Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-13 / 137. szám

1998. június 13., szombat KM-MíjMíí ÜJÉla: Itt-hon 7 Miskolc Miskolc és környéke Juhász Sándor Fotó: Bujdos Attila Hernádkak (ÉM - BA) - Nem kérdés, ki tette a legtöbbet az új kézilabda- pályáért: a polgármester. Ez a hely­béliek véleménye. Juhász Sándor el­hárítja a dicséretnek szánt megállapí­tást: a képviselő-testület tartotta fontosnak orvosolni a múlt bűnét. A rendszerváltozás előtt a községi közös tanács együtt intézte a közeli Hernádné- meti és Kak ügyeit. Akkor olyan döntés született Hernádkak focipályájáról, hogy parcellázzák fel hétvégiház-telkeknek. Ez nem a helyiek érdekét szolgálta: így spor­tolásra alkalmas terület nélkül maradt a falu. Pedig a sport fontos közösségszerve­ző - vallja Juhász Sándor, aki miskolci kollégistaként maga is birkózott és kicsit idősebb korában kergette a labdát. Az egész élete Hernádkakhoz köti: itt született nagycsaládban, s később itt ala­pított maga is családot. A most ötvenhá­rom éves férfi azelőtt az ongai csavar­gyárban dolgozott művezetőként. 1990-ben indult Hernádkak polgármesteri tisztéért. Megválasztották, ahogy 1994-ben is. A rendszerváltozás első négy évét egy kultu­rális célokra is alkalmas tornaterem di­cséri a településen. A kézilabdapálya pe­dig a napokban készült el, egy volt agyag­gödör helyén. Nemcsak azért jó, mert van, hanem azért is, mert a helyén vi­szont nincs ott többé az eddig ott csúfos- kodó szemétdomb. Mi a jó a polgármesterségben? - kérdez vissza. A közös tanács megszűntével de­rült ki: mennyire gazdátlan a falu. Most egyre többen érezhetik, hogy közük van hozzá. Hát hogyne jelentene ez egy kis büszkeséget minden lokálpatriótának? '/} i,;1/U ;\ • Berzék. Előtetőt szeretne kialakíttatni az önkormányzat a temetőben lévő ká­polnánál. A ravatalozóval összefüggő ter­vekről a napokban tárgyalt a képviselő- testület. Hamarosan árajánlatokat kérnek vállalkozóktól, hogy a munkálatok minél előbb elkezdődhessenek. A fedett ravata­lozónak az elképzelések szerint legké­sőbb az idei halottak napjára kellene el­készülnie. • Bükkaranyos. A falu apraja-nagyja részt vett a kihívás napja alkalmából szer­vezett egésznapos sportrendezvényen. Érsok Lajosné iskolaigazgató szerint a Fo­dor-erdőbe tartó hajnali túra mellett a hajnali focinak volt a legnagyobb sikere. A legsportosabb család kitüntető címet Egyed Jánosék érdemelték ki: a szülők a három gyermekükkel szinte minden programba beneveztek. • Gesztely. Megyei „ki mit tud"-ot ren­dez a borsod-abaúj-zempléni nyugdíjas­klubok számára az Életet az éveknek ne­vű országos hálózat megyei szervezete. A rendezvényt június 27-én, délelőtt 10-től tartják a gesztelyi művelődési házban. A vetélkedőt a regionális verseny követi. Központi szerepre készül Bocs Az új községháza a gyorsabb, a korszerűbb, az áttekinthetőbb ügyintézés Ígérete Bocs (ÉM - BA) - Átadták má­jus végén, a napokban pedig birtokba is vették a község­háza új épületét Bőcsön. A polgármester szerint az 54 millió forintos beruházás hozzájárulhat ahhoz, hogy a település majdan a környék regionális központja legyen - már ha ez találkozik a kör­nyék községeinek az elkép­zelésével is. A kor szellemének és kívánal­mainak megfelelő színvonalú közigazgatásra számíthatnak az új épületben a technikailag is megújult polgármesteri hivatal­tól a helybéliek. A számítógépes hálózatuk nemcsak gyorsítja, de áttekinthetőbbé is teszi az ügyintézést. Mindezzel egyen­rangú az a tudat, hogy külsősé­geiben is az ezredvéghez méltó a helyi közigazgatás. Erről Lippai Lajos bocsi polgármester beszélt lapunknak nyilatkozva. Az általunk megkérdezettek között akadtak kétkedők is: kel­lett-e a községnek az új község­háza? - firtatták. De ők is elis­merték a polgármester által megfogalmazottak jogosságát. Lippai Lajosnak nagyra törő tervei vannak: Bocs fejlődő tele­pülés, alkalmas rá, hogy regio­nális központtá nőjje ki magát, majdan magához kösse a sport, a kulturális élet, az egészségügy és az igazgatás szálaival a kör­nyék településeit. Minek köszönhetik, hogy fut­A községháza ja az önkormányzatnak saját forrásból egy ekkora beruházás­ra? Részben a sörgyár által befi­zetett iparűzési adónak, bár a polgármester szerint ez lehetne több is, ha csak itt volna telep­helyük. Nem csak itt van, s nem csupán itt képződik jövedelmük, ami után aztán adóznak. Az ön- kormányzat vállalta az előző ciklusban azt a népszerűtlen döntést is, hogy kivetette a ki­Fotó: Bujdos Attila vethető helyi adókat. A belterü­leti földjeik után az államtól ka­pott értékpapír-csomagjuk hoza- dékát veszik igénybe a beruhá­zásaiknál. A rendszerváltozás után falu­házat építettek. Az 1993-ban emelt épület a helyi fiataloknak és időseknek nyújt kikapcsoló­dást. A kilencezer kötetes könyvtár is itt kapott helyet. Csak ezután járult hozzá a képviselő-testület az új község­háza megépítéséhez. Az egykori tanácsháza többször átalakított épületének felújítása nem sok­kal került volna kevesebbe. A helyhatóság tizenhárom pályázó közül választotta a kivitelezőt. Olyan konstrukcióban adták a megbízást, hogy nem vehetett fel előleget az építő, így az ön- kormányzat is garanciát kapott rá, hogy nem úszik el a pénze. Lippai Lajos polgármester Emlekllget Ónodon. Ónod legeslegújabbkori törté­netének szép kezdeményezése az emlékliget. Ezt részben pihe­ni helynek szánják: azért alakíttatták ki, hogy jó levegőt bizto­sítson az egykori mezőváros mai lakóinak. A liget a gyógy­szertár mögötti, eddig parlagon lévő területen kapott helyet. Az itteni sziklakért közepébe az 1956-os forradalom és szabad­ságharcnak emlékét idéző kopjafát állítják. A tervek szerint Ónod szülöttjének, Lorántffy Zsuzsannának a szobrát is itt lepleznék le, 2000-ben. Az emlékligetbe százhúsz csemetefát ül­tettek el. A munkálatokat pályázati pénzből fedezték. Fotó: Bujdos Attila Gyermeknapi pingálás Sajóbábony (ÉM) - Gyermekna­pi programot szervezett május utolsó szombatján a Déryné Sza­badidőközpont Sajóbábonyban. Sokan voltak kíváncsiak a Kala­majka Bábszínház bemutatójá­ra. A játszóházban nemcsak lisztgyurmafigurák készültek, de sokan gyártottak csipeszből például békát. A sportpálya kerítését is sza­bad volt ezen a napon kipingál- ni. Felvételünk ezt a pillanatot örökítette meg. Rajz - versenyben Fotó: Bujdos Attila Csatádban! maradt a verseny Huszonegyedik alkalommal rendezték meg a napokban a Bükk Kupa viadalait Harsány (ÉM - BA) - Az isko­lások a harmatos füvön sora­koznak. öt település - öt csa­pat. A Bükk Kupa verseny­számainak résztvevői. Nem közönséges vetélkedés ez - mondja Papp Dezső, harsányi polgármester. Az Unió Áfész kezdeményezésére huszonegy éve szervezték meg először Bükkszentkereszt, Bükkara­nyos, Répáshuta, Kisgyőr és Harsány iskolásainak versenyét, amelynek minden évben más­más település ad otthont. Azóta már felnőttek a legelső atléták és labdarúgók: családban marad a küzdelem, hiszen az egykoriak a mai gyerekek szüleiként jöttek el a harsányi pályára. Mint például a helybéli Orosz Gézáné, aki egykor maga is a rajtvonalhoz állt: a 60 méteres síkfutás volt az ő száma. Most pedig a lánya miatt áll a partvo­nalnál: a mazsoretek műsorában lép fel. Sikere van a western- tangóra bemutatott produkció­nak, zúg a taps. Már csak né­Futás. Cél: a Bükk Kupa. Fotó: Bujdos Attila hány perc van az első rajtig. A harsányi Kovács Péter 80 méte­ren indul. Arra számít, hogy győz - mondja. Korábban máso­dik lett egy hasonló viadalon. Hamarosan kiderül: nem kedve­zett neki a szerencse. Utolsóként ér célba saját mezőnyéből. Talán a fű volt túl nedves. Ezt mondja a répáshutai Orliczki Attila is, aki megcsúszik a startnál, de az­tán ügyesen korrigál: elsőként ért a célvonalra. Szilágyi Zoltánon labdarúgó­mez. Az ötödikes kisgyőri fiú azt mondja a társainak: jó len­ne, ha legyőznék Bükkszentke- resztet. Az az iskola a nagy rivá­lis, rendszerint ők viszik haza a Bükk Kupát. Mint most is, az idei júniusi kupanap után. A második Har­sány, a harmadik Kisgyőr. Jövőre újra kezdik. A pályaépítő

Next

/
Thumbnails
Contents