Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-10 / 186. szám
1998. augusztus 10., hétfő KgMgjfH» 11' je* iJiíf 1:'';Aj S .-.o-í J Í..1 Itt-h8ü 5 A fagyiárus Boldva (ÉM - PTA) - A fül- iesztő kánikula nagy „nyertesei" a cukrászdák - vallja Boros Mónika, aki az egyik boldvai fagyizóban vállalt nyári munkát.- A legtöbb vendég délelőtt és este felé jön. A közeli tóra nagyon sok fiatal jár ki, a fagyizó pedig útba esik. Ebben a nagy melegben van, aki órákat is itt tölt a napernyők alatt, és egyre másra veszi a fagylaltot. Az egyik hétvégén még a pótkészletet is elő kellett venni a fagyasztóból. Mónika tavaly dolgozott először fagyizóban. Akkor újsághirdetés alapján jelentkezett egy miskolci céghez nyári munkára. Az első napokban nagy kísértés volt, hogy csupa finomság között kell dolgoznia. Aztán megszokta, végül meg már szakmai szemmel nézte azt is. amikor egy-egy alkalommal „civilben" vett fagyit. A régi helyén a joghurtos és gyümölcs, a möstanin a puncs, az eper és a csoki fa- gyik a kedvencei. De nem csak ennyi a különbség a két hely között, más volt dolgozni Miskolcon és más Boldván.- A boldvai fagyizóst már régtől ismerem, és amikor megkérdezte, hogy vállalnám-e nála a munkát nyáron, szívesen igent mondtam. Arra számítottam, hogy ugyanolyan lesz, mint Miskolcon, csak épp nem kell majd utazgatnom. Nem is tévedtem, sőt, itt talán még jobb is. Nincs akkora forgalom, emberközelibb az egész. Mindenkinek van egy-két, kedves szava, amíg kimérem a fagyiját. így nekem is könnyebb kedvesnek lennem a vevőkkel. A másik hely üzletpolitikája is az volt, hogy első a vevő - így is tanítottak be minket. Nehéz azonban türelmesnek lenni, amikor az emberek sem azok veled. Néhány napja vettem néhány gombócot a régi helyemen, de rossz volt látni, hogy milyen kelletlen a kiszolgálás. Mónikát a kereskedelmi szakma egyébként nem vonzza - közgazdasági iskolát végzett az idén. Szeptembertől a Miskolci Egyetemre jár majd, a gépészmérnöki kar műszaki menedzser szakára.- Szerintem ez amolyan divatszakma - legalábbis a menedzser szó erre utal - véli. - A pontszámaim alapján vettek fel, aztán, hogy pontosan mit kell tanulnom, majd kiderül. Most egyelőre az érdekel, hogy jól teljen a nyaram. Épp ezért most nem dolgozom végig az egész szünetet, hanem időt szakítok egy kis nyaralásra, tanulásra is. • Borsodszirák - Egészségház építésébe kezd a sziráki önkormányzat szeptemberben. Az új házban - amelyet a fő út egyik fejlesztésekre fenntartott területén építenek fel - egy helyen lesz az orvosi rendelő, a gyógyszertár, a védőnői szolgálat, valamint a szolgálati lakás. A beruházást pályázat útján mintegy 12 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítette a megyei területfejlesztési tanács. A közbeszerzési törvénynek megfelelően a kivitelezésre pályázatot írt ki az önkormányzat, amelyre öt cég jelentkezett. A legjobbnak a Sajóépszer Kft. bizonyult. A munkálatok a terv szerint ’99 szeptemberre fejeződnek be. • Abod - A 328 lelkes kis falu lakosságának döntő többsége már nyugdíjas korú, idős ember, aki nehezen bír kaszálni, gazolni. Az önkormányzat segítségképpen felvállalta, hogy közhasznú munkásokkal végezteti el ezeket a munkákat a település legelőin, közterületein. Mintegy százezer forint értékben benzinnel működő bozótvágót vett az önkormányzat, és hét embert jelölt ki a feladatra. WMB 02! Gyűjtenek és lottóznak a templomért Ötven év után ismét megújulhat az edelényi római katolikus templom Javítják az edelényi katolikus templom sisakját Fotó: Vajda János Papp Tímea Edelény (ÉM) - Lecserélik az edelényi római katolikus templom sisakrészét, és a rajta álló keresztet. Ez. azonban csupán kezdete egy teljes felújításnak - ilyenre utoljára ötven éve került sor. Szükség volt a javításra: valami mindig leesett a toronyból - fogalmazott a helyi plébános. „Megölték Erzsébet királynét. Gonoszul átdöfték azt a szívet, mely bennünket oly igen szeretett, mely értünk oly égetőn dobogott... Lehetett-e a dicső királyné emlékét szebben megörökíteni, mint egy díszes templom építésével...” E gondolatok késztették egykor a helyi római katolikus plébánost. Nagy Gézát, hogy az épp épített templomot Erzsébet királyné emlékére felajánltassa. 1898 őszén hitközségi gyűlést hívott össze, ahol a névről is döntöttek: Erzsébet Királyné Fogadalmi Templom. Hogy ez érvénybe lépjen, királyi engedélyre volt szükség, amelyről egy 1904-es felségfolyamodvány tanúskodik: „A templomot Isten segítségével díszes góth stílben főleg népem adakozásából, Fülöp Szász Kóburg Gótai herceg patrónu- sünk hozzájárulásával csaknem teljesen fölépítettük, egy hónap múlva teljesen készen fog állani. Miután a fölajánlás csak Felséged engedélye folytán léphet érvénybe. leghódolatosabb esede- zéssel kérjük Császári és Apostol Királyi Felségedet, méltóz- tassék legkegyelmesebb engedé: lyét megadni az edelényi új római katolikus plébánia-templom nevéhez.” Majd a válasz: „Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebben megengedni mél- tóztatott, hogy a templom Erzsébet Királyné Fogadalmi templom nevet viselhesse.” Azóta csupán egyetlen egyszer, 1949-ben újították fel átfogóan a templomot. Ez az építmény egésze megsínylette - mára minden javításra szóinál.- Már évek óta szeretnénk felújítani - mondja Kovács Antal plébános. - Először arra vártunk, hogy az összes pénz - mintegy hárommillió forint - összegyűljön, de aztán úgy döntöttünk: részleteiben kezdjük el a felújítást Ebben az évben a sisakrészt cseréljük ki. jövőre a tetőt és a falakat tesszük rendbe, aztán pedig a belső részek következnek. A mostani tetőjavításhoz egyházi alapítványok és a hívek segítségével gyűjtötték ösz- sze a pénzt. A tetőt vörösrézből készítik el, és a keresztet is lecserélik - rozsdamentes, saválló acélra. A formája ugyanolyan lesz, mint az eredeti. A héten elkezdődött munkálatok közel egy hónapig tartanak majd.- Akrobatikus ügyességgel dolgoznak az alpinisták a tetőn, igyekszünk mindent biztosítani nekik a jó munkához - így a plébános. - Örömmel mondhatom, hogy szinte az egész város segít nekünk ebben. Az önkormányzat, a helyi boltok kenyérrel, konzervekkel, élelemmel látják el a munkásainkat, de a helyiek is adnak, amit tudnak. Ha mást nem, hát szalonnát. Ha valami csoda történne, lehet, hogy nem- csak a sisak, de az egész tetőt felújítanánk idén. Tudom, hogy erre nem lehet számítani, de azért melengeti a szívem, hogy tizennyolc ember már lottózik is ezért... Új úton járnak Andrástanyán Új, aszfaltozott utat adtak át Andrástanyán a múlt hét pénteken. A ládbesenyöi önkormányzat folyamatosan fejleszti a főleg lengyel kisebbség lakta, alig ötven lelket számláló tanyát - eddig a vizet és a telefont vezettették be. A munkálatokat július elején kezdték el, közel hétszáz méternyi földutat fedtek le aszfaltréteggel. A mintegy tizenegymillió forintos beruházáshoz két helyről kapott támogatást az önkormányzat, az útalaptól és a megyei területfejlesztési tanácstól. Fotó: Vajda János „Csinos lányok Szendrőben is vannak” Szendrö (ÉM - PTA) - Öt évvel ezelőtt még „idegen" mazsoreteket hívtak a szendröiek, hogy a lányok bemutatója színesítse az augusztus 20-ai ünnepségüket. „Hát a mi faiunkban nincsen húsz ilyen csinos lány, hogy máshonnan keli hívni?" - kérdezték a helyiek. így négy évvel ezelőtt megalakították a helyi mazsoret- csoportot.- A kezdetekkor még a minimális létszám is alig jött össze- emlékszik vissza Liptákné Spisák Beáta, a csoport vezetője. - Azóta viszont már van egy húszfős kiscsoportunk is utánpótlásként. Szükség is van rájuk, mert az egykori általános iskolás törzstagok lassanként kikopnak - már alig hét-nyolc lány van az eredeti gárdából. Előbb utóbb középiskolába kerülnek, leérettségiznek, és már nem marad idejük a próbákra.- Hetedikes voltam, amikor jelentkeztem a csoportba, inkább csak a társaság kedvéért - mondia Bánvai Zsuzsa, az eevik mazsoret. - Kezdetben alig tudtunk valamit erről a táncról, és nagyon „bénák” lehettünk, de most már jól összerázódott a csapat. Kár, hogy nemsokára ott kell hagynom a tanulás érdekében. Most harmadikos vagyok a miskolci Földes gimnáziumban, készülnöm kell az érettségire, felvételire. A tánclépéseket és a koreográfiát hetente egy alkalommal gyakorolják - ha versenyre készülnek, még gyakrabban. Ez ugyanis a jó eredmény lényege - vallják. Számos versenyen értek el már dobogós helyezéseket, legutóbb a kömlődi országos versenyen. Már a tavalyi rendezvényen is részt vettek, az akkori élményeken fellelkesülve gyakoroltak a mostanira is. Harmadikok lettek, de jobbat vártak.- Többet tudtak a lányok egy bronzéremnél - veszi vissza a szót Liptákné Spisák Beáta, a csoport vezetője. - Nagyon jól táncoltak, talán valami szakmai hiba lehetett az oka, hogy mégsem ők, hanem a kömlődiek nyertek. A zárógálán is beleadtak mindent, a közönség is hitetlenkedett a kialakult sorrenden. Talán mi voltunk az egyetlenek, akik a kiírásnak megfelelően, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemében készítettük el a koreográfiát. A kiírás szerint ugyanis ez alkalommal a 150. évfordulóra emlékeztünk volna. Nem biztos, hogy jövőre is elmegyünk. az a pénztől függ. Sok volt a költségünk, utazás, szállás, étkezés, tavaly ezeket a szervezők állták. Az út is elég megterhelő volt: hajnal négykor kellet elindulnunk, délután fél egytől már fellépések voltak - egész nap. A buszon sminkeltünk és öltöztünk fel, aztán pedig hajnalban ugyanúgy vissza. A szendrői mazsoretek bemutató közben Fotó: Vajda János
