Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-24 / 172. szám

1998. július 24., péntek Aktuális 5 Elhunyt Csorba Barnabás Elhunyt Csorba Barnabás, aki. több éven át szolgálta lapunkat újságíróként, szer­kesztőként. írásaival segítette a nehézsor- súakat, színesen tájékoztatta a megye életé­ről az újságolvasókat. Régi munkatársai osztoznak a család gyászában. Forró hangulatú szülői a nyár közepén Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A döntés a kövesdi képviselők kezében van: szeptember elsejétől áthelyezik-e a város egyik bölcsődéjét az V. számú óvodába - annak ellenére, hogy az elképzelés ellen mindkét intézmény­be járó gyerekek szülei tiltakoznak. A nyári kánikulánál csak a hangulat volt forróbb tegnap este az oviban meghirde­tett szülői értekezleten, ahol száznál is több édesanya, édesapa jelent meg annak érdekében, hogy ne vonják össze a bölcső­dét az óvodával. Érvek hangzottak el a szülők és óvónők, és az ellentétes nézete­ket valló városvezetés oldaláról is. Szabó Ágnes óvodavezető ismertette a megjelen­tekkel a pillanatnyi helyzetet, az intéz­mény kihasználtságát, és azt, hogy mivel járna a bölcsőde áthelyezése arra a száz­negyven gyerekre nézve, akik szeptem­berben kezdik és folytatják az óvodát. Gyöngy Sándorné jegyző azonban nem ítélte olyan vészesnek a helyzetet, mint az aláírásgyűjtő szülők és pedagógusok. A felszólaló szülők azonban nem rejtették véka alá véleményüket, és a felhangzó tapssal kísért szavak, beszólások mind ar­ra irányultak, hogy a testület jövő heti ülésén a szülők óhajának megfelelően döntsön, az áthelyezés ellen szavazzon az ügyben. Egy mintavállalkozás (túl szép) tervei Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Czégel Oitta nem kisebb fába vágta a fejszé­jét, mint hogy pályázatokból próbál megvalósítani egy százmilliós nagy­ságrendű, csúcstechnikát jelentő vál­lalkozási projektet egy hátrányos helyzetű régióban. Ráadásul kizáró­lag törvényes, becsületes eszközök­kel szeretné működtetni. A hölgy elképzelését a jelenleg létező leg­korszerűbb digitális kisnyomdával kap­csolatban sokan támogatják, de a legtöb­ben hozzáteszik: nem ártana, ha leszállna a földre. Czégel Ditta mégis úgy gondolja, sikerült annyi kapcsolatra szert tennie, hogy pályázati úton előteremtse a hozzá­valót, s ezzel követendő példát mutasson. Igaz, számára biztos háttér öccse és sógor­nője 10 éves sikercége. Alapos elökészitőmunkájának eredmé­nyét tegnap ismertette szűk körben. Pá­lyázatai benyújtásához az ózdi Régió Kft. és a budapesti Seed Alapítvány nyújt se­gítséget. Utóbbit mindazon szervezetek, minisztériumok, alapítványok alapítot­ták, amelyektől támogatást remélnek. A tervezett kisnyomdában minden esz­köz a csúcsminőséget és teljesítményt képviseli, garantálta a vállalkozás létre­hozásának és működtetésének ajánlatát kidolgozó budapesti Volent, valamint Danka Kft., akik maguk is a szakma éllo­vasai. A létező legjobb berendezéseket és maximális biztonságot terveztek a töké­letesen optimális és csak legális szoftver­rel működő rendszerbe, tekintet nélkül a költségekre. Kidolgozták a hatékony munkafolyamatot 14 főre, két műszakra, vagyis a megvalósítás közel 170 millió forintot, havi 2,5 milliós bérköltséget, ki­zárólag lelkes pályakezdő fiatalokat és tökéletesen kemikáliamentes megoldást jelent. Roma szabadegyetem Taktaszadán Taktaszada (ÉM) - Roma érdekvédelmi szabadegyetemet tartanak cigány kisebb­ségi önkormányzati vezetők részére és szervezetvezetők képzésére ma és holnap délelőtt 10 órától Taktaszadán a polgár- mesteri hivatal melletti épületben - a Phralipe Független Cigányszervezet ren­dezésében. Közös nyelv a „kézzel-lábbal” is Putnoki magyar-francia kapcsolatok a Fiatalok Európáért programban Putnok (ÉM - SZN) - Jól meg­vannak a francia és a ma­gyar fiatalok. Megegyeznek abban, hogy szokatlan szá­mukra a kánikula, hogy fran­cia, meg magyar kommuni­káció helyett egyszerűbb az angol, esetleg a német, leg­inkább a kézzel-lábbal. Szép Magyarország is, meg Fran­ciaország is, annak, akinek megadatik, hogy mindkettőt láthassa. A putnoki és a Fécamp-i fiúk, lányok számára lassacskán ter­mészetes a csereüdülés és a kö­zös program nyáron, hiszen több éve tart a két város, alap­vetően a gyermekönkormányza­tok közötti kapcsolat: Ennek el­sősorban Tamás Barnabás pol­gármester volt a szorgalmazója. Francia gyerekeket először pályázati lehetőséggel hozott Putnokra Patrice Blondin. az ot­tani ifjúsági összekötő, aki most is a vendég fiatalok kísérője. Az első cserekapcsolat nyomán Put- nokon megalakult a Magyar- Francia Baráti Társaság, ami­nek a párja természetesen Fé- campban is létezik - meséli Ba­lázs Istvánná, a program putno­ki felelőse. Tavaly és azelőtt a franciák szerveztek cserelátoga­tást felnőtteknek és gyerekek­nek, az idén pedig már a Putno­Nem csak térképen ismerték meg Putnokot és az országot. A gye­rekek között Patrice Blondin és Tamás Barnabás. Fotó: Vajda János ki Női Kart is vendégül látták; kezdenek kiterjedni a civil kap­csolatok. Az önkormányzati for­rásokon túl ebben az évben Ba­lázs Istvánná a Mobilitás Ifjúsá­gi Szolgálattól nyert 500 ezer fo­rint támogatást a Fiatalok Euró­páért program keretében. Ebből az itteni gyermekönkormányzati képviselők, vagyis a vendéglá­tók és a 11 főnyi 12-17 éves fran­cia csoport a felnőtt kísérőkkel eljutott Gömörszőlősre, egy agg­teleki barlangkoncertre és egy szeged-ópusztaszeri kirándulás­ra. Az elhelyezés már hagyomá­nyosan mindkét városban csa­ládoknál történik, ám a lelemé­nyes szülök - hogy oldják az otthoni kommunikációs nehéz­ségeket tegnap délután még egy közös szabadtéri bográcso­zást is beiktattak, sporttal, ve­télkedővel. Váradi Gábor, putnoki gyermekpol­gármester- Többször is voltam Franciaor­szágban a csereüdülés kereté­ben és mondhatom, Fécamp Normandia egyik legszebb vi­déke. Bejártuk a környező vá­rosokat, múzeumokat, a Szaj­na csodálatos volt. Állandóan kirándultunk, szinte egy per­cünk sem volt unatkozni. Olyan barátságok alakulnak ki, amelyek évről évre egyre jobban elmélyülnek, az öcsém barátja például ahányszor Putnokra jön, már csak ná­lunk szeretne lakni. Sokan azt hiszik, a kommunikáció a legnagyobb probléma, de ez inkább a felnőttekre jellemző. Mindenki tud németül vagy angolul egy kicsit, nálunk, gyerekeknél egyáltalán nem okoz gondot, hogy megértes­sük magunkat. Guillaume Lecuyer, francia diák- Én először járok Ma­gyarorszá­gon, gyönyö­rű a táj, az emberek kedvesek és a házak, az épületek egészen mások itt, mint nálunk. Ha választanom kellene a sok élmény közül, hát a Feszty-körképet emel­ném ki, még sohasem láttam ilyet életemben. De az egész ópusztaszeri kirándulás egy nagy kaland volt, a skanzen­nel, a pékséggel, ahol perecet ettünk, no meg a rengeteg szúnyog és az autóbusz de- fektje hazafelé. Nagyon sze­retném, ha Tamással, akinek a szüleinél lakom, továbbra is megmaradna a kapcsola­tunk és kívánom, hogy to­vábbra is ilyen remekül mű­ködjön itt is a gyermekönkor- mánvzat, hiszen a mostani fi­atalokból, belőlünk lesznek a jövő polgárai. Volt tb-bizottságok exelnökei A tb-önkormányzatokkal megszűnnek a megyei bizottságok is Miskolc (ÉM - SzK) - A Fidesz-MPP képviselőinek javaslatára a parlament döntött az egészség- és a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzatok megszüntetéséről, s ennek értelmében a na­pokban mindkét önkormányzat megtartotta utolsó közgyű­lését. Megszűnésük egyben a megyei területi egészségbizto­sítási bizottságok (TEB) és a nyugdíjbiztosítási önkormány­zat megyei testületéinek (NYOMT) feloszlását is jelenti. A két borsod-abaúj-zempléni grémium vezetőjével a változás­ról beszélgettünk. Macsuga Imre, a volt TEB exelnöke: • Nem lepett meg az önkor­mányzatok megszüntetése, vái'- ható volt, hogy ezt meglépi a Fi­desz, ha hatalomra jut, hiszen már 1991-ben is ellenezték a lét­rehozásukat. Azt azért nem gon­doltam, hogy ilyen sürgős lesz nekik, s hogy anélkül szüntet­nek meg egy működő rendszert, hogy bármilyen érdemleges kon­cepcióval előállnának. □ A legtöbbször azt hozták fel önnön létezésük védelmében az önkormányzatok, hogy nélkülük nem biztosított a két alap fel- használásának társadalmi kont­rollja. Ön szerint tisztában vol­tak egyáltalán az emberek az ön- kormányzatok és a megyei bizott­ságok létével, funkciójával? • Biztosan sokkal többen vannak, akiknek fogalmuk sincs róla. □ Ön szerint nagy veszteséget je­lent-e az olyan önkormányzatok megszűnte, amelyek szinte nem rendelkeztek döntési joggal? • De legalább tájékoztatást kér­hettünk arról, mi történik a já­rulékfizetők pénzével. Itt, me­gyei szinten azonban voltak eredményeink. Létünk másfél éve alatt felülvizsgáltuk a me­gyében az otthoni szakápolás helyzetét, s nemrég elkészült a betegelégedettségi vizsgálat is. Ha nincs a változás, a következő lépésben az alapellátást vontuk volna górcső alá. □ És mindezeknek lett volna eredménye? • Minden bizonnyal figyelembe vették volna ajánlásainkat, hi­szen a megyei egészségbiztosítá­si pénztárral jó a kapcsolatunk. □ De a törvényalkotók az egész­ségügyi törvénytervezetre vonat­kozó módosító javaslataikat sem igen vették figyelembe. • Menet közben azonban több dologról bebizonyosodott, hogy nekünk volt igazunk, s ezt köve­tően egy sor módosítás született. □ Fel sem tételezi, hogy más mó­don jobban működik a rendszer? • Szó sincs arról, de ahhoz, hogy véleményt tudjak alkotni, tudnom kellene, hogy mik az el­képzelések. Ez azonban a mai napig legalább is nem került nyilvánosságra. Azt mindeneset­re nehéz elképzelni, hogy egyet­len ember inkább képes fel­ügyelni a tb-rendszer működé­sét, mint az önkormányzat. □ Vajon miért volt előbb a meg­szüntetés, mint a koncepció? • Valósnak tartom a feltétele­zést, hogy a nagy falat gyors megszerzése hajtotta őket. □ Csakhogy ugyanez a feltétele­zés megállhatja a helyét a másik oldalról is. Vajon nem ugyan­ezért. ragaszkodnak-e az önkor­mányzatok országos tisztségvise­lői a pozíciójukhoz? • Lehetséges. Egy azonban biztos, mi, a megyei bizottsá­gokban társadalmi munkában tettünk eleget megbízatásunk­nak. Pontosabban próbáltunk eleget tenni, hiszen legalábbis az egészségbiztosítás olyan szerteágazó, hogy még az ezzel foglalkozó szakemberek szá­mára sem könnyű eligazodni benne. Balogh Béla, a volt NYÖMT exelnöke: • Nem volt váratlan a tb-önkor- mányzatok megszüntetése, min­denesetre fura érzés volt a szer­dai utolsó közgyűlésen lát­ni, hogy az elnökünk, akit vég­telenül becsületes asszonynak ismerünk mindannyian, köny- nyeivel küszködve jelenti be a megszűnést. □ Milyen érzékelhető hátránya lesz annak, hogy megszűnik a megyei testület? • Épp mostanra sikerült a pesti­ekkel elhitetnünk, hogy szükség van a nyugdíjjal kapcsolatos ügyeiket intézők számára egy, az egészségbiztosításéhoz hasonló, kulturált ügyfélszolgálat ki­alakítására. Most legalább is kér­désessé válik az új székház megépítése. □ Az ózdi kirendeltségen történt kedvező változásban is része volt a megyei testületnek? • Igen, és sok másban is. Egy­fajta szűrője voltunk a nyugdíj- biztosítási igazgatóság felé érke­ző panaszoknak. Elmondhatom, hogy a hozzánk fordulók álta­lunk jogosnak tartott panaszait csaknem minden esetben kivéte­les elbírálásban részesítette a megyei igazgató. □ Nem egykönnyen mondanak le eddigi funkciójukról. Legalábbis úgy tűnik abból, hogy az utolsó közgyűlésükön máris hozzálát­tak egy egyesület megalakítá­sához. • Nem mondanak le a járulék­ként történő befizetések társa­dalmi ellenőrzéséről, a biztosító és a biztosítottak kapcsolatáról. A szociális jogok védelméhez a magyar törvények és az Európai Szociális Charta is biztosít jogo­kat, így a megyei bizottságok mozgósításával igyekeznek egy közös egyesületet ki-alakítani. □ Miért gondolják, hogy egy egyesület számára beleszólást en­gednek az alapok felhasználásá­ba, ha önkormányzatokként sem voltak ilyen jogosítványaik? • Egy széles alapokon álló civil szervezet számára az egyesületi törvény szerint igenis betekin­tést kell nyújtani az alapok fel- használásába. 1991. - Törvény született a tb-önkormányzatok megalakításá­ról, a járulékfizetői kontroll biztosítására (a társadalombiztosí­tási alapok kormányzatról való leválasztásának szándékával). 1993. - Tb-önkormányzati választás, (több mint 3 millió szava­zó részvételével); 60-60 tagú Egészségbiztosítási, illetve Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat. 1995. - Az önkormányzatok mandátumának lejárta; a parla­ment úgy dönt: nem lesznek tb-választások, helyette az üzemi tanácsi választások eredménye alapján delegálhatnak tagokat a szakszervezetek a 48-48 tagú testületekbe. Az új mandátum 1999 végéig szól, csökkentett hatáskörrel. 1998. (május) - Az alkotmánybíróság döntése szerint a testületek a delegálás miatt nem tekinthetők legitimnek; az alkotmányelle­nes helyzet megszüntetésére 2000. január 1-jéig adtak haladékot. 1998. (június) - Az új parlament dönt a tb-önkormányzatok megszűnéséről, az összességében 1000 milliárd forintos pénz­alap és a 100 milliárd forintos tb-vagyon felügyeletét egy sze­mély gyakorolja (július).

Next

/
Thumbnails
Contents