Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-01 / 179. szám

r‘ 1998. augusztus 1., szombat fcafijf-micvBRgiBsran á­Gazdaság 10 A gabonaár kifizetése Budapest (ÉM) - Az elmúlt napokban té­ves információ terjedt el arról, mikor kö­teles kifizetni a felvásárlást végző szerve­zet az átvett élelmezési célú búza árát. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium lapunkhoz is eljuttatott közle­ménye szerint a garantált áras felvásár­lásról szóló rendelet szerint a felvásárlást végző szervezet az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1- jén a kvóta jogosultjának köteles kifizetni a termék ellenértékének 60 százalékát. Hasonlóképp történik a kistermelőktől az intervenciós felvásárlás keretében történő jövedelemkiegészítő támogatás ki­fizetése. Eszerint a vásárló az átvételtől számított 15 napon belül, de legkorábban augusztus 1-jén köteles kifizetni a kvóta jogosultjának a termék ellenértékének 60 százalékát. A járulékfizetés beszedése maradjon a tb-nél! Más rendszer és más elvi alapok jellemzik az adózást és a társadalombiztosítást Kevesebb lakás épült Budapest (MTI) - Az idei év első félévé­ben mintegy 6600 új lakás épült, 22 száza­lékkal kevesebb mint az előző év azonos időszakában - közölte a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel. Az újonnan épített lakások száma csak Budapesten és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében növekedett. A fővárosban a bővülés 17 százalékos, míg a Tisza-menti megyében 23 százalékos volt. Ezzel szem­ben Békésben 47, Tolnában 42, Zalában 44 százalékos volt a visszaesés. A KSH adatai szerint az első félévben közel 10 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki az építésügyi hatóságok, ami mintegy 20 százalékos csökkenést jelent az előző év megfelelő időszakához képest. A legnagyobb lakásépíttető változatla­nul a lakosság: az új ingatlanok 85 száza­lékát természetes személyek létestik. Ugyanakkor ők és az általuk megbízott kivitelezők 26 százalékkal kevesebb la­kást éptettek mint 1997 első felében. Ezzel szemben a gazdasági szervezetek szerepe valamelyest növekedett, hiszen mintegy 900 lakást éptettek az első félév­ben. A helyi önkormányzatok lakásépíté­se nem érte el a 80-at - közölte a KSH. Miskolc (ÉM - KI) - Sérülne a tb rendszerének komplexitá­sa, ha a végrehajtás az APEH feladatai közé kerülne. Ez egyben a hátralékosokkal szembeni hatékony fellépés lehetőségét is csökkentené - állítja Inokai Józsefné, a Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) általános igaz­gatóhelyettese.- Az adóval szemben az egész­ség- és a nyugdíjbiztosítás - közhasználatú kifejezéssel: tb - nem csupán befizetési kötele­zettséget jelent, de biztosítási jogviszonyt is, magyarán egy szolgáltatást - magyarázza Ino­kai Józsefné; a MEP általános igazgatóhelyettese. 1992-ben éppen azért került a behajtás jogköre is a tb-hez. mert az adóigazgatóság nem tu­dott kellő mértékben a megvál­tozott gazdasági körülmények­hez igazodni. Erre vonatkozó adatokat említ Inokai Józsefné: 1988-ban - szinte kizárólag a magánszemélyek esetében - fel­„Nem szabadna megbontani az egységes rendszert!" Fotó: F.M. halmozódott kintlévőségek 277 millió forintot tettek ki. míg 1992-ben ez az összeg - ebben már a nagyvállalatok tartozásai is benne vannak - már megkö­zelítette a 10 milliárdot. A kintlévőségek tekintetében 1995 jelentette a csúcsot, akkor 26 milliárd volt a tartozás, tavaly már „csak” alig több mint 16 milliárd.- A tb és az APEH összevoná­sának ötlete már többször is fel­merült - emlékszik az igazgatóhe­lyettes. - Ám ez eddig nem történt meg. Ebbe az irányba mutat azon­ban az 1998 januárjától érvényben lévő szabályozás, amely szerint a tb-fizetésre és -behajtásra is az adózás rendje vonatkozik. Hangsúlyozni kell azonban azt a kérdést - érvel Inokai Jó­zsefné -, hogy a tb és az adó elvi különbözőségeit a kormányzat egységesíti-e. Amennyiben a tb is pusztán egyfajta adóvá válik, akkor a végrehajtás is az APEH- hez kerülhetne. Ha azonban nem, akkor a biztosítási rend­szer egységét és hatékonyságát - ami a működési költségeket, a behajtott kintlévőségek nagysá­gát jelentik (lásd a táblázatot) - egy összevonás csak gyengítené, és semmilyen megtakarítást sem jelentene. Hitel a miskolci járműjavítónak Kétszáz tehervagon gyártását finanszírozzák az összegből Budapest (MTI) - A MÁV-Tisza- vas Miskolci Járműjavító Kft. 24,34 millió német márkás hitelszerződést kötött az ABN AMRO (Magyar) Bank Rt.-vel 200 darab tehervagon'gyártá- sának a finanszírozására - tá­jékoztatta a bank pénteken közleményben az MTI-t. Az eltolható oldalfalú tehervago­nok német kooperációban* ké­szülnek el a miskolci cégnél, amelyeket a MÁV Rt. fog bérel­ni. Szalai Zsolt, az ABN AMRO Speciális Finanszírozások Egy­ségének vezetője az aláírás kap­csán kijelentette: Ez a hitel to­vább erősíti a bank kapcsolatát a MÁV Rt.-vel és leányvállala­taival. Mint a MÁV Rt. főbb bankjainak egyike, az ABN AMRO is támogatni kívánja a Vásút modernizációját a cég igé­nyéi Szerint kialakított hitel- konstrukciókkal. Fülöp Péter, a MÁV-Tiszavas ügyvezető igazgatója szerint az ügylet lehetővé teszi, hogy az ed­dig főként javítással foglalkozó cég erősítse másik tevékenységi körét, az új járművek gyártását.. A német DWA Niesky vagon­gyárral fennálló kapcsolatra ala­pozva további - volumenében nagyobb - megrendelés is várha­tó hasonló konstrukciójú vasúti teherkocsikból a közeljövőben hangsúlyozta Fülöp Péter. A privatizáció számokban Értékesítésből, vagyonhasznosításból 72 milliárd forint bevétel folyt be Budapest (MTI) - Az Állami Privatizációs és , Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) be­vételei az idén június végéig meghaladták a 75,7 milliárd forintot - derül ki az ÁPV Rt. júniusi privatizációs monito­rából. A privatizációs bevételek 48,76 százaléka devizában, 45,14 szá­zaléka forintban, 4,79 százaléka kárpótlási jegyben folyt be. A bevételek 1,31 százalékát E-hitel- ben fizették be. Értékesítésből és vagyon­hasznosításból 72 milliárd fo­rint bevételre tett szert az ÁPV Rt. Az állami tulajdoni ré­szesedések után a társaságok több mint 3 milliárd forint osz­talékot fizettek be június végé­ig. Egyéb bevételekből 731 mil­lió forintja származott az ÁPV Rt.-nek. Az ÁPV Rt. kiadásai megha­ladták a 79,48 milliárd forintot ezen időszak alatt. Ebből a pri­vatizációs kiadások 12,8 milliárd forintot tettek ki. A reorganizá­cióra 12,6 milliárd forintot köl­tött a privatizációs szervezet. A külön jogszabályok szerinti kifi­zetések 21,9 milliárd forint kia­dást jelentettek az ÁPV Rt.-nek. A tartalékalap fel töltésére 26 milliárd forintnál többet fordí­tott az ÁPV Rt. Az ÁPV Rt. közvetítésével a legtöbb külföldi tőkét német befektetők hozták . Magyaror­szágra. Németország 27.11 száza­lékkal részesedik a külföldi befektetők sorában, megelőzve az Amerikai Egyesült Államo­kat és Franciaországot. A privatizációs szervezet ke­zelésében lévő állami vagyon ér­téke 587,63 milliárd forint volt június végén, állami vállalatok­ban 1.28 milliárd, társaságok­ban 563,12 milliárd forint va­gyon felett rendelkezik a* va­gyonkezelő. A BMW nem vásárol fel Frankfurt (MTI) - A német BMW autógyár nem tervez újabb vállalatfelvásárlást, hacsak nem lesz válság az autóiparban - mondta Bernd Pischetsrieder, a BMW elnö­ke. úgy vélte, a válság két éven belül bekövetkezik.- Mindenki azt hiszi, hogy az iparág, felívelö sza­kaszában kell más vállala­tokat megvenni. Ám in­kább a válság a megfelelő idő a felvásárlásokra. A mi stratégiai célunk világos: elég erősnek kell lennünk ahhoz, hogy kijátszhassunk valamilyen adut, amikor a következő válság ráköszönt a szektorra - mondta a Süddeutsche Zeitung pén­teki számában megjelent nyilatkozatában. Pischetsrieder szerint az Amerikai Egyesült Álla­mokban már 2000 előtt válságjelek lesznek, csökkenő értékestés formá­jában. - Ha szerencsénk van. Európában megússzuk 2000-ig - vélekedett. Az idei esztendő a csúcs­évek között tarják számon , de a német autógyárak már a mostani első félév­ben észrevették a megren­delések 9 százalékos csök­kenését a tavalyi első fél­évhez képest - mondta az elnök. Megkezdte a termelést a nyír­egyházi konzervgyár új, 550 millió forintos beruházással épült új üzeme. A csemegeku­korica-feldolgozó gépsor három műszakban naponta 440 tonna kukoricát zár dobozok­ba. Az évi 36 millió darab konzerv 95 szá­zalékát exportálják. Fotó: MTI Keleten is és Nyugaton is jelen kell lenni! Az orosz piac ismét meghatározó szerepet játszik a tokaji borok kereskedelmében .v'-.-Tr' ■.? ,.r TT—~----—7— ? —- ­■ '! U'i'i'! :< '? , ' \'.v ’.' i ;\tJ ______________________________<___________~________ V isszaesés Budapest (MTI) - A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 97,4 pontos, azaz 1,2 százalékos visszaeséssel zárta a hetet, 8215,26 ponton állt pénteken záráskor. Az index decemberi elszámolóára 97 ponttal. 8770 pontra csökkent. A jövő de­cemberi lejárat pedig 125 pontos vissza­eséssel, 10 250,50 ponton zárt. A vezető részvények mindegyike vesz­tett értékéből. Az OTP árfolyama több mint 3 százalékkal csökkent, 11 705 forint­ra. A másik nagy vesztes, a TVK 2,5 szá­zalékos veszteséget szenvedett el, 3935 fo­rintra esett az árfolyama. A Mól 6595 fo­rinton zárt, ami 1.3 százalékos gyengülés. A Richter 17 690 forintos záróára 25 fo­rinttal alacsonyabb a csütörtökinél. Tolcsva (ÉM) - A Tokaj Kereskedőház Rt. tavaly 430 millió forintot fizetett a hegyaljai gazdáktól felvásá­rolt szőlőért. Gerwald László vezérigazgató számításai szerint idén 600 millió forint értékű szőlőt vásárolnak fel. □ A rendszerváltás után a bor- kombinát, ma kereskedöház el­vesztette piacainak 90 százalékát. Mennyire sikerült ezt pótolni? • Csak részben. Tavaly az érté­kesítésünk mintegy 2,2 milliárd forintot tett ki, ebből a belföldi 800 millió, az export 1,4 milli­árd forint volt. A kivitelen be­lül mintegy 80 százalékos a visszahódított orosz piac része­sedése, a fennmaradó 20 száza­lékot 26 országba szállítjuk. így például Angliába, Svédország­ba, Japánba, Németországba. □ Az orosz piac tehát ma is döntő... Gerwald László Fotó: B.T. • Igen, de problémát okoz a fizetőképesség. A saját védel­münk érdekében mi olyan kondíciókat találtunk ki, hogy az elszállított mennyiség 60 százalékáért azonnal fizetni kell, a többit pedig a következő alkalommal egyenlí­ti ki a partner. Az hozzátarto­zik a történethez, hogy ha a bankkapcsolatok, a politikai élet konszolidálódna, ez a piac lehetne számunkra újra a nagy. Azzal együtt, hogy ter­mészetesen nem szabadna mégegyszer a kizárólagosság hibájába esni, a nyugati pia­con is jelen kell lenni. De egyelőre Nyugat-Európa nagyon védi a saját felségterületét. □ Az uniós csatlakozással meg­változhat a helyzet? • Ha belépünk az Európai Unióba, Tokaj, Somló, Badacsony, Villány jól­jár. Az Alföld már nem, mert az ott előállított könnyű borok konkurenci­ájaként bejön majd az olcsó spanyol, olasz bor. amivel a termelők nem tudják felvenni a versenyt □ De addig még több szüret hát­ra van. Milyenek az idei kilátá­sok? • Sajnos komoly problémák vannak Hegyalján. Tavasszal elhúzódott a virágzás, és a sok csapadék tovább rontott a helyzeten. Megjelent a liszt­harmat és a peronoszpóra. A növényvédelem pedig a kisebb ültetvényeken sok kívánniva­lót hagy maga után. Termés- becslésre még nem vállalkoz­nék, az viszont biztos, hogy meghirdetett árainkat tartani akarjuk. □ Az a hír járja Hegyalján, hogy itthagyja a kereskedöházat. • Hallottam én is, de nem igaz. Az tény, hogy kaptam állásaján­latot, de ez minden. Az az igaz­ság, hogy balatonfüredi létemre megszerettem ezt a borvidéket, és ha már öt évet belefektettem ebbe a munkába, az eredménye­ket is élvezni akarom. > 4-,’. t, ..

Next

/
Thumbnails
Contents