Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-24 / 146. szám

1998. június 24., szerda " ‘ '/ •: . ^ /«, ;; í ’■ -* ' Aktuális 3 lLíL.——* i Jóakarat Szalóczi Katalin Tiszteletre méltó kezdeményezésként hozta létre, nem kis áldozat árán a gyermek- orvosi körzetet hat megyénkbeII település. A jóakarat részükről megkérdőjelezhetetlen. Érezték a lakosság támogatását is, nemcsak a lakossági fórumok felszólalásaiból, de a ren­delő megépítésében nyújtott társadalmi segít­ségből is. Azt mégsem tehették, hogy egyen­ként „megszondázzanak" minden gyermekes szülőt: kérik-e majdan a gyermekszakorvosi ellátást vagy sem, hiszen ezzel személyiségi jogot sértettek volna. Az a jószándékú miniszteri rendelet pedig, amely az önkormányzatok sérelmét orvosolta volna, visszamenőleg nem alkalmazható. Megoldást az jelenthetne, ha még legalább kétszáz gyermeket átjelentenének a szülők a gyermekorvoshoz. 5 hogy miért nem teszik? Sokan lehetnek, akiknek gyermeke lassan kinövőben van a gyermekkorból, s macerásabb lenne át-, az­tán ismét átjelentkezni, mint hagyni a csodá­ba az egészet. Nyilván olyanok is vannak, akik nem törődnek vele, az ezután született apró­ságok számára adott lesz-e a magasabb szin­tű ellátás, vagy ők is a két felnőtt-háziorvos egyikéhez tartoznak majd. Léteznek olyanok is, akik attól tartanak: megharagszik majd rá­juk a „régi jó doktor bácsi", aki amúgy a nagypapa köszvényét is ellátja, táppénzre ve­szi az apukát, anyukát, ha kell és így tovább. Pedig szó sincs arról, hogy a „doktor bá­csiknak" haragudniuk kellene. Egyrészt azért, mert a gyermekorvosi körzetet nem az ő el­lenükben hozták létre, hanem azért, mert statisztikai adatokkal is alátámasztható: az or­vostudomány oly nagy, hogy elég érteni csak a gyerekekhez, vagy csak a felnőttekhez. Másrészt azért, mert így e terület tb-finanszí- rozása csak részben jut el a biztosítottakhoz (a két háziorvos a létszámon fölüllek után csak csökkentett kártyapénzt kap, míg ugyanezen „fölös" kártyákért a gyermekorvos megkapná a teljes összeget). Harmadrészt pedig a felnőtt-háziorvoshoz ragaszkodók 14 éves koruk után visszakerülhetnének a család orvosaihoz. Mert azt senki sem kétli, hogy - a felnőttek ellátását illetően - hiányozna belő­lük a szakmai hozzáértés. f Es ha a jószándék sem hiányzik, akkor ők maguk is segíthetik a lakosságot abban, hogy mindenki kártyája oda kerüljön, ahol a leg­megfelelőbb ellátást kaphatja. Sok lenne a pedagógus? Miskolc, Budapest (ÉM - Hl) - Az alap­fokú oktatásban a jelenleginél keve­sebb iskolára és pedagógusra lenne szükség az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint. A megyeháza illetékese szerint nem kell pedagóguselbocsá­tásokra számítani. Magyarországon a pedagógusok és a tanu­lók ai'ánya még a fejlett nyugat-európai or­szágokénál is jobb: míg 1994-ben ott 16-17 tanuló jutott egy pedagógusra, addig ná­lunk 11. Az iskolaösszevonások hatására is 11,5 diákra jutott egy tanár. Az ÁSZ megál­lapította, a csökkenő gyermeklétszám el­lenére az iskolák száma nőtt. Ennek okát abban látják, hogy sok kistelepülési önkor­mányzat döntött önálló iskola mellett. Mi­vel hosszú távon finanszírozási problémák léphetnek fel, az ÁSZ szerint csökkenteni kellene az iskolák, a pedagógusok számát. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében az el­múlt 12 évben 20 ezerrel csökkent az alap­fokú oktatásban részt vevő gyermekek szá­ma. Az egy pedagógusra jutó tanulószám hozzávetőleg megfelel az országos átlag­nak, tudtuk meg Csáki Imrétől, a megyei önkormányzat humánszolgáltatási főosz­tályvezetőjétől. De. mint mondta, ennek alapvető oka a megyénkre jellemző apró­falvas településszerkezet. Több településen 50-120 gyermekkel működnek iskolák, ezen intézmények fajlagos fenntartási költségei természetesen nagyobbak, mint ha maga­sabb gyermeklétszámmal működnének. De ebből nem következik, hogy tömeges peda­góguselbocsátásokra, iskolabezárásokra kellene számítani. Az oktatást ugyanis nem lehet egyedül a költségek oldaláról szemlélni. Azt is figyelembe kell venni, a demográfiai hullámvölgy hatására norma­lizálódtak a magas osztálylétszámok. Ez pedig a személyi feltételek javulásához, a színvonal emelkedéséhez vezetett, hangsú­lyozta az osztályvezető. Itt a vakáció - de hol a gyerek? Miskolc (ÉM - 01) - Sok szülő számára jelent gondot a tan­év vége. Hol, hogyan töltse a gyerek a nyarat, ki vigyáz­zon rá? Ideális, ha az egyik szülő, vagy közeli rokon szemmel tudja tartani a ki­csiket, de ez sem elég prog­ram egész nyárra. Gyakran a gyerek már kisisko­lásként kénytelen önállóvá vál­ni. A szülök legtöbbször csak rá­kényszerülnek erre a választás­ra. de nem megnyugtató szá­mukra. A nyaralás is sok problé­mát vet fel. Együtt pihenjen-e a család, vagy küldjék a gyereket „egyedül” táborozni? Sok család­ban ez fel sem merül - elsősor­ban anyagi megfontolások miatt. Harmati Józsefné. Mártó anyu­kája elmondta, nem is gondoltak arra, hogy a kisfiút nyaralni küldjék. Leszázalékoltként sem­miképpen nem tudnának erre Változó árak Az iskolák szervezésében egy hétre már hat-nyolc­ezer forintért mehet nyaral­ni a gyerek. Akad, ahol ön­kormányzati és alapítványi támogatással a balatoni tá­bor is megoldható naponta ezer forintból. Az egyéb in­tézmények tábori költségve­tése is hasonló szinten mo­zog, információink szerint 6500-8500 forint hetente, a szolgáltatásoktól függően. Olcsóbbak a napközis rend­szerű táborok, heti 4800 fo­rintért lehet ilyenen részt venni. Vándortáborok azon­ban idén már nemigen in­dulnak, az utazási költség miatt ezeket nem lehet elfo­gadható áron kivitelezni. külön félretenni. Igaz. náluk már kialakult rendszer, hogy a csa­láddal mennek együtt a gyerekek kirándulni. Nekik ez megfelel. Pallai János, Zsolti apukája viszont fontosnak tartja, hogy a gyerek táborozzon. Elmondta, hogy Zsolt már évek óta mindig részt vesz a kórház által szerve­zett táborban, szinte már „törzsvendég”. Ez a nyaralási forma nem jelent különösebb megterhelést a családi kassza ro­vására, eddig minden évben tud­ták biztosítani a szükséges összeget. (Igaz, a Balatonra már valószínűleg nem tudnának ilyen könnyedén kifizetni egy két-három hetes üdülést.) A tá­bor ráadásul lehetőséget ad arra. hogy fia legalább a nyár egy ré­szét „értelmesen” töltse. Mint mondta, egy apa számára nem lényegtelen, hogy Zsoltiék a tá­borban a pihenés mellett tanul­nak is. például táncot és zenét. Persze mindez csak másodlagos szempont. A legfontosabb, hogy a gyerek jól érzi magát, feltöltő­dik élményekkel. így aztán, mint szülőnek nem is marad más vá­lasztása: „Zsolti kijelenti, hogy Játék - mi jobb nyári program? Fotó: Bujdos Tibor menni akar, hát megy. Én csak beleegyezhetek”. A nyár többi részében kénytelenek vagyunk napközben egyedül hagyni öt. Megbízunk benne, szerencsére nem ücsörög állandóan a négy fal között. Kint játszik a többiek­kel. ennél jobbat egy gyerek nem is tehet nyáron. Zsolt- Én jól töl­töm a nya­rat. Tábo­rozni is sze­retek. Min­den évben megyünk a Csanyikba. Anyukám a Szent Ferenc kórházban dolgozik, ezt a tábort ők szervezik. Min­denfélét lehet csinálni. Azt hiszem, a suli is szervez tábort, de oda nem me­gyek. Ezt már megszok tani. itt mindig jól érzem magam. Szeretek a többi­ekkel együtt lenni. Nyáron is mindig lejövök a többi­ekkel játszani. Szoktunk együtt hintázni, mászókáz- ni itt a játszótéren, néha focizunk is. Nem nagyon szeretek napközben otthon lenni. Anyuék dolgoznak, nekem van kulcsom, akkor jövök le. amikor akarok. Márió Gyakran itt vagyok a té­ren. játszom a többiekkel. Fel szoktam menni tévét nézni is. de utána megint le­jövök. Apukám dolgozik, de anyukám otthon van. Neki mindig szólok, hogy ha le akarok jönni, hogy tudja hol vagyok. Nyáron általá­ban ezt szoktam csinálni. Meg apukámmal és a test­véremmel szoktunk elmen­ni kirándulni. Nálunk ez a nyaralás. Szoktunk pecázni is menni. De csak apuval. Táborba nem megyek, nincs is kedvem hozzá. Folytassa, iskola! Szúrópróbaszerű felmérésünk­ből kiderült, hogy az iskolák mindenütt gondoltak a tanu­lók nyaraltatására. Például a miskolci Istvánffy Gyula Álta­lános Iskola háromféle tábort is szervez diákjainak. Az isko­lák igyekeznek a táborok árát minél jobban csökkenteni. Eb­ben segítségükre van az ön- kormányzat. Emellett a peda­gógusok próbálnak különféle pályázatokon támogatást sze­rezni, ezzel minél nagyobb részt átvállalni a szülőktől a fi­zetendő költségekből. Az isko­lai táborok ára így megmarad az elfogadható értékek alatt. Megyénk más városaiban hasonló feltételekkel, hasonló bőségben indítják táboraikat az általános iskolák. Kazinc­barcikáról, Putnokról a Bala­ton mellé mennek a diákok. Sátoraljaújhelyen az iskolák összefogtak, és együtt szervez­tek tábort Sopronba. Sárospa­takon többek között sporttá­bort és művészeti környezet­védelmi tábort kínálnak. Vészhelyzet Lezuhant egy repülőgép tegnap a Bükkben. A ron­csok köré rövidesen megér- | keztek a légikutató-mentő- | szolgálat a tűzoltók és a polgári védelem emberei, megkezdték a sebesültek télkutatását és mentését. Ez I természetesen csak gyakor- | lat volt. a megyei Polgári Védelmi Parancsnokság szervezett gyakorlatot a Ló- | fő-tisztáson. A Night ’98 ak- | ció ma folytatódik. A gya­korlatitól részletesen a hol­napi számunkban számo­lunk be. Fotó: Vajda J. MSZP: kongresszusi és választási elvek Miskolc (ÉM - BA) - A párt őszi kongresszusára való fel­készülés mellett az idei hely­hatósági választásokkal kap­csolatos tennivalókról és a jelöltek kiválasztásának el­veiről volt szó a Magyar Szocialista Párt Borsod-Aba­új-Zemplén megyei választ­mányának tegnap estébe nyúló tanácskozásán. Érte­sülésünk szerint egyik napi­renddel kapcsolatban sem hangzottak el személyi ja­vaslatok. S zerintem nagyon sok a szúnyog ebben az évben. A lakótelepen még úgy ahogy elvisel­hető a számuk, de a Népkert környékét - úgy látszik - nagyon szeretik. Ott mindig rengeteg van belőlük. Esténként, mikor a ba rátáimmal arra sétá­lunk. rendesen „megcsapolnak” min­ket. Emiatt már nem is szívesen ücsörgünk a parkban. Nem tudom, irtották-e őket az idén, de ha igen, akkor nem nagy eredménnyel. Kü­lön használt nekik. Nagy Ádám cipész (21) I tt benn a városban nem zavarnak job­ban, mint eddig. Évek óta elég sok a szúnyog, már kezdem megszok­ni. Bár a csípésük min­den évben ugyanolyan kellemetlenül viszket. Akkor idegesítenek iga­zán, ha elmegyek hor­gászni. Rendszeresen járok a vízpartra, olyankor teljesen ki va­gyok szolgáltatva a vér­szívóknak, szinte lehe­tetlen védekezni elle­nük. Legfeljebb tűzra­kással és a cigi füstjé­vel tudom kicsit elijesz­teni őket. Kusztyu Tibor könyvelő (21) H ernádkakon. ahol lakom rengetegen vannak, és sajnos min­denkit szeretnek a csa­ládban. Különösen az unokák viselik nehezen a csípéseket. Öt óra után már nem is na­gyon merek kimozdulni velük a szabadba. Alko­nyaikor el sem lehet a szúnyogokat riasztani. Olyankor képtelenség kinn maradni. Éjsza­kánként ugyan nyitva hagyjuk az ablakot, de mindenüt van szúnyog­háló. Megpróbálunk legalább így védekezni a támadásaik ellen. Németh Laszlóné vállalkozó (49) S zerencsémre engem nem igazán szeret­nek a szúnyogok, biz­tosan nem Ízlik nekik a vérem. Szegény hú­gom viszont állandóan tele van csípésekkel, rajtam egész nyáron ha egy-kettő akad. Pedig járok le a Bala­tonhoz is, de még a víz­part mellett sem okoz­nak nekem különösebb problémát. így legfel­jebb csak a többiek bő­rén tapasztalom, látom, ha elszaporodnak a szúnyogok, én nem szenvedek tőlük, nem is törődök velük. Kerekes Mártonné nyugdíjas (74) E n azt tapasztaltam, hogy lényegesen többen vannak, mint az elmúlt években. Úgy három hete még szinte mozdulni sem lehetett tőlük. Különösen söté­tedéskor „rámenősek". Bár mintha most. az akkori invázióhoz ké­pest némileg keveseb­ben lennének, de ne­kem még ez is túl sok. Jó lenne, ha irtanák a szúnyogokat, lényege­sen kellemesebb lenne az élet. Az eddigi esetle­ges irtásoknak viszont nem sok eredményét ta­pasztaltam. Boda József tanuló (20)

Next

/
Thumbnails
Contents