Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-04 / 155. szám

1998. július 4., szombat Krttfra S Népfőiskolái tanhétnyitó Sárospatak (ÉM) - A Sárospataki Népfő­iskolái Egyesület holnap, vasárnap tartja idei nyári népfőiskolájának megnyitóját, amely előtt a résztvevők - délután fél 5- kor - Űjszászy Kálmán és Szabó Zoltán sírját koszorúzzák meg a református te­metőben. A megnyitó háromnegyed 5-kor kezdődik az Űjszászy-kertben, a „nagy di­ófa” alatt. A megjelenteket és hallgatókat Dobrik István, az egyesület elnöke, illetve a szekcióvezetők köszöntik, majd megnyi­tót mond Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő. A megnyitón közreműködik: Csetneki József. A népfőiskola első napja kötetlen baráti beszélgetéssel fejeződik be a Szinyei-ház kertjében. Vasárnap régi népfőiskolásokkal talál­koznak a mostani kurzus résztvevői. Az előzetes jelzések szerint 35 hallgató vesz részt az idei népfőiskolán, két csoportban: a református határon túli csoportba Fel­vidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből érkez­nek résztvevők (az ő itt-tartózkodásukat az Illyés- és a Református Kollégiumért Alapítvány támogatja), az informatikai csoportba pedig hazai érdeklődők jelent­kezhettek. Sok segítséget kaptak a szerve­zők a várostól, illetve a Comenius Tanító­képző Főiskolától. A program jövő szom­baton fejeződik be. • Orgonakoncert lesz holnap, vasárnap este fél 8-tól Miskolcon a belvárosi evan­gélikus templomban (Hunyadi u. 8.) Csor­ba Viktória akadémiai hallgató többek között Bach- Franck-, Rheinberger-műve- ket szólaltat meg. A belépés díjtalan, az adományokat a leégett deszkatemplom orgonájának újjáépítésére fordítják. • Idegenvezetéses miskolci belvárosi sé­tára indulhatnak most vasárnap is, mint minden hét végén az érdeklődők. A déle­lőtt 10-kor a Szemere útcai buszmegálló­ból indulva Makán Ferencné idegenveze­tő kalauzolásával ismerkedhetnek meg a megyeszékhely központjának nevezetes épületeivel. • Az I. Magyar Férfiszépségversenyt ren­dezik meg ma, szombaton este 7 órától a miskolci Rónai Művelődési Központ. Az est sztárvendége az Irigy Hónaljmirigy lesz. • A csincsei honismereti gyűjtőtábort jú­lius 5. és 11. között rendezi meg a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Honismereti Egyesület és a Herman Ottó Múzeum a Zrínyi Ilona Gimnázium tanulóinak segít­ségével. A tábor tudományos munkáját Rémiás Tibor, a Herman Ottó Múzeum történésze irányítja. Péteri kiállítások Sajószentpéter (ÉM) - Bacsó István és ifj. Bacsó István alkotásaiból nyílik kiállí­tás a sajószentpéteri Lila Galériában (Kossuth L. u. 149.) ma, szombaton dél­után 5 órakor. A megnyitót követően fél 6-kor a falu lakói és vendégei megkoszo­rúzzák Lévay József síremlékét. A koszo­rúzást követően Költészet a képzőművé­szetben címmel - Lévay József halálának 80. évfordulója tiszteletére - a Paál László Képzőművészeti Kör tagjainak alkotásait ajánlja az érdeklődők figyelmébe Samu István polgármester és Paróczai Berna­dett a Lévay-szülőházban. A megnyitón tartják a Költészet a képzőművészetben című pályázat eredményhirdetését is. A várban érhető tetten Puzsér, a betörő A Játékszín után a Diósgyőri várban is bemutatják a zenés bohózatot Miskolc (ÉM) - A budapesti Játékszin a Teréz körúti premier után Miskolcon is bemutatja Molnár Ferenc Doktor úr című da­rabjának zenés változatát. A népszerű Zerkovitz slágerek július 6-án, hétfőn este fél 9-kor csen­dülnek fel a Diósgyőri várban. Molnár Ferenc - Zerkovitz Béla: DOKTOR ÚR (zenés bohózat két részben) Verseket írta: Kellér Dezső Szereplők: Dr. Sárkány Puzsér Csató Cseresznyés Bertalan I. rendőr II. rendőr Sárkányné Lenke Marosiné Szobalány Heller Tamás Haumann Péter Szirtes Gábor Pál Attila Hüse Csaba Zsolnay András Fosztó András Nyertes