Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-03 / 128. szám

Mezőkövesd és környéke ^Mexäkövesd Az énektanár Mezőkeresztes (ÉM - CSKA) - Cseh Tibomé öt éve vette át a mezókeresztesi általános iskola énekka­rának vezetését, és azóta a diákok nemcsak énekel­ni tanulnak, hanem operaelőadásokra is eljárnak.- Valami újat, szépet és maradandót szerettem volna adni a gyerekeknek, mikor átvettem az énekkart. Per­sze nem volt könnyű, hiszen az iskolánk nem tagoza­tos, de néhány éve már sikerült beindítanunk a zene­oktatást is a miskolci főiskolások segítségével. így mintegy 60 tanuló sajátíthatja el a hangszeres zene alapjait is. Énekkarunkkal általában az iskolai, és köz­ségi rendezvényeken lépünk fel, de sokszor kapunk más iskoláktól meghívást kulturális seregszemlékre, ahol eredményesen szerepelünk, és a nyugdíjasokat is megörvendeztetjük időnként néhány dallal. Eredmé­nyeinket a község is elismeri, és évente 25 ezer forint­tal támogatja az önkormányzat az énekkart Sőt, egy helyi vállalkozó is hozzájárult az anyagi háttérhez. Cseh Tibomé magáról inkább nem szólna, de any- nyit azért megtudunk: a zeneszeretetét tanáraitól „örökölte”, s még ma is nagyon szívesen emlékszik visz- sza Tóth Tivadaméra, aki nemcsak énektanára, ha­nem osztályfőnöke is volt, és Homródiné Engi Zsuzsa tanárnőre. Igazából magánénekes szeretett volna len­ni, de a sors úgy hozta, hogy a tanulókat vezeti be a dal szépségeibe. Két gyermeke van, akik szintén szíve­sen hallgatják a zenét. Az iskolában irodalmat is ok­tat, és ezen a téren is állandóan képzi magát- A mindennapi életben is megtalálom az ének szépségét - mondja - hiszen a mai durva, erőszakos világban szükség van a lelki érzékenységre, harmóni­ára. Úgy gondolom, hogy a közös éneklés, az egymás iránti szeretet, és az éneklés szeretete nagyon fonios. Úgy véli, minden gyermeknek el kell jutnia az ope­rába, hogy élőben is élvezhesse az énekesek hangját. Ezért minden évben megszervezik ezt a kirándulást az idén Mozart Figaró házasságát nézték meg. Ez egyfajta jutalomkirándulás is az énekkarosoknak. Minden nép tánca iránytű a világban A régi, emlékezetes táncházak hangulatát szeretnék felidézni Mezőkövesden Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A régi fiatalok, diákok, a mai harmincasok még emlékezhetnek a táncházakr a, ahol előbb-utóbb baráti társaságok alakultak, miközben a kü­lönböző népek táncait, dalait és szokásait megismerték. Ma már egyre kevesebb ilyen táncházat szerveznek or- szágszerzte, kihunyt a tíz-tizenöt évvel ezelőtti lelkese­dés, a mai fiataloknak egyre kevesebb a néptáncra az igénye. Ezen szeretett volna változtatni a mezőkövesdi Alpakka Kultúrműhely és egyesület, amikor néhány he­te beindította táncházát. Igaz, kissé csalódottak, lüszen az érdeklődés elmaradt a vártnál, de nem adják feL- Meg kell ismerni más né­pek, korok táncait, szokásait, hogy jobban el tudjunk iga­zodni a világban - halljuk az egyesület vezetőjétől, aki egy­ben a Jatari néptáncegyüttes vezetője is. Valójában innen jött az öüet. Persze szeretjük mi is a magyar néptáncokat, de úgy érzem, hogy van igény más emberek kultúrá­jának a megismerésére is. Maga az együttes hat éve működik a városban, s még ma is sokaknak újdonsággal szolgál az a zene és tánc, amit képviselnek. A tizen­hat fős csoport ugyanis dél­amerikai, ezen belül is pe­rui, bolíviai és ecuadori tán­cokat jár. Igaz, most már te­kingetnek az indián kultúra irányába is, ami tapasztala­taik szerint gyökeresen A TÁNCHÁZ MINT mozgalom már régen meg­szűnt, és ilyen formában mi nem is csináljuk - válaszolta érdeklődésünkre Berecz Lászlóné, a Mezőkövesdi Népművészeti Egyesület vezetője. Általában felkérésre szervezünk ilyen jellegű tán­cos estéket a Táncpajtában, ami azt jelenti, hogy a néptánccsoport előadása után a közönséget is be­vonjuk a táncba, felállítjuk őket, megtanítjuk ve­lük a lépéseket, a mozgást, és általában ezek a - végül is táncházjellegű - rendezvények nagyon si­keresek. A táncháznak, mint állandó mozgalom­nak nem hiszem, hogy ma már lenne realitása. Persze, egyéb programokat mi is szervezünk a nyáron, legutóbb éppen a Pünkösdölőre vártuk a vendégeket, ahol napközben kézművesmestersé­gekkel ismerkedhettek meg a gyerekek, esténként pedig táncmulatságokra vártuk az érdeklődőket. Mi végül is arra helyezzük a hangsúlyt, hogy a magyar folklór, ezen belül is a matyó táncok, nép­viselet minél több helyen - önálló műsorban - képviselet kapjon. más, mint a mi hagyomá­nyaink. Persze, sok ember nem fogadja el ezt a menta­litást, de sokan vannak azok is, akik nyitottak felé. Ezt tapasztalatból mondhatom, hiszen az or­szág különböző részeire hív­nak minket előadást tarta­ni. Valójában ebből indult a táncház is. Az egyesület cél­kitűzési között szerepel a távoli népek kultúrájának tolmácsolása, és nemcsak táncban. Felvettük a kap­csolatot kutatókkal, és elő­adásokat is szervezünk más népek életéről. Az igaz, hogy a táncházra több em­bert vártunk, a megye terü­letéről nagyon sok vissza­jelzést kaptunk, hogy eljön­nek - különböző együttesek -, de ez nem valósult meg. És helyi szinten is nagyobb érdeklődést vártunk. Persze nem adjuk fel, mert hisszük, hogy a fiataloknak van erre igénye, nagyon sok közöttük a tehetséges táncos, és nem szabad hagy­ni, hogy elkallódjanak. Re­mélem, hogy egy idő múlva már nem lesz „ciki”, vagy szégyelleni való dolog, ha a tinik táncházba járnak. Leg­közelebbi táncházunkra - havonta egyet rendezünk -, a miskolci görög kisebbség­gel szeretnénk felvenni a kapcsolatot, hogy megis­merjük, és megismertessük őket, de a morvái és gyime- si csángók hagyományaival is meg akarjuk ismertetni az érdeklődőket. Csángó táncház Kövesden. Hagyományt akarnak te­remteni a hagyományőrzéssel - havonta egyszer várják a táncoslábúakat. Fotó: Gál Péter FALURÓL FALURA Í­EGERLÖVtf Járdából köztér - Folytatják azt az - áprilisban beindult - útépítési progra­mot a településen, amelyet a kedvezőt­len időjárás, az esőzések miatt szüne­teltetni kellett. Az önkormányzat már '96 óta minden évben felújít a települé­sen egy-egy út-, járdaszakaszt, a költ­ségeket pályázatokból fedezik. Idén öt és fél millió forintot kaptak a terület­kiegyenlítési alaptól. Ebből a pénzből összességében mintegy háromszáz mé­ternyi utat tudnak leaszfaltoztatni, vagy zúzott kővel beboríttatni. Emel­lett a már rossz állapotban lévő régi járdalapokat is felszedik, és egy kis felújítás után egy közteret „raknak ki” belőle. A két év alatt a helyi utak felét sikerült rendbe tenni, és ha a je­lenlegi pályáztatási rendszer nem vál­BORKIRÁLYNŐT KERESNEK. Borfesztiválra készülnek Bogácson a helyi önkormányzat és a művelődési ház rendezésében június 26-ától a pin­cesoron. A sorrendben immár hatodik fesztivál az idén négy napig tart, a programokat ezekben a hetekben pontosítják a szervezők. Áz esemény ré­szé a Magyarországért '98 rendezvénysorozatnak. Pályázaton mintegy 600 ezer forint támogatást nyert az önkormányzat, de a teljes költség 2 millió forint körül mozog. A hagyományoknak megfelelően az idén is lesz borver­seny, ökörsütés, tűzijáték, mazsoretbemutató és borkirálynő választás. A királynőjelölteknek egyébként nem csak szépnek kell lenniük, hanem, mi­nél többet kell tudniuk a borokról, Bogács térségérőt nevezetességeiről. Képünk a tavalyi fesztivál hangulatát idézi Fotó: Gál Péter tozik, arra számítanak, hogy az ezred­fordulóra minden egerlövői út meg­újulhat. 111® ®il| 11 Csatornát és tisztítót építenek ­Szennyvízcsatorna-építésbe kezdett Sály egy hónapja. Az ehhez szükséges 340 millió forintot központi támogatá­sokból ’93-tól „gyűjtötte” össze az ön- kormányzat. Jórészt a címzett támoga­tásra, a környezetvédelmi alapra és a területkiegyenlítési alapra pályáztak. A szennyvízcsatorna mellett egy tisztí­tómű felépítésébe is belekezdett a tele­pülés, hogy a környezetvédelmi előírá­soknak is megfeleljenek. Ennek mint­egy 40 millió forint a költsége. A ter­vek szerűit mind a két beruházást be­fejezik ebben az évben, majd pedig az utak helyreállításáról is szeretnének gondoskodni. A fél szoba volt a „tisztaszoba m&BBm I»a fttÉHMl Jutalom a tehetségeseknek - Kultu­rális seregszemlét tart a helyi általá­nos iskola és a diákönkormányzat ma délután három órától a művelődési házban. A már évtizedek óta minden évben megtartott rendezvényen azok a diákok - közel százan - lépnek fel mű­soraikkal, akik ebben a tanévben ver­senyeken szép eredményeket értek el. Bemutatkozik a színjátszókor, az énekkar, de sokan szerepelnek egyéni produkciókkal is. A tehetséges gyer­mekeket, a legjobban szereplőket ta­nulmányi eredménytől, illetve a verse­nyeken való szerepléstől függően könyvjutalomban részesíti az iskola. Szentistván (ÉM - CSKA) - Több mint száz évvel eze­lőtt, pontosan 1877-ben építették a szentistváni tájházat, amit bármikor megtekinthetnek az ér­deklődők. A ház az akkori kor hagyo­mányainak megfelelően épült - kapjuk a tájékozta­tást Bay Judittól, a Művelő­dési Ház művelődés-szerve­zőjétől. Koncz Gábor építet­te vályogból, kis ablakokkal, fagerendákkal, nádfedéllel, és alap nélkül. Persze a szakmunkákat műid mester­emberek végezték. A há­rom helyiségből álló kis há­zat korabeli bútorokkal ren­dezték be, még áll a kemen­ce is. Mint megtudjuk, a kamrán, konyhán kívül a szoba játszotta a főszerepet a családok életében, igaz, hétköznapokon csak a szoba egyik felét használták, a má­sik részében nem tartózkod­tak, az volt a „tiszta” szoba. Oda csak a vendégeket invi­tálták, vagy nagyobb ünne­peken ült ott á család. A műemlékház eredeti, ódon hangulatot árasztó bútorai is tükrözik a matyó falu jel' legzetes életét. A község még néhány éve rendre megrendezte ebben az épü­letben a Matyó lakodalmast, és ezt a hagyományt szeret­nék felébreszteni újra, amennyiben sikeresen tud­nak pályázni anyagi támo­gatásra - halljuk a művelő­dés-szervezőtől, aki azt is el­mondja, hogy a műemlék­háznak nincs ugyan nyitva­tartási ideje, de bármikoi megnyitják azt a vendégek, turisták előtt. Fotó: CSKA

Next

/
Thumbnails
Contents