Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-06 / 131. szám

1998. június 6., szombat Téka / Múltidéző 16 sVs i I Körkép 1998 Válogatta: Körmendy Zsuzsanna Magvető, 980 forint (könyvhéten 700) Az ünnepi -könyvhétre jelent meg a Körkép 1998. Az antológia - mint, minden évben, most is - a folyóiratok­ban és lapokban megje­lent legjobb és legérde­kesebb novellákból ad válogatást. A huszonhá­rom mai magyar író kisprózáját tartalmazó kötetbe bekerült a miskolci illetőségű Ficsku Pál Felturbó­zott angyalkák című írása is. í • Lengyel László Pártházból a palotába A rendszerváltás első kormányai 1990-1998 Helikon 1900 forint Előbb az Antall-kor- mány négyéves ország- lását elemzi a szerző, természetesen vissza­tekintve az előzmények­re is, majd a második részben a Horn-kor- mány időszakát vizsgál­ja. A kiadó ajánlása sze­rint: „ A szerző önálló, csakis általa művelhető műfajt teremtett, mert komp­lex látása, többirányú felkészültsége, s legfőképpen a minden sablontól elütő, izgalmas gondolatkísérletek kikövetelték maguknak a semmi eddig voltra nem hasonlító formát. Politikai regénynek is nevezhet­nénk. hiszen a szerző olykor a szépírókat megszégye­nítő invencióval, novellisztikus kidolgozottságú me­taforák segítségével mondja el, mi zajlott az Antall-, illetve a Horn-kormány évei alatt.” * Az ünnepi könyvhét miskolci rendezvényeinek kere­tében június 9-én, kedden délután 5 órától a II. Rá­kóczi Ferenc Megyei Könyvtárban mutatja be Párt­házból palotába című könyvét a szerző. PÁRTHÁZBŐL PALOTÁBA • Í N-. <V í:.j. i ,Y:-KU> Szép versek 1997 Válogatta: Bán Zoltán András Magvető 850 forint (a könyvhéten 600) Az antológia az elő­ző esztendő verster­méséből merít, sa­játos keresztmetsze­tet adva a kortárs magyar líráról. Az ötvennégy szerző versét tartalmazó kötetben egyaránt szerepelnek hazai és a határainkon túl élő költők. Mi­vel egy-egy sze­mélytől több verset is közölnek, így valamiképpen képet kaphatunk mun­kásságukról. (A fotók viszont, ahogyan a Körképből, a Szép versekből is hiányoznak.) Vámos Miklós: Bár Novellák Ab Ovo Kiadó 990 forint A kötetben megje­lent történetek ki­vétel nélkül kap­csolatban állnak a „bár” szó valame­lyik értelmével, nagy részüknek még a címűben is szerepel e szó. Pél­dául igy: Barbár, Bárkapcsolat, Bárd, Zanzibár, Bárzene, Hívhatnak bár­hogy, Bárány- kám... A kimódoltnak tűnő címadás ellenére hagyományos, realista novel­lák ezek, igazodván a magyár elbeszélés 'évszázados hagyományaihoz. Bár. azért ez a bározás még senki­nek eszébe, nem. jutott! ■f I Béki István első kötete Az Angyallal minden ember leg­alább egyszer találkozik életé­ben. A találkozás pillanata pe­dig - ha észrevesszük, ha nem - meghatározó pontja lesz a sors­alakulásnak. Legalább is így tartja a hagyomány... Ha hihetünk az elsőkötetes költőként elénk lépő Béki István Rabszódia címet viselő füzeté­nek borítójára megírt önvallo­másának, az Angyal előtte egy torzonborz. ősz öreg ember képé­ben jelent meg. Az egykor riasz­tó, gyermekkori tapasztalás él­ménye azonban úgy tűnik, máig hat. Hagyománykereséssé, múlt­kereséssé, útkereséssé, önkifeje­zés-kereséssé vált az évek során. A maga módján ezt jeleníti meg a Rabszódia hat részre osz­tott, témaválasztásában az archa­ikus korok, sámán-hagyományok felé hajló, kidolgozásában azon­ban itt-ott érdesre sikeredett ver­m'-KI ÍViVÁN RABSZÓDIA sek kötetbe válogatása. A költe­ményekre jellemző képszerűség mellett a tömörség azonban az eredetiségre törekvést jelzi a ma­ga egyszerűségével. A miskolci MissionArt Galéria mecenatúrá­ja mellett, valamint a bekecsi ön- kormányzat támogatásával ki­adott verseskönyv bemutatóját június 8-án, hétfőn este 6 órától a MissionArt Galéria Széchenyi u- 14. alatti termében tartják. íj.) y (Qi'KKsA^'iTi'A Reszkessetek betörők! 3. családi vígjáték Rendezte: Raja Gosnell. Szereplők: Alex D. Linz, Haviland Morris. Rossz hír minden rosszban sántikáló rosszfiúnak: megint emberükre akadtak! Négy dörzsölt tolvaj próbál megka­parintani egy szupertitkos katonai adatokat tároló mik- rochipet. melyért a feketepia­con dollármilliókat adnának felforgató hatalmak. Az érté­kes zsákmánynak azonban lá­ba kél, és kalandos utat jár be egy játékautó alkatrészei között... 150 éve történt „Nagyot akart, szerzett is ám barátot: Ránk uszíla dühös rácot, oláhot..." 1998 na. «a. „1848 előtt nem volt nemzetiségi viszály. Az oláh, német s különö­sen a tót ajkú lakos csak azon bosszankodott s csupán azért hara­gudott a magyarra, hogy ez nem akarta őt magyarnak bevállalni” - írta Vajda János Egy honvéd nap­lójából című művében. Alighanem téved azonban, hi­szen a nemzetiségek magyarorszá­gi megtelepedésétől fennálltak a magyarok és nem magyarok ellen­tétei, de ilyen méreteket eddig vá­lóban nem öltöttek. y;! A fegyverbe hívott szerbek ellen,, már június 5-én Újvidékre vezény-' lik a 32. sorgyalogezred egy zászló-’ alját, s jó okuk van erre, mert jű-; nius 6-án a csajkás kerület felláj zadt katonái Zaria Jovanovicsí hadnagy vezetésével megrohanják a titeli fegyverraktárat és 8 ágyút visznek el onnan a római sáncok­ba. Ugyanezen a napon Rajacsics küldöttsége szövetségét ajánl Jella­sicsnak, s a szábor elfogadja azt. Június 9-én pedig Karlóca érseke Szerbia kormányához fordul támo­gatásért. A szerbek már május közepétől készültek a magyarok elleni hábo­rúra, erőiket 3 táborban - Karló­cán, Periasznál és Temerinnél - gyűjtötték össze. A magyar kor­mány június 9-10-én a veszélyezte­tett Zenta védelmére a környékről 1600 nemzetőrt vont össze. Amikor a szerbek a királyi biztos Hra- bovszky János altábornagyhoz for­dulnak „védőiemért”, az elutasítja őket. Ezután eljuttatják neki má­jus 24-i uralkodóhoz írt feliratu­kat. Mivel ez a magyarok elleni háborúra biztat, Hrabovszky a kormány utasítására megtámadja Karlócát, de a péterváradi helyőr­ség 1100 katonája kevés lesz 150 00 szerb ellen, ’így 12-én vereséget szenved, A délvidéki harcok hosszan elnyúlnak majd... Júniüs 5-én a horvát szábor is megnyílt. Másnap első dolga lesz a képviselőknek, hogy megköszön­jék az uralkodónak Jellasics báni kinevezését, 7-én pedig - bánjuk távolléte miatt - elnapolják ülésü­ket. Június 10-én Batthyány és a nádor elérik Jellasicsnak tisztsé- • géből való felfüggesztését. ; r; ' A horvátok tartományi gyűlése - ;1.0-én feliratban kéri a királyira magyar kormány rájuk nézve sé- í! retags, intézkedéseit semmisítse meg. Kérik továbbá, hogy Dalmáci­át.egyesítse ../Horvátországgal.. és. SzláViOMávai/S áz, így.d'étrebozoft. ; királyság', 'kerüljön szorosabb' kap­csolatba a Szerb Vajdasággal, Alsó- Stájerországgal, Kayintiával, Kraj- nával és Görzcel. (így teljesülne a régi álom: a délszlávok egysége.) A fenyegető hírek a kormányt is lázas munkára ösztönzik. A Batthyányi helyettesítő Mészáros javaslatára a nádor honvédpa­rancsnokokat nevez ki. A titeli események hírére a belügyminisz­ter utasítja az érintett megyéket a felkészülésre, és tájékoztatja a ha­tóságokat a Szeged környéki kato­nai tábor felállításáról. Kossuth 6- án felhívja az ország népét, hogy adományaikkal segítsék a honvé­dek felruházását. A miniszterelnö­ki iroda eredményes toborzási uta­sításokat küld szét: a pesti 2. és a debreceni 10. honvédzászlóalj ha­marosan teljes létszámú lesz. Ezután azonban be kell szün­tetni a toborzást. A kormány szükséghelyzetben sem kíván összetűzni az uralkodóval. A „külügyminiszter” 12-i értesítése szerint a király tudomásul vette a veszedelmes szerb-illír mozgal­mak ellen szervezett védsereg felállítását. A jobb tájékoztatást 8-ától hivatalos lap, a Közlöny segíti., Június 9-én - a céhlegények ko­rábbi követeléseit orvoslandó - Klauzál Gábor földművelés-, ipar­és kereskedelmi miniszter rendele­tet ad ki, amelyben javítja az ina­sok és segédek helyzetét, könnyíti a mesterré válást, a céhen kívüli iparűzést. Június 10-én a király szentesíti az, Erdéllyel való uniót, majd szó­zatot, intéz a határőrökhöz, amely- : ben a magyar kormány alá rendeli őket. Erről értesíti Latour hadügy­minisztert is. Június 11-én a prágai nemzetőr­parancsnok távozásra szólítja fel a szláv kongresszus résztvevőit 12- én pedig kitör a forradalom a cseh fővárosban. Az előző napon a fővá­rosi honvédek és a Károly-lakta- nya olasz katonái közötti össze­csapás több halálos áldozatot köve­tel. A helyzetre való tekintettel a belügyminiszter statáriumot ren­del el az egész ország területére, a baranyaiak közgyűlése pedig 6000 nemzetőrt indít a Dráva-vonal vé­delmére. Megkezdődött a hadiálla­pot... Folytatjuk A SOROZAT SZERKESZTŐJE Gulyás József Megkezdődnek a harcok a Délvi­dékre küldött magyar csapa­tok és a szerb felkelők között ­Vincenz Katzler litográfiája Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikksoro­zatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olva­sóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt a megjelenést követő hét csü­törtökjéig eljuttatják szerkesztőségünkbe, hetenként három 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztő­sége, 3501 Miskolc, Pf.: 351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Az 1848-as prágai forradalom júni­us 12-én tört ki: az Itáliában harcoló osztrák csapatok főparancsnoka Jo­seph Radetzky tábornagy volt: hadi kaszából rendelt 100 000 darabot a június 5-i magyar minisztertanács. Szerencsés nyerteseink: Sztrankovicsné Szabó Klára. Miskolc: Dr. Tóth Eleonóra, Miskolc. A könyvutalványokat postán kapják meg. 1. Hogy hívták a prágai nemzetőrség parancsnokát? 2. Ki lesz a prágai forradalom vérbefojtója? 3. Kit kér fel június 10-én Széchenyi a horvát-magyar viszály rendezésére?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents