Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

1998. július 22., szerda Itt-lHUI 6 Az igazi gazdasszony Gömörszőlős (ÉM - SZN) - A Babus Benjámin emlékház a tökéletes parasz­ti gazdálkodás és számos népi mester­ség tiszteletét hordozza. Arról is híres, hogy 1965 óta látogatható a magán- gyűjtemény, amelynek gondozója, tu­lajdonosa a névadó lánya É. Kovács Lászlóné Babus Éva és családja. Éva néni már a Babus-féle családi ház­ban született, a művészcsalád ma is itt él. Édesapja ugyan remek, felvilágosult és sokoldalú ember volt, mégis a két fiát küldte csak tanulni, a nőnek otthon a he­lye, mondta. így aztán tízévesen Éva markot szedett, korán reggel kenyeret sütött, ellátta az állatokat. 18 holdon gaz­dálkodott a többgenerációs család, min­denkinek volt dolga. Hétévi udvarlás után, 1959-ben ment feleségül É. Kovács Lászlóhoz. Nem nyu­godott bele, hogy nem tanulhatott, már második gyermekét várta, amikor le­érettségizett. Szülei a föld, a természet szeretetét nevelték belé, mestere lett a szövésnek, fonásnak, mégis sokat olva­sott, így még közelebb került hozzá az imádott irodalom, költészet. Édesanyja hosszú betegsége miatt ekkor sem keres­hetett munkahelyet, de később szűk 20 évig a helyi vegyesboltot vezette. Ma már nem tartanak háztáji állatokat, főként a vendégfogadásra rendezkedtek be, s a ház asszonya ennek is mestere, mindenütt rend és harmónia uralkodik a portán.- Amíg a férjem polgármester volt, min­den időnket a falu ügyeinek szenteltük. Én a közhasznú munkát, irányítottam. Nem kértünk és nem kaptunk egy fillért sem arra, hogy ilyen legyen a környezetünk. Kettőnk nyugdíjának csekély kiegészítése a vendégfogadás, mégis példát akartunk mutatni, így egyre többen mertek rá áldoz­ni. Ma már a mi Füstösházunk és Kamra­szállónk mellett van Pajtaszállás, Pohárka- porta és még sok szépen kialakított, han­gulatos fodagóhely Gömörszölősön. v'Afú/UOí, • Bánréve - A Sajópüspökivel közös fenntartású általános művelődési köz­pont tevékenységéről szóló beszámolót is meghallgatták a képviselők a két község közös testületi ülésén. Az intézmény élé­re ugyanakkor öt évre kinevezték az ed­digi megbízott igazgatót, Tóth Csabánét, aki az egyetlen pályázó volt és munkáját megelégedésre végezte. • Hangony - Tovább fejlesztik a község teleház-programját. Olyan CD-romot szer­zett be az önkormányzat, amelynek segít­ségével egyhónapos számítógépes nyelv- tanfolyamokat indítanak a Civilházban. • Arió - Szándékos gyújtogatásnak lát­szik, amit szombaton ismeretlen tettesek elkövettek. Először egy iskolai raktárépü­letben gyújtottak be egy használaton kí­vüli hűtőt és fotelt, mire azonban a tűzol­tók ezen a helyszínen elvégezték a fela­datukat, máris az új iskola épületéhez ri­asztotta őket a rendőrség,'ahol a gázka­zán helyiségében lévő hulladékot gyúj­totta meg valaki, s akár súlyos robbanás is történhetett volna. A két betöréses gyújtogatás valószínűleg összefügg, mert szinte közvetlenül egymás után történtek az esetek - állítják az ózdi tűzoltópa­rancsnokság ügyeletén. Bözsi és a napelem is az ökoprogram része Látogatás Gömörszölősön, az Ökológiai Intézet fenntartható falujában Bözsi, az ökofalu egyik látványossága Fotó: Bujdos Tibor Szabó Nóra Gömörszőlős (ÉM) - A gömörszőlősi „fenntartható faluban" minden összefügg mindennel. Az aprócska gömöri település valamennyi „csodája” láncsze­me egy rendszernek, amely re­mekül működik, s ez bárki szá­mára