Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

1998. Május 8., Péntik AKTUÁLIS imsasaaj %;■< t>':- ??< £ &< *.> >v* B5ESE Feketén-fefiéren Balogh Attila Ház jakban ma fejlődik a gazdaság. Különö­sen ami a feketegazdaságot illeti. Abban bár­melyik világhatalmat magunk mögé utasítjuk. Talán olyan grafikonokat kellene készíteni, mint az ötven-hatvanas években: az USA-ban a ribizlitermelés tavaly óta csak ennyivel és ennyivel nőtt, ám nálunk a fekete-ribizli-terme- lés annyival és annyival... /Y feketegazdaság tehát eredményesen termel, ám annak hozománya nem a köz javára, ha­nem magánemberek, méghozzá a törvény sze­rint becstelen, önös érdektől vezérelt magán­emberek zsebébe vándorol. Meg az alkalma- zottaikéba, merthogy a feketemunkával köztu­dottan sokkal jobban lehet keresni. Az állam viszont veszít a bolton: nincs adóbevétel, nincs tébé, nincs járulék. A kollektív gondolkodás szerint így mindnyájan rosszul járunk. A feketegazdaság ellen küzdeni kell. Ezt mond­ják az ország irányítói, ezt mondják a vezető il­letékesek, ezt mondja az utca embere. De ho­gyan? Talán az érintett szervek együttműködé­sével: az ilyen válasz mindenkor megnyugtató. Az azonban kiderült: a hatóságok már eddig is együttműködtek. A feketegazdaság ezalatt állí­tólag zavartalanul virágzott. A hatóságok to­vábbra is együttműködnek, sőt, immár hivata­los tormában. A koordinációs bizottság meg­alakulásának hírét a feketegazdaság megyénk­ben irányítói is bizonyára fogcsikorgatva fo­gadták. Talán nem is lehet legyőzni a feketegazdaságot - sokan látják ilyen sötéten a jövőt. Talán nem is kell legyőzni - ezt meg a cinikusok, a ha­szonlesők, és a törvénytelenül foglalkoztatott munkanélküliek (amúgy talpig becsületes) szé­les rétege mondja. Tény: nehéz elítéltetni vala­kivel azt a gazdasági ágat (színt), amelyik em­berek ezreinek (tízezreinek, százezreinek...) ad munkát, megélhetést, létbiztonságot. A legtöb­ben biztosak abban, hogy a feketegazdaság nö­vekedése egyenesen arányos a munkanélküli­ség mértékével. Ha dolgozhatnék „fehéren", nem dolgoznék feketén. Aki az utóbbit választ­ja - arra kényszerül -, azt megbüntetik. Ez vol­na a lényegi Ha innen nézzük, hiábavalónak tűnik, hogy tucatnyi állami szerv összefog a rend helyreállí­tása végett. Magának az államnak kellene összefognia (saját magával?, a társadalommal?, a lakossággal?), hogy a feketegazdaság létét - egyáltalán: bármiféle jogszerűtlen tevékenysé­get - indokolatlanná, értelmetlenné, haszonta­lanná tegye. Hegyaljai EMLÉKVERSENY, a Hegyaljai fel­kelés 301). évfordulójának emlékére hirdették meg Sárospatakon az ötödik regionális Rákóczi vetélke­dőt. Tamás Edit történész-muzeológustól tudjuk: a Felvidéki és Kárpátaljai magyar középiskolások­nak is rnegméreitetési lehetőséget biztosító ver­senyre az idén 57 csapat nevezettbe. Az előselejte­zőre a csoportoknak írásos pályamunkát kellett el­készíteniük, ezek értékelése alapján 10 középiskola került a tegnapi döntőbe. A vár Vörös-tornyának lovagtermében, valós történelmi helyszínen oldot­ták meg a résztvevők az idei feladatokat. II. Rákó­czi Ferenc életpályájának ismertetése, a szerepjáté­kok előadása és az írásos teszt megoldása után a zsűri a pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnázium csapatának teljesítményét értékelte a legjobbnak. Másodikok lettek