Zsuzsa Lévay Viktória Galambos Erzsi Mérai Katalin Díszlet: Horváth Éva; Jelmez: Jánosku- ti Márta; Koreográfia: Bakó Gábor; Zenei vezető: Félix Györgyi; Közremű­ködik: Félix Györgyi és kisegyüttese Rendező: Balázsovits Lajos és Illés István Nyertes Zsuzsa, Galambos Erzsi és Haumann Péter Molnár Ferenc a könnyed szelle­messég és a fölényes bravúrok világhírű mestere volt. Műveit Párizstól Londonig, New Yorktól Tokióig játszották és játsszák ma is. Tökéletes biztonsággal beszél­te a színpadi világsikerek nem­zetközi nyelvét. Fantasztikus sze­repeket írt, ismerte a színészt, tudta, hogy kell sikerre vinni, is­merte a színházcsinálás titkát. A Doktor úr sikersorozata lassan száz éve tart. Színészek álma minden szerepe. Ki ne is­merné Puzsért, ezt a fantaszti­kus megírt betörőt, ügyvédjét Sárkány doktort, flörtölő felesé­gét, a szoknyabolond rendőrfo­galmazó Csatót, Marosinét a vénkisasszony nevelőnőt és a többieket. Meglepetésben bővelkedő tör­ténet, vérbő humor, igazi bohó- zati szituációk és mindenekelőtt nagyszerű szerepek a színészek számára. Mi történik azon a bizonyos éjszakán? Hova vezet Sárkány ügyvéd útja, hová Puzséré? Ho­gyan szalasztja el újból az elő­léptetését Csató, Puzsér jóvoltá­ból? Milyen ötlettel tudja Pu­zsért felülmúlni eddigi csíntevé­seit. Hogyan kever össze min­dent, hogy;an bonyolítja a képte­len helyzeteket? Da Motus, a két vidám kohold Miskolc (ÉM) - A Da Motus együttes adja elő Nyújtott nyomok című produkcióját július 6-án, hétfőn délután 3 órától Miskolcon, a Pannónia Szálloda előtti téren. A két­személyes társulat 1987-ben alakult, tagjai, Brigitte Me- uwly és Antonio Bühler. Csak a táncnak élnek. Játé­kukat belülről építik fel, s mindegyik akciójuknak konkrét célja van: az embere­ket szeretnék meggyőzni. A természetes élet mellett agi­tálnak, az elidegenedett világ­gal szemben foglalnak állást. A Nyújtott nyomok című elő­adásban a táncosok vidám koboldokként kalauzolnak bennünket a múlt, jelen és jö­vő paradoxonjai között. Számítógépről - szünetben Miskolc (ÉM) - Oi'szágos számí­tástechnikai találkozót rendez­nek július 6. és 12. között a mis­kolci 40. Sz. Általános Iskolában (Herman 0. u. 2.). A találkozó elsősorban azoknak a fiatalok­nak szól - általános iskolásoktól az egyetemistákig - akik a nyári szünetet szeretnék tartalmasán és izgalmasan eltölteni, továbbá azoknak az érdeklődőknek, akik kedvet éreznek a számítástech­nika iránt, szeretnék fejleszteni tudásukat. A szakmai progra­mok között szerepel szakkönyv­bemutató, újdonságok bemutatá­sa, grafikai és animációs kiállí­tások, számitógépes tanfolya­mok, használt alkatrészek csere­beréje, szaktanácsadás. A találkozóra 25-30 gyereket várnak a megyééből és a főváros­ból. Ők számítógépeiket is hoz­zák, melyeket a találkozó ideje alatt Összekapcsolnak, így akár közösen is játszhatnak - mert természetesen ez a számítógépes „műfaj” sem marad ki a prog­ramból. Akik nem jelentkeztek, és ér­deklődnek a téma iránt, azokat is szívesen látják a szervezők: akár egy-egy napra is érdemes elmenni. Az első három napon várja az érdeklődő fiatalokat a Sulinet-busz is. És még nem ké­ső készíteni a rajz-, grafika-, ze­neíró pályázatra is anyagot, a hét elején még azt is be lehet adni, Palóczy volt a korelnök, de nem a legkorosabb Az első népképviseleti országgyűlést 150 éve, 1848. július 4-én nyitották meg Miskolc, Budapest (ÉM - FCS) - Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfor­dulója szinte minden napra kínál megemlékeznivalót, jú­lius 4-re azonban egészen ki­emelkedőt - ráadásul a me­gyénkben élők különösen büszkén emlékezhetnek erre a napra. 1848-ban ezen a napon került sor az első népképviseleti or­szággyűlésünk úgynevezett elő- leges ülésére. (Az ünnepélyes megnyitót másnap, István nádor elnökletével tartották.) A koráb­bi rendi országgyűléstől eltérő­en 1848-ban fordult elő első íz­ben, hogy a képviselők maguk választották meg a T. Ház elnö­két. Parlamentünkben azóta is az a szokás (egyébként minden, demokratikusan választott tör­vényhozáshoz hasonlóan), hogy a házelnök megválasztásáig az üléseket a legidősebb honatya, az ún. korelnök vezeti. A korel- nök megbízatása inkább repre­zentatív jellegű, hiszen ő kö­szönti elsőként a választásokon bizalmat kapott képviselőket. A modern magyar parlamen­tarizmus első korelnöke 1848- ban Palóczy László (1783-1861), a korábbi reformellenzék egyik je­lentős borsodi személyisége volt, s talán ezért sem érdekte­len. ha a 150 évvel ezelőtti kö­szöntő szavait felidézzük. A tör­téneti igazsághoz persze hozzá­tartozik, hogy bizony elképzel­hető: 1848-ban nem a legidősebb honatya viselte a korelnöki tisztséget. 1848 forgatagában, az országgyűlés előkészítése során nem sokat foglalkoztak a 426 megválasztott képviselő életrajzi adataival. Palóczy azonban nem­csak a korelnökséghez szüksé­ges „elég” idős korral rendelke­zett, hanem a reformkorban leg­endás szónoki képességekkel va­lamint országos népszerűséggel is, amelyeket a Batthyány-kor- mány fontosnak vélt a nemzet első demokratikusan választott gyűlésének megnyitásához, ko­relnöki megbízatása egy percig nem volt kétséges. Palóczy, az „ősz borsodi bajnok” 1832 óta volt a reformországgyűlések ün­nepelt és rajongva tisztelt szóno­ka, aki többek között Kossuth feltétlen bizalmát is élvezte. Amikor 1848. július 4-én Pes­ten, a Redout dísztermében a szónoki emelvényre lépett, olyan személyiség szólította meg társait, aki nemcsak tekintélyes fellépésével érdemelte ezt ki, ha­nem a polgári átalakulásért foly­tatott negyedszázados küzdelem­ben betöltött szerepével is. Él­jenzésekkel megszakított kö­szöntőjének elején azonban nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy korelnöknek lenni nem ér­dem, hanem állapot. „Nem polgári kitűnő érdeme­imnél fogva, melyek nincsenek, nem is a ti szabad választáso­toknál fogva, mi nem történt, hanem egyedül azon napok so­kaságánál fogva, melyeket a né­kem létet ajándékozott isteni gondviselés reám felvirradni en­gedett, foglalom el, kevés órákra elnöki széketeket. A jelen pilla­natnak reám nézve mind ko­moly, mind örvendetes voltát honpolgári szívem mélyen érzi.” Rövid köszöntőjében alkalmazta két kedvenc szónoki fogását: egyrészt bibliai párhuzamot ke­resett, másrészt a magyar törté­nelem valamely dicső esemé­nyét idézte fel. Ami előbbit ille­ti, szerepét érdemtelenül Móze­séhez hasonlította, mert Isten hozzá is úgy szólt: „a hely, me­lyen állasz, szent.” Majd saját feladatukat a honfoglaló Árpád ópusztaszeri gyűléséhez hasonlí­totta, nem mulasztva el említeni a magyar nyelven hozott törvé­nyek fontosságát. Az előttük álló feladatra és a megvalósítás módjára Palóczy így emlékeztette képviselőtársa­it: „Nemzeti képviselők! A mun­kálkodás szüksége komoly órája ütött, munkálkodjatok! A rátok várakozó munkák terhesek és temérdekek, ámde könnyűkké teszi s megédesíti azokat a hazá­nak kebletekben lobogó hő sze- retete. A haza áldást kér Isten­től munkálkodásotokra, s kérek én is mindannyiszor, ahányszor az ő nem emberi kéztől csinált templomában érettetek és imá­dott hazánkért bocsátandom fel hozzá könyörgésemet.” A „hazának örökre hűséges öreg szolgája” (ahogy Palóczy magát nevezte) talán nemcsak saját képviselőtársai, hanem - a tör­ténelem furcsa fintoraként - ép­pen mostanában új ülésszakba kezdett parlamentünk honatyái számára is megszívlelendő sza­vakat intézett. Fotó: Kanyó Béla Palóczy László im ___a.. \ ,i v J A.l A mikor még Újszászy Kálmán nyitotta meg a népfőiskolát a híres diófa alatt Szoboszlay András rajza

Next

/
Thumbnails
Contents