nyitott, megtekinthető, ta­pasztalható. Az emberi szakérte­lem közvetlenséggel és lelkese­déssel párosul. Ezért érzed azt, hogy a „magamutogatás” itt nem kényszer, hanem pontosan olyan, amilyennek lennie kell. Már Kelemér után a csöppnyi zsákutcatelepülés felé népes cso­port mellett hajtunk el, angolul beszélnek. A faluban eligazodni igazán könnyű; ha éppen nincs is kiírva, hol járunk, a megszólí­tott kerékpáros fiú csak annyit mond, kövessük. A napkollektorok kisüzemi gyártásával foglalkozó műhelyben jókedvű fiatalok: Kelemen József és Mikó Tibor polgári szolgálato­sok, Antim Enikő és Magyar Zsolt egyetemisták nyári munkán. Mind­annyian az Ökológiai Intézet al­kalmazásában állnak. Egy szót sem kell szólni, máris kalauzol­nak körbe a biokertészetben és a háztájiban. Mutatják a napelem­gyártást, mesélik: sokkal olcsóbb, mint az ipari ellőállítás és csodák­ra képes. Az Oktató Központ tete­jén is van, s még borús időben is 50 fokos a vízmelegítő cső. Lelke­sen magyarázzák a szélkerekes öntözőkút működési elvét, a bio­kertészet lényegét. A védőnövé­nyeket, a krumplibogarak vegy­szermentes irtását, a gyü­mölcsszárító-aszaló feladatát, a biovécé és az egyedi szennyvíz- tisztító működési elvét. Biancáról, a szép fehér kancá­ról kiderül, hogy unatkozik, nye­rítve panaszolja magányát. Bö­zsi, a szürkemarha viszont eluta­sítóan fordul el a csapattól. Úgy mesélik, egyszer, amikor még kukoricaszárból volt a kerítése, gond nélkül kitört rajta: bejárta Putnokot, valahol Alsószuhán érték utol. Egy sáros mangalica azonnal abbahagyja a dagonyá- zást és röfögve fogad bennünket. Egészen különleges, fekete „fecskehasú” és göndörödő, hosszú szőrű sertéseket is látni itt. É. Kovács Judit tanár-etnog­ráfus családjával együtt a prog­ram egyik alapítója, támogatója, sok munkája, ismerete fekszik benne. A falun már ő vezet vé­gig bennünket. A gyapjúfeldol­gozó és a szövőműhely ugyan­úgy a program része, mint az Oktató Központ, a családi nép­rajzi gyűjtemény, vagy a Tompa Mihály Kör kiállítása, a Babus emlékház, s még ezernyi látni­való a felújított gömöri táj há­zak között. A látogatók jönnek-mennek, külföldi csoportok és magyar delegációk csodálják Gömör gyöngyszemét. Persze a körséta végén nem mindenki ihat É. Kovácsék hideg gyümölcsteájá­ból egy kellemes beszélgetés Enikő- Gondolom, egy bioló­gustanuló­nak maga a tökély ez a környezet. Itt minden­nek fontossága van önmagá­ban és összefüggésében is. Számunkra az a kis pénz, amit az itteni nyári munkáért kapunk nem igazán számít. Sokkal lényegesebb, hogy ez a falu minden tartozékával együtt nagyszerű hely. Tet­szik, hogy van képzőművésze­ti galéria, ugyanakkor meg­maradtak az ősi mesterségek. Tegnap besurrantunk a kárto- lóműhelybe és egy idős bácsit alaposan kikérdeztünk. Lát­szott rajta, hogy érti a dolgát és lelkesedik érte. Én ugyan ma elutazom, de szép emléket viszek magammal. Zsolt- Soha nem áll meg az élet, állandó­an jönnek- mennek a csoportok. Itt, a szom­szédos ház­ban egy angol társaság tar­tózkodik a British Trust for Conservationist Volunteers szervezésében. Közöttük diák, pedagógus, üzletember, de kovácsmester is található, valamennyien fizettek azért, hogy itt szénát gyűjthesse- nek, olykor ólat tisztíthassa­nak. Ök egy pontgyűjtő rend­szerben vesznek részt, ami királyi elismeréssel jár Ang­liában. Holnaptól viszont a Holocén Természetvédelmi Egyesület szervezésében ér­kezik táborozó csapat, velük a Mohos tavak környékét fogjuk bebarangolni. közben. Mire Gyulai Iván, az Ökológiai Intézet vezető munkatársa is befut, már „min­dent” tudunk. „Harmonikus szegénység” A miskolci Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Ala­pítvány 1993-ban készített átfo­gó tanulmányt a legkisebb gö­möri faluról. Az intézet mun­katársai szerint éppen a „harmonikus szegénység” a gömöri régió fejlődésének zá­loga. Az általuk - a helyi kö­zösség aktív közreműködésé­vel - létrehozott intézmény- rendszerrel szeretnék megőriz­ni a kulturális örökséget, meg­honosítani az organikus mező- gazdaságot, feleleveníteni a hagyományos kismestersége­ket, megőrizni a természetes környezetet és kiépíteni a tu­rizmust, a térségi szellemi központot úgy, hogy közben a helyiek szociális gondjai is enyhüljenek, új munkahelyek, jövedelemszerző lehetőségek teremtődjenek. Az Ökológiai Intézet a szel­lemi atyja és gondozója a programnak, a megyei Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Kht. gondoskodik a lé­tesítmények üzemeltetéséről, fejlesztéséről. Támogatja mun­kájukat számos magyar és külföldi alapítvány és egyesü­let, a PHARE több programja. Állandóak a tanfolyamok, tá­borok, oktatási programok, a cél az elért eredmények kiter­jesztése az egész gömöri tér­ségre. Már elkészült a környék fenntartható turisztikai és me­zőgazdálkodási felmérése, s fo­lyik egy integrált fejlesztési terv kidolgozása. Alkotók népfőiskolája Miközben Máger Ágnes festményei a putnoki Holló László Galériában látha­tók, a művész a hagyományos gömöri alkotótábort vezényli Gömörszölősön. Az Alkotók Népfőiskolája Gömöri Mű­helyét idén már kilencedik alkalommal szervezte meg Gömörszőlős Baráti Köre, s visszatérő vendégei vannak: a 17 fős csapatban újra együtt dolgoznak a felvi­déki, az erdélyi és a magyarországi kép­zőművészek. A Nagyferencz testvérek Rimaszombatból érkeztek, valamint er­délyi barátaik, Angi István „Golyó” és Hintea Máriusz mindannyian fafaragás­sal foglalkoznak a festés-rajzolás mellett (képünkön). A csoport alkotásaiból egy hónapon át tartó kiállítás nyílik július 24-én, pénteken, délután fél 5-kor a Hol­Kézművesség Csipkerózsika és az internet között Gömörszőlős (EM) - Lukács Ti­bor, a gyapjúfeldolgozás minden csínját-bínját jól ismeri. Pedig nem akármilyen módon készül a gö­mörszőlősi kártolőüzemben a fonal és a nemezalapanyag, hiszen az előkészítő és feldolgozó eszközök, gépek letűnt korokat idéznek. Lukács Tibor a századforduló körüli időket emleget; a felújí­tott gépmatuzsálemek egyes al­katrészei már igencsak centená­riumuk közelében vannak. A szakember munka közben ma­gyaráz, úgy mondja: valahol Csipkerózsika és az internet-kor­szak között kell keresni ezeknek az eszközöknek a jelentőségét. A kisüzemi gyapjúfeldolgozás ha­Lukács Tibor a gyapjúfeldoigozó szerkezettel Fotó: Bujdos Tibor zánkban már csupán néhány he­lyen létezik, ezért ennek a mű­helynek megrendelői vannak az ország minden szegletéből. A kártoló szomszédságában, a szövőműhelyben két nagy, erede­ti szövőgép és egy berendezett kis üzlet is található, ahol a kéz­műves táborok és a serényfalvi bedolgozó asszonyok munkáit - kötött ruhadarabokat, szőttese­ket, tarisznyákat - lehet megvá­sárolni, de még természetes anyagokból, maradékokból ké­szült gyermekjátékok, sőt, valódi vesszőparipa is kapható. Az isko­lás kézműves csoportok számára ebben a helyiségben rendeznek szövő, nemezelő foglalkozásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents