Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-14 / 163. szám
A francia lapok dicshimnusza Párizs (MTI) - „Egy történelmi győzelem hőstette", ..A vb a kékek megdicsőülésével fejeződött be”, „Az élet csupa kék” - ilyen, s ehhez hasonló szalagcímekkel jelentek meg hétfőn a párizsi lapok. A Le Figaro rámutat, hogy ez olyan lecke, amely mellett érdemes elidőzni. „A fo- rézi Jacquet, a kabil Zidane, a breton Guivarc’h és a guadeloupe-i Thuram. a Pireneusok vidékéről származó Barthez. a kanak Karembeu. a baszk Lizarazu. az örmény Djorkaeff. az alais-i Blanc. S amiért a csodálatos bajnokok származásáról írunk, az az. hogy mind Franciaországról beszélnek nekünk, visszaadták nekünk a francia büszkeséget” hangoztatja a konzervatív irányzatú újság. Francia lapszemle Fotó: AP Brazília gyászban Rio de Janeiro (MTI) Romário könnyeivel küszködött a pásztázó kamerák előtt. „Veszíteni mindig nehéz, de erre aztán senki sem számított" rebegte a 32 éves brazil futballsztár a Globo tévéállomás kommentátoraként. Brazíliában az emberek szabad folyást engedtek könnyeiknek. a nyílt utcán, kortól és jövedelmi kategóriától függetlenül Rio de Janeiróban éppúgy, mint Sao Paulóban, Brasíliavá- rosban és más nagyvárosokban. Párizs (MTI) A 16 világbajnoki döntő eredménye: 1930. július 30. (Uruguay): Uruguay - Argentína 4-2 (1-2) Gólszerző: Dorado (12.), Cea (57.), Iriarte (68.), Castro (89.), ill. Peucelle (20.), Stábile (37.) 1934. június 10. (Olaszország): Olaszország - Csehszlovákia 2-1 (0-0,1-1, 2-1) Gólszerző: Orsi (80 ), Schiavio (95 ), ill. Puc (70.) 1938. június 19. (Franciaország): Olaszország - Magyarország 4-2 (3-1) Gólszerző: Colaussi (5., 35.), Piola (16., 82.), ill. Titkos (7.), Sárosi (70.) 1950. július 16. (Brazília): Uruguay - Brazília 2-1 (0-0) Gólszerző: Schiaffino (66.), Ghiggia (79.), ill. Friaca (47.) 1954. július 4. (Svájc): Németország - Magyarország 3-2 (2-2) Gólszerző: Morlock (10.), Rahn (18., 84 ), ill. Puskás (6.), Czibor (8.) 1958. június 29. (Svédország): Brazília - Svédország 5-2 (2-1) Gólszerző: Vavá (9., 32.), Pelé (55., 90.), Zagallo (68.), ill. Liedholm (3.), Simonsson (80.) 1962. június 17. (Chile): Brazília - Csehszlovákia 3-1 (1-1) Gólszerző: Amarildo (17.), Zito (68.), Vavá (77.), ill. Masopoust (15.) 1966. július 30. (Anglia): Anglia-NSZK 4-2 (1-1, 2-2, 3-2) Gólszerző: Hurst (18., 101., 120,), Peters (78,), ill. Haller (12.), Weber (90.) 1970. június 21. (Mexikó): Brazília - Olaszország 4-1 (1-1) Gólszerző: Pelé (18.), Gérson (65.), Jairzinho (70.), Carlos Alberto (86.), ill. Boninsegna (37.) 1974. július 7. (NSZK): NSZK - Hollandia 2-1 (2-1) Gólszerző: Breitner (26. - 11-esböl), G. Müller (44.), ill. Neeskens (1. - 11-esből) 1978. június 25. (Argentina): Argentína - Hollandia 3-1 (1-0,1-1, 2-1) Gólszerző: Kempes (38., 104.), Bertoli (114.), ill. Nan- ninga (81.) 1982. július 11. (Spanyolország): Olaszország - NSZK 3-1 (0-0) Gólszerző: Rossi (56.), Tardelli (69.), Altobelli (80.), ül. Breitner (83.) 1986. június 29. (Mexikó): Argentína - NSZK 3-2 (1-0) Gólszerző: Brown (22.), Valdano (55.), Burruchaga (83.), ill, Rummenigge (73.), Völler (81.) 1990. július 8. (Olaszország): NSZK - Argentína 1-0 (0-0) Gólszerző: Brehme (84. - 11-esből) 1994. július 17. (Egyesült Államok): Brazília - Olaszország 0-0 (11-esekkel: 3-2) A 11-eseket belőtte: Romário, Branco, Dunga, ill. Al- bertini, Evani 1998. július 12. (Franciaország): Franciaország - Brazília 3-0 (2-0) Gólszerző: Zidane (27., 45.), Petit (90.) Labdarúgó-világbajnokság a számok tükrében Petit (jobbra) gólja a kegyelemdöfést jelentette Fotó: AP Párizs (MTI) - A vasárnap befejeződött 16., franciaországi labdarúgó-világbajnokság 64 mérkőzésén 171 gól esett, amely 2.67-es mérkőzésenkénti átlagnak felel meg. Ez a negyedik legrosszabb átlag a vb-k 1930 óta íródó történetében. 1930 óta 1755 gól született a világbajnokságokon. Franciaországban 171. ezek közül 126 a csoportmérkőzéseken. A nyolcaddöntőben huszonhárom. a negyeddöntőben 11. az elődöntőben 5. a bronzmérkőzésen és a döntőben 3-3 találat esett. A legeredményesebb csapat a vb-győztes francia válogatotté volt, amely 15-ször zörgette meg az ellenfelek hálóját. Ebben a rangsorban Brazília következik 14. majd Hollandia jön 13 góllal. A legkevesebb gólt szintén a franciák kapták, mindössze 2-t. A világbajnokságon 18 11-est adtak meg a játékvezetők, s csak egy maradt kihasználatlanul, a jugoszláv Predrag Mijatovics hibázott Hollandia ellen a nyolcaddöntőben. A szabálytalanságokat 280 alkalommal torolták meg a bírók valamilyen színű lappal. Ezek megoszlása: 258 sárga, 22 piros - ez utóbbi új csúcs a vb-k történetében. A vb-mérkőzéseket 2 775 400- an látták. Az első forduló találkozóira 1 977 000-en. a nyolcaddöntőkre 341 300-an látogattak ki. A negyeddöntők mérkőzéseit 206 600-an, az elődöntőkét 130 000-en tekintették meg. A döntőn 75 000, a bronzmérkőzésen 45 500 néző volt. Mindez 43 366-os mérkőzésenkénti átlagnak felel meg. A vb adatai (zárójelben a mérkőzésenkénti átlagok): Mérkőzések száma: 64 Gólok: 171 (2,67) Kapura lövések: 1881 (29,4) Kapura tartó lövések: 891 (13,9) Szöglet.: 667 (10.4) Szabálytalanságok: 2135 (33,4) Sárga lapok: 258 (4,03) Piros lapok: 22 (0.34) Leshelyzetek: 379 (5,92) Cserék: 330 (5,16) Gólátlagok a világbajnokságokon: Ev mérk./gól gól/mérk 1990 52-115 2,21 1986 52-132 2,53 1974 38- 97 2,55 1998 64-171 2,67 1978 38-102 2,68 1994 52-141 2,71 1962 32- 89 2,78 1966 32- 89 2,78 1982 52 - 146 2,80 1970 32- 95 2,96 1958 35-126 3,60 1930 18- 70 3,88 1950 22- 88 4,00 1934 17- 70 4,11 1938 18- 84 4,66 1954 26-140 5,38 Összesen 580-1755 3,02 A klasszis A hozzáértők szerint a futballklasszist azért nem szabad soha lehozni a pályáról, mert soha nem lehet tudni, mikor akad egy villanása, amellyel eldönthet egy mérkőzést. Példa erre Zidane (10), aki ezen a vb-n a lehető legjobbkor időzítette a fejét, és kétszer is bevette a brazilok hálóját a döntőben. Képünkön a második találat. Fotó: AP Tévénézőrekord Párizs (MTI) - A francia labdarúgó-válogatott mellett az otthonaikban éppen tévét néző franciák is példátlan eredményt produkáltak vasárnap: 93,9 százalékuk a világbajnokság döntőjének végét választotta. Abszolút számban ez 25 millió 971 ezer nézőt jelentett. A mérkőzést ugyanakkor csak 23 millió 626 ezren nézték az elejétől végig. A döntőt ennél is több francia látta a tévében, ugyanis a fenti számokban csakis az otthonok szerepelnek. Kiser László, a Diósgyőri FC középpályása Nekem ez a világbajnokság sokkal jobban tetszett, mint az 1990-es olasz- országi. vagy négy évvel ezelőtti Egyesült Államok-beli. Magasabb színvonalú, kiegyenlítettebb volt a játék még a megemelt létszám ellenére is, s egy-két kivételtől eltekintve (Dél-Ko- rea, Bulgária) nem akadt olyan csapat, amely gyalázatos vereségeket szenvedett volna. Személy szerint a legjobb négy közé vártam a házigazdákat, a brazilokat, valamint Jugoszláviát vagy Horvátországot. Azt viszont sajnálom, hogy az afrikai együttesek korán elbúcsúztak, és különösen igaz ez a marokkói válogatottra, amely kulturált, remek focit mutatott be. A vb-mezőnyben sok olyan labdarúgót láttam, akinek a játéka kifejezettem megfogott: a marokkói Hadji, az angol Owen, az argentin Ortega, vagy a francia Zidane mindmind klasszis. Újfent bebizonyosodott. hogy a csapategységgel sokáig el lehet jutni. Balázs András, a B.-A.-Z. megyei LSZ elnöke Szurkolóként az a véleményem, hogy hosszú volt a küzdelemsorozat, ennyi, a vb-mezőnyébe bejutott jó csapat szerintem nincs a világon. A világbajnokság a játék mellett üzlet. Egy „cirkusz”, amiben sok pénz forog. Ez jó dolog, hiszen sok jut belőle az utánpótlásnevelésre is. Erre a legjobb példa a franciák válogatottja, hiszen beért a korábban megkezdett munkájuk. fiatal csapatuk világbajnok lett, ez irányadó lehet bármely nemzet számára. Edzőként az a véleményem, hogy nem kis munka lehetett a csapatokat felkészíteni erre a hosszú sorozatra, hiszen a játékosok lábában volt az egész idény. A fizikai fittség mellett nagy gondot kellett fordítani a pszichés tényezőkre is. Ez a legjobban a házigazdáknak sikerült, hiszen az elején akadozott a gépezetük, aztán a fináléban „csapást mértek” a brazilokra. Az ázsiai és afrikai csapatok üde színfoltot jelentettek a mezőnyben. Kövy Zoltán, a Diósgyőri FC elnöke Nekem kifejezetten tetszettek a meccsek, csak az nem, hogy olyan sok volt belőle. Egy kevesebb csapattal lebonyolított vb sokkal élvezetesebb lehetett volna. Hál* istennek, jó jósnak bizonyultam. hiszen az a döntő jött létre, amit a vb kezdetekor megjósoltam. A végeredmény ellenére ezen a focifesztiválon a brazilok játéka tetszett a legjobban. A döntőben sajnos bebizonyosodott, hogy egy valóban jól szervezett, egységes csapatmunkát nyújtó gárda ellen már korántsem olyan hatékonyak a brazilok. Azt nagyon sajnáltam, hogy olyan jó focit produkáló csapatok búcsúztak a nyolcad- döntőktől kezdve, mint például Anglia vagy Németország. A képernyő előtt ülve egyértelművé vált, kiegyenlítetté vált a focivilág, már egy ázsiai vagy afrikai csapat ellen sem lehet kifutni úgy a pályára, hogy ez a meccs már a tarsolyban van. A vb-n egyre több olyan játékos bukkant fel, akire rá lehet akasztani a „klasszis”-jelzőt. Kádár Zsolt, a Kazincbarcikai SC edzője A legnagyobb meglepetéssel maga a döntő szolgált. Az addig enervált támadójátékáról ismert francia csapat felnőtt az addig is stabil védelemhez, és agresszív focijával a hazai gárda lehengerelte a brazilokat. A címvédő játékát nézve az volt az érzésem, mintha egyáltalán nem lettek volna ráhangolódva erre a találkozóra. Maga a vb elég vegyes benyomást keltett bennem. Voltak kiemelkedően jó találkozók, és becsúszott egy-két gyengébb produktum is. A modern foci minden alapelemét felvonultatták a „legkisebb" csapatok is. A tökéletes erőnléttel rendelkező játékosok teljes mértékben meg tudtak felelni annak a mai alapelvárásnak, hogy leszűkült a tér és az idő a cselekvésre a focipályán. Sajnos nekünk magyaroknak ismét tudomásul kellett vennünk, rettenetesen el vagyunk maradva a világ élvonalához képest, és azt is. jó ideig reményünk sincs a felzárkózásra.
