Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-09 / 133. szám

1998. június 9., kedd II3ÄS Szolgáltatás / Szólástér 19 Orvosi ügyelet Miskolc, központi gyermekorvosi ügyelet: 412-572 Felnőtt orvosi és fogászati ügyelet: 412-355, Arany János utca 37. és 379-238, Első utca 1. Baleseti ügyelet: mindhárom kórházban Lelkisegély Telefonos lelkisegély-szolgálatok: 46/333-000 este 7-től reggel 7-ig 46/323-888 (éjjel-nappal, olykor délelőtt nem) 46/323-262 (éjjel-nappal, olykor délelőtt nem) 48/313-333 hétköznap délután 4-től reggel 6-ig, hétvégén egész nap Karitatív Magyar Vöröskereszt, miskolci hajléktalangondozó központ, Miskolc, Baross Gábor u. 13-15., tel: (46/)412-816 (szociális információs/tanácsadó szolgá­lat, éjjeli menedékhely este 6-tól reggel 6-ig, átme­neti szálló, nappali melegedő reggel 8-tól délután 4-ig, ingyenes népkonyha déltől 1-ig, ruhaosztás hétfőnként 8 és 10 között. Magyar Máltai Szeretetszolgálat miskolci központ, Miskolc, Árpád u. 126., tel: (46/)370-008 (átmeneti szállás, ingyenkonyha hétköznap déltől 1-ig, moz­gássérült gyerekek szállítása kisbusszal, ruhabegyűj­tés és -osztás, élelmiszerosztás, orvosi és jogi tanács­adás, tejosztás kedd-péntek 8-11) Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat szociális központja, Miskolc, Baross Gábor u. 13-15., tel: (46/J328-045 (hétfőn reggel 8-10 ruhasegélyezés; hétfőn 13-15.30, szerda 9-15 és csütörtök 9-15.30 családsegítés, szociális tanácsadás) Napfényt az Életnek Alapítvány, hajléktalanok és szegények mentálhigiénés háza, Miskolc, Baross Gá­bor u. 13-15. (nappali melegedő, orvosi rendelő haj­léktalanoknak, utcai gondozószolgálat = „teajárat") Szociális Szolgáltató Központ, Kazincbarcika, Má­tyás Király u. 56., tel: (48/)310-668, 311-256 (éjjeli menedék, nappali melegedő) Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Mezőkövesd, Má­tyás Király u. 121., tel: (49/)411-706 (éjjeli menedék, átmeneti szállás) Albínó koala. A napokban lépett a San Diegó-i „állatkerti nyilvánosság” elé a világon egyetlenként számon tartott, fogságban született albínó koalája, az im­már tíz hónapos Onya-Birri. A gondozók csak márciusban tudták meg, hogy albínó utód született, mert a kölyök csak akkor bújt ki a mama, Banjeeri erszényéből. Az újszülött koalák ugyanis életük első hat hónapját rendszerint a világtól elzárva, szülőjük erszényében töltik. Fotó; AP Galsay Ervin - operaénekes, érdemes művész. Született: 75 éve. 1923. 06. 09-én, Bu­dapesten, meghalt: 1976. 12. 15-én Budapesten. 1946-48-ig a Vígopera tagja, egyidejűleg 1946-tól az Operaház magánénekese volt 1973-ig. Sikeres basszus-buffó alakításai mellett - rendkívüli muzikalitása és sok­oldalú tehetsége révén - a kisebb szerepe­ket is magas művészi szinten formálta meg. Elsősorban Verdi és Puccini operák basszusszerepeiben nyújtott kiváló alakí­tást. Híres volt arról, hogy egy-egy szere­pet órák alatt tanult meg. Ez tette képessé virtuóz beugrásokra. V' - ' J«i ■> 1 * S ^ I «j { ~ Anyu! Nézhetem a tévét? ~ Igen, kisfiam, csak ne kapcsold be! Minek nevezzelek? - a haladás bajnokairól Nem tudom, felfigyeltek-e rá azok, akik a mindenkori közál­lapotokról valamilyen lesújtó véleményt mondanak, mindig úgy kezdik: a mai világban... Az öregek pedig azzal fejezik be mondókáikat, bezzeg a mi időnkben...! Akiknek meg vaj van a fejükön, felháborodottan bírálják a múltba révedteket, és a haladás bajnokaiként a jö­vőbe tekintést szorgalmazzák. Nem véletlenül született az a mondás, amelyik szerint a kon­zervatívok mindig azt szeret­nék megkapni, ami volt, a hala­dók azt, ami még nincs, a re­alisták pedig azt, ami van. Ez a szemlélet nem újkeletű, hisz nálunk a „mai világban” szó- használat divatban volt már negyven, nyolcvan vagy akár százhúsz évvel ezelőtt is. Az egykori öregek pedig nosztalgi­ával gondoltak