Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

1998. július 6., hétfő filstuális 3 (íOÁG'.UiTi'A Közbizonytalanság Görömbölyi László /-Kmikor csütörtökön délben a főváros köz­pontjában négy ember halálát, további húsz se­besülését okozva felrobbant a már napok óta ott parkoló kispolski, alighanem új időszámítás kezdődött a magyar rendőrség történetében. Az évek óta tartó robbantássorozat eddig „csak" borzolta az állampolgárok idegeit, de most, hogy ártatlan járókelők is áldozatul estek a gátlástalan merényletnek, már nemigen elég­szünk meg a jól ismert nyilatkozatokkal: „csupán" külföldiek egymás közti leszámolásá­ról van szó. Annál is Inkább, mert annyi máris kiderült: ezúttal (több korábbi, sikertelen pró­bálkozás után) nagyon is magyar vállalkozót tettek el láb alól, aki a csordogáló információk szerint több, nagyon is magyar maffia ellen fo­lyó nyomozásban vállalta a tanú szerepét. r srsze, hogy érdekel: vajon a csütörtöki merénylet hire nem riasztja-e el az országtól a külföldi turistákat, vajon nem romlik-e ezáltal a külföldiek körében kialakult, oly sokat em­legetett pozitív országkép? De van azért né­hány dolog, ami ennél sokkal jobban érdekel. Például az, hogy ha a rendőrség legfőbb vezetői, az igazságszolgáltatásban és a bűnül­dözésben jártas szakemberek most olyan pon­tosan megfogalmazzák azokat a jogi, eljárás- beli, idegenrendészeti hibákat-hiányosságo- kat, amelyek kifejezetten akadályozzák a szer­vezett bűnözés elleni harcot - akkor eddig mi­ért nem beszéltek? A kérdés álnaiv - ugyanis nincs kétségem afelől, hogy beszéltek koráb­ban is (olykor lehetett erről hallani, olvasni), csak éppen a jelek szerint nem volt, aki az úgynevezett legfelsőbb körökből meghallotta volna a hangjukat. Mert bizony itt politikai döntésekről, törvények módosításáról, esetleg új törvények alkotásáról kellett volna dönteni. Megkockáztatom: ami nekünk, kívülállóknak döbbenetes szörnyűség, az a bennfenteseket nemigen lephette meg. Mert a tehetetlenség törvényszerű következménye az alvilág gátlás­talanságának növekedése. Hol van például Prisztás József, hol van Fenyő János gyilkosa? Az Aranykéz utca a főváros szívében, a Váci utca mellett, Budapest legforgalmasabb körzetében van. Olyan helyen, ahol szívesen sétál egy-egy órát az időnként a fővárosba ve­tődő vidéki is: szeretteink, barátaink, ismerőse­ink. Ezért sem tekinthető a csütörtöki merény­let a főváros belügyének - itt az ország közbiz­tonságáról van szó. Az előző miniszterelnök azt mondta: ami itt van, az nem közbiztonság. Az új miniszterelnök nem engedheti meg ma­gának, hogy ezt kelljen mondania. Tarlóégetők figyelmébe! Miskolc (ÉM - FL) - Az aratás beindulásá­val megkezdődik a tarlóégetés, amit sok­szor gondatlanul végeznek. A B.-A.-Z. Me­gyei Állami Közútkezelő Kht. ezért hívja fel a gazdálkodók figyelmét a közúti közle­kedésről szóló 1988. évi I. törvényre, amely szerint a közút tengelyétől számított 100 m- en belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti - közút lakott területen kívüli szakasza mellett 100 m-en belül tarlót éget­ni nem szabad. Ezen túl is csak állandó fel­ügyelet mellett, és akkor szabad, ha az a lá­tótávolságot nem csökkenti. Az Ezüst Dárda Söröző megnyitó­ja egyben az első Regionális Darts Kupa kezdetét is jelentette szombaton délelőtt. A miskolci söröző tulajdonosai azt szeret­nék, hogy az angol pubok hangulatát idé­ző környezetben vendégeik akár „sportol­hassanak” is. Fotó: Bujdos Tibor Mancs kutya már „belépett” a NATO-ba A miskolci mentőcsoport Törökországban is bizonyította felkészültségét Faragó Lajos Adana, Miskolc (ÉM) - Június 27-én a Richter-skála szerinti 6,3 erősségű földrengés ráz­ta meg a dél-törökországi Adana tartományt. Utak re­pedtek szét, házak dőltek papírvárként össze és temet­tek maguk alá embereket. A mentésben részt vett a Mis­kolci Speciális Felderítő és Men­tőcsoport - három plusz egy fő­vel. A plusz egyet az élen hala­dó, Mancs nevű németjuhász kutya jelenti. A megyei ■ polgárvédelmi pa­rancsnokság támogatásával ala­kult a mentőkutyás részleg 1993- ban. Aztán három éve, alapítvá­nyi formában létrehozták a Mis­kolci Speciális Felderítő és Men­tőcsoportot. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a mentőkutya csak a felderítéshez elegendő, a menté­si tevékenységhez többre, másra is szükség van. Búvárokra, alpi­nistákra, akik egyben barlangi mentők, valamint kell koordiná­ciós szakember is. A miskolciak időközben nemzetközi elismertsé­get szereztek. A törökországi mentési munkálatokban Lehócz- ki László vezetésével Burdiga Zsolt alpinista (barlangi mentő), Ladányi Lóránt tolmács-koordi­nátor és Mancs kutya vett részt.- Magyarországon az idén a ti­zenhetedik bevetésnél tartunk. Olaszországban a sárlavina áldo­zatainak felkutatásában vettünk részt, valamint NATO- és ENSZ- gyakorlatokon többször képvisel­tük hazánkból elsőként Magyar- országot - mondja az „előzmé­nyekről” Lehóczki László.- Törökországba a katasztró­fát követően két és fél nap eltel­tével érkeztünk - folytatja a csoport vezetője -, amikor már nem találtunk túlélőt. Utazásunk gyors lebonyolításában kiemel­kedő szerepet töltött be a Malév. Az isztambuli repülőtérről rög­tön a földrengés sújtotta hely­színre vittek, ahol négy-ötemele­tes házak romjai fogadtak ben­nünket. Minden pihenés nélkül munkához láttunk, hajnali kettő­ig dolgoztimk az eredményes ku­tatás reményében. Másnap reg­gel nyolc órakor újra folytattuk. Egész nap kutattunk, és ezt tet­tük négy napon keresztül. Mancs jelzett, aztán a markoló bontani kezdett. Az ott tartózko­dásunk idején összesen megta­lált 30 halálos áldozatból 15-öt mi fedeztünk fel. Nehezítette a munkát, hogy sokszor közel negyven fokos hőségben kellett dolgoznunk. Köztudott ugyanis, hogy ha a kutya liheg, akkor nyolcvan százalékot veszít a szaglásából. Általában délutántól hajnalig kerestünk, az ottani mentők is több hullámban vál­tották egymást, hogy kibírják a forróságot. A betonvasak is annyira átmelegedtek, hogy kesztyűi nélkül meg sem lehetett azokat fogni.- A miskolci Mancs akkor aranyérmet nyert Törökország­ban és „hozzákapart” valamit a NATO-belépőnkhöz?- Megítélésem szerint nagyon sok hasznot hajtott. Az isztambuli repülőtér rendészeti főnöke azt mondta, hogy' ez a kutya nagyon híres lett Törökországban, a szí­vük csücskébe zárták. Vélemé­nyem szerint ezt látják a NATO- ban is. Nemcsak Mancsnak, ha­nem az egész csoportnak, az egész polgárvédelemnek köszönhetően. Törökországban a miskolciakat a szívükbe zárták, és visszavárják szeretett turistaként is. Piknikre várta a Miskolci Szimfonikus Zenekar az ér­deklődőket vasárnap a Csanyikban. A jelenleg folyó mesterkur­zus tizenkilenc karmestere egy-egy' népszerű klasszikus dara­bot dirigált, s a megélénkülő szél fel-felkapta ugyan a kottákat, de a dallamok ennek ellenére szárnyaltak. Fotó: Bujdos Tibor A Saj ó-völgy szerelmese Sajószentpéter (ÉM - FL) - Lé- vay József halálának 80. év­fordulójára emlékeztek szom­baton Sajószentpéteren. A költő, a szabadságharc kato­nája, a Sajó szerelmese tiszte­letére avatták fel a Lila galé­riát és helyezték el koszorúi­kat a sajószentpéteriek. Lévay József 1825-ben született Sajószentpéteren, és ott is te­mették el 1918. július 4-én bekö­vetkezett halála után - a város fölé emelkedő domb tetején, Samu István polgármester be­szédét tartja Fotó: Vajda J. hogy haló porában is gyönyör­ködhessen a Sajó völgyének na­gyon szeretett szépségeiben.