Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-25 / 147. szám

1998. június 25., csütörtök KulfUra 7 ; ^ ;\ 0 l ó Belebeszélünk Brackó István Manapság másként szól a rádió, mint ré­gen. A kínálat óriási, a mikrofon mesterei, s az azokat fizető befektetők versengenek a hallgatókért, a reklámért és a pénzért. Nagy a jövés-menés, vásári a harsányság, s a változásokat végül is csak a déli harang­szó húzta meg a közszolgálati rádióban. A broadcasting a maga műfajában - s ezt nem először teszem közhírré - veri a lényegesen nagyobb publicitást jelentő te­levíziót. Úgy tűnik azonban, hogy a két elektronikus média (a szárnyait bontogató internet mellett) megfér egymás mellett... A gyorsaságban már alig van különbség, ám az kétségtelen, hogy a vizuális közlés (pl. foci-vb.) nagyobb élményt ad. Egyéb tekintetben a rádió már csak koránál fog­va is profibb. A pénzszűkös tévé ennek el­lenére rengeteg olcsó rádiós-típusú, be­szélgetős műsort sugároz, s megemelem a kalapom az előtt, aki együltében végig él­vezi az új terv szerint egyhetesre tervezett országgyűlési plenáris ülést. Az újkori rá­diózás nagy találmánya, s a demokrácia kockázatos bölcsessége, hogy a kedves hallgató fölkapja a telefont, s belebeszél­het a műsorba. Nincs cenzúra, szépen fé­sült szöveg, mindenki mondhatja a magá­ét. Ilyen a Bolgár György féle „Beszéljük meg!”, az éjfél utáni csevej vagy délelőtti eszmecsere. Lám, a Petőfi egy héten át öt­ször engedi át a terepet „A” Jenőnek, aki ugyan gyengén beszéli Arany János nyel­vét, s olcsó fogásokkal dobja föl a langyos délutánt, ám népszerű és közkedvelt. Apu­kám világa? Óh, atyám. Nincs olyan dilet­táns produkció, amelyhez ne szólna hozzá az exhibicionista hallgató. A várakozással ellentétben az élő és el­lenőrizetlen műsorokban csak nagyon rit­kán hangzik el egy-egy nyomdafestéket nem tűrő szó, a közbotrány okozás megelő­zése érdekében nem kell benyomni a „köhögőkapcsolót”, s az emberek döntő többsége a névtelenségbe burkolódzva sem káromkodja el magát a nagy nyilvánosság előtt. Ez óriási dolog annyi idő után, ami­kor a „ne szólj szám, nem fáj fejem” egyete­mes jelszó jegyében nyilvánítottunk, illetve nem nyilvánítottunk véleményt... Lehet bí­rálni a volt és a leendő kormányfőt, tanács kérhető impotencia-ügyben, a melegeknek külön műsora van, s tanácsot adhatnak a nagyérdeműnek az előző rezsimben kiátko­zott természetgyógyászok. így van ez jól. így van ez jól? Akad egy kis fenntartá­som. Belebeszélhetünk a rádióba, a politi­kába, a világba. Csak az a nagy kérdés, hogy beleszólhatunk-e. • A Diósgyőri Képzőművész Stúdió ván­dorkiállítását július 10-ig a székesfehérvá­ri Megyei Művelődési Központ (Marx tér 1.) földszinti kiállítótermében tekinthetik meg az érdeklődők. • Promenád-hangversenyt rendez Kovács László vezényletével Miskolci Szimfonikus Zenekar a Miskolci Nemzeti Színház Sza­badtéri Színpadán (Déryné u.) ma, csütör­tökön délután 5 órától. • A Szeged táncegyüttes szervezésében nemzetközi néptánctalálkozó kezdődött szerdán Szegeden. A nyolcadik alkalommal megrendezett fesztiválra görög, valamint vajdasági magyar együttesek érkeztek. Szünidős iskolaújság Sárospatak (ÉM - DK) - Hogy a szünidő alatt se felejtkezhessenek el a diákok az is­koláról, nagyjából mostanra időzítette a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium di- ÁkVilág című lapjának (V. évfolyam 4. szám) megjelentetését a szerkesztőbizott­ság. Persze a lap nem a „rossz” emlékeket szeretné felidézni, inkább amolyan békés, nyugodt nyári, vízparti olvasgatásra csá­bítja az utolsó iskolai órától mind mesz- szebb kerülő fiatalokat. A kezdet azért még komoly, hiszen az iskola ötéves történetéről, illetve a jubile­umi rendezvényekről olvashatunk össze­foglalót. Külön kis írás számol be a most megjelentetett - a diákok írásait tartalma­zó - Több fényt! című verseskötetről, és az iskola Zalán Színtársulatának bemutat­kozásáról is. A továbbiakban komolyabb és komolytalan versek, egy tanulmány a rave-ről, teszt arról, mennyire vagy ag­resszív, sok-sok vicc, filmajánló, meg egy németből fordított cikk, melynek tanulsá­ga: a dohányzás káros az egészségre. Reneszánsz szabadfoglalkozásúak nyomában Józsa Lajos a két iskolanévadó portréja után újabb barcikai szoborról álmodik Józsa Lajos középen, balra a testvére, János, és jobbra a közös barát: Nagy Bandó András Fotó: Szathmáry-Király Ádámné Szabó Nóra Kazincbardka(ÉM) - Ritka al­kalom a kiállítás. Nem a fő program Józsa Lajos szob­rászművész életében, ám ha hívják, felajánlják, nem uta­sítja vissza a lehetőséget, sőt! Szervez, csomagol, rako­dik, szállít, emberekkel is­merkedik, sokszor újabb megrendelőkkel, s éppen ez által nyílik ki számára a világ. Az ő világa, amelyben benne van Debrecen és Budakeszi, Svédor­szág és Málta, s egy icipicit már Kazincbarcika is, ahol ettől a ta­névtől két iskolában az ő Deák Ference és Surányi Endréje da­col majd tökéletes alkotásként a múlandósággal. Szoborkertjét és galériáját évente többezren láto­gatják, Tel Avivből, Vancouver­ből, Tokióból is jöttek már. Ma­ga is meglepődött a statisztikán: többezer érem és többszáz kisp­lasztika jelzi munkásságát. Ha­talmas mennyiségű köztéri szo­bor, dombormű és szökőkút a nyomában, és 54 évesen most is folyamatosan a jövő érdekli. Ke­vés nála optimistább, pozitívab­ban gondolkodó ember lehet. • Az állandó sikerek töltenek fel - állítja. - Sokszor becsap­nak, átvernek, de kinek van ide­je megállni, és ezzel foglalkozni? Érzem magamban a jövőt és csak úgy tudom megélni a hol­napot, ha. előre gondolkodom. Mint egy kisgyermekes anya; minden percben megvan a dol­Miskolc (ÉM) - A klasszikus és modern balett gyöngysze­meiből kaphat ízelítőt a Mis­kolci Nemzeti Színház Sza­badtéri Színpadának közön­sége június 29-én, hétfőn es­te fél 9-től a Magyar Nemze­ti Balett, a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesé­nek vendégjátékában. I. felvonás: Szolovjev Szidoj - Lopuhov: Ta­ras bulyba Kováts Tibor (Liszt-díjas, kiváló­művész) Csajkovszkij - Vajnonen: Diótörő L. felvonás Horváth Adrienn és Nagy-Szent- péteri Miklós Csajkovszkij - Vajnonen: Diótörő III. felvonás Keveházi Krisztina és Macher Szilárd Delibes - Seregi: Sylvia Delbó Balázs Prokofjev - Seregi: Rómeó és Júlia ga, folyton tesz-vesz, vigyáz, te­vékenykedik. Ez bárkiben meg­van, csak nem mindenki teremt belőle eredményt. □ A termékeny alkotó munka az egész Józsa családra jellemző? • Apám mesterember volt, mel­lette hegedült. István bátyám díszkovács iparművész, János fivérem festőművész lett. Ne­künk az anyag megformálása nem szabadon választott volt, hanem kötelező. Egy lópatkót vagy egy szobrot ugyanolyan odaadással kell készíteni. Szá­Hágai Katalin (Liszt-, Kossuth-dí- jas, érdemesművész) és ifi. Nagy Zoltán (Liszt-díjas, kiválómú- vész) Minkusz - Petipa: Don Quijote Kozmér Alexandra és Nagy Tamás momra nincs kedvenc anyag, á fa, a kő, a fém egyformán hoz­zám tartozik. Nincs egyetlen hely: amikor szűk lett Debrecen, Budapestre mentem, aztán Svédországba. Mint a rene­szánsz szabadfoglalkozású mű­vészek, Donatello, Raffaello, Le­onardo, Michelangelo, akik ott telepedtek le, ahol éppen megbí­zást kaptak. □ A barcikai kiállításon sok női alak szerepelt 9 Szeretem őket, meghatározók az életemben. De sokszor fönná­II. felvonás Zenei válogatás - Egerházi: Porcelán Bölcső Bokor Zsuzsanna, Venekei Ma­rianna, Jencses Andrea, Bajári Levente, Kováts Tibor (Liszt-dí­jas, kiválóművész) Túri Sándor. III. felvonás Piazzola - Manen: öt tangó Jurányi Patrik Khaled - Egerházi: Játszma Rujsz Edit és Nagyszentpéteri Miklós Lyonéi Richie - Delbó: Magány Delbó Balázs Nina Simone - Egerházi: Hajnal felé ... Venekei Mariann Gounod - Seregi: Faust Keveházi Krisztina és Jurányi Paü'ik P. Hindemith - Seregi: Kamarazene No.l. Kozmér Alexandra és Juratsek Julianna zok lovat, zenét, táncot is. Észre sem vettem, csak amikor már 15-20 kisplasztikám erről szólt. Emellett annyi történelmi ala­kom van, hogy képtelenség utá­nuk számolni. Itt a nonfiguratív madonna-sorozatom, újabban meg nosztalgiázom: a debreceni pletykáló öregasszonyok a pá­don ugyanolyan kedvesek, mint a kánkános lányok. Semmi sem tudományos, minden emberi, a környezetemhez tartozik. □ Don Quijote is? • Ő a leginkább. Megbízást kap­tam, hogy készítsek valamit Ju­an Antonio