vissza azokra az időkre, amikor ők voltak fiata­lok. De mindezen túl, ha tágab- ban értelmezzük a mai világot, és beleértjük azt a néhány el­múlt évtizedet, amelyikben éle­tünk javát eltöltöttük, egy dol­got feltétlenül megállapítha­tunk. Ebben az időszakban több volt az ellentmondás, mint az egész előző évezredben. Mert volt tatárjárás, törökdúlás, száz­ötven éves hódoltság, német megszállás, de legalább nevén neveztük a gyereket. Viszont párját ritkító, és a világon egyedülálló eseményként ná­lunk osztottak öröklakásokat az ideiglenesen hazánkban tar­tózkodó idegen hadsereg tisztje­inek. Sokszor hordták körül a véres kardot, meg hangzottak el békefelhívások itt és szerte a világban. Ám az olyan induló, amelyik úgy kezdődik: „Egy a jelszónk a béke, harcba boldog jövőnkért megyünk...” - origi- nál hazai termés. Ha éhező és rongyos embe­rek éneklik: ....föl, föl, te éhes p roletár...”, összeszorul a tor­kunk. Amikor 600-as Mercede- sekből kiszállók éneklik ugyan­ezt, a kezünk szorul ökölbe. Er­re szokták mondani, micsoda különbség! De legszebb az, hogy most azok adnak külön­órákat nekünk a demokráciá­ról, akik nemrég fennen hirdet­ték, az igazi demokráciát való­jában a proletár diktatúra jele­níti meg. És a nagy metamorfó­zis után azok fakadnak dalra, hogy szeressük egymást, gyere­kek, akiket - saját bevallásuk szerint - korábban a gyűlölet tartott össze, az osztályellenség gyűlölete. Kiss József Miskolc Elemeit irattárca - keresi a gazdája Június 3-án délelőtt a zsúfolt 1- es autóbuszon egy ismeretlen elkövető - azt gondolván, hogy pénztárca - kiemelte vállra akasztható kirándulótáskám­ból azt a két kis irattartó to­kot, amelyekben én és a felesé­gem legfontosabb iratainkat tartottuk: személyi és nyugdí­jasigazolványt, a tb-kártyát - s mivel én már elmúltam 65 éves, a nejem pedig nem - az ő nyugdíjas vasúti kedvezmé­nyét és nyugdíjas kombinált bérletét is. Arra kérem az ismeretlen elkövetőt, hogy a számára használhatatlan iratokat - ha eddig még nem dobta el - jut­tassa vissza címünkre, akár úgy is, hogy névtelen, felbé­lyegzés nélküli borítékba teszi azokat. A legnagyobb veszte­ség a nyugdíjas vasúti kedvez­mény elvesztése, mert így ne­jem - jövő év márciusáig - kénytelen lesz egész jegyet váltani, ha a Dunántúlon lakó unokáit meg akarja látogatni, hiszen ez az az irat, ami nem pótolható. így tud egy lelket­len ember kárt okozni egy kis- nyugdíjból élő másik ember­nek! Kérem, hogy jusson jobb belátásra, s arra, hogy nem il­domos a másik ember megká­rosítása. Kérem továbbá azok­nak a becsületes megtalálók­nak a segítségét is, akik eset­leg parkban vagy a út szélén találnak rá iratainkra. Mocsári Ferenc Miskolc Győri kapu 45. fsz. 1. Segítsük a kárpátaljai gyermekakciót! Öt éve szervezem a kárpátaljai magyar gyerekek hazai útját. A 102. gyerekbusz június 16-án ér­kezik Nagyorosziba. Szeretnék több busznyi gyereket elhozni még a nyáron, hisz ha a 102. buszhoz kapcsolódik folyamato­san az akció, akkor az útikölt­ség már feleannyiba kerül. Kü­lönösen hasznos lenne elhozni a 103. gyerekbusz 10-14 éves kisdi­ákjait, hisz ők a legjobb tanulók közül kerülnek ki, s az Irka cí­mű kárpátaljai gyermeklap vers­írói, levélírói, irodalmi rejtvény- fejtői. Közülük kerül ki a jöven­dő új kárpátaljai magyar értel­miség. Nagy szükség is van rá, hisz a zöme áttelepült a korábbi évek­ben, s ez a folyamat máig sem állt meg. Ezek a gyerekek a mi akciónk nélkül nem jutnának el Magyarországra, nem tölthetné- nek el itt egy barátságos család otthonában két hetet. Nem köt­hetnének az egész életpályáju­kat meghatározó kapcsolatokat. Nem egyéni vendéglátókat ke­resek, hanem egy-egy közössé­get, egyházközösséget, falut, ahol mind a 45 gyereket és a két kísérő pedagógust befogadnák két hétre. Sajnos, jelen pillanat­ban 4500 forint egy gyerek útle­vele, ezt már alapítványunk nem tudja kifizetni. Ezért csak olyan gyereket tudok elhozni, aki megveszi az útlevelet. Ám így a legszegényebbeket nem tu­dom elhozni. Ezért azt kérem, akinek módjában áll, „fogadjon örökbe” egy-egy gyereket, úgy, hogy megveszi számára az útle­velet. Aki örökbefogadónak jelent­kezik, vagy az autóbusz költsé­géhez hozzá tud járulni, az a Szent Adalbert Misszió Alapít­vány számlájára küldheti el ado­mányát: Magyar Hitelbank Rt. 10200878-31514279-70690000. Átányi László tanár 1119 Budapest, Etele út 23. Továbbra is várjuk olvasóink közügyekről szóló észrevételeit. Kérjük, Írjanak röviden, mert a hosszabb Írásokat terjedelmi korlátáink miatt alkalmanként kénytelenek vagyunk tömöríteni. Az e rovatban megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Felhívjuk olvasóink Figyelmét, hogy Ingyenes Jogsegély­szolgálatunk minden második csütörtökön, délután 4-től 6 óráig áll az érdeklődők rendelkezésére a Sajtóház II. emeletén, a 212-es szobában. Legközelebb június 11-én ad tanácsokat és felvilágosítást Demeter Lajos ügyvéd. Kenneth Nelson felesége, Betty, évek óta egy­re nehezebben viselte, hogy a férje csupán másodhegedűs a saját cégénél. Különösen fel­dühödött akkor, amikor az asztalára került az a boríték, melynek levélpapírját új fejléccel lát­ták el, a cégjelzés mellett ott díszelgett a társ- tulajdonos - a férje testvérének - a fényképe. „Donald Nelson vezérigazgató" olvasta a szö­veget és reszketni kezdett az idegességtől. „Méghogy vezérigazgató!" - mondta félhan­gosan, majd egyetlen mozdulattal letépte a képet, a szemétkosárba dobta s az üresen maradt helyre férjének a képét ragasztotta. Aztán a levelet a postázásra váró küldemé­nyek közé dobta. A címzett egyébiránt egy chicagói ügyvédi iroda volt, amelyről nem tud­ta, hogy voltaképpen milyen kapcsolatban áll a cégükkel. Még aznap délben megkérdezte a férjét, hogy milyen megfontolásból adta beleegyezését ahhoz, hogy a céget, vezérigazgatóként Do­nald képviselje, merthogy olyan levelek hagy­ják el az irodát, amelyek szerint a két testvér közül csak az egyik számit.- Te húzod az igát, reggeltől estig dolgozol, a dicsőség pedig a testvéredé. Nélküled egy hó­nap alatt tönkremenne a cég, mert Donald csak reprezentál - duruzsolta a férje fülébe. S A. Emerson: Ha a férj pipogya minthogy az nem válaszolt, határozottan hoz­zátette: - Ideje tennünk valamit! Kenneth csak annyit mondott, hogy már ő is gondolkodott a dolgon, de nem tudja, mit kellene tenni.- Unom már - folytatta az asszony - hogy csak az árnyékában lehetünk. A cég fele a ti­ed. Arról nem is beszélve, hogy te vagy itt az ész. Nos?- Tudom, de most éppen sok a munka. So­sem volt még ennyi megrendelésünk. Betty dühöngve távozott. „Persze, mert pipo­gya. Képtelen határozottan a talpára állni." Közben arra gondolt, milyen jó, hogy ő már elküldte azt a levelet Chicagóba. Már biztosan tudomásul is vették, hogy ki a főnök a cégnél. A levelet a chicagói ügyvédi irodában nem a főnök asztalára tették, hanem egy sötét sze­müveges úr gondjaira bízták azzal, hogy in­tézkedjen. Ő már tudta, korábban tájékoztat­ták, hogy a két testvér között gyilkos belhábo- rú zajlik. Donald ugyanis jelezte, hogy ha en­nek bármiféle nyoma mutatkozik, cselekedni­ük kell. Hivatták tehát az ügyintézőt. A szemüveges a következőt mondta neki: - Nézd meg jól ezt a fényképet. Megkaptuk a feladatot a rendcsi­nálásra és ez a te dolgod lesz, Mike. A fotó nálad lehet, amíg el nem indulsz. De, amikor a munkát végzed, nem lehet nálad. A legjobb lenne, ha a városban követed a pasast, s az­tán a jelzőlámpánál, ha a kocsival megáll, szi­tává lövöd. A pénzt - a szokásos háromszoro­sát - akkor kapod meg, ha a becsvágyó fickót végleg kikapcsolod. Mike, a bérgyilkos, a fotó alapján elvégezte a dolgát.

Next

/
Thumbnails
Contents