Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-07 / 157. szám
1998. július 7., kedd Aktuális 5 jphónaptól életbe lépett az új JOjegészségügyi törvény, amelyet betegjogi törvényként is szokás emlegetni, minthogy kiemeltfigyelmet szentel a betegek jogainak. A törvény szerint alapjognak az egészség- ügyi ellátáshoz való jog tekinthető, emellett az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez, a külvilággal való rendszeres kapcsolattartáshoz, a kezelés visszautasításához, az egyéniesített és teljes körű tájékoztatáshoz, valamint az orvosi titoktartáshoz való jog is törvényben foglaltatik. A törvény végrehajtásához azonban még többféle feltétel hiányzik. Szülés: szépen, sorban A megyei kórház szülészetének ajtaján felirat jelzi: tilos a látogatás. Előtte egy egész család toporog. A „kispapa". Molnár Szabolcs még nincs egy órája, hogy egy kisleány édesapjának vallhatja magát.- Úgy döntöttünk, az anyósom lesz a feleségem mellett, mivel egészségügyi dolgozó, de lehet, a következő gyerek születésénél már én leszek ott. Jó, hogy hamar túlestünk rajta, ez a néhány óra így, álldogálva is elröpült. Persze, ha tovább tart, akkor nagyon kényelmeden lett volna itt a várakozás. A beszéd megreked, egy gurulós hordágyon kitolják a földszinti, nyitott bejáratú, emberektől hemzsegő előcsarnokba Molnár Szabolcs feleségét. Meghitt ölelések, csókok következnek. „Magukra” hagyjuk őket... A nagy szülőszoba ágyain sorban, egymástól mindössze egy lepedőnyi paravánnal elválasztva fekszenek a kismamák. A Színbe való Oroszné Varga Katalint tegnap éjjel hozta be a család, nemrég született meg első kisbabája, de az örömhírt még nem oszthatta meg az övéivel.- Biztosan kifáradtak a várakozásba, és hazamentek egy kicsit megpihenni. Remélem, hamarosan visszajönnek. Ha lehetne, se kértem volna, hogy bárkim mellettem legyen. Felénk ez nemigen szokás. A főorvos, aki nem kakukkol Egy miskolci osztályvezető főorvos, aki nevének mellőzését kérte, a következőket gondolja az új törvényről:- Bevallom, nem tanulmányoztam még részletesen az egészségügyi törvényt, de sokat hallottam, olvasta róla. Ennek alapján az a véleményem, hogy sikerült egy nyugateurópai színvonalú törvényt alkotni, balkáni feltételek mellett. A betegek alapvető jogának azt tartom, ha senkit se ér hátrány amiatt, hogy nem valamely menő kórház közelében lakik, vagyis ha az ország bármelyik kórházában azonos műszerezettség mellett, ugyanolyan korszerű orvosi ellátásban részesülhet. Ez ma távolról sem érvényesül. Az orvosok és más egészségügyi dolgozók oldaláról nézve pedig teljesen nevetségesnek vélem, hogy ilyen elmaradott munkafeltételek és fizetések mellett - amelyekkel nem méltányolják sem a munka társadalmi hasznosságát, sem az iskolázottságot, sem pedig a gyakorlatot - egyre csak növelik a terheket. A minap éppen három járóbeteg-műtétet végeztem el, amíg két beosztottam egy betegünk és kísérője számára kitöltötte a bonyolult útiutalványokat. Épp csak azt nem várják már el tőlünk, hogy ennyi pénzért még kakukkoljunk is. Az összeállítást készítette: Szalóczi Katalin Fotó: Farkas Maya, Vajda János Fél lábára még sántít a törvény Miskolc (ÉM) - Az egészség- ügyi törvény alkalmazásához szükséges rendeletek feleharmada még várat magára- derült ki Szabó István főorvos, a Megyei Orvosi Kamara (OK) elnökének szavaiból. És nemcsak a rendeletek, de a feltételek is hiányoznak.- Noha egy pillanatig sem vonom kétségbe, hogy szükség volt az új törvényre, sokkal jobban örültem volna egy olyan, jól előkészített törvénynek, amelyhez megalkotják a szükséges rendeleteket is. Továbbá biztosítják mindezek széles körű megismertetését betegek és orvosok számára egyaránt - fogalmazott általánosságban a megyei kamara elnöke. Szabó főorvos szerint a betegjog nem a betegek oldaláról tartalmaz lényegi változásokat, inkább az orvosokat érinti. Ráadásul sokszor hátrányosan, mivel nem igazán adottak a feltételei annak, hogy a betegeket a szóba jöhető gyógykezelési lehetőségek mindegyikéről részletesen tájékoztassák, részletezve azok hatásait, valamennyi esetleges káros következmény felsorolásával. Méghozzá úgy, hogy az adott beteg azt meg is értse, iskolázottságától, intelligenciájától, érzelmi állapotától függetlenül. Emellett mindezt alaposan dokumentálni kellene az orvosnak, sőt meg is kellene győznie a beteget arról, hogy azt a kezelést válassza, amelyet ő a legjobb tudása szerint kedvezőbbnek talál. Ez mind plusz időt igényel. Szabó István: A látogatási idő bővülhet, de hotelszolgáltatást általában nem tudnak nyújtani Kinek a joga? Sok helyütt a tárgyi feltételek hiánya akadályozza majd a törvény alkalmazhatóságát, hiszen az egyes beteg jogának érvényesülése nem történhet más betegek jogainak megsértése árán - hívta fel a figyelmet Szabó főorvos. Például hiába volna joga egy súlyos betegnek ahhoz, hogy hozzátartozója mindvégig mellette legyen, ha egyszer zsúfoltak a kórtermek, s az idegenek jelenléte zavarja a szobatársak gyógyulását. Ilyen esetekben az egészségügyi törvény rendelkezéseit - jog szerint - módosíthatja a kórházi házirend. Márpedig igen kevés kórház dicsekedhet a megyében olyan hotelszolgáltatással, amely házirendjében messzemenően alkalmazkodhat a törvény előírásaihoz. Törvényes diszkrimináció A személyi feltétel sem mindenütt és mindenkor adott a betegjog maradéktalan teljesüléséhez - világított rá a főorvos. - A papír szerint joga van ugyanis a betegnek visszautasítania a kezelést, még akkor is, ha az számára komoly hátrányos következményekkel, netán halállal jár. Csakhogy a nyilatkozat- tétel egyik feltétele egy pszichiátert is tartalmazó orvoscsoport véleménye. Ez azt jelenti, hogy egyes kis kórházak betegei aligha élhetnek ezzel a jogukkal, hiszen nincs is mindenütt pszichiáter, s ahol esetleg létezik is, az sem kötelezhető arra, hogy éjjel-nappal rendelkezésre álljon. Az sem tisztázott, hogy a felmerülő költségeket kinek kell állnia. Egy gondoktól is terhes asszony- Vidéki vagyok, lassan hat órája várakozom itt, de az orvosom még nem tudott kijönni reggeltől a műtőből. Biztos jött volna, ha tudott volna. De éhes is vagyok már, és nem engedhetem meg magamnak, hogy kimenjek venni valamit. Azért dolgozunk a kertben annyit a párommal, hogy élelemre a lehető legkevesebb pénzt kelljen költenünk. Hajnalban keltem, előre megfőztem, de arra nem gondoltam volna, hogy délig nem végzek. A másik két gyereket beadtam a szomszédasszonyhoz, azzal, hogy ebédig megjövök. Már itt is hagynám az egészet, de akkor meg a visszaúthoz nem kapok papírt. Nagyon megalázónak érzem ezt a helyzetet, és még csak a hetedik hónapban vagyok, nem tudom, hányszor kell még ezt átélnem. Csoda, ha nem akarnak az asszonyok gyereket vállalni?! Módosítással is csak átmeneti Az új egészségügyi törvény hatályba lépése magával vonta a B.-A.-Z. Megyei Kórház működési szabályzatának módosítását. Ám - amint az a Katona Zoltán főigazgató-főorvossal folytatott beszélgetésből kiderült - ennek érvényessége december 31-én lejár. Az ideiglenességnek több oka is van. □ Még nyomdában a módosított szabályzat, holott elsejétől életbe lépett az új egészségügyi törvény. • A törvény tavaly év végi elfogadása óta vártuk, hogy megszülessenek a végrehajtást segítő rendeletek. De még mindig meglehetős a hiány. Tovább nem várhattunk, bár már felmerült a törvénymódosítás lehetősége. □ Milyen passzusokon kellett változtatni? • A betegjogi kötelmekre, a halottakkal kapcsolatos dokumentálás rendjére, a beteglátogatásra, a betegbeleegyezési nyilatkozattételre, a kezelés megtagadásának szabályozására vonatkozó előírásokon. Katona Zoltán □ Módosult-e a látogatási rend? • A látogatási időt kiterjesztettük, kizárólag este 9 és reggel 8 között tiltott a látogatás, egyedi, külön engedélyezett esetektől eltekintve. Továbbá nem tartózkodhat a kórteremben látogató vizit, illetve vizsgálat alatt. □ Tudják-e biztosítani a látogatók ellátását? • Nem, ettől messze állunk, sőt a Gyermek-egészségügyi Központban még látogatói vécék sem voltak. Most gyors ütemben hozzáláttunk a pótláshoz. Az egyelőre föl sem merülhet, hogy helyet és élelmet is felkínálhassunk a hozzátartozóknak. □ Mi a helyzet az intenzív, a műtét utáni megfigyelőrészlegen, illetve a szülőszobán? • Az intenzíven és a megfigyelőben 10 perc az engedélyezett bent tartózkodás, egyszerre egy hozzátartozó számára. A műtőben eddig sem lehetett benn „idegen”, és én a többágyas szülőszobát is idesorolom. Egyetlen egyágyas szülőszobánk van. Anyagi lehetőségeink híján egyhamar ezen nem tudunk változtatni. Valamelyes enyhítésként kialakítunk egy szobát, ahol a rokonok várakozhatnak. □ A betegek honnan tudhatják, mihez van joguk, s mihez nem? • Őszre elkészül a végleges szabályzat, amiből készül egy kivonat. Ennek egy példányát minden kórteremben kifüggesztjük. De így sem lesz könnyű a közös lecke, nekik, ellátottaknak, és nekünk, ellátóknak sem. V an akinek jó, ha mindent tud, van akinek nem. Én köny- nyen kétségbe esem, ha az orvos komolyan akar velem beszélni. Nem tudom, hogyan is lehetne, de csak finoman szabadna beadni a betegnek az igazságot. Ha egy halálos betegről van szó, talán jobb volna meghagyni a reményt az utolsó pillanatig. A halál közelségének tudatától megkímélhetjük. Manapság az orvosok megmondják, mi a baj, lehet, ez a helyes. Én félnék. Nagy Lászlóné (80), nyugdíjas J oga van tudni mindenkinek, mi a baja. A betegség tudatával előbb-utóbb úgy is meg kell barátkoznia. Tisztában kell lennie azzal, mi történik vele. Esetleg az orvos először a családtagokat tájékoztathatná, ha komoly a baj. Talán a betegnek is könnyebb lenne tőlük hallani az igazságot, tudva, hogy számíthat a támaszukra. De ez nem biztos. Lehet, hogy adott esetben jobban szeretném, ha nem lenne a családom beavatva. Szendröi Gábor (24), kohómérnök E n azelőtt kórházban dolgoztam, orvosírnokként. Nálunk természetes volt az, hogy az orvos elmondta a betegnek, mi baja, mire számíthat. Én tökéletesen egyetértek azzal, hogy a beteget kell fel készíteni, mi vár rá. így például, ha már reménytelen a helyzet, eldöntheti, akar-e továbbra is kórházi kezelést, vagy szeretne haza menni. Tapasztalataim szerint úgyis kikövetelik a választ. 99 százalékban jobb biztosat tudniuk. Csabai Lászlóné (41), rokkantnyugdíjas F eltétlenül őszinteséget várnék el. Aki nagyon beteg, az úgyis forgatja az agyában a gondolatokat. Lehet, hogy még javíthat is az állapotán, ha tudatosan néz szembe a betegségével és felveszi vele a harcot. Ha mái' nincs esély a gyógyulásra, akkor meg kell adni a lehetőséget, hogy a beteg elrendezze a dolgait. Az ember mindig tervez. A beteg is szeretné tisztán látni a jövőjét. A családnak is jobb biztosat tudni, így segíthet, ha a beteget összetörné a baj. Lukovics Györgyné (39), pedagógus I gen, én feltétlen őszinteséget várok el az orvostól. A betegnek tisztában kell lennie a helyzetével. Joga van tudni, annál inkább, minél nagyobb a baj. Azt már a betegre bíznám, hogy a problémájába beavatja-e a családját, mennyit osztana meg velük a gondjaiból. Ő tudja, hogy könnyebb megbirkóznia a betegségével, a család segítségével, vagy őket kímélve. De a betegnek mindenképpen tisztán kell látnia, hogy dönteni tudjon. Beke Zsolt (24), logisztikus
