Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-17 / 140. szám

1998. június 17., szerda wmm qwmmn tm§m ígf i ' >ül ••••: ^4:*: :• i ■■■?.< /:•:<; í.' V } ■ ,Y,.< :■ i>//.í Itt-honj ,M ■ l> 0 ;M.‘;! A „színházcsináló” Sajókaza (ÉM ­SZN) - Biológia -technika szakos tanárként végzett, de azóta már há­rom további diplo­mát szerzett: szín­játszás-rendezés­ből, kézművesség­ből és magyarból. Újabban megint mást szeretne csi­nálni, bölcselke­dik, érdekli a társadalomkutatás, a filozó­fia, de - mondja -, ha valaki „jó pap” akar lenni, nincs ebben semmi különös. Hegedűsné Petkovics Katalint két héttel ezelőtt nevezte ki újabb 5 évre a helyi művelődési ház élére a képviselő-testület. Pályázatában csak annyit írt: azt szeretné csinálni, amit eddig. Tősgyökeres kazai, de nem maga dön­tött úgy, hogy szerepe lesz a helyi közmű­velődésben. ’73-ban az akkori kulturális vezető hitte inkább, hogy alkalmas egy színjátszócsoport irányítására. Azóta meg­szakítás nélkül, 25 éve működik a sajóka- zai amatőr színjátszás. A mostani felnőtt csoport tagjai még 1980-ban szerveződtek Kati és férje, Gábor köré. Ők jobbára „tá­jolnak”, azaz vidéki meghívásokra vásári komédiákat visznek. Az ifjúsági csapat, a 13-18 évesek viszont történelmi játékokat adnak elő, amelyet a Hegedűs házaspár dolgoz színpadra. Kati szerint Gábor ugyanolyan őrült mint ő, képes a Film­gyárnál, az Operaháznál segítséget kérni, ha díszlet, technika kell. Maga szerzi a da­rabok zenéit és barátaival együtt játsszák fel azokat. Közben a művelődési házban mindenki jelmezeket varr, aztán meg tor­tát süt, hogy a sikeres bemutató után le­gyen mivel megkínálni a gyerekeket. Nyá­ron monumentális szabadtéri előadásaik vannak, ősztől tavaszig meséket, fantázia­játékokat dolgoznak fel zárt téren, szinte bérletes rendszerben, kéthavonta. A har­madik csoporttal biztosított az utánpótlás. Most is nagy a felfordulás, a hétvégén ugyanis falunap lesz Sajókazán. Kati nem kalapol ismeretlen vállalkozóknál, sérti a kicsinyesség.- Itt nincs igazán elvárás, csak azon az úton haladhatsz, amit jónak érzel - mond­ja. - A falu lakosságának egyharmada hátrányos szociális helyzetű, alacsonyan képzett ember: Sokan úgy gondolják, ne­kik mindez jár, ők nem tapsolják meg a többhónapi megfeszített munka eredmé­nyét. De ez nem baj, mert magunknak ál­lítunk mércét és magunknak bizonyítunk. Mindannyian tudjuk, ha belevágtunk, va­lamit le kell tenni az asztalra, hogy a kö­zönség ne csalódjon. Ezért jó a csapat. V1 ;\ 11Ü U 0 ;A *i *J Ú A • Dövény. A tervek megvannak, a pályá­zatot is benyújtotta a község önkormány­zata Alsószuhával közösen, így, ha a me­gyei területfejlesztési tanács döntése po­zitív, Dévényben végre sikerülhet a gáz­korszerűsítési beruházás. Három évvel ezelőtt már pályáztak egyszer, végül azonban visszafizették a lakosságnak az önerős hozzájárulásokat, mert a céltámo­gatáshoz nem sikerült hozzájutniuk. • Sajógalgóc. Az önkormányzat jelenlegi hivatala igen rossz állapotban van, hosszú idő óta esedékes már a felújítása, renoválása. A munkálatokat gyakorlati­lag az alapozástól kell kezdeni, így az ön- kormányzat elképzelése komoly beruhá­zást jelent, ennek finanszírozását viszont a település költségvetése nem bírná el. A tervek készülnek, a községvezetés pályáz­ni kíván megvalósításuk érdekében, tö­rekvéseit a Sajógalgóc Baráti Köre Egye­sület is támogatásáról biztosította. Olyan épületet igyekeznek kialakítani, amely külsejében a falusi tájba illeszkedik, míg belsőleg korszerű és ideális körülménye­ket biztosít a hivatali munkához. Barátok, ismerősök zenélnek a templomban A gyermek „hozta el” a szépen felöltözött szülőket a hangversenyre A lelkész és a zongorapedagógus a koncertek helyszínén Fotó: VJ. Dédestapolcsány (ÉM - SZN)- A faluban összefogott a re­formátus egyház és az ön- kormányzat, hogy a 200 éves templomban megrendezhes­senek egy kitűnőnek ígérke­ző nyári hangversenysoroza­tot. A Soros Alapítványnak és a Nemzeti Kulturális Alap­nak egyaránt tetszett az el­képzelés. Amikor Szűcs Endre református lelkészt 15 évvel ezelőtt ide he­lyezték szolgálatra, zenepedagó­gus feleségének, Farkas Zsuzsá­nak nem volt helyben állása, ezért előbb visszajárt dolgozni Sátoraljaújhelybe, aztán a barci- kai Kodály Zoltán Művészeti Is­kolában helyezkedett el. Nem sokkal később Dédestapolcsány- ban működni kezdett a zeneisko­la kihelyezett tagozata egy zongo­rával, kilenc növendékkel. A ta­gozatból önálló intézmény lett, ma már abból a kilencből négyen itt tanítanak. Fúvós és vonós hangszereken is a környék hat falvából több mint 200 növendék sajátítja el a zenei alapokat. Hagyományos lett. a község­ben a komolyzenei élet. Sok munka volt azzal a nyári kon­certsorozattal, amelyet az idei nyáron rendeznek először a re­formátus templomban. Az ön- kormányzat tökéletes partner volt a megvalósításban, s éppen ez tetszett a benyújtott pályáza­tok elbírálóinak, megadták a tá­mogatást. Másként nem lett vol­na rendezvény, mert az egyház anyagi lehetőségei ennél jóval szűkösebbek. Az is csökkentette a kiadásokat, hogy a zenei élet­ben ismert házaspárnak nagyon sok jó zenész a barátja, akik az első hívó szóra elfogadták a meghívást.- Szerintünk az évek alatt a lakosság egy része zeneértő lett, s van egy magasabb szintű zenei élmény utáni igény - mesél az indíttatásról Szűcs Endre, aki a Tiszáninneni Református Egy­házkerület ének-zenei előadója, a kerület kántorképzésének ve­zetője. - Bár sok gyermekkon­certet ad a zeneiskola, ez termé­szetesen nem lehet egyenrangú mondjuk egy miskolci „bartókos” koncerttel. Az egyik pályázat témája a gyermek volt a családdal. Ami itt történt, az pontosan lefedte ezt, hiszen a szülők, nagyszülők rendszeresen felöltöznek szép ruhába, a zenét tanuló gyermek igenis elhozza őket a sok iskolai hangverseny­re, s nem csak karácsonykor. Még egy fontos szempont: az idegenforgalom. Itt a völgyben, Szilvásváradhoz kötődően ren­geteg program van nyáron, de egyetlenegy zenei sincs közöt­tük. Pedig a turista igényli ezt a fajta esti kikapcsolódást. Úgy választottuk meg a belépődíjat, hogy ne legyen nagyobb a szok­ványos perselypénznél, szinte jelképes. És bár a műemlék­templom 2000-ben lesz 200 éves, ezért nagy felújítások előtt áll, Dédesi koncertek Június 21. 18 óra: Kamara- hangverseny (Schubert, Schu­mann, Mozart és Bruch mű­vei) Közreműködnek: Szat­mári Zsolt klarinét, Miklós-Di- enes András mélyhegedű, Sz. Farkas Zsuzsa zongora július 5. 18 óra: Barokk ária­est (Heinichen, Händel, Bach és Vivaldi művei) Közremű­ködnek: Jónás Krisztina ének, Sz. Farkas Zsuzsa zongora, Méhes Balázs orgona, Iván Klára cselló, Apró László fuvo­la, Wieniarski Éva Dóra oboa Augusztus 1.18 óra: Rézfúvós est (Byrd, Händel, Bach, Lully, Iveson, Mancini és Hazell mű­vei) Közreműködik a Miskolci Egyetem Bartók Béla Intéze­tének Rézfúvós Együttese, művészeti vezető: Nemes Fe- rencné főiskolai docens Szeptember 13.16 óra: kórus- hangverseny (Huszár Gál, Ma- róthy György, Sweelinek, Ko­dály Zoltán egyházi zenemű­vei, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán, Vass Lajos, Szokolay Sándor kórusművei) Közre­működik a Debreceni Refor­mátus Kollégiumi Kántus Ber- kesi Sándor és Kurgyis András karnagyok vezetésével van még a környéken jó néhány remek akusztikájú, szép épület, így a hagyománynak nem kell megszakadnia. Ormosi juniális Ormosbánya (ÉM) - Színes kavalkád és kirakodóvásár várja június 20-án Ormosbá­nya és környéke lakosságát. A szombati juniálissal az ön- kormányzat és a művelődési ház vezetője, Reiter Károly hagyományt szeretne terem­teni. Amióta „feltámasztot­ták” a művelődési házat, egy­re több a kulturális esemény az egykori bányásztelepülé­sen. Szombatra falunapnak is beillő kikapcsolódást kínál­nak. Lesz lovaglási lehetőség és ingyenes vérnyomásmérés, zenei és táncos műsorok. A helyiek hallgathatnak térze­nét, énekelhetnek a nyugdí­jasklub kórusával, élvezhetik a Cigányvarázs folklór műso­rát, a Pom-Pom kabaréját és gyermekdalait. Lesz gulyás­parti, táncbemutató és aero­bic show, tátika és ki mit tud? - és persze bál. Lassan tisztul a tölgyes Kaulics Illés egyéni gaz­dálkodó másfél évvel ezelőtt ültette be Mú- csonyban azt a 7 hek­tárnyi millecentenáriu- mi emlékparkot, amely­ből elképzelései szerint arborétum lesz egyszer, őshonos magyar fákkal. A tölggyel, feketedióval és más csemetékkel teli területen nehezen ha­ladnak az asszonyok a kapálással: az esőzéstől burjánzó gyom fojtogat­ja a 30-40 centis, vagy olykor méteres csemeté­ket, ráadásul az átázott talaj, a mély sár miatt gyakran állni kénysze­rülnek a tisztítással, hogy szárazabb, napsü­téses időben aztán újra nekilássanak. Fotó: Vajda János Táblás ajándék. Szelekovszky Sándor Mályinkának és Tardonának nemcsak orvosa, de is­mert fafaragója is. A települések által adott fából is ő faragta ki vendégváró ajándékát. Ez a két munkája bármikor látható, de hamarosan kiállítása nyílik, a megyén kívül, Debrecenben. Fotó: V.J.---1 Jó tékony partik Tardona (ÉM) - Harmadszor rendeztek a helyi Jókai Mór Ál; talános Iskolában jótékonysági kerti partit és alapítványi bált- Az első alkalommal, 1996-ban azt tervezték, tornateremre gyűjte­nek, később, minthogy 120 évig kellene gyűjteni az évi 200 ezer forintnyi bevételt, elérhetőbb cé­lokat tűztek ki - mondja Lovas Albert igazgató. Létrehozták A Tardonai Iskoláért Alapítványt amelynek kuratóriuma dönt a pénz felhasználásáról. Az infor­matika- és a nyelvi oktatás fej­lesztése az elsődleges, de a tehet­ségek segítése, a szintentartás és a kirándulások finanszírozása is fontos. Ősztől 15 számítógépet szeretnének, hogy ne induljanak hátránnyal a továbbtanulók. Az angol mellett a német nyelv ok­tatása is beindul második osz­tálytól. Az alapítvány indulóto; kéje mintegy 600 ezer forint, an» a múlt szombati, meleg vacsorá­val, kulturális műsorral és tom­bolával tarkított, táncmulatság tiszta bevételét is - az ETFA Kft- 10 ezer forintos felajánlásává 180 ezer forint tartalmazza.

Next

/
Thumbnails
Contents