a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázi­um diákjai (felvételünkön),_megosztott harmadik he­lyen pedig a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium, és az ózdi József Attila Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola csapatai végeztek, fotó: Puskár T. • MKDSZ-szkrvezet alakult. A héten megala­kult a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség sa- jószentpéteri alapszervezete - tudatta lapunkkal az új szevvezet közleménye. Egyúttal kialakult az ideglenes megyei vezetés is. tagjai: Csiba Gábor, Feledy Péter, Horváthné Tóth Ildikó, Üveges Lajos, Ludnik Ferenc, Hausel József, Déry Zoltán. Spitz- müller Balazs, Sója Szabolcs, Póráezky Máténe. Életbelépő: ballagás, te drága Miskolc (EM - Hl) - A kö­zépiskolások az idén május harmadik hétvé­géjén búcsúznak iskolá­juktól. Elegáns ruhába öltözött fiúk és lányok járják majd végig a tan­termeket, a virágillat­ban felelevenednek az emlékek. A főutcák boltjainak kirakatában már ott állnak a tablók. De vajon mit jelent a családnak anyagilag a gyermek kilépése az életbe? Jakó Gyöngyit, az Aüdrássy Gyula Műszaki Középisko­lában tanító osztályfőnököt arról kérdeztük, mennyibe kerül a ballagás?- Negyedikben a szoká­sos, havonta beadott 700 forintokat a ballagáshoz kapcsolódó költségekre szántuk. A 15 tanárnak személyre szóló ajándékot készíttettek. Mindenki egy rá jellemző kerámiaszob­rot kap. De elég nagy összeget kellett elkülöníte­ni a szalagavató műsorra és a hagyományos diák- igazgató-választásra is. A ballagási meghívót min­denki magának fizette. Mindezek mellett a keret­ből még futnia kell benzin­pénzre, hiszen több mint tíz helyre megyünk szere- nádozni, a legmesszebb la­kó tanárnak Kazincbarci­kán énekelünk. Az érettsé­gin a vizsgabizottságnak a frissítőt, a harapnivalót is osztálypénzböl alljuk. A nekem szánt ajándékra nem tudom, mennyit szán­nak, ez titkos információ... A családoknak az osz­tálypénztárba fizetett összegeken kívül is van­nak kiadásaik. Erről Sol­tész Józsefnét kérdeztük, akinek fia, Roland a Ba­ross Gábor Közlekedési es Postaforgalmi Szakkö­zépiskolától búcsúzik.- Mi tavaly óta 1000 fo­rint osztálypénzt fizetünk havonta. E mellett a balla­gásra öltönyt csináltatunk a fiunknak, a férjemnek, és nekem egy kosztümöt. Együtt több mint 60 ezer. Fehér inget 3200 forintért vettem, cipőt csak remé­lem, hogy 8000 körül ka­punk. A ballagási ünnepsé­get először étteremben akartuk megtartani, de vé­gül mégis otthon fogadjuk a vendégeket. így kényel­mesebb, olcsóbb is, viszont én sütök-főzök majd 16 sze­mélyre, tehát arról le kell mondanom, hogy elegán­san fogadom a vendégeket. Szerencsére hús lesz, mivel csirkét, malacot tartunk, jórészt csak az italokat kell megvásárolni. Rendeltem tortát 1200 forintért, baráti áron. virágot 2500-ért. Az ajándékra 20 ezer forintot szántunk. Videózást is sze­retnénk szervezni, annak még nem tudom az árát... Mindennel együtt jóval 100 ezer forint feletti összeget tesznek ki a kiadások. Egy 21 fős osztály költségei: tabló: 30 000 fényképek: 35 000 ajándék egy tanárnak: 1000 szalag: 7 350 szalagavató műsor terembérrel: 14 000 diákigazgató-választás: 16 000 benzinpénz: 10 000 büfé az érettségi alatt: 10 000 összesen mintegy' 140 000 „Családi kiadás” ballagási meghívó: 50 forint/db vendéglátás: 1000-1500/fó világ: 2 500 ajándék: 20 000 öítöny/kosztüm: 20 000 cipő: 8 000 összesen (tíz vendéggel): 66 000 VlRÁGDÍSZES ÜNNEP. A virágbol­tok is készülnek a ballagásra, sok he­lyen már fel is vették a rendeléseket. A megye városaiban érdeklődve kiderült; egy díszesebb csokor majd’ mindenütt 1000 forintnál kezdődik. Mezőkövesden a szegfű szálját 100, a tulipánét 140, a rózsáéi 280 forintért kínálják. A csoma­golás 45-250 forint. Kazincbarcikán a rózsa szálja 300 forint komi mozog, a gerbera, az írisz 180, a liliom, a krizan­tém szálja 250-300 forint. A díszítés mi­nimum 200, maximum 600 forint. Mis­kolcon az írisz száljának ára 160 forint, a frézia, gerbera 180, a margaréta, a li­liom 350, a kála 300 forint. Csokrot 1500 forinttól készítenek, de vannak 6000 forintos megrendelések is. MENJÜNK ÉTTEREMBE! A gyermek ballagását so­kan nem otthon, hanem étteremben ünnepük. Miskol­con'és néhány vidéki helyen érdeklődve megtudtuk, a menük árában nincsenek fúl nagy különbségek. A ven­déglátó helyek 1000-1200-1500 forintért levest, főételt, salátát, savanyúságot és desszertet adnak. Néhány he­lyen viszont megszabják, hogy hány órát tölthet náluk a vendégsereg, mert lie vannak táblázva: egymás után jönnek az ünneplő családok... Jubileumra készül a Vadaspark A Miskolc (ÉM - Hl) - A miskolci Vadaspark 15 évvel ezelőtt 15 hét alatt épült meg. A város lakói társadalmi munkában hozták létre. Most, viszonzásképpen, 15 hetes rendezvénysorozattal kö­szönik meg az akkori munkát - mondta Molnár Attila, a Vadas­park igazgatója. Tegnapi tájé­koztatóján elhangzott az is, hogy a jubileumi ünnepségek záró­napján, augusztus 22-én felavat­ják szoborparkjuk első darabjait A május 12-én kezdődő, 15 hetes rendezvénysorozatra több, termé­szet- és környezetvédelemben érin­tett intézményt is meghívtak. Az egyes intézmények egyhetes kiállítá­son mutatják be tevékenységüket, ismertetik célkitűzéseiket. A látoga­tók többek között megtudhatják, mennyibe kerül a tiszta levegő, vagy azt, hogy milyen állatvédelmi kon­venciók működnek az országban. A szervezők külön hetet szánnak a háziállatoknak, a ragadozóknak, a A főemlősök is nagyobb házba költözhetnek Foto: Vajda lános növényevőknek, a főemlősöknek és a hobbiállatoknak. Az FSC, vagyis a Budapesten működő angol tereptani intézet pedig zoopedagógiai bemuta­tó foglalkozásokat tart pedagógusok­nak. De lesznek játékos vetélkedők és egyéb szórakoztató programok is. A rendezvénysorozat zárónapján, augusztus 22-én pedig felavatják az új környezetvédelmi emlékparkot. Itt olyan fajok szobrait helyezik el, amelyek az utóbbi évszázadokban az ember tevékenysége révén kihal­tak. Először a dodóra és az erszé­nyes farkasra emlékeznek ily mó­don. Ám olyan személyeknek is sze­retnének szobrot állítani, akik tá­mogatták az állatvédelmet. így eb­ben az évben Gerald Duvell bronz­ból megformázott alakját helyezik el a parkban - tudtuk meg Molnár Attilától. Mint mondta, Durell özve­gyét is értesítették tervükről, tőle tudják, hogy eddig nem készült még szobor a nemrégiben elhunyt tudós­ról. A város ebben az évben 5 millió forinttal támogatta a Vadaspark fejlesztését, ebből - szintén augusz­tusra - elkészül Zénó, a tigris lak­helye és befejeződik a főemlősház bővítése. Belvízveszély a megyében Miskolc (ÉM) - Az elmúlt hetek csapadékos időjárá­sa következtében rendkí­vüli belvízi helyzet alakult ki megyénkben: az Észak- Magyarországi Vízügyi Igazgatóság egész terüle­tén (L, illetve n. fokú) bel­vízvédelmi készültséget kellett efrendelni. A ren­delkezésre álló szivattyú­telepi kapacitást szinte teljes egészében ki kell használni, a Tisza, a Sgjó. a Bodrog és a Takta men­tén helyenként 24 órában üzemelnek az átemelő-be­rendezések. A dél-borsodi területen a szivattyúzás, valamint a jelentős beszi- vái'gás eredményeképpen csökkennek az elöntések, míg a Bodrog-, illetve Tak- ta-közi területeken az elöntések a talaj telítettsé­ge miatt nem változnak. Az elöntött terület nagysá­ga 8 800 hektár. M1GKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: mit tart a feketegazdaságról? Bronner Zoltán (36), miskolci targoncajavító:- A nemzetgazdaság szem­pontjából mindenképpen rossz dolognak kell tarta­nunk. Ha az emberek olda­láról nézzük, akkor viszont- az adó miatt - szükséges rossz, a „feketegazdálko­dás" nélkül nem tudnának megélni. Az adó és a feke­tegazdaság léte szerintem szorosan összefügg. Ha lassacskán, kiszámítottál! csökkentenék az adókat, az biztosan a fokozatos „kifehéredést" vonná ma­ga után. De addig, őszin­tén megmondom, az em­ber nem kerüli ki a lehető­ségei. Takács Tibor (35), miskolci elektrikus:- Azok, akik jól akarnak él­ni, és nem találnak más mó­dot, kihasználják az óriási méreteket öltött munkanél­küliséget, a kisembert, aki nek pár ezer forint is hiány­zik. Természetesen kell ez ellen küzdeni, állami szin­ten úgy tudnának, hogy lét- biztonságot adnak a nép­nek, ne kényszerüljön a fe­ketemunkára. Aki a napi nyolc órát ledolgozza, örül, ha pihenhet, nem vágyik más munkára. Magam is be­lekóstoltam a vállalkozói vi­lágba, de olyan vállalkozót még nem láttam, aki abszo­lút becsületesen csinálja... Marajda Richárd (20), budapesti rendőr:- Egyértelműen a munka- nélküliség hozta magával. Enélkiil sok mindenhez nem jutnának hozzá a kis pénz­ből élők. Bizonyos értelem­ben szükség is van rá. Van­nak ügyeink piaci árusokkal, jövedéki termékek kereske­dőivel. A rendőrség és a vá­mosok, a közterületfelügye­lők között egyfajta együtt­működés is kialakult ezen a területen - bár még nem eléggé. Önmagában a rend­őrség nem győzheti le a fe­ketegazdaságot, de segíthet a felderítésben, továbbadjuk a megszerzett információkat a többi el intett hatóságnak. Melicher Ádám (28), miskolci karosszérialakatos:- Az emberek kényszerű­ségből a kevésbé „költsé­ges" utat választják a meg­élhetéshez, kikerülve a tör­vényeket. Én is sokszor ta­lálkoztam a témával: el­mentem például fizikai munkára, jó pénzért, úgy, hogy nem voltam bejelent­ve. Mindazonáltal jó, ha az állam küzd ez ellen, igenis tegyen valamit azért, hogy az embereknek ne legyen szükségük az ilyen elítélt pénzkereseti módra. Sze­rintem a többség szíveseb­ben választaná a becsületes utat, és este nyugodt lelki is­merettel tudna lefeküdni. Stefán Attila (23), miskolci szemüvegárus:- Mindenképpen káros je­lenség, sok bevételtől esik el ilymódon az ország. Hát ez a baj: sokat írnak, be­szélnek róla, mégsem tud senki semmit tenni ellene. Az emberek megszokják, „megtanulnak" együtt élni vele. Talán nem is lehet le­győzni. Én nem voltam még sohasem fekete mun­kán, bárhova mentem dol­gozni, ott be voltam jelent­ve, vigyáztam is, hogy így legyen. Nem mindegy, márcsak a nyugdíj, az orvo­si ellátás meg a táppénz miatt sem. Lehet, hogy amúgy többet keresnék...

Next

/
Thumbnails
Contents