persze, a rendező is tévedhet. Vida Péter valóban kedvére komédiázhat, jobbnál jobb apró ötletekkel lepi meg a közönséget, muszáj figyelni rá, még akkor is, ha éppen az ágy alatt lapul. De nemcsak ő kapta jutalmul ezt a játékot. Láthatóan a többi színész is kedvére mókázik. És persze sok-sok népszerű slágert hallhat a közönség. Csupa fiatal utazik Deval-Ná- das-Fényes zenés vígjátékában az Ile-de-France-on Amerikába. Nemcsak az utasok, a hajó személyzete is innen van még a harmadik X-en, sőt a két kis hajósinas alig túl az elsőn. Talán ennek az életkorbeli hasonlóságnak is köszönhető, hogy nagyon jól tudnak együtt játszani. Csupán a gazdag amerikaiként színpadra lépő Sárközi József kénytelen kissé rájátszani a szerepére. Igazán figyelemre méltó Figurát teremt, de minden bizarrsá- ga és bőkezűsége ellenére sem hihető, hogy milliomos lenne. Az pedig végképp titokban marad, mikor tetszik meg neki az éppen gazdag férjre vadászó Martine (Kecskés Tímea). Nem a szerelem hiányzik ebből a kapcsolatból, azt ilyen esetekJeggyel és jegy nélkül utazók a hajón... (Az esernyővel Vida Péter) Fotó: Séllei Zsolt ben nem is várja el senki, de az első találkozás valahogy elmarad (vagy csak mi nem vesszük észre). Ugyanilyen láthatatlanul születik meg a szerelem a két főszereplő (a két utcabeli fiatal, a hajón kényszerű lakótárs), Martine és Roul között. Kecskés Tímea és Vida Péter egymásra talált a komédiázásban, az énekük és táncuk is összecsiszolódott, láthatóan becsülettel megdolgoznak ezért a könnyednek tűnő össziátékért. De a bontakozó szerelmüknek semmi jelét nem adják. Mintha csak a forgatókönyvíró és a finálé kedvéért borulnának össze az előadás végén. Egyikük arcán sem látszik, hogy felfigyelne a másikra. Nem tűnik fel, mikor néz először a férfi a nőre - mint férfi a nőre, és viszont. A szerelmet is potyán kapják. A potyautas című zenés komédia szereplői minden megrázkódtatás nélkül veszítik el álmaikat. és könnvedén nverik el a boldogságukat. Szerelemről beszélnek és énekelnek, persze ők is tudják: könnyű kis nyári kaland ez. Szerencsére a közönség sem vár többet: könnyű kis zenés bohózat ez. * A potyautas című zenés vígjátékot ma. augusztus 18-án, majd 19-én, 20-án, 27-én, 28-án és 29-én láthatja a közönség a miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon. Az előadások este fél 9-kor kezdődnek.
