Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-18 / 193. szám

r Aktuális 3 1998. augusztus 18., kedd Tábornyitás Filip Gabriella Doha ilyen szélesre nem nyitották még a To­kaji írótábor kapuját. Pedig korábban keserves nyikorgással járt minden hasonló próbálkozás. Soha nem zárták kulcsra a Tokaji írótábor kapuját, de csak nem akart megnyílni. Maka­csul betámasztotta az előítélet, komoly aka­dályt jelentett a mozdíthatatlan széfre emlé­keztető skatulya. Aki Tokajba ment, arról tudni lehetett: hová húz, melyik szekértáborhoz tar­tozik, ebből következően milyen iró - az ítélke­ző hovatartozásától függően jó vagy rossz. Az anyaország határain túl élő magyar írók meg hiába várták a pecsétes papírt. Vagy a meghí­vólevél kallódott el valahol a nemzetközi forga­lomban, vagy a hatósági engedély késett. Idő és történelmi időváltozás kellett ahhoz, hogy leírhassák a szervezők: a Tokaji írótábor az egyetemes magyar irodalom fóruma. Nem ren­delődik alá sem a politikának, sem egy-egy fo­lyóirat, szellemi műhely, irányzat vagy földrajzi régió igényeinek. Az idén először - az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója kapcsán - az egyetemes magyar irodalom képviselői mellett megszólalnak a tá­borban cseh, horvát, lengyel, olasz, román, szlovák és szlovén irodalmárok is. Itt, a Kárpát­medencében - függetlenül nyelvtől, földrajzi helyzettől - hasonló a sorsunk, hasonló a múl­tunk és a bánatunk, és hasonló az énekünk is. Ha olvasnánk egymás irodalmát, ismerősnek tűnnének a történetek, a tragédiák. De nem sokat tudunk egymásról. Az idei írótábor ép­pen ezen az ismerős-ismeretlenségen segíthet. A megértés szándékának jelképe is lehetne az idei tábor első külföldi előadása. Mircea Mar­tin irodalomtörténész, a Román írószövetség el­nökségi tagja, a Román PEN Club alelnöke fran­cia nyelven irta meg hozzászólását. Úgy tudta, egyik Budapesten dolgozó volt tanítványa lesz majd a tolmácsa. De ő nem érkezett meg, így az irodalomtörténész visszafordította Írását ro­mán nyelvre, mert Így talán könnyebben tolmá­csolta gondolatait magyarul a Romániában élő magyar író ugyancsak magyar felesége. De e? csak a kezdet. Híja van még a köl­csönös megértésnek. Mert egyelőre azt nem nagyon hallhattuk, hogy az első külföldi ven­dég előtt felszólaló első magyar előadó gondo­latait tolmácsolták volna a cseh, horvát, len­gyel, olasz, román, szlovák, szlovén meghívot­tak számára... Robbantásra omlott Tiszaújváros (ÉM - MZS) - Szigorú bizton­sági előírások betartása mellett döntötték le tegnap délután Tiszaújvárosban a Tiszai Vegyi Kombinát Rt. Műtrágyagyárának dé­li szórótornyát. A négyezer tonnás vasbe­ton-szerkezetet a térség eddigi legnagyobb robbantásával tették a földdel egyenlővé. lS;iS h~ t ; k : • Vonat elé lépett egy 55 éves ember a Tiszalúc-Harkány közötti vasúti szaka­szon. A férfi azonnal belehalt a gázolás okozta sérülésekbe. Az eset körülményeit a rendőrség vizsgálja, de - mint a megyei ügyeletén megtudtuk - a férfi feltehető­en öngyilkossági szándékkal követte el tettét. • Biciklist gázolt egy Peugeot típusú sze­mélyautó tegnap Arlón. A kerékpár veze­tője - egy 25 év körüli fiatalember - a helyszínen életét vesztette. • Két hektár szárazfű égett tegnap dél­előtt Görömbölyön a Pincesoron. A hely­színre érkezett miskolci tűzoltók kéziszer­számok segítségével megfékezték a lán­gokat. Anyagi kár nem keletkezett, a gyulladás oka nyílt láng használata, hal­lottuk a