Samaranchnak, a NOB elnökének. Gondoltam, igazi spanyol, örülni fog neki. Később felhívott telefonon és azt mondta, a lehető legjobban vá­lasztottam. Mert már tudja, hogy számomra Don Quijote nem a hiábavaló küzdelem, ha­nem az állandó próbálkozás, az akarat jelképe. Mindennap egy kicsit hozzátenni a magaméból az emberiségéhez. Az egész élet kihívás, bizonyítás, akár pályá­zat, akár névre szóló megbízás. Fantasztikus érzés, amikor az értékelő testületben nyolcból nyolc ember az én munkámra szavaz. Az már a múlté, hogy bemegyek a műtermembe és magamra zárom az ajtót. Moz­gok, keresek, találok. Mindig van egy álmom, s mire elérem, ott az újabb, naponta gondolom át, mi az, amit még nem oldot­tam meg. Ide az új barcikai uszoda elé is álmodtam egy szép szobrot... Vajta Vilmos válogatáskötete Budapest (MTI) - Amíg időnk van címmel Vajta Vil­mos Svédországban élő ma­gyar evangélikus teológus tanulmányaiból jelent meg válogatáskötet, amelyet ma mutatnak be Budapesten, a Huszár Gál könyvesboltban. A most megjelent kötet válogatást ad a legtekintélye­sebb nyugati magyar evan­gélikus teológusnak tartott Vajta Vilmos magyarul meg­jelent tanulmányaiból. A könyvben három téma­kör köré csoportosul a húsz írás. Az első fejezet a keresz­tény értelmiséghez szóló esszéket, korábban elhang­zott előadásokat tartalmazza. A második részben a II. Va­tikáni Zsinattal, az egyház identitásával kapcsolatos Vajta-tanulmányok találha­tók, míg a harmadik fejezet a teológia kérdéseiről szól. Balettparádé három felvonásban Zemplén népességéről és településeiről Kétnapos tudományos konferencia a pataki várban Németh Gábor emlékére Sárospatak (ÉM - DK) - A meghívóra egy tatárfejes ónkupa fotója került. Pedig talán jobban kifejezte volna a július 2-án és 3-án rende­zendő konferencia lényegét egy a 18. századból való, a mezővárosi életet ábrázoló metszet. Hogy mégis az ón­kupa mellett döntöttek a szervezők, annak az az oka, hogy ez volt Németh Gábor kedvenc kupája.- Németh Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum nemrég el­hunyt főosztályvezető-helyettese emlékének szenteljük a Zemplén népessége, települése című kon­ferenciát - mondja Tamás Edit, a sárospataki Rákóczi Múzeum munkatársa. - Tragikus hirte­lenséggel, 41 éves korában hunyt el idén március végén Né­meth Gábor, aki sokat, foglalko­zott a mi térségünkkel, a mező­városi fejlődéssel, ez volt a kuta­tási területe. Egyébként Szik­szón született. Sajnos, már nem lehet itt a konferencián, ezért gondoltuk, hogy rá emlékezünk az előadásokkal. Tamás Edit szintén a történel­mi Zemplén megyét kutatja, már régen szeretett volna egy népesség témájú konferenciát. Sárospatak Zemplén egyik törté­nelmi-kulturális központja, így jó helyszíne lehet ennek a ren­dezvénynek. A kollégáinak szin­tén tetszett az ötlet, ezért fogott a szervezésbe.- Az ezen a vidéken élő kuta­tók szinte mindegyike foglalko­zik a környék múltjával. Szeret­tem volna, hogy történészek, földrajzosok, néprajzosok, tehát több szakma képviselői adjanak elő a konferencián, így az elő­adások sok szálon találkoznak majd. Miskolcról, Debrecenből, Nyíregyházáról egyaránt jönnek A református gyűjtemény tulaj­donában lévő ónkupa a sárospa­taki Rákóczi Múzeumban látható előadók. Megjelennek olyanok is, mint Péter Katalin vagy R. Várkonyi Ágnes professzor- asszony, akik Budapestről sokat járnak Sárospatakra, és Németh Gábor is közel állt hozzájuk ta­nítványként, kollégaként. De a szakma meghatározó alakjai mellett sok fiatal előadót is hív­tunk, úgy gondoltuk, mutatkoz­zanak be, kapjanak teret ők is. És jönnek négyen Szlovákiából is: ketten az eperjesi egyetem­ről, ketten pedig bodrogköziek. A legkülönfélébb előadások lesznek a népesség és település témaköréből, a 17. századtól a 20. századig. Természetesen nem lehet teljes a kép, hiszen soka­kat meg sem tudtak hívni, akik ezzel a területtel foglalkoznak, így is nagyon sűrű lesz a kétna­pos program. Az előadók jó része tagja - a Rákóczi Múzeum mellett - társszervező Bodrogközi Műve­lődési Egyesületnek. A konfe­renciát anyagilag Sárospatak oktatási és kulturális bizottság támogatja.

Next

/
Thumbnails
Contents