- Az 1848/49-es forradalom ki­robbanásakor itt, Sajószentpéte­ren a kovácstűzhelyen készítette a fegyvereket. Karddal a kezé­ben vett részt a Jellasics elleni harcokban, és szolgált nemzetőr­ként is - idézte fel a református költő emlékét Samu István pol­gármester. A reformországgyü- lésen Szemere Bertalan írnoka­ként dolgozott. Volt Borsod me­gye „aranytollú” főjegyzője, két évig alispánja. Leginkább pedig, egész életén keresztül a Sajó völ­gyének szerelmese - mondta a polgármester. A Lila Galériában a Paál László Képzőművészeti Kör ka­pott állandó bemutatkozási lehe­tőséget. Most éppen Bacsó István és ifj. Bacsó István kiállítását te­kintették meg az érdeklődők. Mindkét művész - Lévay József példáját követve, de nem tollal - ecsettel, festékkel örökíti meg a Sajó völgyének szépségeit. A résztvevők megkoszorúzták Lévay József sírját, majd szülő­házában megnyitották a Költé­szet a képzőművészetben című kiállítást. Itt hirdették ki az azo­nos címmel meghirdetett pályá­zat eredményét és adták át a legjobb alkotók jutalmát. Szendrői napok Háromszáz év után, 1996. jú­lius 1-jétől ismét város Szendrő. A várossá nyilvá­nítás újabb évfordulója al­kalmából Szendrői napok címmel immár hagyomá­nyosan rendezvénysorozatot tartanak. Az idei programra a hétvégén került sor. Pén­teken délután kiállítással egybekötve megnyitották a közművelődési központ ga­lériáját. este a Miskolci Nemzeti Színház művészei­nek Haccáré című zenés operett műsorának tapsolt a közönség. Szombaton ren­dezték meg a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei mazsoret- tek találkozóját (képünkön). Este rendezték meg a szend­rői napok bálját. Vasárnap reggeltől a kézművesek mu­tatkoztak be és kínálták ter­mékeiket. Fotó: Vajda János Öngyulladás Miskolc (ÉM) - A Hejőcsa- bai Cement- és Mészművek Rt. filter tornyának tövében 220 szénport tartalmazó zsák gyulladt ki tegnap kora dél­után. A tűzoltóknak két víz­sugárral rövid idő alatt sike­rült eloltaniuk a vélhetően öngyulladás okozta tüzet. Népfőiskola és esélyegyenlőség Sárospatak (ÉM - PT) - Va­jon lesz-e helye a jövő évez­redben a népfőiskolának? Tovább tudja-e vinni a vidék Magyarországa a hat évti­zeddel ezelőtt megszületett mozgalom értékeit, hogy ké­pesek legyünk megőrizni nemzeti önazonosság tuda­tunkat az európai népek ol­vasztótégelyében? - fogal­mazta meg kérdéseit Hör- csik Richárd országgyűlési képviselő a tegnap délután Sárospatakon megtartott IX. Nyári Népfőiskola ünnepé­lyes nyitó rendezvényén. A vidék felemelkedése és az esélyegyenlőtlenség csök­kentése érdekében az 1936- ban életre hívott mozgalom a nemzet sorsfordító munká­jából mindig kivette részét - fejtette ki beszédében Hör- csik Richárd, aki azt is meg­fogalmazta: a népfőiskolái mozgalom hatvan évvel ez­előtt elindított programjának ma is van létjogosultsága. A Sárospataki Népfőisko­lái Egyesület nyári kurzusa július 4-től július 12-ig tart. A megnyitó előtt a résztve­vők megkoszorúzták a pata­ki népfőiskola szellemiségét meghatározó Újszászy Kál­mán és Szabó Zoltán sírját a református temetőben. Keresés közben (a fotót a csoport archívumából kaptuk)

Next

/
Thumbnails
Contents