tűzoltóügyeletől. Tanultak a jegyzők Miskolc (ÉM - BA) - A közelgő helyható­sági választással összefüggő képzést tar­tottak tegnap a megyeházán Borsod-Aba- új-Zemplén valamennyi jegyzőjének, illet­ve a választási irodák vezetőinek. Veres- né Jakab Zsuzsa főjegyző ismertette a leg­fontosabb tudnivalókat, illetve teendőket. Tegnap óta egyébként szinte minden nap­ra jut valamilyen határidő: hétfőn kezd­ték meg például a választási értesítő cé­dulák kézbesítését. A köznyelvben kopog­tatócédulaként emlegetett értesítőt au­gusztus 21-ig minden, választásra jogo­sultnak meg kell kapnia. Háromnapos irodalmi fővárosság A 26. Tokaji írótábor: hitvallás a határtalan régióról és a forradalmakról Tokaj (ÉM - FG) - Gál Sándor Kassán élő író, a Tokaji írótá­bor kuratóriumának elnöke a tanácskozás tegnapi meg­nyitóján átadta azt doku­mentumot Májer János pol­gármesternek, mely tanúsít­ja: Tokaj három napra a ma­gyar irodalom fővárosa lett. Tokaj fövárosságát tanúsító do­kumentum máris kiegészítésre szorul, hiszen nemcsak a ma­gyar irodalom képviselői jöttek el az idén az írótáborba, meghí­vást kaptak cseh, horvát, len­gyel, olasz, román, szlovák és szlovén irodalomtörténészek is. A „tábornyitás” oka az idei té­ma: Régiók határok nélkül, for­radalmak befejezetlenül. Mint arról Gál Sándor a tanácskozás bevezetőjében is szólt, ha ismer­nénk, olvasnánk egymás irodal­mát, akkor láthatnánk, mennyire hasonló a sorsunk, a történelmünk. A tanácskozás idei kérdése, hogy miként jele­A tanácskozást a tokaji gimnáziumban tartják nik meg a 150 évvel ezelőtti for­radalom és szabadságharc a szomszédos népek irodalmában, miként élték, éltük meg az el­Fotó: Vajda János múlt időszakot, hogyan lehet megőrizni az irodalom szuvere­nitását az egységesülő Európá­ban. Mielőtt az idei tábor érdemi tanácskozása megkezdődött vol­na az írótábor kuratóriumának három tagját - Hegyi Imrét, Hu- bay Miklóst és Lengyel Balázst - is köszöntötték abból az alka­lomból, hogy mindhárman az idén ünnepük 80. születésnapju­kat. Hordó-díjat kapott Nyéki József, a Hivatalos Magyar Köz­löny Kiadó vezérigazgatója, aki a kezdetektől támogatja a tá­bort, az idén pedig cége képvise­letében mecénásként jöhetett Tokajba. A tegnapi tanácskozáson Kiss Gy. Csaba irodalomtörténészt követően a román Mircea Mar­tin és a szlovák Karol Wla- chovsky tartott előadást. A Tokaji esték sorozatban a Kárpátok Alapítvány és a Par- nasszus-alkotókör mutatkozott be. A tanácskozáson ma az előre meghatározott témáról szólnak a felkért írók, irodalomtörténé­szek, holnap pedig szabadfóru­mot rendeznek az irodalomról. Tanulmányok Diósgyőrről Fékezett energiafogyasztás Takarékossá alakított Tátra villamosok Miskolc (ÉM - NyZ) - Újabb két kötettel gyarapodott a Ta­nulmányok Diósgyőr történe­téhez című kiadványsorozat. Az iskolák és a vasgyári koló­nia történetét kísérhetjük nyomon ezekben, a tegnap bemutatott kiadványokban. Diósgyőrt 1945-ben Miskolchoz csatolták, különálló jellegét azonban a mai napig megőrizte. Sokakban csak a vár, a fürdő kapcsolódik Diósgyőrhöz, és vaj­mi keveset tudnak a település múltjáról. A Tanulmányok Diós­győr történetéhez című sorozat elindítása, szerkesztése és ki­adása az ismerkedés, a megis­merés lehetőségét biztosítja. A tanulmánysorozat harmadik kötetét - Egyházak és iskolák Di­ósgyőrben - Balázs József peda­gógus, nyugalmazott diósgyőri iskolaigazgató írta. Végigkíséri az egyházak történetét és az in­tézményrendszer