Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-10 / 134. szám

1998. június 10., szerda

fiIlTfBlilfflli

~ 'Áv X .^-1 w wí -.&■< -J iu ^/vwiJ

m-tranS;

A „mozgatórugó”

Domaháza (ÉM SZN) - Nem csak pedagógus, iskola- igazgató, a helyi népszokások, da- • lók elismert gyűjtője, a népszerű domaházi hagyományőrző együttes vezetője Elek Menyhért. Nincs a faluban közösségi esemény nélküle, ő az itteni kulturális-közművelődési élet mozgatórugója is. Az 58 éves tanárember még pihenésképpen is állandóan tevékenykedik. Ő úgy mondja: a munka, az állandó mozgás, az emberek és a népzene-tánc szeretete tartja meg egyetlen ősz hajszál nélkül. Egyszer majd talán kettétörik, mint egy szál virág, de ez még mindig jobb, mint tétlenül totyogva megvénülni.

Gyermek- és ifjúkora, főiskolai évei színterén, Egerben vásárolt telket, s kertészkedik, borászkodik, nem is akárhogyan. Élete legfőbb helyszíne 1960 óta azonban mégis lakóhelye, Domaháza. Matematika-fizika- kémia szakosként volt könyvtáros, vezetett színjátszó csoportot, kultúrházat, úttörő- csapatot, megszervezte a gyerekek nyári táborozását:„hadd lássanak tovább az itteni hegyeknél”. 25 éve igazgatja a jó színvonalú iskolát, s a mintegy 130 diák tanulmányi, kulturális és sporteredményeket, személyes sikereket köszönhet az általa vezetett 11 fős, stabil tantestületnek, amelynek tagjai között ott a felesége és az egyik lánya is. Amikor 1971-ben népdaléneklési versenyt hirdetett, majd pávakört szervezett, már tudta: a helyi igen gazdag népzenekincset kell továbbörökítenie. Az akkori együttes tagjai ugyan megöregedtek, de továbbadták ismereteiket a mostani, fiatal csapatnak, akik az Elek Menyhért által színpadra állított táncjátékokkal az országban és külföldi turnéik alkalmával óriási sikereket érnek el. Maga, a „kapitány” sem ismert fáradságot, magnószalagjai őrzik az idős juhász, az öregasszonyok, a templomi előimádkozó hangját. Nemrégiben megjelent Az a híres domaházi menyecske című gyűjteményében ezek közül 180-at ad közre. Matematikus létére maga kottázta, szerkesztette, tervezte a kötetet a szakértők nagy tetszésére.

Elek Menyhért büszke: sokáig azt se tudták, hogy Domaháza létezik, s ma a felkéréseknek már csak a felét tudják vállalni. Még legalább 4-5 könyv tervét dédelgeti, s nyugodt: majd a jövő, az utókor értékeli életét, munkásságát.

Borsodszentgyörgy. Felmértek, felújítanának - Legutóbbi testületi ülésükön döntöttek a helyi képviselők arról, hogy korszerűsítik, felújítják a belső úthálózatot. Az elsődleges cél - jelezte Kovács Géza polgármester - a munkálatok idei elkezdése, a későbbiekben pedig az anyagi lehetőségek függvényében jöhet a folytatás, ugyanis elvileg a teljes települési úthálózat felújításra szorulna. Egyelőre azonban 2-3 kilométert terveznek rendbe- tenni, mivel információik szerint óriásiak a fajlagos költségek.

Dubicsány. Szállítana, de nincs szerződése - Május 1-jétől vezette volna be az önkormányzat az intézményes szemétszállítást. A nyertes bánhorváti vállalkozó részéről nincs akadálya annak, hogy az edényzet kiszállítását akár holnap megkezdje, de eddig hivatalos szerződést nem kötöttek vele. Ezért legkorábban július 1-jével indulhat a szolgáltatás. A szilárd hulladékszállítás edénybérlettel családonként havi 300 forintba kerül. A folyékony kommunális hulladékot (szennyvíziszap) egy putnoki vállalkozó szállítja el 640 forintért.

A csárdából márpedig panzió lesz egyszer

„Budapesten széles a Duna, vidéken inkább csak patakok folynak”

Hét (ÉM - SZN) - „Amit megálmodtunk, összehozzuk, ha a nyugdíjig tart is" - mondja Babus Sándor, a Héti Csárda tulajdonosa. Az álom pedig nem más, mint egy kellemes, igényes vendégfogadó a 26-os főút mellett, a szlovák határ és Aggtelek felé.

Sok ilyen van Magyarországon. Észak-Borsodban a helyzet kevésbé fényes. Babusék például eddig még nem kaptak segítséget az ötlet megvalósításához. Pedig százezres nagyságrendben költöttek a tervekre, pályázatokra, illetékekre.

A Babus házaspár kilenc éve foglalkozik a vendéglátással. Azt mondják, valaha Putnokon és környékén még több vendéglátó hely volt, ahová Ózdról is jártak rendezvényekre, de elkoptak az ígéretes vállalkozások.

Ördögi kör

Ők sokat tettek fel arra, hogy a Héti Csárdát hajdani rangjára emeljék. Mindent a saját kezükkel hoztak össze, aztán utóbb építkezni kezdtek. Olyan útmenti szállást és étkeztetést kínálnának, ahol öröm megállni, megpihenni. Ahol végre csoportokat is el tudnának látni, hiszen erre tapasztalatuk szerint nagy igény volna. Számos autóbuszos társaság megáll itt átutazóban egy rövid időre, nagy részük ebédelni is szeretne. Ezért kellene a konyhát, éttermet bővíteni.

Babus Sándor és felesége tisztában volt azzal: ha közkedvelt is a csárda, olyan forgalom - éppen a fogadóképesség miatt - nem lehet, hogy a fejlesztés magától értetődő és önerőből megA Világörökség-útvonalra építenek

lekkel közösen, több önkormányzattal, vállalkozással együtt szerettek volna pályázni, az utolsó pillanatban azonban kiderült: mivel a kiemelten támogatott terület határát Put- nokkal bezárólag húzta meg a megyei területfejlesztési tanács, ők ebből is kimaradnak. Hiába vannak ugyanis a városhoz két, Hét községhez pedig négy kilométerre, közvetlenül az Aggte" lek felé vezető út mellett, a vállalkozás Hét közigazgatási területére, Hét pedig már a határvonalon kívül esik.

A házaspár kicsit belefáradt. Nincsenek egyedül a véleménnyel: „Budapesten a legszélesebb a Duna, vidéken, főként errefelé legfeljebb patakok csordogálnak”. Mégis eldöntötték, hogy ha kell, magánlakásként, önerőből is megteremtik az olcsó szálláshelyet és a bővített étkezési lehetőséget. Legfeljebb idő közben nyugdíjas korúak lesznek.

oldható legyen. Ördögi kör. Ám mivel a munkahelyteremtés és az idegenforgalom kiemelten támogatott területeknek számítanak, arra gondoltak, pályázati segítséggel menni fog. Úgy tervezték a beruházást, hogy mindez sikerüljön, de csalódniuk kellett.

Határon kívül

Előbb a munkahelyteremtő pályázatukat utasították el fellebbezési lehetőség nélkül, aztán tavaly a Világörökség-útvonal szállás és étkezési helyeinek kialakítására meghirdetett idegenforgalmi alap támogatására nem voltak jogosultak. AggteAz idén már nincs határ

A miskolci központú Fejlesztési Ügynökség munkatársa, Varga László mondta el kérdésünkre, hogy a tavalyi Világörökség-útvonal idegenforgalmi alapja kiemelt pályázat volt, amelyre valóban többen, de közösen, konzorciális jelleggel pályáztak. Valamilyen határt mindenképpen kellett szabni, a feltételeket egyfajta mederben tartani, mivel évente 200 pályázat érkezik. A pályázatot a PHARE is finanszírozta, a területi határokról pedig a megyei területfejlesztési tanács döntött.

A csárda esetében sajnos valóban szerencsétlenül alakult a helyzet, mert bár nem találkoztak a vállalkozás pályázatával, a határvonalon éppen kívül estek volna. Tévedés azonban, hogy nincs esélyük pályázati támogatásra, hiszen az idén is akad hasonló kondíciók mellett, ám határok nélkül állami segítség. A pályázati kiírás megtörtént, augusztus 31-ig lehet jelentkezni.

Minőségi Utat kaptak. Sajópüspöki község közepétől Ózd-Centerig újította fel a Közútkezelő Kht. a 26-os főutat. A beruházás nyomán jó minőségű aszfalton, újonnan felfestett útjelek segítségével közlekedhetnek az erre járók. A helyiek szerint a munkálatokra azért volt feltétlen szükség, mert az úton igen jelentős a nagyobb teherszállító járművek, kamionok, autóbuszok forgalma, s ez befolyásolta a szilárd burkolat minőségét. Fotó: Vajda János

Polgárőr községvezetők

Saját példával a közbiztonságért

Csemely (ÉM) - A közbiztonság helyzetével és a polgárőrség munkájával foglalkozott részletesen legutóbbi ülésén a csernelyi képviselő- testület.

A körzeti megbízotti beszámolóból kiderült: bár a közvéleményt aggasztó esetek nem jellemzőek, egyre inkább irritálja a lakosságot a tyúklopások, betörések elszaporodása. Ennek oka lehet az is, hogy a körzeti megbízottat az Ózdi Rendőrkapitányság huzamosabb időre berendelte, ám a községvezetés kérésére utóbb visszahelyezték Csemelybe.

Az ülésen élesen felvetődött a

polgárőrség szerepe a közbizton- ság védelmében, hiszen a község volt az első a környéken, ahol a civil szerveződés létrejött. Jelen' leg 12 fős a tagság, ám önkort'; mányzati támogatottságuk és ki' tűnő munkájuk, önállóságuk ellenére a létszám nem növekszik- a lakosság nem tesz saját javainak, biztonságának védelmében^ - A passzivitást átlendítendő Vincze Tamás alpolgármester, Barta Aladár képviselő és jómagam az ülésen úgy döntöttünk- belépünk a polgárőrök közé és megpróbálunk példát mutatni tevékenységünkkel - tájékoztatta lapunkat Káló Zoltán polgár- mester.

Értékes ritkaság a szentsimoni famennyezet

Ózd-Szentsimon (ÉM) - A szentsimoni plébániatemplom első ránézésre akár református is lehetne, hiszen szerény külsejű, egyszerű, hatszög alaprajzú, zsindelysisakos torony díszíti nyugati homlokzatát.

Mivel a műemléket leginkább el- híresült kazettás famennyezete miatt látogatják a kíváncsiak, ez a gyanú meg is erősödhetne, ám a Hangony-völgyben a lakosság mindenütt római katolikus val- lású, s a régió történelme is erről szól.

A templomba belépve már nem kétséges: katolikus pompát sugall a díszes főoltár, a különleges, evangélistákat ábrázoló szószék, valamint a részben feltárt falfestmények, s minden egyéb gazdag és lenyűgöző belső díszítés.

Az ötvenes években Csömör Ernő kerületi esperes restaurál- tatta a templomot, az ő feljegyzései szerint az eredeti, „legalább román kori” templomnak még tornya sem volt. A vitathatatlanul középkori építményt gótikus, később barokk jellegű átépítések alakították mostani formájára.

A csodálatos, 1650-ben készült kazettás mennyezet országos viszonylatban is ritkaság, mert Magyarország mai területének

egyetlen megmaradt XVII. századból származó famennyezete, amely ráadásul - noha ez református jellegzetesség - katolikus templomban van.

A hajó fakazettáinak formája- stílusa, mérete és színvilága jól láthatóan eltér a barokkos, vi- rágmintás karzatalji mennyi zettől. A négy sorban hat-hat nagyméretű, zömmel osztott festésű tábla között több a feliratos^ ezek a készítés idejét, a készít0 mesterek nevét, s feltehetően a < megrendelő Fráter Pozsgay lVfa' tyást hirdetik. Valamint olyan, 3 környéken ma is élő családok fáit, akik a szöveg szerint akkor1 i bírák és polgárok voltak.

Szentiványi Endre 1948-ban tárt fel egy az 1300-as évekből való szent-mellképet és egy 1423- as falképsorozatot - Szent György és a sárkány, a királyok imádását fogadó Madonna és 3 megfeszített Krisztus siratása r> $ amelyek ugyancsak a templom régvolt történelmét idézik, igazolják, mint a teljes eredeti, értékes berendezés.

irtmr •■■:■: •xi-SfrAj.-:Hart ■■■•«OMCiMffio'aTra.v*.'--»

..... " •» fr~-g-f

A szerény külső évszázados értékeket takar Fotó: Vajda János

Elek Menyhért