Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)
1998-06-09 / 133. szám
1998. június 9., kedd iJ / > Mi Aktuális 5 Aktivált atomerőmű Hétfőn, a kora reggeli órákban megkezdődött a mohi atomerőmű egyes blokkjában elhelyezett fűtőelemek aktiválása minimális teljesítményen. A felfűtés megkezdését rögzítő engedély azok után született meg, hogy az Atomenergetikai Felügyelet föel- lenőre, Stefan Rohár már jegyzőkönyvileg is hitelesítette, hogy „az aktiválás megkezdésének minden biztonsági és műszaki feltételét teljesítettnek tekinti". Sajnálkozásának adott hangot a mohi atomerőmű fűtőelemeinek aktiválása miatt Wolfgang Kromp, annak a nemzetközi szakértői küldöttségnek a vezetője, amelyik májusban megszemlélte a létesítményt. Mint elmondta, remélte, hogy a szlovákok legalább a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) keretében zajló vita végét bevárják. Utcára kerül a háttérsugárzás Kollektív dózisok A nagyenergiájú sugárzás azáltal fejt ki káros biológiai hatást, hogy ionokat kelt, azok pedig erőszakosan megzavarják az élő sejtben enzim-katalizátorok által finoman szabályozott biokémiai reakcióhálózatot. Az úgynevezett hátásos sugárdózis egy adott sugárzástípus biológiai hatásosságának és a dózisnak a szorzata. A hatásos dózis egysége a Sv (sievert). A kollektív dózis a hatásos dózis és a besugárzott személyek számának szorzata: egysége az 1 Sv-fő. Az emberiséget e század végén különféle okokból évente érik kollektív dózisok: (ezer Sv-fő/év) világító óramutatós karórák 1 repülőutazások 10 fogorvosi röntgen 17 orvosi sugárterápia 1500 kőolajipar 0, szénipar 110 foszfát-műtrágyaipar 300 atomipar, lakossági dózis 10 atomipar, dolgozók 20 házakban lakni 6000 természetes sugárzási háttér 7000 Forrás: Marx György: Atommagközeiben (Mozaik Oktatási Stúdió, Szeged, 1996) A lakosság riasztása, tájékoztatása és kimenékítése - ezek a legfontosabb teendők egy felrobbant atomerőmű veszélyes zónájában. A mohiban épült erőmű kapcsán Nógrád megyében már elkészítettek egy tervet, amely segíthet eligazodni a feladatok között, ha bekövetkezik a katasztrófa. Az Országos Polgári Védelmi Parancsnokság két megyét, Pestet és Nógrádot kötelezte, hogy a mohi erőmű közelsége - így a közvetlen hatások - miatt készüljön fel egy esetleges katasztrófára. Ezeket a - 20-30 kilométeres sugarú körön belül található - megyéket ugyanis veszélyesen érintheti egy atomfelhő. Különösen, hogy az uralkodó észak- nyugati szélirány is e terület felé sodorhatja az ártó anyagokat. Az oldal Halmos Ildikó, Papp Tímea, Szalóczi Katalin, valamint az MTI írásainak felhasználásával készült. Fotó: Vajda János (-Lánc)reakciók A NAÜ: „A szlovák hatóságok szemlátomást elébe akartak vágni az eseményeknek a mohi atomerőmű egyes blokkjának aktiválásával.” Greenpeace: „Szlovákia kesztyűt dobott az osztrák kormánynak, az Európai Parlamentnek és az Európai Bizottságnak, s egyúttal túltette magát a szlovák lakosság többségének elutasító véleményén is.”. Az atomfizikus - és a biztonság CSEHORSZÁG Mohi atomerőmű itw. ék Lengyelország /J A mohi atomerőmű blokkjainak alapvető műszaki adatai SZLOVÁKIA*^ Típus: WER-440/V-213 (Nyomottvizes. Vízhűtésű. Víz moderálom Energetikai Reaktor) Hőtoljesitmény reaktoronként:1375 MW Belső fogyasztás reaktoronkéu: 40 MW Hatékonyság: 28% 'Jiff* Az aktív zóna töltete: 42 tonna urándioxid ■'vr&S»'* 1. Reaktor aktív zónája, 2. Gőzfejlesztő. 3. Fütöanyagtöltö, 4. Elhasznált fűtőanyag tároló, 5. Sugárzásvédö rendszer, 6. Hűtővíz utántöltő rendszer. 7. Védőköpeny, 8. Sugárzásvédö rendszer, 9. Bekeverő rendszer, 10. Ellenőrző csatornák, 11. Légszivattyú. 12. Turbina. 13. Kondenzátor, 14. Turbina blokk, 15. Hűtőviz-gázmentesítö, 16. Előmelegítő, 17. Daru, 18 Elektromos és irányitő berendezések Zólyomi Árpád, a szlovákiai ^agyarok Együttélés nevű pártjá- hak alelnöke és parlamenti képvi- selöje, - eredeti hivatása szerint atomfizikus Mohitól nyugodtan ^'Udna. j^üka Zólyomi Árpád, úgy nyilatkozott etfőn, hogy indokolatlannak tartja a fj°hi atomerőmű biztonsága miatt ki- lakult szenvedélyes, politikai színezetű Sgodalmakat. „Ha elég időm lenne az lvásra, személy szerint az elkövetkező arminc évet nyugodtan végig tudnám lúdni, Mohi miatt nem aggódnék”. , . Sajnálatos ténynek tartja, hogy a mo- 1 atomerőmü biztonságának kérdését ettvedélyesen politikai síkra terelték, s hogy a lakosság többsége ennek befolyása alá került. „Ez egy kedvezőtlen pszichózis” - vélekedett Duka Zólyomi Árpád, aki teljes mértékben helyénvalónak találja a szlovák érvelést, miszerint az orosz típusú mohi atomerőművet a lakosság biztonságát hiánytalanul szavatoló, modern nyugati biztonsági technológiákkal fejlesztették fel. „Az erőmű rendszerének minden része automatikusan nyolcszoros túlbiztosítással épült meg. Addig, amíg valamilyen emberi felelőtlenség, vagy szándékos rongálás nem történik, addig nincs mitől tartani”. Hozzátette: elemi csapások esetében, így földrengéskor is csak a hetesnél nagyobb fokozat adna okot az aggodalmakra. Lakatos László, a nógrádi polgári védelem vezetője szerint a széliránynak kevésbé van jelentősége, hiszen a magas légkörbe jutó anyagok terjedési iránya teljesen kiszámíthatatlan. Áz évekkel ezelőtt elrendelt - amikortól az erőmű tervek is konkretizálódtak - szigorított előírásokat egyébként teljesítette a megye: többek között új riasztótájékoztató-rendszert épített ki, amely nem csak szirénával hívja fel a veszélyre a figyelmet, de közlemények beolvasására, utasítások közlésére is lehetőséget ad. Az, hogy egy nukleáris katasztrófa esetén milyen teendők vannak, a veszély mértékétől függ. A tervben a lehetséges variációk mindegyikét igyekeztek számba venni. Szükség lehet elzárkózás, elhagyás elrendelésére, de azt is közölhetik: az adott körülmények között melyik hely a legalkalmasabb a gyülekezésre, melyik irányba hagyható el a legbiztonságosabban a település, hová fordulhatnak segítségért az emberek. Ezekről a kérdésekről az adatok tükrében a megyei védelmi bizottság szakemberei döntenek majd, miközben más szervezetek is segítenek a feladatok végrehajtásában, összehangolásában. A nógrádiak és a szlovák fél közötti megállapodás értelmében a szlovákok, bármilyen gond adódik, azonnal értesítik szomszédaikat. Emellett folyamatosan méréseket végez a polgári védelem is a háttérsugárzások szintjéről. Ezekhez az adatokhoz csak a hozzáértők férhetnek hozzá. A lakosság megnyugtatása miatt azonban két olyan gépet is elhelyeznek még idén - az egyiket Rétságon, a másikat Balassagyarmaton amelyekről Távol vagyunk A nógrádihoz hasonló katasztrófaterv Borsod-Aba- új-Zemplén megyében nem készült, és nem is fog - ez a térség ugyanis kívül esik az atomerőmű körüli biztonsági zónán - tudtuk meg Csibi Károlytól, a megyei polgári védelmi parancsnokság alezredesétől. Távolsága miatt a mohi erőmű nem jelent közvetlen, szigorú előkészületeket igénylő veszélyt a megyénkben élőkre. Borsod megyében csupán az általános tervek vannak és lesznek érvényben, amelyek akkor használatosak, ha „kiszóródást” észlelnek. A polgári védelem mérőrendszere három városban - Encsen, Ózdon és Szerencsen - figyeli a háttérsugárzásokat. Ha ezeken a helyeken az adatok elérik a riasztási értéket, a polgári erők azonnal intézkednek, értesítik az embereket. A leggyakoribb teendők ilyenkor a tájékoztatás után: a legeltetés, a zöldségek, gyümölcsök fogyasztásának megtütása, az élelmiszerek megvizsgálása, szabályozása, esetleg az elzárkózás elrendelése, ha szennyezett „áldás” várható az égből. bármelyik utcai járókelő leolvashatja a háttérsugárzási értékeket, azzal együtt, hogy az veszélyesnek minősül-e. Az átlagos éves dózis (2.5 mSv) megoszlása (UK National Radiological Board) kozmikus 10% élelmiszer, ivóvíz 12% toron 4% radon 47% földkérgi és építőanyag eredetű gamma 14% nukleáris kibocsátás 0.1% munkahelyi 0.2% kihullás 0.4% vegyes 0.4% Sugárterhelés Természetes: kozmikus, talajban lévő Mesterséges: atomfegyver-kísérletek, atomreaktorok, izotópfelhasználás, orvosi (diagnosztika, terápia) Mesterségesen megnövelt természetes: energiatermelés, műtrágyák, építőanyagok Mérések és gyakorlatok A radioaktivitásból származó, úgynevezett ionizáló sugárzás mérését végző egyik országos hálózat decentruma a megyei állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálaton belül működő sugárlaboratórium, amelyet a mohi erőmű építése kapcsán bevontak a kiterjesztett alapszint-felmérésbe. A labor vezetője Déri Zsolt fizikus.- Mit jelent a kiterjesztett alapszint-felmérés?- Egy atomerőmű beindítása előtt bizonyos körzetben fel szokták mérni a sugárzási viszonyokat, hogy össze lehessen hasonlítani a működés utáni értékekkel. Eredetileg e körön kívülre kerültünk, minthogy a felmérés költséges, de később, elsősorban a lakosság nyomására a kiterjesztett alapszint-felmérésbe minket is bevontak.- Miféle méréseket végeznek?- A létező alfa-, béta-, illetve gamma-sugarú radioaktív anyagok közül mi csak az utóbbiakat tudjuk mérni izotópszelektíven. Az egyik legszükségesebb mérés a levegőminta-mérés, az ehhez szolgáló egyetlen levegőminta-vevő készülékünk itt, az intézet udvarán áll. Elvileg állandóan működik (télen gyakorta leáll a környező épületek égésterméke okozta dugulás miatt), s általában két hetente végezzük el a benne lévő speciális légszűrőn fennakadt radioaktív anyagok vizsgálatát. Tudjuk mérni - átlagosan havonta - a kihullást is, vagyis hogy a levegőben lévő radioaktív szennyeződést az eső hogyan mossa ki, ami megjelenik egy idő múlva a táplálékban is. Ennek izotópszelektív mérése azonban rendkívül költséges és időigényes, mert - minthogy normál helyzetben alacsony a radioaktív szennyezettség mértéke - nagy mennyiséget kell elpárologtatni a felszíni vizekből vagy tejből, illetve elhamvasztani a szilárd élelmiszerekből, hogy mérhető mennyiséghez jussmik.- Létezik-e valamiféle „normális” határérték, aminek a túllépéséből következtetni lehetne a sugárkatasztrófára?- Nincs ilyen érték, egy sor tényező együttes ismeretében, többszörös ismétlés, és a hibalehetőségek kiszűrése után gondolnék csak arra, hogy riasztást jelentsek, de egyébként sem va§1 - w lószínű, hogy elsőként mi észlelnénk a bajt. Sokkal inkább azt tartom lehetségesnek - az atomerőmüvektől lévő távolság miatt -, hogy egy baleset esetén bennünket riasztanának.- Akkor mi lenne a teendőjük?- A mi dolgunk a minél pontosabb, használhatóbb mérések elvégzése, és a minél gyorsabb információszolgáltatás. Ezt évente nemzetközi gyakorlatok keretében próbáljuk ki, három éve az információcsere interneten történik. A gyorsaság az egyik legfőbb kritérium, hiszen léteznek gyorsan bomló radioaktív anyagok. amelyek hatása ellen még segít az elzárkóztatás vagy a legeltetési tilalom elrendelése. De ez már nem a mi feladatkörünk.