kialakulását; munkája második fejezetében pe­dig rátér a diósgyőri iskolák faj­táira és történetére. Állami isko­lák, polgári iskola, népiskola, ze­neiskola, cigányiskola - sorolhat­juk a különböző típusokat. „Sokan ebből a könyvből fog­ják megismerni, hogy 350-450 év­Balázs József Fotó: Séllei Zsolt vei ezelőtt éltek itt, szorították a kapát, a kalapácsot...” - remélte a pedagógus-szerző. A negyedik kötetet Olajos Csa­ba készítette. A Diósgyőr-vasgyári kolónia kialakulásáról, építészeti korszakairól, a lakóépületeiről, egyéb intézményeiről közöl hasz­nos információkat. A jellegzetes vasgyári lakóházak 1869-ben kezd­ték építeni, 1910-től azonban folya­matosan romlik az állapotuk. „Szerettem volna a figyelmet felhívni, hogy a kolónia, a terü­let megmentéséért tegyünk vala­mit. Akár kertváros is lehet be­lőle” - bizakodott Olajos Csaba. Miskolc (ÉM - BA) - Üzembe helyezték tegnap azt a hat Tátra villamost, amelyet a járművek megvásárlása után energiatakarékossá alakítot­tak Miskolcon. Az Űjgyőri főtéren rendezett ün­nepségen Kobold Tamás polgár- mester méltatta azokat az erőfe­szítéseket, amelyeket a helyi ön- kormányzat tett az utóbbi nyolc évben a városi tömegközlekedési cég járműparkjának korszerűsíté­se érdekében. Mint ismert: e tö­rekvéseknek köszönhetően újítot­ták fel a villamospályát, s vásárol­tak használt Táú’a villamosokat. A legutóbb beszerzett hat - egyenként nyolctengelyes - sze­relvényt felújították, s a GANZ- ANSALDO tervei alapján és köz­reműködésével energiatakarékos­sá alakították. A vásárlás és az átalakítás együttes költsége 375 millió forint volt: 60 százalékát a Központi Környezetvédelmi Alap fizette - felét támogatásként, má­sik felét kamatmentes hitelként -, 40 százalékát az önkormányzat állta - tudtuk meg Szilágyi Ist­vántól, a Miskolc Városi Közleke­dési Rt. elnök-igazgatójától. Mint ismert: a használt Tát­rák megvásárlása előtt a közgyű­lésben és szakértők körében ar­ról folyt a vita, hogy nem in­kább Ganz villamosokat kellene- e venni, hiszen azok újak, s ele­ve tudják, amit a hat Tátra csak a mostani átalakítás - az úgyne­vezett rekupáció - után tud: ne­vezetesen a fékezéskor az ener­gia egy részét visszatáplálják a rendszerbe. Egy hattengelyes Ganzért azonban 180-200 millió forintot kellett volna fizetni, va­gyis kevesebb és kisebb jármű­veket kapott volna ugyanennyi pénzért az MVK - emlékeztetett kérdésünkre válaszolva a cég ve­zetője. Mint elmondta: szeretnék a maradék tizenkét Tátrát is áta­lakíttatni, s ennek érdekében már be is nyújtották a pályáza­tot a környezetvédelmi alaphoz. A tizennyolc átalakított Tátra optimális esetben 14-15 százalék­kal csökkenthetné az MVK von­tatási energiafelhasználását (ami jelenleg évente 65 millió forintba kerül). A megtakarítás hatásait az utasok közvetlenül is érzékel­hetik: ennek köszönhetően az inflációnál kisebb mértékben nő a jegyek és bérletek ára. Mert nem akart „operettrendőr” lenni... Ahogy egy leköszönt sátoraljaújhelyi rendőrtiszt látja távozásának okait Sátoraljaújhely (ÉM - BSZA)- Felmondott a Sátoraljaúj­helyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője. Döntése hátteréről lapunk­nak nyilatkozva elmondta: úgy érzi, lehetetlenné tették munkáját. Csapó Csaba őrnagy tavaly feb­ruárban került a Sátoraljaújhe­lyi Rendőrkapitányságra, ahol a bűnügyi osztály vezetését vette át. Az angolul jól beszélő, elhiva­tott, jogi végzettségű, külföldet megjárt 33 éves nyomozótiszt nagy lendülettel kezdte meg munkáját. Aztán eltelt több mint egy év, s Csapó Csaba letette az újhelyi rendőrkapitány. Széli La­jos elé a leszerelési kérelmét. A dokumentum az ilyenkor szoká­sos - máskor meglehetősen idő­igényes - szolgálati utat (megyei rendőr-főkapitány, országos rendőr- főkapitány) mindössze két nap alatt megjárta. Egyik helyen sem voltak kíván­csiak rá, miért is döntött így a rendőrtiszt. Mi megkérdeztük. • Egyrészt az általam kitűzött célnak nem tudtam megfelelni válaszolja Csapó Csaba -, s a pa­rancsnoki elvárás is csapongó volt. Másrészt a munkámat elle­hetetlenítették. nemkívánatossá minősítették. Ennek hátterében elsősorban a parancsnok állt. Amikor Újhelyre kerültem, azt hittem, kapok némi segítséget a feladatok ellátásához, hogy leg­alább végezzük azt, amit az or­szág összes kapitányságán végez­nek: védjük meg a polgárokat, és kapjuk el azt, aki a törvény el­len vét. Azonban szomorúan ta­pasztaltam, hogy Újhelyben ez senkit nem érdekel. □ Miért nem kért segítséget, pél­dául a megyei rendőr-főkapitány­ságtól? • Ezt csak úgy tudtam megten­ni, hogy jeleztem a felsőbb veze­tésnek, gondjaink vannak az együttműködéssel. Ezután több ellenőrzést is kaptam, pedig az­előtt 12 éve nem vizsgálták a ka­pitányságot. Most hirtelen fon­tossá vált a számonkérés - de csak a bűnügyi osztályon. Az el­lenőrzések után több fenyítést is kaptam a kapitánytól. □ Nem kérhette volna át magát egy másik kapitányságra? Vagy ezek a fenyítések a rend­őrségnél súlyos bélyegnek szá­mítanak? • Az attól függ: kinek, mennyit nyom a latba. A rendőrség köte­lékében akadnak olyan „operettrendőrök”, akik beosztá­suknál fogva egész életükben nem kapnak fenyítést, mert nincs rajtuk felelősség. Az én beosztásomhoz eléggé nagy fele­lősség kötődött. Gyakorlatilag ezért is kaptam a fenyítéseket, hiszen vezetőként az osztályon végzett összes munkáért én fe­leltem. □ Nem fordulhatott elő, hogy el­szaladt önnel a szekér? Nem érezte úgy, hogy munkahelyén többet tud mindenkinél? • Remélem nem, de erről azokat kellene megkérdezni, akiknek több mint egy évig a főnöke vol­tam. Persze, az elmúlt tíz év alatt mindent elkövettem, hogy amit a munkámmal kapcsolatban tudni kell. azt magamba szívjam. Azo­kat az iskolákat, amelyeket elvé­geztem, más is elvégezheti, s az iskolák nem tesznek senkit jó rendőrré és jó vezetővé. □ Mi lesz most. az eltelt tíz évvel, a tapasztalatokkal? • Remélem, nem vész kárba. Nekem első számú szerelmem a rendőrség, s az is marad. A felvetésekkel kapcsolatban megkerestük Berta László rend­őrezredest. megyei főkapi­tányt. aki a következő nyilat­kozattal válaszolt: „Csapó Csaba őrnagy - a Sá- toraljaújhelyi Rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályvezetője - szolgálati viszonyát 1998. má­jus 31-ei hatállyal az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője kérelmére, közös megegyezés­sel megszüntette. A tényként rendelkezésre ál­ló adatok alapján született a döntés, hogy' közös megegyezés­sel távozik, ezért etikátlannak tartanám, hogy a sajtóban rész­leteiben értékeljem és minősít­sem a volt kolléga munkáját. Bármely rendőrnek, ha problémája van a vezetőjével, parancsnokával, a munkakö­rülményeivel, bármikor felke­reshet, egyébként pedig az ál­lomány körében minden hó­nap első munkanapján fogadó­napot tartok. Ha ezzel valaki nem élt, az nem biztos, hogy az én hibám.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents