Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-20 / 168. szám

1998. július 20., hétfő . k.,..... ...... vv. _ kkk,kk, kW _kkk ^ k«jjf .k AEüSSéEiS 3 Heroin Görömbölyi László Az idén hetvenharmadszor találtak kábító­szert a pénzügyőrök pénteken délután, amikor Nagylaknál lefoglaltak 113 kilogramm és 20 dekagramm heroint. Az előzetes becslések szerint az áru értéke 550-600 millió forint. A hírek arról is szólnak, hogy az előző 72 alkalommal összesen mintegy 500 kilogramm- nyi kábítószert koboztak el, amiből érzékelhe­tő, hogy ez a mostani szállítmány arcátlanul bátor cselekedetre vall. Amiből akár arra is kö­vetkeztethetünk, hogy az illető társaságnak nem ez volt az első kísérlete, s a korábbi sike­reken felbuzdulva szánták rá magukat a fél- milliárdos tétel utaztatására. Mert ne feledjük: a statisztikák (értelemszerűen) csak arról szól­nak, hogy mennyi drogot foglaltak le a hatá­rokon - arról viszont egy szó sem esik, hogy mennyit csempésztek át észrevétlenül. Az utóbbi napok egyik vitája jut erről az eszembe - vajon lehet-e hatékony eszköze a bűnmegelőzésnek az idegenrendészeti szabá­lyok megszigorítása? Az ügyben járatos, tu­dós hölgy nyilatkozta a tévében, hogy komoly eredmény ettől nemigen várható. Lehet, hogy neki van igaza, ő ért hozzá. De ha mondjuk a magyar törvények lehetőséget adnának arra, hogy az a szállítmányozó cég, amely valamiképpen bűncselekménybe keve­redik, öt évig semmilyen formában nem lép­heti át a magyar határt - vajon nem ellenöriz- nék-e jobban maguk a cégek a saját rakomá­nyaikat, a saját embereiket? Hiszen a hírekből tudjuk: elég gyakori, hogy kamionokban, ka- mionosoknál találják meg a kábítószert. Nem gondolom, hogy ezzel véget lehetne vetni a nemzetközi kábítószercsempészetnek - de egy apró lépést ez is jelenthetne. Miután pedig látványos, nagy ugrásokra e téren nem­igen számíthatunk, talán ezeket az apró lépé­seket is érdemes (lenne) megbecsülnünk. Megrázta az áram - tíz métert zuhant Miskolc (ÉM) - Megrázott egy miskolci férfit a magasfeszültségű áram szombat kora délután a Varga-hegyen. Hogy pon­tosan mi történt, azt egyelőre nem tudni, mindenesetre a férfi egy villanyoszlopról esett le. Az áramütés okozta balesetet sú­lyosbította, hogy közel tíz métert zuhant az oszlopról a szerencsétlenül járt ember. A megyei kórház baleseti osztályán teg­nap megtudtuk: a beteg állapota továbbra is súlyos, életveszélyes. Kigyulladt kombájn Miskolc (ÉM) - A Tiszakeszi határában ta­lálható Vadnai dűlőben tíz hektáron a tar­lóra vágott szalma égett, ugyanitt elektro­mos hiba miatt kigyulladt egy E-512 típusú kombájn vezetőfülkéje is. A kár 900 ezer fo­rint - közölte a tűzoltóság ügyeletese. Augusztus 20-án évek óta hagyományosan megrendezik a Nemzetközi néptánctalál­kozót Sátoraljaújhelyen és Szerencsen. Ebben az évben ez a rendezvény sorozattá vált, így már tegnap este elkezdődött. A szerencsi Rákóczi-vár szabadtéri színpa­dán a szlovákiai nagyidai Ilosvai Selymes Péter együttes és a franciaországi Avel Dro együttes mutatkozott be. Az esemény rendkívülisége, hogy a nagyidai együttes itt ünnepelte alakulásának 40. évforduló­ját. A franciák „csak" vendégeskedni jöt­tek, ám ők is különleges produkcióval szerepeltek: minimálisan koreografált táncaikat eredeti ruhában mutatták be. Fotó: Vajda János Jubileumi vendégség Pácolás és vasalóban ringaíás A faragott csodákhoz nem lehetett nyúlni, de elég gyönyörűséget jelentettek a szemnek is Fotó: Bocsi Miskolc (ÉM - PTA) - A hét­végén megtartott gasztronó­miai fesztivál hidegtál-kiállí­tásán az ételek csupán a szemnek készültek. Minden ehető, de meg nem ehető. A második napon viszont an­nál többet lehetett falatozni. Szerinted ez miből van? Olyan, mintha csontból lenne - véleke­dik egy diáklány a Vízi világ cí­mű tésztakompozíció előtt. - Vagy műanyagból - teszi hozzá a másik. - Pedig biztos nem az, itt minden ehetőből készül.- Na, anyám sem csinál ilyes­mit ebédre! - mutat egy tizen­éves fiú az egyik halastálra. - Még jó, hogy nem - teszi hozzá a barátja sohase ennénk ak­kor. Mire egy ilyen hal elkészül, felnőnek a vízben az utódai. Jaj, de szép! És ezt meg lehet kóstolni? Nem? De kár. És egyébként ehető? - a legtöbben látogatónak ezek voltak az első reakciói a gasztronómiai feszti­vál első napján. Ekkor a miskol­ci Nemzetközi Kereskedelmi Központban állították ki hideg­tálremekeiket a szakácsok. A nézelődők között akadtak profik is, mint Mile József, aki a debre­ceni Cívis Hotel főszakácsa.- A kívülállónak leginkább a színes, különleges tálak tetsze­nek - magyarázza a főszakács. - A szakmabeliek már aszerint ér­tékelik az alkotásokat, hogy mennyi munkát kell rájuk fordí­tani. Minél aprólékosabb, fantá­ziadúsabb - a fogyaszthatóság nem számít annyira -, annál na­gyobb az esély a győzelemre. Egyes munkákról már első rá­nézésre meg lehet mondani, ki készítette. Szerintem például a Vizi világot egy szegedi mester, Varga Károly. Jövőre már én is benevezek, most csak körülné­zek, hogy megtudjam: mivel le­het ezen a fesztiválon nyerni. Hogy mivel, az csak másnap derült ki, a vasárnap délutáni eredményhirdetésen, immár a Diósgyőri várban. A hidegtálak és a tájjellegű ételkülönlegessé­gek részeredményei szolgáltak a döntés alapjául. Az első helye­zett a Keszthelyi Danubius Ho­tel Helikon lett pulykából ké­szült hidegtáljával és grillfalat- jaival. Második helyezést értek el az Átrium Hyatt szakácsai házi és vadnyúl összeállításuk­kal valamint a bő körítéssel el­készített comb tárkonyosukkal. A harmadik helyezést a Rosa Vendéglő vitte el - a szolnoki szakácsok szárnyas és borjú tál­lal és a Csülök burgonyával, füs­tölt gombával vasalóban ringat­va nevet viselő étkükkel.- A szakácsoknak fontos a győzelem, de a közönséget más érdekli: az ízek - vallja Varga Mihályné, aki épp a sült galamb elkészítését figyeli. - Egész nap nem ettem, hogy itt minél több fogást megkóstolhassak. Jobb lenne, ha nem kellene minde­nért külön fizetni, de így sem bánom, hogy eljöttem. Jó a han­gulat, a zene, nagyokat eszek, és minél több receptet „begyűjtők” otthonra. Példát mutat a legszegényebb falu A csenyéteiek életét bemutató antológia a társadalom felelősségére figyelmeztet Csenyéte (ÉM - KI) - Antoló­gia született arról a cserehá­ti településről, amelyikről sokan leginkább a nyomor­ra, a hiábavalóságra asszo­ciálnak. A falu neve egyben a könyv címe is: Csenyéte.- Ez itt én vagyok, ez meg itt az apám, a sógorom, a testvérem...- mondogatták a csenyétei ci­gány emberek, amikor a két ta­nító, Pólya Zoltán - Tanbá’ - és felesége vasárnap a zsúfolásig megtelt iskolában kiosztotta a családok közt a sorsukról, pró­bálkozásaikról, az őket segítők­ről, a kutatókról és elsősorban az iskoláról szóló kötetet.- Nincs munka. A felemelke­dést egyedül a tanulás biztosít­hatja - vallja Pólya Zoltán, a kö­tet egyik szerkesztője. Mint mondja, sok konfliktus származott abból, hogy lassan. Minden család kapott a kötetből Fotó: Vajda János más alapokról indulva, szülőket és önkormányzatot megnyerve dagógiai elképzeléseik sikeré­ért.- Sok hasonló közül ez az egyik legszegényebb és legre­ménytelenebb falu Magyarorszá­gon, ahol korábban volt munka- nélküliség. mint bárhol máshol - mondja Ladányi János szocio­lógus. aki 1988 óta végez itt ku­tatásokat. - Bebizonyosodott, hogy segítség nélkül a piaci au­tomatizmusokkal a cigányság többsége nem tud mit kezdeni. Egy holland újságírónő a ha­zájában tapasztaltak alapján ál­lítja: asszimiláció, a feloldódás a többségi társadalomban nem járható űt, a kérdés az, hogyan integrálódhatnak a cigányok kultúrájukat is megőrizve. A kötet nem a megoldás, nem is annak szánták, de felhívja a modern és polgári társadalom fi­gyelmét a kiszolgáltatottakkal szembeni felelősségre. A fürdőzők véleménye: a strand első napján A kánikulában több mint ezer ember mártózott meg a tiszaújvárosi új strand vizében szombaton. Megkérdeztük néhányukat: mit szólnak a fürdőhöz? Kiss Andrea:- Minden­hol halla­ni az EU- színvo- nalról: hát ez már az. Van itt minden: szauna, hul­lámfürdő, gyerekme­dence, fapadok és asz­talok, gyönyörű pázsit. Egyedül a jégpálya szól egy másik városi strand mellett. Az is nagyon tetszik, hogy gondoltak a mozgás- korlátozottakra is. ré­szükre külön öltöző és toalett készült. Molnár Zsolt:- Régóta tudjuk, hogy épül egy új strand. Annak ellenére, hogy ez már a harmadik a városban, nagyon vár­tuk, hogy elkészüljön. Kíváncsiak voltunk, a szép tervekből mi való­sul meg. Kellemesen csalódtam, nagyon elé­gedett vagyok minden­nel. Igaz, még nem jár­tam körbe az egész te­rületet - a kislányom miatt a gyerekmeden­cénél egyből leragad­tunk -, de biztos va­gyok benne, hogy a többi rész is olyan szép, mint amit eddig láttunk. Az ára is elfo­gadható, a másik két fürdő többe kerül, igaz ott vannak kedvezmé­nyek is. Nagy István nk: Fan­tasztiku­san tet­szik, gyö­nyörű! És az az elképesztő, hogy mindezt öt hó­nap alatt épitették fel. Tíz évvel ezelőtt köl­töztünk Tiszaújváros- ba Budapestről, na­gyon sokat fejlődött azóta ez a város. Meg merem kockáztatni, hogy még a főváros­ban sincs ilyen magas színvonalú strand. Ez a víz még túl hideg nekünk, így fájnak már a lábaink, de azt már most elhatároz­tuk: ha megépül a gyógyfürdő, minden hétvégén eljövünk ide. Amikor pedig az unokák meglátogat­nak Böszörményből, őket is elhozzuk. Pórik Gyulámé:- Legszí­vesebben sirnék örömöm­ben. annyira tetszik ez a hely, meg az is, ami az utóbbi években Tisza- új várossal történik. Álmomban sem gon­doltam, hogy néhány év alatt ennyire meg­szépül majd. Ahogy telnek az évek, törté­nelme, hagyományai is lesznek Tiszaújvá- rosnak. Nem mondom, hogy a másik két für­dő nem jó, inkább más, csak sajnos azok távolabb esnek a vá­rosközponttól. Itt min­den nagyon csodála­tos. de egy apró hibát azért találtam: a mély­medence köré kellene egy korlátot tenni a gyerekek miatt... Lelkészbeiktatás Ricsén Riese (ÉM - BSZA) - Lel­készbeiktatási ünnepsé­get tartottak tegnap Ri­csén. Tóth Zoltán, a bodrogközi te­lepülésen a környékbeli lel­készek vigyázó szemei mel­lett - már közel két éve vég­zi szolgálatát. Feleségével együtt három község (Riese, Zemplénagárd és Révleány- vár) református híveinek igyekszenek a lelki békéjét megteremteni. A lelkipásztor házaspár munkájának fon­tosságát kiemelte Mészáros István, a Tiszáninneni Refor­mátus Egyházkerület püspö­ke is, aki valamikor maga is járt legátusként a vidéken. Tójth Zoltánt beiktatása al­kalmából köszöntötték a kör­nyékbeli települések és más egyházközségek lelkipászto­rai, képviselői is. Az ifjú lel­kipásztor az eseményen megtartotta első beiktatás utáni igehirdetését. kellett elfogadtatni magukat - a megértést előtérbe helyező pe-

Next

/
Thumbnails
Contents