Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

1998. július 14., kedd Kuittsra 7 Tábomyitó tárlat Encs (ÉM - FG) - Lóránt János Munkácsy-díjas festőművész al­kotásaiból nyí­lik kiállítás ma, kedden este 6 órakor az encsi Városi Galériá­ban. A tárlatot Dobrik István művészettörté­nész, a Miskolci Galéria igazga­tója ajánlja az érdeklődők fi- Lóránt János: Hár­gyelmébe. máskép A tárlatnyitó egyben az encsi Közművelő­dési Intézmények által szervezett orszá­gos képzőművészeti alkotótábor megnyi­tója is. Lóránt János irányítja a festőszek­ció munkáját. Neve, művészete ismerős a megyénkben élők számára. Többször mu­tatta be alkotásait Miskolc kiállítótermei­ben. Szerepelt már a Miskolci Grafikai Biennálén is, a ’94-es Miskolci Téli Tárla­ton pedig nagydíjat kapott. Encsen vi­szont még nem járt. Legalábbis először vállalt művésztanári feladatot az itteni szabadiskolában. De nem ő az egyetlen új tanár a „tantestületben.” Az idén először vezeti az encsi tábort Dobrik István, plasztikát és alakrajzot Balogh Gézától, il­letve Székhelyi Edittől tanulhatnak a tá­borozok, a grafikusok szekcióját Csomós István vezeti, az ő munkáját Zách Eszter alkalmazott grafikus segíti. Az egyetlen visszatérő szekcióvezető Matkócsik And­rás operatőr, aki a fotósok munkáját irá­nyítja. Kércsi Tibor, az encsi Közművelődési Intézmények vezetője, a tábor szervezője kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott, hogy a megújult tantestületnek köszönhe­tően megújul a tábor munkája is. A ha­gyományos műhelyfoglalkozásokon kívül kiegészítő rendezvényeken is részt vehet a hatvankét táborlakó. Holnap estére Dobrik István és Petneki Áron, a Miskol­ci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánhelyettese vezetésével beszélgetést szerveznek a művészetről. A csütörtöki beszélgetés meghívott vendége Feledy Gyula képzőművész lesz. Szombatra ki­rándulást szerveznek, a tábor résztvevői megtekintik a miskolci képzőművészeti kiállításokat. Hétfőn Zemlényi Attila, Ká­bái Lóránt és Csatlós Eszter irodalmi est­jére várják az érdeklődőket. A táborzáró kiállítás megnyitója július 24-én, pénte­ken este 6 órakor kezdődik. A táborba érkeztek fiatalok távoli tele­pülésekről, így például Mohácsról, Győr­ből, Pécsről, tizenketten Kassáról, és há­rom holland hallgatója-alkotója is van a szabadiskolának. • A Miskolci Galéria Petró-házának (Mis­kolc, Hunyadi u. 12.) emeleti kiállítóter­meiben Szalay Lajos és Kondor Béla állan­dó kiállítása átrendezés miatt - előrelát­hatólag - október 23-ig nem látogatható. A Petró-ház földszinti kiállítótermében Lévay Jenő, a XVIII. Országos Grafikai Bi- ennále nagydíjasának kiállítása augusztus 2-ig hétfő kivételével naponta délelőtt 9 és délután 5 óra között tekinthető meg. • Megjelent a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Múzeumok munkatársainak bibli­ográfiája című sorozat második kötete (az első Bencsik Jánosról szól), amely Sza­badfalvi József, a múzeum egykori igaz­gatója életét és munkásságát mutatja be. • A Névtelen hősök című népies daljáté­kot mutatja be szerdán Gyulán a kolozs­vári magyar operatársulat. Ez a bemutató egyben premier is, az Erkel-művet ősztől a kolozsvári színházban játsszák. Egyházzenei kurzus Kistokaj (ÉM) - A metodista egyház ha­todik alkalommal rendezett országos egy­házzenei tanfolyamot július 5. és 12. kö­zött a kistokaji metodista kápolnában. A képzést Szuhánszki Tamás, az Avasi Gimnázium karnagy-zenetanára, Szu- hánszkiné Ladocsy Erzsébet, az Egressy Béni Zeneiskola zenetanára, és Romhá- nyiné Papp Mária hangképzés- és magán­énektanár vezette. A tanfolyam hallgatói a kurzus végén záróhangversenyen - a kistokaj i reformá­tus templomban rendezett ökumenikus is­tentisztelet keretén belül - adtak számot a tanultakról. „Felnőttes” gyerekek, gyerekes felnőttek? Gryllus Vilmos ugyanazt a zenét játssza kicsiknek és nagyoknak, csak másképp Kislány a Kalákán gyerekfesztivál is inkább a fel­nőtteké? Ók is élvezik a műsort, együtt énekelnek a gyerekekkel... • Ezt most mint negatívumot mondja? □ Á, dehogy! • Szerintem a gyerekműsor nem azt jelenti, hogy azt csak a gyerekek élvezhetik. A különb­ség annyi, hogy egy gyerek egy műsort, egy könyvet egy dalt ké­pes százszor, kétszázszor, ötszáz- szőr elénekelni, és ha van egy kedvenc meséje, minden este ugyanazt akarja megnézni... Egy felnőttnek egy jó gyerekműsort egyszer ugyanúgy meg kell tud­nia nézni. Ráadásul a felnőtt ilyenkor nem egy előadást lát, hanem kettőt: a színpadi törté­nés mellett látja a gyerekeket. Esetleg a saját gyerekét, akiről eszébe se jut, hogy úgy reagál valamire, ahogy... □ Önön nagyon érződik, hogy ért a gyerekek nyelvén... • Nem csinálom ezt sem na­gyobb szeretettel, mint bármi mást, amibe belefogtam. De per­sze sokszor egy ilyen előadás számomra is izgalmasabb. Ha például egy felnőtteknek szóló koncerten eléneklek egy ver­set, nincs intenzív visszajelzés, csak érzem, hogy célba ért. Vi­szont a gyerekműsornál van visszafelé irányuló műsor is: hallom, hogy ők is énekelnek, próbálok igazodni hozzájuk, közösen alakítjuk ki a végered­ményt, és ez öröm nekik is, ne­kem is. □ Régebben inkább csak a feszti­vál gyermekműsorában láthat­tuk. Most újra tagja a Kaláka együttesnek... • Ha nem is „rendes” tagja... Az alakulás után tíz évig tagja voltam, utána közel húsz évig nem. Most úgy fogalmaznék, törzsvendége vagyok a Kaláka együttesnek. Viszont „menthe­tetlenül” szólista maradok, mert sok mindent másképp lá­tok, mint a többiek. De a csa­patmunkát is szeretem. A Kalákával természetesen na­gyon jól megtaláljuk az össz­hangot, hiszen azonosak a gyö­kereink, ismerem a repertoárt. Ráadásul sokat játszom a test­véremmel külön műsorokban is. Vele aztán tényleg ismerjük egymás rezdüléseit, és ez na­gyon jó érzés. Papp Réka ugyan még csak két és fél éves, de már lelkes Kaláka-rajongó: az együttes több koncertjét „táncolta” vé­gig. Természetes volt hát, hogy szülei kivitték a szombat déle­lőtti rendezvényre, amelyet a kislány szinte végigénekelt, s olykor táncra is perdült. Pör- gött-forgott addig, míg észre nem vette, hogy valamelyik felnőtt mosolyogva figyeli. Olyankor szégyenlősen a fűbe kuporodott...- Mi is nagyon szeretjük a verseket. Meg a Kaláka együttest is - mondja Pau- liczky Nóra, Réka édesanyja. - És sajnos elég kevés gye­rekrendezvényről tudunk. Most Pesten élünk, ott is rit­ka a jó gyerekelőadás. Nóra egyébként - lévén eredendően miskolci - lány­korában gyakori vendége volt a diósgyőri Kaláka-fesztivá­loknak. Most csak a délelőtti programra válthattak jegyet, hiszen este kislánya(i) hiá­nyolták volna.- Máskor is jövünk hozzá­tok - búcsúzott kedvencétől, Gryllus Vilmostól Réka, majd elújságolta minden mellette állónak, hogy Vilmos bácsi megsimogatta a kezét... Dobos Klára hangterjedelem, hangmagasság, ritmika, illetve nagyon fontos, hogy a szöveg hozzájuk szóljon. □ Érzi a gyerek, hogy a neki szó­ló előadáson komolyan veszik? • A gyerek azt érzi, hogy vala­mi unalmas vagy nem unalmas. A minőséget nem nagyon tudják megítélni. Esetleg akit már kis­gyerek kora óta Kalákán ringat­tak, az lehet, hogy véleményt nyilvánít. A többség azonban csak azt várja el, hogy ne legyen unalmas a műsor. Ha ezt az em­ber betartja, akkor nagy baj nem lehet. Ugyanis a gyerekkö­zönség „hálás”, hiszen nem ír kritikát az újságba, és ha vala­mi rosszat hall, ugyanúgy megy haza, mint ha valami jót hall... Abban bízom persze, hogy a mi „közös játékunkból” sok meg­marad bennük. Pláne, ha nem olyan óvodás-iskolás „beterelős” előadásról van szó, hanem ilyen­ről, mikor a szülőkkel együtt jönnek a gyerekek. így egy jó előadás otthon is továbbélhető, sőt, továbbjátszható... □ Nem gondolja, hogy azért ez a Miskolc (ÉM) - Vajon hány­szor énekelte már Gryllus Vilmos: „nem tudja a bálna, milyen jó a málna..." Csak az elmúlt szombat délelőtti koncerten minimum tízszer. És ez már az ötödik Kaláka- gyerekfesztivál volt. • A gyerekfesztivál szerves ré­sze a Diósgyőri Kaláka Folkfesz- tiválnak - kezdi Gryllus Vilmos. - A tapasztalatok szerint zöm­mel azok hozzák el a gyerekei­ket a szombat délelőtti program­ra, akik este itt vannak a „nagy” műsoron. Egyébként ugyanazt a zenét hallják délelőtt a kicsik, amit este a felnőttek. □ Tényleg nagyon érdekes, hogy ugyanazok a dalok - az Ukulele, a Nandu, a Pelikán stb. - „bolondítják meg” a Kaláka fel­nőtt közönségét is... • Régóta játszom gyerekeknek, még régebb óta felnőtteknek. Én magam ugyanazt a zenét ját­szom a kétféle közönségnek, csak másképp. Amikor azt sze­retném, hogy a gyerekek velem énekeljenek, figyelembe veszek olyan szempontokat, mint a Gryllus Vilmos a színpadon Fotó: Dobos Klára Jövőre: jubileum Jövő júliusban huszadik alka­lommal rende­zik meg a Di­ósgyőri Kaláka Folkfesztivált. Gryllus Dánielt, a Kaláka vezetőjét arról kérdez­tük mitől lesz ünnepi a követ­kező „Kaláka".- A huszadikat természetesen nagyobbnak szeretnénk, mint az idei vagy a korábbiak voltak, hiszen ez mégis csak kerek év­forduló. Felmerült az ötlet, hogy esetleg más műfajokkal is bővítenénk a fesztivált, és négy­vagy ötnapos lenne. Ez persze sok mindentől függ. Elsősorban nyilván a pénztől, de attól is, ta­lálunk-e további közeledési pontokat a különféle művészeti ágakban ehhez a műfajhoz. Ta­lán egy kötetet is kiadhatnánk a fesztivál történetéről. Gondol­kodunk színházon, fotón vagy filmen, de csak úgy, ha tényleg beleilleszkednek a fesztivál ha­gyományos szellemiségébe. Eze­ket a „mellékrendezvényeket" Miskolc különböző helyein kel­lene tartani. A nagy buli marad­na a várban szombaton és va­sárnap. Mert azt nem lehet meghosszabbítani. Egy születés­napot nem lehet öt napig ünne­pelni, de előtte el lehet menni ide, oda, amoda. Aztán a végén ott a torta... Fotó: Dobos Klára

Next

/
Thumbnails
Contents