Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-30 / 177. szám
1998. július 30., csütörtök Kultúra 7 Matyóföldi Nyár Mezőkövesd (ÉM) - A Matyóföldi Nyár rendezvénysorozat nemzetközi néptáncfesztivállal kezdődik augusztus 1-jén. De lesznek kiállítások és más programok is a nyár utolsó havában a „matyók városában". A kétnapos XIII. Matyóföldi Nemzetközi Néptáncfesztiválon fellép a Bongó Men (Nigéria), a Bu- nyevác (Szerbia), a Kosuta (Szlovénia), az Evridika (Bulgária), az Ogrodzieniec (Lengyelország), a Suvi (Észtország), a Bodrog (Sárospatak), a Duna (Budapest), a Lajta (Eger), a Pántlika (Tisza- újváros), a Vidróczki (Gyöngyös) néptáncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes, a „Kállai Kettős Néptáncklub” Egyesület (Nagykálló), a Hegyalja Hagyományőrző Együttes (Sátoraljaújhely), az Ifjú Szív Táncegyüttes (Szekszárd), illetve a házigazdák: a Matyó és a Jatari néptáncegyüttesek, a Nagymama Klub Pávaköre és a helyi fúvószenekar és mazsoretcsoport. A megnyitót augusztus 1-jén, szombaton délelőtt 10 órától tartják a főtéren. Köszöntőt mond Herkely György polgár- mester. Negyed 11-kor már néptáncbemutató kezdődik. Este 7-től szintén a főtéren divatbemutató lesz, 8-tól pedig táncház a Táncpajtában. Másnap délelőtt 9-kor kezdődnek a programok a főtéren. Délután 5-kor menettánc indul a Mátyás király úton, majd este 7-től tartják a díjkiosztó gálaműsort a Közösségi Ház színháztermében. A fesztiválhoz kapcsolódóan szombaton matyó néprajzi kiállítás is nyílik a Közösségi Ház emeleti nagytermében, ezt délelőtt 11-kor Pető Margit iparművész, író nyitja meg, illetve ettől a naptól látható Kozma István festőművész kiállítása a Városi Galériában, amelyet délután 5 órakor Gyöngyösi Gábor újságíró ajánl az érdeklődők figyelmébe. Fúvósok és mazsoretek A Fúvószene-- karok és Ma- zsoretcsopor- tok VI. Fesztiválját augusztus 8-án és 9- én rendezik meg. A résztvevő csoportok Zoryból (Lengyelország), Tokajból, Hevesről, Kis- várdáról, Püspökladányból, Tiszaújvá- rosból, Miskolcról, Szombathelyről és Mezőkövesdről érkeznek, a zenekarok pedig szintén a lengyelországi Zoryból, Ibrányból, Edelényből, Hevesről, Szomo- lyáról, Tiszavasváriból, Tiszafüredről, Sajószögedről, Kecskemétről és Mezőkövesdről jönnek. A megnyitó augusztus 8- án délután 4 órakor kezdődik a főtéren. Dohos László Liszt-díjas karmester, a Magyar Fúvószenei Szövetség elnöke mond köszöntőt. Negyed 5-kor kezdődik a mazsoretcsoportok és fúvószenekarok bemutatója, este 8-kor pedig a Rezes-bál a Family Brass-szal. Másnap délelőtt 9- től műsor a főtéren, este 6-tól menettánc a Mátyás király úton, 7-től pedig gálaműsor. • A MOTETA Trió ad hangversenyt augusztus 2-án, vasárnap este 6 órától jó idő esetén a boldogkői vár udvarán, rossz idő esetén viszont a vár kiállítótermében. Az ingyenes koncerten MOkány Johanna brácsán, TElenkó János fagotton, TAtár Beáta pedig oboán játszik. • A Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera szerepel a Budai Parkszínpad műsorán július 31-én, augusztus 1-jén, 7-én, valamint 8-án. Jézus szerepében Gazdag Tibor lép színpadra. Júdást Novák Péter, Mária Magdolnát Kováts Kriszta alakítja. Az előadás rendezője Vándorfi László. • Orgona-mesterkurzust rendeznek július 29. és augusztus 9. között Siófokon a római katolikus műemlék templomban. A kurzuson közép- és felsőfokú intézményekben tanulók, fiatal pályakezdők és már sikeres orgonaművészek egyaránt részt vesznek. A kurzus tiszteletbeli elnöke Falvai Sándor, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola rektora. Bubus bíija az időt és az időjárást Fényes - Vaszary - Szenes vígjátéka a tapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon A feleség: Seres Ildikó és a férj: Kulcsár Imre Fotó: Vajda János Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Hogy ki is az a Bubus, az maradjon titok. A krimik megoldását sem illik előre megmondani. Bár a talányos történet ellenére a Bubus című zenés komédiának semmi köze nincs a vér- fagyasztó krimikhez. A premieren is az okozta a legnagyobb izgalmat, hogy elveri- e az eső az előadást vagy sem. Bubus nyert! De az igazi győzelem még várat magára. A miskolctapolcai Akropolisz Szabadtéri Színpadon tartott keddi bemutató nem volt igazán sikeres. Bár jegyezzük meg mindjárt, hogy ugyanakkor rendkívül ígéretes előadást láthattunk. A premiereket általában hétvégén, lehetőség szerint pénteken tartják. A kedd nagyon sok színházban szünnap. Nyilván a közönség érdeklődése, szórakozási szokása miatt alakult így. Ráadásul a meteorológia sem zárta ki: ezen a napon eshet. Sőt, már szombaton is esett, és bepótolandó az akkor elmaradt előadást a Diósgyőri várban ezen az estén a Legyetek jók, ha tudtok című zenés darabot játszották, így alig félházzal kezdődött a Bubus bemutatója. Ezzel - a zenés vígjátékok esetében szokatlan - gyér érdeklődéssel is magyarázható, hogy a nézőtéren mindenki visszafogottabb volt, nehezebben oldódott. A legjobb poénok sem durrantak igazán. A közönség visszajelzései rendre elmaradtak, vagy bizonytalanok voltak, ez a színészeket is megzavarta. Hogy elérjék a kívánt hatást - hogy önfeledten tapsoljunk, hogy jóízűen nevessünk - még nagyobb nyomatékot adtak egy- egy tréfás megjegyzésnek, komikus helyzetnek, így lett időnként erőltetett, ami egyébként köny- nyed humor is lehetett volna. Zubornyák Zoltán az előadás rendezője remek színészekkel dolgozott, olyan művészeket láthatunk a színpadon, akik komikusként és énekesszínészként is kiválóak. A főbb szerepekben Seres Ildikó, Kulcsár Imre, Somló István, Molnár Anna lép színpadra. A vendégként hívott Schubert Évának, vagy a miskolciak kedvenc komikusának, Varga Gyulának a puszta megjelenése is kiváltotta a közönség tapsát. Ennek ellenére sem lett igazán fergeteges az előadás. A dalok többsége szinte ismeretlennek mondható, így nosztalgiázásra nem ad különösebb alkalmat az előadás. Más zenés darabok esetén is tapasztalhatjuk, hogy a zeneszerző másik művéből kölcsönöznek egy-egy slágert. így talán most sem lett volna olyan nagy szentségtörés, ha ilyen módon is gazdagítják az „alapművet”. A házasságtörés gyanújára és félreértések sorára épített történet minden szellemessége ellenére sem elég sodró lendületű. Amikor a harmadik felvonás végén végre ki kellene derülnie, hogy ki is az a Bubus, a szereplők hosszan mulatoznak, majd egy csalafintán megfogalmazott matekpélda megoldásán agyainak. Ezzel elterelik, elaltatják a közönség érdeklődését. így a nagy poén sem hat igazán. Mindezek ellenére biztos, hogy már a szerdai előadás is jobban sikerült. A színészek a keddi premieren is többször jelét adták annak, hogy ez a műfaj az övék. Úrrá lesznek a kezdeti megilletődöttségen. De nemcsak egymással kell összecsiszolódniuk a szereplőknek, hanem a közönséggel is. Nézzék meg az előadást! Ezen a héten minden este játsszák. Sőt, még azután is. Tanári tábor - kilenc napig Patakon Sárospatak (ÉM - FG) - A Rajztanárok Zempléni Alkotóköre az idén is megrendezi nyári alkotótáborát. A sárospataki központú közösségnek A Művelődés Háza ad otthont, itt, illetve a Móricz Zsigmond Kollégiumban nyitották meg alkalmi műhelyeiket. A július 28-ától augusztus 5-éig tartó alkotótáborban Seres János művésztanár irányításával dolgoznak a tanárok. A Rajztanárok Zempléni Alkotóköre a tanév közben rendezett módszertani továbbképzéseken, és szakmai napokon túl több mint húsz éve rendszeresen megtartja nyári alkotótáborait is. Az idén a közösség tagjai mellett részt 'vesznek a táborban azok a pedagógusok is, akik az elmúlt tanév során elvégezték a KOMA-pályázat által támogatott médiaismereti továbbképzést is. így a tábor programját úgy szervezték, hogy a vizuális nevelés korszerűsítésének lehetőségein belül külön figyelmet fordítsanak a médiaismeretekre is. Természetesen a rajztanároknak ilyenkor adódik igazán alkalmuk arra, hogy a saját alkotá- sikkal foglalkozzanak, hogy tökéletesítsék korábban megkezdett - vagy elkészítsék esetleg csak tervezett - műveiket, hogy új élményekkel gazdagodva, a szakmai tanácsokat felhasználva folytassák munkájukat. Á műhelyfoglalkozásokon túl esténként szakmai tanácskozásokon vehetnek részt a pedagógusok. így többek között előadást tart a táborban Sándor Zsuzsa, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola tanára, Tóth Tibor, az egri Eszterhá- zi Károly Tanárképző Főiskola oktatója, Kolostori Gábor, a Borsod- Abaűj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet munkatársa. Lengyel napok Bogács (ÉM) - Lengyel kulturális napokat rendeznek Bogácson július 31. és augusztus 2. között. Lengyel iparművészeti termékek kiállítása és vására lesz mindhárom nap a Fürdőben. Pénteken a Művelődési Házban ogrodzienieci képzőművészek alkotásaiból nyílik kiállítás, este 8-tól pedig lengyel énekesek adnak hangversenyt a templomban. Szombaton a Fürdő szabadtéri színpadán hagyományőrző együttesek mutatkoznak be. Vasárnap a lengyel együttesek Mezőkövesden lépnek fel. Centiben mérve is monumentálisát alkotott Száz éve született Henry Moore, a modern szobrászat egyik legnagyobb mestere Budapest (MTI) - Monumentális művek megalkotására törekedett egész életében. A modem szobrászat jelentős mestere, az angol Henry Moore (1898-1986) kereken száz esztendővel ezelőtt 1898. július 30-án született Castle- fordban (Yorkshire grófság). A nyolcgyermekes bányászcsalád hetedik gyermekeként világra jött Henry Nagy-Britannia egyik legelismertebb művésze volt már életében. Alkotásai sajátosan ötvözik a prehisztori- kus, a klasszikus görög és a pre- kolumbián plasztikai hagyományokat, néhol szürrealisztikus formában is. Újat hozott tér- szemléletével, amely áttört felületekből, pozitív és negatív formák ellentétéből építkezik. Felfogása szerint a monumentalitásnak nincs köze a nagysághoz és centiméterekkel is mérhető. Szinte minden, ami a keze alól kikerült, a természet és az emberi test iránti szeretetéről tanúskodik. Sétái során gyűjtött köveket, csontokat, gyökereket és hordalékfát. Saját bevallása szerint egész életén át megszállottként foglalkoztatta őt az anyagyermek téma. Az ötvenes években az absztrakt világába tett kirándulást: a belső és a külső forma egymáshoz való viszonya foglalkoztatta. Azt tartotta, hogy az egyik védelmezi a másikat, mint anyaméh a magzatot Henry Moore kora ifjúságától szobrász akart lenni. Ösztöndíjak tették lehetővé számára a magasabb fokú iskolákat, jóllehet apja kívánságának eleget téve kezdetben általános iskolában tanított. Leadsben és Londonban tanult szobrászatot, majd bejárta Itáliát és Franciaországot. A londoni British Museumban sok időt töltött az egyiptomi, afrikai és mexikói, főleg az azték szobrokkal ismerkedve. Csodálta Picasso művészetét. 1928-tól kezdve kezdett kiállítani. Amikor a második világháború alatt nem tudott már nyersanyagot szerezni szobraihoz, éjszakánként akvarelleket és rajzokat késztett a bombabiztos metró- állomásokon: itt készült híres Katakomba-sorozata (1941). Hivatalos elismerésre akkor tett szert, amikor az anglikán egyház megrendelésére, 1943-ban egy northamp- toni templom részére elkésztette a Madonna gyermekkel című alkotását. A hetvenes évektől évi mintegy 40 kiálltáson láthatók világszerte Henry Moore művei. Kezdetben kőbe véste alkotásait, majd dolgozott fával is; a háború után pedig főleg a bronz érdekelte. Munkái ott láthatók New York, London, Bécs és Bonn terein és utcáin, s sokszor igen nehéz megállni, hogy a gyönyörű formák és felületek csábításának engedve a szemlélő meg ne simogassa a műalkotást. Legismertebb alkotásai: Család (1947), A király és királynő (1952-53), szobrok a párizsi UNESCO-székház (1857-58) és a New York-i Lincoln Center számára (1963-65). írásai közül a legismertebb az 1985-ben keletkezett A szobrászatról című értekezése. Henry Moore: Fekvő alak a Dárizsi UNESCO-oalota udvarán
