Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-30 / 177. szám

1998. július 30., csütörtök Aktuális 5 Néha fullasztó a miskolci levegő Miskolc (ÉM - PT) - A szélcsendes ká­nikulában könnyen megsokszorozód­hat Miskolc forgalmas útszakaszai mellett a légszennyező anyagok mennyisége. Az állami Népegészségügyi és Tisztiorvo­si Szolgálat (ÁNTSZ) legutóbb kiadott je­lentése szerint az elmúlt héten Miskol­con az egész napos légszennyezettségi mutatók átlagértékei nem érték el az egészségügyi határértéket. Ezzel szem­ben a hét egyes napjain mért napi fél­órás eredmények alapján megállapítható: a levegőben található szén-monoxid, kén­dioxid, nitrogén-dioxid, szálló por, és az ózon mennyisége időszakonként megha­ladta az egészségügyi határértéket. Júli­us 22-én valamennyi levegőben található összetevő kétszeresére, illetve hatszoro­sára emelkedett. Az átlagosnál három­szor több szén-monoxid, hatszor több kén-dioxid, kétszer több nitrogén-dioxid, háromszor több por, és kétszer több ózon jelenlétét rögzítették a belváros mérő­állomásán. Bokros Ferenctől, az ÁNTSZ munka­társától tudjuk: a kánikulai, szélcsendes napokon nagy az esélye a levegő túlzott elszennyeződésének. A Miskolcot átszelő főútvonalak mentén fokozottan állhat fenn ez a veszély. Ezeken az útszakaszo­kon egyáltalán nem ajánlatos gyermeket sétáltatni, mert ők alacsony termetüknél fogva még közelebbről lélegzik be a föld­közelben szálló szennyező anyagokat. Bokros Ferenc elmondta, hogy szerve­zetük a polgári védelemmel közösen sze­retne egy, a lakosság által könnyen értelmezhető előrejelző rendszert üzembe helyezni Miskolcon. Ez azonban pályázati támogatás nélkül nem valósulhat meg. Pedig az lenne a kívánatos, ha nem csak utólag értesülnének az emberek a korábbi légszennyezettségről, hanem a mindenkor aktuális értékek alapján elkerülhetnénk a veszélyes területeket... • Mezőcsát - A járási munkásőrség volt épületét „örökölte" meg a 14 fős mezőcsáti rendőrőrs, amelynek munka­társai Mezőcsát mellett további hét tele­pülésen szolgálnak. Munkakörülményeik javításához azonban nemcsak az épüle­tet kapták meg, hanem a helyi vállalko­zók támogatását is. A központi pénz mellé ugyanis ők adják az épület felújítá­sához kétkezi munkájukat. Jelenleg a munka felénél tartanak, a beköltözést szeptember elejére remélik. • Szikszó - A Forró és Vidéke Takarék- szövetkezet szikszói kirendeltsége hama­rosan új helyre költözik. Amint azt a szö­vetkezet vezetőjétől, Soós Károlynétól megtudtuk: a helyváltoztatás oka, hogy az eddigi, Kálvin téri telephelyüket - amelyet az önkormányzattól béreltek - a tulajdonos visszakéri. Alkalmas új helyet a Bolt utcában találtak, ahol az ingatlant a bankbiztonsági előírásoknak - és az esztétikai igényeknek - megfelelően átalakítják. • Miskolc - Ingyenes használatba kap a várostól a Baross Gábor utca 13-15-ben 89 négyzetméternyi területet a „Nap fényt az életnek" alapítvány, amelyik úgynevezett otthonházat szeretne itt lét­rehozni. Ebben az intézményben olyan, a társadalom szélére szorult emberekkel foglalkoznának bentlakásos formában, akik készek saját sorsuk rendezésében tevékenyen részt vállalni. Tűzoltók térdig vízben, szivattyúval Vámosújfalu, Damak, Ózd (ÉM) - Jelentős mennyiségű csapadék hullott le szerdára virradóra megyénkben, de sze­rencsére csak kisebb munkát okozott a tűzoltóknak: Miskolcon csak 22,1 millimé­ter csapadékot mértek az Avas tetején lévő meteorológiai állomáson, Sárospata­kon 35,8, Szendrőládon 47,5 millimétert regisztráltak. A mégsem mindennapi mennyiségű eső „hordalékának” eltávolításához a tűzoltók segítségét is igényelték. Az újhelyieket Vámosújfalura riasztották, ahol a fűrésztelep gépeit veszélyeztette az összegyűlt víz. A barcikai tűzoltók Dámá­kon, az ózdiak egy helyi• családi ház pincéjéből szivattyúzták a vizet. Matematikából nehéz megfogni A miskolci Földesben tanuló Lukács László aranyérmet szerzett a diákolimpián A nyári szünet sem matematikamentes Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - Hl) - A magyar csapat