Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-16 / 165. szám
1998. július 16., csütörtök Aktuális 3 XO.M.MMU'i'A;! Arany és réz Dobos Klára Az igazgató seccót is szeretne a múzeum előterébe: helyi mesterek festhetnék oda gondolataikat a múltról. Ez persze, tudja jól, egyelőre álom marad. E nélkül is nagyjából 23 millióba kerül az az ünnepségsorozat, amelyet a Herman Ottó Múzeum fennállásának 100. évfordulója alkalmából szeretnének jövőre megrendezni. A tervben gyönyörű kiállítások szerepelnek: aranyat hoznak például - érmékben, ékszerekben és ásványokban - a múzeumba. Ez a tárlat persze nem látható majd nagyon sokáig, hiszen óriási biztosítást igényel, aminek költsége is óriási... Tetemes összeg megy majd el kiadványokra, a többi izgalmas kiállításra, a konferenciák rendezésére. Hiszen a cél, hogy - a jubileum alkalmából - jobban megismertessék az érdeklődőkkel az itt folyó munkát, s ehhez több reklám, több rendezvény szükséges. Ez persze nem olyan különleges cél. Ugyanúgy fontos a mostani 99. vagy fontos lesz a 101. esztendőben, hogy a múzeum ne a múlt lerakata, „poros raktár" legyen, amint a '30-as években, mikor Móricz Zsigmond meglátogatta: „A miskolci múzeumban szent emberekkel találkoztam; egy nemzet programja lehet, amit ábrándul mondtak el, és nincs pénz a rendelkezésükre, hogy rendesen leporoltathassák a már beraktározott tárgyakat..." - írja a számára kedves intézményről. A móriczi „áhítatot" is megzavarják a „piszkos anyagiak", s a mai örömbe, amelyet a jubileum ténye, a tervezett programsorozat sokszínűsége miatt érzünk, most is ürömként „vegyül" a pénz hiánya. Az a kérdés: fontosnak találják-e a különböző pályázatokat kiíró szervezetek egy múzeum évszázados jubileumának megünneplését?! Fontos-e a városnak, a megyének (ígéret szintjén már igen) az ügy támogatása?! Érdekli-e egyáltalán a közvéleményt ez az egész, vagy csak a „felszín", az arany csillogása vonzza majd a múzeumba a látogatókat, és nem lesznek ott az előadásokon, múzeumi hangversenyeken, egyéb programokon?! Az évforduló azonban nemcsak rendezvényekről, és nemcsak a múltról szól. A tervek szerint megkezdődne az informatikai fejlesztés. De szükség lenne az épületek „ünneplőbe öltöztetésére" is. Hiszen fontos az is, hogy - amint a seccós álom említésekor történt az igazgatóval - ne maradjon az ember kezében a rézkilincs, ha kinyitja az ablakot... Védőnőképzés: újraindul az egyetemen Miskolc (ÉM - PT) - Négy évvel a Bokros-csomag hatásaként megszüntetett felsőfokú egészségügyi képzés után ez év szeptembertől négyéves védőnői szak indul a Miskolci Egyetemen (ME) - jelentette be tegnap Mang Béla, az egyetem főtitkára. A művelődési minisztérium az új képzési formára 20 fős keretszám-növelést és normatív finanszírozást biztosít az egyetemnek. A debreceni orvostudományi egyetem a szakmai, tudományos háttér biztosításával járult hozzá a képzés beindításához, míg a hallgatók a nyíregyházi egészségügyi főiskola kihelyezett tagozatának diákjaiként kezdhetik el a nappali felsőfokú védőnőképzésen való részvételt Miskolcon. Peya Márta, a megyei kórház gyermekrehabilitációs osztályának osztályvezető főorvosa a leendő tagozat megbízott vezetőjeként vett részt a sajtótájékoztatón. A leendő tagozatvezető hozzászólásában arra hvta fel a figyelmet, hogy Borsod- Abaúj-Zemplén védőnői állásihelyeinek mintegy 30 százaléka jelenleg betöltetlen, mert nincs megfelelő létszámú szakember. Kényszerből sok helyen az orvosoknak kell ellátni ezt a feladatot is. A főtitkár ismertette a felvételi módját is. Mint elmondta: a képzésre azok jelentkezhetnek, akik valamelyik felsőfokú egészségügyi intézményben felvételiztek, de nem nyertek felvételt. Az ide elégséges pontszámot a pénteken megjelenő pótfelvételi tájékoztatóban ismerhetik meg az érdekeltek. Újra felvételizni azonban nem kell. A képzési formáról és a konkrét tennivalókról a nyíregyházi egészségügyi főiskola telefonszámán (42/404-403) lehet bővebb információt kérni. Vegyszer a salátában: áldozat egy papagáj Bár kötelező lenne, a termelők nagy része nem vezet permetezési naplót Miskolc (ÉM - PTA) - A Növényegészségügy! és Talaj- védelmi Állomás egész évben folyamatosan ellenőrzi a piacokon azt, hogy a növényekben mennyi permetezőszer-maradvány található. Illetve, hogy a gazdák rendeltetésszerűen használják-e fel az engedélyezett készítményeket. Ahogy megjelennek a zöldségek, gyümölcsök érési sorrendben történő vizsgálata szerint idén vettek már mintát piacon árult salátából, retekből, paradicsomból, paprikából, uborkából, cseresznyéből, meggyből. Jelenleg a kajszibarack ellenőrzése van soron - tudtuk meg Vékei Istvántól, a növényvédelmi állomás igazgató-helyettesétől. Határértéken felül Az eddigi százötvennégy vizsgálatból hétnek az eredménye haladta meg - minimális mértékben - a megengedett határértéket. Ez megfelel az évenkénti átlagnak. Mint megtudtuk: a kifogásolt növények nagy részét nem a megyében termesztették, csupán három minta származott a megyehatárokon belülről. A vegyszermaradék felfedezésekor - büntetésként - leginkább a figyelmeztetés jár, de sokszor még ezt is nehéz „átadni”: nem könnyű ugyanis megtalálni az áru eredeti gazdáját. A primőr java részét az ország délebbi területeiről Ritka az a termelő, aki gondot fordít a permetezési napló vezetésére Fotó: Bujdos Tibor szerzik be a zöldségesek, ám még ott is több kézen megy át az áru, amíg a piacra kerül. Mozgása így nyomon követhetetlen. Az illetékes növényegészségügyi állomást értesítve pedig gyakran kiderül: a megadott cím hamis. Az intézet az ideálisnál jóval kevesebb mintát képes kielemezni. A jelenleginél legalább tízszer több vizsgálati anyag kellene ahhoz, hogy felmérhető legyen a megye minden települése. Egy- egy alkalommal egyébként egy kilogramm, vagy 4-5 fej zöldséget visznek el a pultokról. A laboratóriumi vizsgálatok végleges eredménye egy két nap múlva készül el. Ellenőrizetlen irat Az ellenőrzésnél nagy segítséget jelent a permetezési napló, amelyet a termelőnek kell vezetnie. Ezt azonban legtöbben elmulasztják megtenni, vagy maguknál tartani. A piacfelügyelet sem ellenőrzi az irat meglétét, mint azt Vantal Gyula igazgató elmondta: ez nem tartozik az intézmény feladatkörébe. Egyetlen áldozat Permetezőszer-maradvány miatt az utóbbi években nem betegedett meg súlyosan senki. Az egyetlen emlékezetes eset az volt, amikor egy papagáj pusztult el Miskolcon, miután megevett egy, a megengedettnél harmincszor nagyobb ada- gú vegyszermaradékot tartalmazó salátalevelet. A forgalmazótól akkor elkobozták az árut, majd megsemmisítették. Ehhez hasonló intézkedést egyébként csak ritkán rendel el az ÁNTSZ, amely a rostán fennakadt növények sorsáról dönt. Ha van, ha nincs- Itt a Búza téri piacon jó, ha két embernek van permetezési naplója rajtam kívül. Egyszerűen nem foglalkozik ilyesmivel senki - vélekedik Papp Hortváth Sándor zöldséges. - A nejemmel már harminc éve a szakmában vagyunk, mindig figyeltünk arra, hogy rendben legyenek a dolgaink. Nem olyan nagy erőfeszítés az egész, és így legalább magam is tudom: mikor, mihez, milyen szert használtam. A legtöbb kofa visszakozik, amikor a kötelezettségéről kérdezzük. „A tulajdonos most nincs itt, elugrott egy órácskára, én csak helyettesítem!” mondják. A permetezési naplóról még soha nem hallottak, csak úgy, mint az egyik őstermelő, D. Béla:- Fogalmam sem volt róla, hogy ilyet kötelező csinálni, de még az ismerős szakmabeliek közül sem hallottam senkitől erről. Nem értem egészen, hogy mi szükség van rá. én papír nélkül is számon tartom, hogy mikor mivel szórtam be a növényeket. A fejemben van minden. Na meg azt a kis vegyszert, amit használok lemossa az eső a zöldségről. Egy részét ráadásul magába építi a növény, aztán meg, mint a kocsi kipufogója, ki is löki magából... Döglött aknák okoztak riadalmat a kohászatban Miskolc (ÉM - PT) - Óriási riadalmat okozott a Diósgyőri Acélművek Rt.-ben (DAM), amikor vasárnap az elektro- acélműbe kerülő hulladékvasban valóságos lövedékarzenálra bukkantak. A DAM biztonsági szolgálata azonnal lezárta a robbanásveszélyesnek minősített területet, és riasztották a tűzszerészeket. Julius Bacsótól, a DAM vezér- igazgatójától tudjuk: az újrahasznosításra kerülő hulladékot beszállító cégek minden esetben nyilatkozatot adnak arról, hogy nem tartalmaznak robbanásveszélyes tárgyat a konténerek. Ennek ellenére a közelmúltban egy alkalommal már a kemencébe került egy kisebb lövedék, de az akkori, kisebb detonáció nem okozott komolyabb bajt. Ez alkalommal a hulladékvasból három-négy napi tartaléka volt a kohászatnak, így a lövedékeket is tartalmazó szállítmány néhány napot a tárolóban állt. Vasárnap, az adagolás megkezdése előtt vette észre valaki: lövedék van a kupacban. Ekkor értesítették a tűzszerészeket, akik átvizsgálták a pánikot okozó fémhalmazt. A szakemberek 257 darab gyakorló gránátot szedtek ki, melyek ugyan rendelkeztek indítótöltettel. de robbanófej helyett csak nyomjelzést biztosító. gyapotszerű anyaggal töltötték ki a belsejüket. A tűzszerészek tegnap kora délutánig 167 lövedéket vizsgáltak meg, és megállapították: azok önmagukban nem robbanásveszélyesek. A fennmaradó közel száz darabot természetesen ellenőrzik, majd egy későbbi időpontban elszállítják és megsemmisítik a teljes mennyiséget. A DAM a szállítólevek teljeskörű ellenőrzése után próbálja megállapítani: honnan származhat a riadalmat okozó szállítmány. Julius Bacsó kijelentette, hogy a hasonló esetek elkerülése érdekében a jövőben a hulladék robbanóanyag-mentességét igazoló nyilatkozatok ellenére jobban szemrevételezik: nem tartalmaznak-e akár csak egyetlen „döglött aknát” vagy más robbanószert az elektrokemen- cébe kerülő adagok. E gyáltalán nem félek tőle. Erdő mellett nőttem fel, most is ott dolgozom. Be is oltanának ellene, de még sosem kértem. Mások is csak azért félnek, mert túl nagy ügyet csinálnak belőle, a gyerekeket is elijesztik az erdőtől. Amíg a kullancs a véráramot el nem éri - ez legalább két nap -, addig nem szabad félni tőle. Kenőccsel, vagy mással bekenni viszont a legnagyobb butaság. Ezzel elzáródik a levegőtől és csak beljebb kerülnek a kórokozók. Ha bentebb jut a kullancs, már viszket is. Bennem volt már, tavaly négyet is kivettem, de nem csinálok belőle problémát. Strukkel István (50) kazánfűtő A z unokáimat szoktam figyelmeztetni, hiszen a kullancs egész nyáron veszélyes. Zárt cipővel, zokniba húzott nadrággal lehet védekezni ellene, mert alulról mászik fel az emberre. Olajjal vagy krémmel semmiképpen nem szabad bekenni, ha már a bőrünk alá került. Csipesszel meg lehet próbálni kivenni, de rögtön orvoshoz kell fordulni, ha beszakad, hisz komoly betegségeket okozhat. Bennem is volt már, de kirántottam azonnal, nem maradt semmi a bőröm alatt. A legfontosabb, hogy idejében észrevegye az ember a kullancsot, hogy tehessen ellene. Bodnar Zoltánné (59) nyugdíjas tanár E n nem félek tőle, bennem eddig még sosem találtak. A szüleim szokták mondani, hogy polybé-tablettát szedjek, azzal meg lehet előzni. Ha olyan helyen járok, veszek is be, de nem megyek gyakran kirándulni. Vagy iskolai kirándulás előtt is szoktak szólni, hogy vigyázzunk. a tanárok azért felhívják rá a figyelmet. Ha mégis a bőrbe megy a kullancs, azonnal ki kell tépni kézzel. Ha közben beleszakad, orvoshoz kell menni vele, hogy kiszedjék teljesen. Az Avason lakom, ott is vannak fás részek, mégsem kell a kullancsoktól félni. Paksi Barnabás (12) tanuló A nyakamon nekem is volt már kullancs, talán még látszik is a helye. De nem félek tőle. Akkor én szedtem ki, orvoshoz nem mentem, mert nem volt vele semmi baj. Ismerek ugyan olyan embert, aki a kullancstól kapott agyhár- tya-gyulladást, bele is halt. Úgyhogy ildomos ellene védekezni. Az unokám is kórházban kötött ki egyszer kullancs miatt, azóta kapja a védőoltást. Nekem nincs már erre szükségem, én már könnyebben veszem az életet. Gyerekkoromban pedig nem voltak még ilyen szerek, pedig akkor is sok volt a kullancs. Főleg az olyan erdős részeken, ahol felnőttem. Havasi Dániel (66) nyugdíjas I gen, félek. Hallottam, hogy mérgező. Korábban nem volt ennyi baj vele, de mostanában egyre több a probléma. Agy- hártya-gyulladást, bénulást lehet kapni tőle. Bennem még nem volt, remélem, ezután sem fog előfordulni. Ha mégis, biztos, hogy rögtön orvoshoz mennék. Meg lehet látni, olyan fekete, szemölcsszerű a bőrön. Vannak tünetei, viszket. Most a Népkertben dolgozom, biztosan van itt is, de eddig még eszembe sem jutott volna védekezni ellene. Annyit lehet tenni, hogy jobb elkerülni. Balogh Ervinné (23) közmunkás