Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-12 / 136. szám

1998. június 12., péntek Kultúra 7 Népzenei olvasókönyv Dobos Klára Sebő Ferenc két CD-t is mellékelt a nemrégiben - a Jelenlévő múlt so­rozatban - megje­lent Népzenei ol­vasókönyvéhez, így téve azt még- inkább teljessé, taníthatóvá (a kö­tet javasolt tan­könyv a pedagó­gusképzésben.) A hangzóanyagnak nagy szerepe lehet a jobb érthetőségben. Mert jó az is, hogy sok kotta támasztja alá a ta­nulmányt, de a népzenében különösen fontos, hogyan szólalt meg egy dal erede­tiben. Természetesen nemcsak pedagógusok forgathatják haszonnal a könyvet, hanem alapműve lehet ez a népzenét akár csak kedvelőknek is (ráadásul a szerző is „kedvelőből” lett tudós...) „A mű mind a vokális, mind a hangsze­res néphagyomány jellegzetességeiről szól (ezen belül a tánczenéről is, amelynek ki­váló szakértője és gyakorlója a szerző)” - emelhetjük ki a fülszövegből. A kötet első részéből a népzenére vo­natkozó általános ismereteket tudhatja meg az olvasó, a népzenére ruházott ideo­lógiai szerepektől (mert volt neki sok, „a nemzeti önállóság megvédése, vagy kiví­vása a „gyökértelen” nagybirodalmakkal szemben csak a saját identitástudat erősí­tésével vagy kialakításával lehetséges”) a magyar népdalstílusokon át a táncház ta­nulságáig. A második részben a gyűjtés- történettel, a „népzene-biológiával”, a néphagyomány és zenekultúra kapcsola­tával foglalkozó olvasmányokat válogatott a szerző a műfaj nagyjaitól (Bartók Béla, Ortutay Gyula, Lükő Gábor, Rajeczky Benjámin, Martin György stb.) A befejező részben pedig példatár található, amely egy mintaszerű népzenei gyűjtés anyagát tartalmazza, benne például a jól ismert Zöld erdőbe, sík mezőbe sétál egy madár „régies kisambitusú dallama”, vágj7 Fe­hér László balladájának „pentaton eresz­kedő” dallama. • A Bikini együttes ad koncertet június 18-án, csütörtökön este 7 órától Miskolcon a Rónai Művelődési Központban. A kon­certen hallhatják a Bikini-rajongók az együttes régi és újabb dalait egyaránt. Je­gyek 850 forintos áron a Rónai Művelődési Központban elővételben is válthatók. • Az emberarcú tudomány - Egy tudo­mányos ismeretterjesztő folyóirat és a hu­mánum címmel Staar Gyula, A Természet Világa című folyóirat főszerkesztője tart előadást a Miskolci Akadémiai. Bizottság klubjában (Erzsébet tér 3.) június 18-án, csütörtökön este fél 6-tól. • Eszenyi Enikő színművésszel találkoz­hatnak az érdeklődők a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház valamint a Miskolci Ga­léria által közösen szervezett Péntek es­ték a Rákóczi-udvarban című sorozat kö­vetkező rendezvényén június 19-én este fél 9-től. Jegyek elővételben a Győri kapu 27. szám alatt válthatók. Reneszánsz az ezredvégen Aszófő (ÉM) - A Nemzeti Múzeum Histó- riás Társasága már több éve rendez histó- riás történeti játszótábort a Balaton part­ján, Aszófőn. Először honfoglaló magya­rokként éltek a résztvevők, majd Szent István királysága alatt alapítottak apátsá­got, legutóbb pedig Nagy Lajos udvarában álltak ki lovagi pfóbákat. A történeti kro­nológiát követve ebben az évben Mátyás kora születik újjá: a reneszánsz művészet, a humanista gondolkodás és műveltség, a királyi nagypolitika tervei és törekvései, az életörömöt sugárzó udvari mulatságok elevenednek fel. A táborozók fejfedőt, fej­díszt, viseletjelzést, ékszert, dombormű- vet, könyvborítót készítenek, tanulnak lo­vagolni, táncolni, rendeznek királyi foga­dást, követjárást, maszkabált, íjászver­senyt. Június 20-ától kezdődően nyolcna­pos turnusokra lehet jelentkezni, bővebb felvilágosítás Lovas Mártától kérhető a következő telefonszámokon: 1/364-1728, 1/117-7806. Seb# Ferenc Mép tettei Könyvbemutató kötetlenül és kötettelenül Tatár Iván zenész, költő, színháztulajdonos bemutatta első készülő regényét Tatár Iván a készülő regény kéziratával Fotó: Bujdos Tibor Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A regény cí­me: Az angyalcsináló. Kiadó­ja: nincs, fgy a regény bemu­tatója nemcsak kötetlen volt, de kötettelen is. A regény egyelőre csak kézirat­ban létezik, de még így sem teljes. Bár egy irodalmi esten már be­mutattak belőle néhány részletet Legutóbb pedig a Miskolci Galé­ria Képes Műhely-klubjában négy hangon szólalt meg Az angyalcsi­náló, Tatár Iván első regénye. Tatár Iván neve útán számta­lan titulust írhatnánk. Horváth Gyula költő a szerdai „kötetbe­mutatón” először is jó barátnak nevezte a szerzőt. Majd hosszan sorolta, mi mindent csinált, hol merre járt eddigi élete során Ta­tár Iván: tanult teológiát, klasz- szikus gitárt, verseket ír, Svájc­ban is élt, Párizsba szintén ha­zajár, de leginkább Miskolcon van itthon. Barátaival avasi pin­céjében alakította ki és nyitotta meg az Egérlyuk Pinceszínhá­zat. És úgy két éve hja első re­gényét. Már csak kiadó kellene. És befejezni az utolsó fejezetet... Aztán a barát méltatta a barát munkásságát, kiemelve érdeme­it: „sokat tett ő ezért a váro­sért”, „megérdemelné, hogy ki­adják a regényét” - és így to­vább, és így tovább. És így to­vább folytatódott volna még to­vább, ha az érdekelt - megkö­szönve az elhangzottak - meg nem szakítja a méltatást. A szó a mesteré, az angyalcsi- nálóé lett. A szerzőtől egyelőre annyit tudtunk meg, hogy az an­gyalcsinálónak köze nincs az egykor „angyalcsinálással” is foglalkozó bába- és javasasszo­nyokhoz. Az angyalcsináló való­ban angyalt csinál. Olyan való­ságosat, mint amilyenek az an­gyalok. A szerző és barátai - Si­pos Tünde, Horváth Tibor, Ba­logh Tibor - által felolvasott részletekből egyelőre nem rajzo­lódott ki pontosan, hogy is ké­szülnek az angyalok. A történet sem mesélhető még el. Bár a szerző azt állítja, hogy követhe­tőek lesznek a regénybeli esemé­nyek, de a „mesénél” sokkal na­gyobb szerepet kap a hangulat, a gondolat... S ami leginkább foglalkoztatja a szerzőt, az a jelen. Hogyan kell az életet élni, miként lehet az él­ményeket megragadni. Nem habzsolni akarja az élvezeteket, „csak” megragadni - teljes szép­ségében, rútságában, magassá­gában és mélységében - magá­évá tenni a mindennapokat. Ta­tár Iván tehát egyelőre a saját, vagy a regényhős jelenére fi­gyel. Pedig, ha azt akarja, hogy jelenük holnap is jelen legyen, hogy a kézirat valóban kötet le­gyen, kénytelen lesz a jövőbe - és kiadó után - nézni. Első hal­lásra úgy tűnik, érdemes. Wiesbadeni vendégek. István Szász (képünkön jobbra) és Norbert Bretschneider (balra) al­kotásaiból nyílik kiállítás ma, pénteken délután 5 órakor a tisza- újvárosi Városi Kiállítóteremben. István Szász magyar származású festőművész. 1940-ben született Marosvásárhelyen, később Győr­ben élt, majd Németországban te­lepedett le. Képzőművészeti tanul­mányait Wiesbadenben folytatta. Sokoldalú művész, jártas a rek­lámszakmában is. Norbert Bretschneider szintén Wiesbaden­ben tanult Kedvenc szakterülete a fotó és a számitógépes grafika. Pótfelvételi Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színház Színitano­dája pótfelvételt hirdet az 1998/99-es évadra. A szerve­zők várják azoknak a 18-22 év közötti, érettségizett fiata­loknak a jelentkezését akik kedvet éreznek a színjátszás iránt A képzés hároméves. A tanulók megismerkednek a színházi munkával, a szí­nészmesterség alapjaival. Érdeklődni lehet a Miskolci Nemzeti Színház titkárságán július 16-áig Tóth Juditnál. (TeL:46/344-832). Konstruktív kiállítás - közösen Kassán találkoztak a régió képzőművészeti intézményeinek képviselői Miskolc, Kassa (ÉM - DK) - A társgalériák és múzeumok II. regionális találkozóját ren­dezték meg nemrégiben Kas­sán. Jelenleg nyolc intéz- mér iy vesz részt a közös munkában. Az együttműködés keretében a régió művészei is egyre gyak­rabban dolgoznak egy másik or­szágban. De az ismeretség ered­ménye például az is, hogy a mis­kolci grafikai biennálé része­ként a Herman Ottó Múzeum­ban kortárs román grafikákból látható kiállítás.- A Miskolci Galéria szakmai feladatai közé tartozik, hogy kapcsolatot tartson a régióban működő galériákkal, képzőmű­vészeti műhelyekkel - kezdte az összefoglalót Dobrik István, a Miskolci Galéria igazgatója. r E munka az idők során kialakult szakmai kapcsolatokra, barátsá­gokra épül. Az az érdekes, hogy az együttműködésben különböző típusú intézmények vesznek részt: vannak gyűjteménnyel rendelkező múzeumok, van vá­rosi galéria, van művészeti fesztiválok szervezésével foglal­kozó intézmény, és van, ame­lyik alkotótáboroknak ad ott­hont... Az első regionális talál­kozót tavaly rendeztük meg Miskolcon azzal a céllal, hogy megpróbáljuk megfogalmazni, miről is szólhatnak konkrétab­ban ezek a kapcsolatok. Például egymás munkájának jobb meg­ismeréséről, támogatásáról és a régióban élő fiatal művészek menedzseléséről. A második találkozónak két fontos eredményét emelte ki az igazgató. Egyrészt további intéz­ményekkel bővült a kör: a kato- wiczei, aradi, szabadkai, újvidé­ki, pancsevói és a miskolci mű­vészeti intézmények mellett be­kapcsolódott a munkába egy nagyváradi és egy ostravai (Csehország) galéria. A másik fontos eredmény pedig az, hogy kétévente egy közös kiállítás szervezésében egyeztek meg a galériák. Az elsőnek ’99 őszén Miskolc ad otthont, ennek té­mája a geometria és a konst­rukció. Minden országból há­rom művészt jelölhet ki az adott ország kurátora. Az alko­tások a tervek szerint már jövő januárban Miskolcra érkeznek, hogy minél hamarabb szép ka­talógus készülhessen. Természetesen a kapcsolat időközben sem szünetel. Decem­berben például hivatalosak a ta­gok az újvidéki művészeti feszti­válra, amint a miskolci grafikai biennáléra is meghívták a régió művészeti intézményeinek kép­viselőit Június 18-ától a miskol­ci Varga Éva szobrászművész mutatkozik be a kassai Löffler Múzeumban. A harmadik regio­nális találkozó helyszíne pedig jövő májusban Pancsevo lesz. • Vágfalvi Ottó festőmű­vész alkotásaiból nyílik ki­állítás Sárospatakon a Mű­velődés Háza galériájában június 15-én, hétfőn dél­után 5 órakor. Az alkotáso­kat Bertha Zoltán festőmű­vész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Hunniális Ópusztaszer (MTI) - Az idén június 27-én rendezik meg az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark­ban a hagyományos Hun- niálist. A honfoglalók tiszteletére, valamint az 1848-49-es for­radalom és szabadságharc jegyében szervezett egész napos „Szer-tartás” reggel 9 órakor tárogatómuzsikával kezdődik, s a lovasok, a táncosok és a borrendek be­vonulásával folytatódik. Az Árpád-emlékműnél lezajló megnyitó után az emlék­park több helyszínén kez­dődnek a szórakoztató prog­ramok: néptáncbemutatók, vásári komédia, bábjáték, egykori haditorna és hadi­játék, musical-összeállítás. A gasztronómia kedvelői reformkori ételeket kóstol­hatnak. Egyebek között ta­tár módra sült csirke, ser­tés karmonádli sütve, egészben sült töltött lúd és „ángol” módra párolt zöl­dek szerepelnek az étlapon. A Honfoglalás-teremben délelőtt 11 órakor tudomá­nyos konferencia kezdődik Az életmód megjelenítése az európai szabadtéri mú­zeumokban címmel. Varga Éva miskolci szobrászművész alkotásait Kassán is bemutatják

Next

/
Thumbnails
Contents