harmadik helyezést ért el a tajvani Taipeiben július 14-20. között rendezett 39. Nemzetközi Matematikai Diák­olimpián. A hattagú csapat egyetlen miskolci versenyzője, Lukács László az egyéni ver­senyben aranyérmet szerzett. A földesista diák már tavaly is részt vett a diákolimpián, akkor szintén éremmel tért haza. • Az idei diákolimpiára 76 or­szágból érkeztek versenyzők, minden ország 6 diákot küldhe­tett. Bár csapatban indultunk, mindenkinek az egyéni eredmé­nye számított. A versenyzők fele kapott érmet, az érmesek egy-ti- zenkettedét jutalmazták arany­éremmel. Most aranyat kaptam, tavaly ezüstöt. Mivel az idén a harmadik osztályt fejeztem be, még jövőre is indulhatok... □ A hírek szerint a magyar csa­pat Irán és Bulgária után vég­zett a harmadik helyen... • Ez nem hivatalos eredmény. Ha az egyéni teljesítményt vesszük figyelembe, akkor mi a négy arany és a két ezüst érem­mel rögtön Irán után követke­zünk. De nem az érmek, hanem az egyéni pontszámok összesí­tésével határozzák meg az orszá­gok helyezését. □ Hogyan lehet valaki tagja az olimpiai csapatnak? • Harminckilenc év óta, amióta matematikai diákolimpiát ren­deznek, Reimann István nyugal­mazott egyetemi docens választ­ja ki a tagokat és készíti fel a csapatokat. Szakköröket tart, rendez két válogatóversenyt, de az OKTV, és az egyéb versenye­ken elért eredményeket is figye­lembe veszi. Tapasztalataim sze­rint úgy válogatja össze a csapa­tot, hogy több évfolyamról le­gyenek benne emberek. Én má­sodik után kerültem be először, és mint most, tavaly is volt há­rom negyedikes tag. De például az irániak minden évben új versenyzőkkel érkeznek. Nekik ez a taktikájuk. □ Mint tapasztalt olimpiára já­ró. mi a véleménye a mostani fel­adatokról? • Nehezebbek voltak, mint ta­valy. Általában a verseny mindkét napján négy és fél óra jut három-három feladatra. Most csak írtunk, írtunk meg­állás nélkül, de szinte senki­nek sem sikerült mindent befe­jezni. □ Tudna olyan feladatot monda­ni, amely némileg közérthető? • Nem. Mindegyik elég bonyo­lult nyelvezetű, bár a szabályzat szerint egyik témakör sem tér­het el a középiskolai tananyag­tól, és ezt be is tartják. □ Milyen díj jár a jó ered­ményért? • Tulajdonképpen maga a kint­tartózkodás a díj. Egy bő hetet Tajvanban voltunk, a két verseny­napon kívül kirándulhattunk, is­merkedhettünk az országgal. □ Bár még csak most lesz negyedi­kes, gondolom a továbbtanulás miatt nincs oka aggodalomra, • Az ELTE matematikus szaká­ra már felvettek. Utána lehet, hogy még valami mást is ta­nulok. □ A nyarat „matematikamente­sen ” tölti? • Gulyás Tibortól és ifjabb Szabó Kálmántól, a tanáraimtól már kaptam néhány feladatot, nehogy kiessek a gyakorlatból a nyaralás alatt, és lehet, hogy egy-két ma­tektáborba is elnézek... Szembenállás helyett együttműködés Mindannyian régiókban gondolkodnak a magyar egészségüggyel kapcsolatban Miskolc (ÉM - SzK) - Jóllehet egy tavaly kiírt népjóléti mi­nisztériumi pályázat elnyeré­sére alakult hat regionális szervezet még mindig ver­senyben áll egymással a kitűzött hatmilliárd forint el­nyeréséért, most mégis kö­zös nyilatkozatot írtak alá a tartós együttműködésről. Mint arról korábban beszámol­tunk, tavaly a Népjóléti Minisz­térium - világbanki hitel felhasz­nálásával - regionális pályázatot hirdetett az egészségügyi szolgál­tatások modernizációjára. E pá­lyázat célja a magyar egészség- ügyi reform megvalósításának segítése, és az európai gyakorlat­tal összhangban egy új szervezeti szint, a regionalitás megszerve­zése. A pályázati összeg megközelítőleg 6 milliárd forint, amelyet a tervek szerint csupán egyetlen pályázó nyerhet el. A felhívásra - az ország teljes területét lefedő - öt, egymással versengő regionális konzorcium jött létre, amelyek összefogják a hazai egészségügy valamennyi kulcsszereplőjét: egyetemeket, kór­házakat, önkormányzatokat, a tisz­tiorvosi szolgálatokat, a profitérde­kelt és a non-profit szervezeteket. A pályázatokat az öt szervezet márciusban benyújtotta, de nem várják tétlenül a szeptemberi eredményhirdetést. Mint arról Csiba Gábor, az Egészségért 98 észak-kelet-magyarországi kon­zorcium alelnöke, a megyei kór­ház főigazgató-helyettes főorvosa tájékoztatott, a szervezetek e hó­nap elején közös nyilatkozatot írtak alá. Ebben kijelentik: a re­gionális szerveződéseken belül az egészségügyben eddig nem ta­pasztalt módon indult meg a párbeszéd és az összefogás, azt bizonyítva, hogy a regionális szervezetek életképesek, és az egészségügy új együttmű­ködésének tartós formáját jelent­hetik. Éppen ezért olyan közös, hatékony szervezeti fonna kiala­kításán gondolkodnak, amely megfelelő módon képviselheti a regionális szerveződéseket az egészségügyi közéletben. •,< f í • i. V i 'i ..... • Az Egészségért '98 Északkelet-magyarországi Regionális Egészségügyi és Szervezetfejlesztési Közhasznú Társaság tag­jai: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, valamint a három megye- Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar- megyei kórházai, és a Debreceni Orvostudományi Egyetem. A térség megközelítőleg 120 szakértője közreműködésével ki­dolgozták a regionális egészségfejlesztési stratégiatervet, amely kitért az egészségügyi és szociális ellátás kapcsolatára is. • A program kulcsszavai: új ellátások kialakítása, költségha­tékonyság, regionális gondolkodás. • A program célja: a régió egészségügyi önellátása. A betegek oldaláról: senkinek se kelljen más régióba utazgatnia ahhoz, hogy megkapja az igényelt szolgáltatást. Az egészségügyi rendszer kapacitásának optimalizálása révén kiválasztható az optimális betegút, amelynél jnind földrajzi, mind orvosi érte­lemben érvényesülhet a minőség, hatékonyság, gazdaságos­ság elve. A program kiterjed a gondozás-megelőzés-alapellá- tás-járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás teljes struktúrájára. „Özönvíz” ellen: csőmosás, záportározó A rendszer hamarosan felújításra szorul Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BA) - Bár egyértelműen nem jelentik ki az illetékesek, hogy Mis­kolcot nem fenyegeti az eg­rihez hasonló „özönvíz", az általuk elmondottakból mégis ez következik. A borsodi megyeszékhelyen 370 kilométer hosszú rendszer veze­ti el a felszíni csapadékvizeket. Ebből 260 kilométernyi csatorna a Miskolci Vízmű (Miviz) tulaj­donában és kezelésében van. A cég vezetője, Vojtilla László la­punknak kifejtette, hogy ez elvi­leg elegendő a felszíni vizek el­vezetéséhez. A hálózatot rend­szeresen karbantartják, erre évente 1-2 millió forintot költe­nek. Hamarosan elodázhatatlan­ná válik azonban az átfogó fel­újítás, illetve a város terjeszke­dése miatt a bővítés. Hogy a jelenlegi csatornák ké­pesek-e a hirtelen lehullott, nagy mennyiségű csapadékot el­vezetni, erről úgy nyilatkozott: nem érdemes „metróméretű” rendszert építeni. Minél na­gyobb átmérőjű ugyanis a csa­torna, annál többe kerül. A mis­kolci csatornákkal leginkább az a gond, hogy hiába mossák ki belőlük havonta, illetve négy­évente az üledéket azzal a nagy­nyomású berendezéssel, amelyet tavalyi megvételekor lapunk is bemutatott. A hirtelen jött esők bizonyos városrészeken - így például a Tetemváron - pillana­tok alatt eltömítik hordalékuk­kal a lefolyókat. Nagyobb áradást két éve oko­zott Görömbölyön a hirtelen jött zápor, ám ekkor sem hullott annyi a városra („csak” 60 mil­liméter), mint a mostani hétvé­gén Egerre, ahol 70 milliméter- nyi csapadékot mértek - emlé­keztetett Fejér István, alpolgár­mester, Az általa képviselt mis­kolci önkormányzat kezel mint­egy száztíz kilométernyi övár­kot, illetve zárt szelvényt. A hirtelen jött nagy mennyiségű csapadék négy úgynevezett zá­portározóba kerül (Egerben ilyen nincs). Mindezek karban­tartására a megyeszékhely büdzséjéből évente 15 millió fo­rintot áldoznak. A helyhatóság emellett re­konstrukciókra is költ: 12 millió forintból a görömbölyi Ormos patakot hozták rendbe, s a na­gyobb baj elkerülése érdekében a szirmai vezérárokra tavaly 21- milliót fordítottak (idén ugyaner­re 25 millió forintot terveznek).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents