Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-27 / 174. szám

1998. július 27., hétfő Kultúra 7 Leveleket írató bogár Fecske Csaba Verses-, novellás- és riportkötetek után Varga Rudolf filmforgatókönyveit adja közre legújabb könyvében. Kenyérkereső foglalkozását tekintve ugyanis filmrende­ző. Eredendően költő, tizenévesként poé­taként debütált a Kortárs és a Napjaink hasábjain. A korszak egyik legnagyobbjá- nak, Nagy Lászlónak az elismerését is ki­vívta képgazdag verseivel. Ekkoriban írta róla Alexa Károly: „Varga Rudolfból lesz valaki.” Ez a „valaki” mostanában doku- mentumfilm-sorozatot készít a cigányság életéről, szociális érzékenységéről, empá­tiáról árulkodó filmeket. De még a doku­mentumfilmjei is költőiek. Eddig több mint száz filmet forgatott, ezek között van játék-, dokumentum- és reklámfilm. A Leveleket írató bogár című könyvé­ben négy játékfilm forgatókönyvét adja közre, olyan filmekét, amelyeknek ő az írója és a rendezője. Ezeket a kísérleti filmetűdöket annak idején a televízió be­mutatta, mozifilmforgalmazásban is vetí­tették őket, fesztiválokon különböző díja­kat nyertek. A Jelenés kísérleti-játékfilmetűd kerete egy elképzelt atomtámadás. Egy, a főisko­lát épp befejező fiatalokból álló csoport to­vábbra is együtt szeretne maradni, elfo­gadják egy vidéki gyár ajánlatát és meglá­togatják leendő munkahelyüket, ahol megsemmisítő kelepce várja őket. A Svejk a második világháborúban ze­nés filmszatíra Bertolt Brech műve alap­ján készült. Azt boncolgatja, van-e a kis­embernek lehetősége az esztelen erőszak, a gátlástalan diktatúra idején a becsüle­tes túlélésre. Az Országos tél a második világháború idején játszódik, a háború utolsó napjai­ban. Főhőse egy tragikus véget ért orvva- dász. A film a magányos ember és a világ viszonyát kutatja. A címadó Leveleket írató bogár a lét végső kérdéseinek újragondolásra késztet. A személyiség megkettőződéséről szól, a menekülés kényszeréről és a világ abszur­ditásáról. Formanyelve az abszurd drá­mákéval rokon. Ennek a filmnek a világ­ra engem valamiképp Pilinszky színmü­veinek a világára emlékeztet. E filmforgatókönyveket elolvasva az ember kíváncsi lesz a filmekre, amelyek­nek atmoszfératermtő erejét, egyéni látás­módját, költői világképét még a fanyalgó kritika is elismerte. (Felsőmagyarország Kiadó, 1998.) ' ; í f ü'; • i <) :< __M.......................... • A kolozsvári Szarkaláb Néptánc­együttes ad műsort a Kisgyőri Faluház­ban ma, hétfőn este 7 órától. A belépés díjtalan. • B. Szabó János Miskolcon élő grafikus- művész alkotásaiból nyílt kiállítás tavasz- szal a sátoraljaújhelyi Kazinczy Múzeum­ban. A tárlat eredetileg május végéig tar­tott volna nyitva, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel nyáron - augusztus 28- áig - még megtekinthető. • A Baradla Galéria (Jósvafő, Szabadság u. 3.) 1996 nyarán nyitotta meg kapuit azzal a céllal, hogy a képzőművészet eszközeivel is közkinccsé tegye a termé­szet felszín alatti alkotásainak csodavilá­gát. A kiállítás egész évben - díjtalanul - látogatható. A látogatási szándékot a Petőfi u. 58. sz. alatt, Tarczali Istvánnál lehet jelezni. Emmy-díjak Los Angeles (MTI) - Los Angelesben köz­zétették a legrangosabb televíziós díjak, az Emmy jelöltjeit. A díjakat az idén sor­rendben ötvenedik alkalommal adják át szeptember 13-án. A legtöbb jelölést, szám szerint tizenhe­tet a HBO fűmcsatorna „From The Earth To The Moon című” alkotása kapta, amely az amerikai űrhajózás történeté­nek áttekintése. Meglepetésnek számít a helyi szakemberek körében a Fox’s pro­dukciójának, az „Ally McBeal” című víg­játéknak megajánlott tíz jelölés. Igen sok jelölést, szám szerint tizen­hatot, kapott a magyar közönség előtt is Jól ismert „X-akták” című sorozat. Ugyanennyi díjban reménykedhet szep­temberig az NBC kórházi sorozata, az »ER” is, amelyet a magyar televíziók »Vészhelyzet” címmel vetítenek. Ugyan­csak az NBC „Merlin” című minisoroza- tát tizenöt Emmy-re jelölték. Szerelmetes bonyodalom az Akropoliszon Csak a harmadik felvonás végén tudják meg a nézők, kicsoda Bubus Magyarországára volt jellemző: az a polgári lét, ízlés és életfor­ma, amit a magyar fekete-fehér játékfilmeken megcsodálhatunk Karádyval, Jávorral. Természe­tesen mi más lehetne a téma, mint a házasság, a szerelem - a félreértéses vígjátékok összes klasszikus motívuma. Jelen esetben egy véletlenül megta­lált szerelmeslevél körül bo­nyolódik a történet. Az a meg­fejtésre váró kérdés, ki a levél írója, kicsoda Bubus. És ez csak a harmadik felvonás le­geslegvégén derül ki. Addig iz­galmas zene, fantasztikusan jó vígjátéki helyzetek, nagyszerű szerepek szórakoztatnak. Ahányszor bemutatták Magyar- országon, mindig óriási siker volt. Utoljára tizenöt éve lát­hatta a közönség a Vidám Szín­padon, illetve néhány évvel ké­sőbb Békéscsabán. □ Korábban azért sűrűbben ját­szott darab volt? • Az az igazság, hogy Vaszaryt sokáig ugyanúgy „fasisztázták”, mint öccsét, és sógornőjét, Mu- ráti Lilit. A rokonok rá is ár­nyékot vetettek - jogtalanul. Ezért is ment el ’48-ban Német­országba, és lett a legsikeresebb magyar író a német nyelvterüle­ten. Itthon azonban egy ideig nem volt ildomos Vaszaryt ját­szani. □ Most hogyan került elő újra ez a darab? • A zenés vígjátékok reneszán­szát éljük. Olyan vígjátékot ke­restem, amelyben jó szerepek, jó dalok vannak, és garantált a könnyed, felhőtlen kikapcsoló­dás és szórakozás. Annak idején Bubus - próbán (Schubert Éva és Varga Gyula) Fotó: Dobos Klára láttam a pesti előadást, és reme­kül szórakoztam. □ Akkor ki játszottak benne? • Például Schubert Éva játszot­ta ugyanazt a szerepet, amit most is. Szerepelt a darabban Bodrogi Gyula, Csala Zsuzsa... □ Itt azonban az eredetileg terve­zett szereposztáshoz képest - Bö- röndi Tamás visszalépése miatt - kisebb változások vannak... • Böröndi szerepét Kulcsár Im­re vette át, Kulcsár Imre szere­pét Varga Gyula játssza, Varga Gyuláét pedig M.Szilágyi La­jos... Eredetileg többfajta szerep­osztási lehetőséget adtam meg, ami nyilván a ráéréstől függően változott. Minden szereplőt jól ismerek. Többekkel már tavaly is együtt dolgoztunk a Charley nénjében, amit egyébként idén is láthat a közönség. □ És láthatja még - szintén az ön rendezésében - a Potya­utast... • A Bubus bemutatója július 28- án, kedden lesz, de közben már próbáljuk a Potyautast is. Elég sokat dolgozunk minden nap. Persze elsősorban este, a déli ká­nikulát inkább kihagyjuk.. Miskolc (ÉM - DK) - A Va- szary családot - Vaszary Gá­bor írót rendező öccsével és színésznő húgával - egykor a nevettetés szimbólumaként tartották számon. Néhány évvel ezelőtt a miskolctapol­cai Akropolisz Szabadtéri Színpad közönsége is bele­kóstolhatott a Vaszary-hu- morba: szem nem maradt szárazon (már a kacagástól) Az ördög nem alszik című előadásokon... • A ’30-as ’40-es években Va­szary Gábor volt az egyik leg­népszerűbb itthoni szerző - mondja Zubornyák Zoltán, aki most Fényes-Vaszary-Szenes Bu­bus című darabját állítja a ta­polcai Akropolisz színpadára. - A Bubus arról a ma újrafelfede­zett világról és miliőről szól, ami a ’20-as, ’30-as, ’40-es évek Pérely rajza Vaszary Gáborról A visszatapsolt Blues Brothers KovAcs Miklós Budapest (MTI) - Csaknem két évtizeddel a Blues fivé­rek (The Blues Brothers) cí­mű vígjáték bemutatása után elkészült a Blues Bro­thers 2000 is. Már zenei anyaga is kapható Magyar- országon. A filmet a miskolci közönség csütörtökig a Béke moziban láthatja. Az „első rész” tartalmát nyilván mindenki ismeri: két gátlásta­lan, mégis imádnivaló szélhá­mos ámokfutása a balek rend­őrök, a lóvá tett újnácik és az el­hagyott szerető elől. Az egész te­le van kitűnő poénokkal a nagy­szerű színészi alakítás John Be- lushi és Dan Aykroyd érdeme, míg az ugyancsak pazar rende­zés John Landis munkája. S per­sze a zene: a Blues Brothers Band mellett láthatjuk-hallhat- juk: James Brownt, Chaka Kliant, John Lee Hookert, Are­tha Franklint, Cab Callowayt., Ray Chariest, Matt Murphyt is. Remek táncjelenetek teszik még élvezetessebbé a filmet. Az ugyancsak John Landis ál­tal rendezett Blues Brothers 2000 szintén a zenét teszi meg főszereplőnek. Az első film „emberi” főszereplői közül nyil­ván nagyon fog hiányozni John Belushi, aki 1982-ben meghalt. Nincs már az élők között a fe­ledhetetlen Cab Calloway sem. Belushi hiányát egyébként az el­ső kritikák is hangsúlyozzák. A még ma is csupán negyvenhét esztendős rendező éppen nekik ajánlotta új filmjét. Szerepel vi­szont a 45 éves Dan Aykroyd, aki főszereplővé lépett elő mint Elwood Blues alakítója, mellette új fiúnak John Goodmant „vették be”. Az új filmben részben azonos a rangos zenész-szereplők köre: látjuk ismét Aretha Franklint, Matt Murphyt. Az „öregek” blueszenéjét John Lee Hooker helyett B.B. King képviseli a Lo­uisiana Gator Boys nevű banda tagjaként, s ugyanebben a for­mációban látható-hallható - töb­bek között - Bo Diddley, Eric Clapton, Koko Taylor, Dr.John. Isaac Hayes. Charlie Musselwhi- te Stevie Winwood, s szerepel a filmben Taj Mahal valamint a minap felkapott, Grammy-díjas énekesnő, Erykah Badu is. A ze­nei anyag lemezformájáról Paul Shaffer gondoskodott. Az alvilági téma ezúttal is megmarad, ha lehet keményebb szereplőkkel, mint az 1980-as filmben: ezúttal az orosz maffia és egy kormány-ellenes fegyve­res csoport képviseli a „gonoszt”. Az alapvető feltételek adottak ugyan az első film sike­rének megismétléséhez, de félő, hogy az ismerős poénok az elté­rő helyzetek ellenére is túl sok­szor „köszönnek vissza”. Egészé­ben véve Landis kétségtelenül tehetséges rendezőként mutatko­zott be, de lehetséges, hogy a „szentté” vált Blues fivérekhez már nem kellett volna hozzá­nyúlnia. Művésztelepi tárlat Gyula (MTI) - Ebben az esztendőben ünnepli fennál­lása 30. évfordulóját a gyu­lai művésztelep. Az ez alka­lomból rendezett, s a múlt pénteken a helyi Kohán Képtárban megnyílt jubileu­mi tárlaton 39 alkotó 160 műve látható. Harminc évvel ezelőtt egy fiatal festőtársaság válasz­totta nyári telephelyéül a Körös-parti várost. E mű­vészcsoport azóta is évről évre itt alkot néhány héten át. A városhoz és a Körös­vidéki tájhoz kötődő festők, szobrászok, grafikusok, iparművészek csapatából a 30 esztendő alatt mintegy háromszázan fordultak meg egyszer vagy többször a gyulai művésztelepen. Most a törzstagok mutatkoztak be válogatott alkotásaikkal. A több mint másfélszáz fest­ményük, szobruk, rajzuk és kerámiájuk augusztus végé­ig látható a gyulai Kohán Képtárban. Az első „Disney” Los Angeles (MTI) - Előke­rült Walt Disney legelső rajzfilmjének egy kópiája, amelyet már rég elveszett­nek hittek. A Disneyről szó­ló tanulmányok általában megemlítik ezt a hétperces művet, amely még 1922-ben keletkezett, amikor az ani­mációs filmek amerikai ki­válósága még csak 21 éves volt. Egy brit gyűjtő a Dis- ney-stúdiók egyik illetékesé­vel beszélgetve ébredt rá, milyen ritkaság van a kol­lekciójában: a Piroska és a farkas e korai rajzfilm válto­zata. David Wyatt filmgyűjtő egy londoni könyvtár zsúfolt filmtárában vette ezt a kópi­át a nyolcvanas évek végén, nem is sejtve, milyen ritka kincsről van szó. A könyvtá­rosok sem tudták, különben aligha adták volna el neki potom két fontért.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents