Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-30 / 126. szám
a „Én más vagyok, mint a többiek” Szalóczi Katalin • A régi nevelőotthonban más volt. Itt a csoportunkban mindenki mindent tönkretesz. Késsel nekilátnak az asztalt faragni, betörik az ablakot, meg ilyenek. Nem becsülnek meg semmit. Csak arra leszek kíváncsi, ha felnőnek, vesznek egy lakást, hogy fognak ott tisztaságot tartani. Én nem tudom miért, de én más vagyok, mint a többiek. □ Miben vagy más? • Én vigyázok a bútorokra. A szobámba nem engedek be senkit se. A többiek általában teleragasztgatják a falakat poszterekkel. Én nem szeretem a posztereket. Inkább a felnőttes bútorokat kedvelem. A fémbútorok tetszenek leginkább, amilyeneket azokban a lakásos újságokban látni. Sokat álmodozók arról, hogy ha nagykorú leszek, van még addig három évem, és kikapom a pénzemet, hogyan fogom a házamat berendezni. Azt már eltökéltem, hogy magamban fogok élni, nem akarok senkit se. □ Hogyan jelenthetsz ki ilyet, ha még sosem voltál szerelmes? • Volt egy barátom, három évig jártam vele, csak összevesztünk. Azóta megfogadtam, hogy nem járok senkivel. Rengetegen próbálkoztak, de én nem kezdek- már senkivel se. Lehet éppen, ha majd huszonéves leszek, másként látom. □ Csak voltak szép pillanataid az életedben. Egyszer nagyon felkaptam a vizet valamin, és ha ideges vagyok, azt se tudom, mit csinálok. Akkor azt mondtam, hogy kimegyek a sziklához, és leugrok. • Voltak. Amikor üdülni vittek bennünket a Balaton mellé, meg a Tátrába. Nagyon szép volt. Az is jó volt, amikor a néptáncversenyt mi nyertük meg. Jól összejött a csapat, minden délután, minden este gyakoroltunk, és meg is lett az eredménye. Itt semmi ehhez hasonló nincs. □ Pesten jártál valaha? • Jártam. Mikor anyámnál voltam. G Az édesanyádról nincs szép emléked? • Nem nagyon emlékszem arra, kicsi voltam még, amikor vele éltem. Inkább a balhékra emlékszem, mert az volt többször. Amikor először elvittek magúkhoz, az első két hétben jók voltak hozzám, vittek mindenhová, vettek mindent, labdákat. Utána stílust váltottak. 0 Vajon miért? • Mert akivel élt, a mostohaapámmal, úzzal kötekedtek folyton. Főleg anyám ®s az ital miatt. Addig a kis ideig kibírta valahogy, de aztán már hiányzott neki, ■Hl Felvételünk illusztráció újra a pohár után nyúlt. Állítólag azt tervezték, hogy megjavulnak, kiveszik a gyereket, csak hát nem sikerült nekik. Én visszakerültem, ők meg egy idő után elváltak. □ És az édesapáddal? 0 Öt nem ismerem. Kértem anyámtól, hogy legalább a nevét árulja el. de nem mondja meg. □ Többé nem mentél az édesanyádhoz? • De igen, úgy egy évvel ezelőtt, húsvét- kor kivitt egy hétre. Akkor egy másik férfi volt az élettársa. Kérdeztem, hogy hányadik hapsija. amióta elvált. Mondta, hogy a Jani, aki akkor volt, az a hetedik. Kérdeztem tőle: muszáj neked mindig ennyi hapsidnak lenni? Azt felelte, hogy muszáj, mert akkor nem lenne lakása. Tudniillik külföldre jár dolgozni, és csak két-három hónapra szokott hazajönni. A nagymamám meg nem engedi be magához. □ Külföldön mit csinál? • Nekem azt beszéli, hogy pincér. De mondjuk elhiszem, mert le is van fényképezve... Szerintem nemcsak pincérnek van ö kint, hanem másnak is. Ahhoz túl sokat keres. Amennyi ruhát vett nekem legutóbb! Jártuk a boltokat minden áldott nap, elherdált egy csomó pénzt. De csak ő akarta, én egyáltalán nem éreztem vele jól magam. Még az a szó se jött ki a számon, hogy anyu. □ Régebben se? 0 Mikor kicsi voltam, nála voltam, mindig azt mondtam neki, hogy Ica. Ö meg fejbe vágott, hogy azt mondjam neki: anyu. De hát hogy mondjam annak, aki fejbe tudott vágni?! Most is csak hagytam, hadd költse rám a pénzt, költse el az egészet, ha egy fillérje se marad, akkor se elég pótolni azt a szeretet, amit Ha olvasok valamit, magamban még most is továbbszövöm a történeteket. Például János Pál pápá ról, mert én inkább az ilyen szentes könyveket szeretem. Régeit, amikor falun éltünk, ministráltam is. eddig meg kellett vohia adnia. Meg arra is gondoltam, ha nekem nem is kell, amit összevásárol, majd hazahozom a gyerekeknek, legalább ők örüljenek. Mindig a pénzzel igyekezett kárpótolni. A levél mellé tette, eleinte ezerötöt. aztán már csak ötszázakat. Én azt se kértem. JA nagymamáddal milyen a kapcsolatod? 0 Neki szoktam telefonálgatni. Gondoltam arra is. hogy meglátogatom, de nem tudom, hogy kell odamenni. Magyarázta telefonon, de nemigen értettem. Mondjuk ö is eljöhetne, a születésnapom előtt meg is ígérte, hogy meglátogat az unokatestvéremmel, de hiába vártam őket, levelet se írtak. □ Ezek szerint ö nem miattad haragszik az anyukádra? 0 Nem hiszem. Amúgy' az egész családból egyedül csak én vagyok nevelőotthonban. Ott van a sok gyerek, rengeteg unokatestvérem van. de egyik sincsen nevelőotthonban. Az a baj, hogy anyámat nem nagyon szeretik a testvérei. Mindegyikük jól él, csak anyám üt el tőlük. Nekem azt mesélte, hogy’ ö azért lett ilyen, mert a nagymamám vele nem foglalkozott. De szerintem akkor se szakadhatott volna le ennyire. Tanulni se tanult. csak nyolc általánosa van. Komoly bugyutaságok Anett, ki akár még boszorkány is lehet T- Nagy József’ ~ Anett, mi a kedvenc nótád? . ~ „Még azt mondják, nem illik..." El is eúekeljem? És lön. Meggyőződtünk róla, hogy a hangrögzítő használható, Kőhalmi Anett a miskolci Kaffka Margit Általános ísko- *a 2.a osztályos tanulója: ' Azért ezt választottam, mert olyan llePi; reges (sic!), mint a népmesék, és az ilyeneket szeretem: a népszokásodat, a régebbi dalokat. ' Ha a régi híres emberek közül vá- aszthatnál, ki ülne most itt a helyemen? ~ Petőfi Sándor. ~ Miket kérdeznél tőle? . ~ Miért éppen ők lettek a márciusi if- Ki volt a felesége? Még azt is megkérdezném tőle, miért nem lett boszorkány? ~ Mert a boszorkány meg a költő hasonlít... Nem eltér egymástól. Az lehet a kö- ^os bennük, hogy a boszorkány is ki tud a‘álni csodákat, és az is csoda, hogy' a °nők ki tudnak találni verseket...- írtál már verset?- Csak fejben... szoktam reklámokat összekötni. Például a pattanástalanítót és az Alwayst. És akkor ez úgy van. hogy: elmész ma este buliba? (nem. mert nincs itthon Alwaysom. Azt hiszem, erre mondják a felnőttek. hogy kell hozzá szabad idő... Jut eszembe, hogy közeleg a vakáció.- Annak nagyon örülök: csak ha már itt lesz, hiányozni fog az iskola. Nem lesz tanítás, nem találkozom a barátaimmal, és nem tudok pletykálni.- Ha jól értem, az iskolában mindent megtudsz... Mindent; mindenről tudok. Tessék elképzelni, hogy itt az udvar, itt állok én: és akkor itt is mondja, ott is mondja, amott is mondja valaki... És én hallom, ha nem akarom is. Például Zsanettel beszélgetek. de hallom közben, hogy mellettem mit mondanak.- Szeretsz értesülni mindenről? Hát... a titkokról! De ha valami olyat hallok, hogy ez beteg, ezek verekedtek, akkor ezt nem szeretem hallani, megyek inkább másfelé. Ha ott is ez van, megyek megint máshova. Amikor azt hallom, hogy valami vidámról beszélnek, akkor ott maradok. Nem szeretem, ha szomorúak az emberek, ha betegek. Nekem is volt egy rossz élményem, betört a fejem... Gondolkodtál már azon, mi a legjobb tulajdonságod?- Sokat tudok beszélni! Szerintem ez jó tulajdonság. És nem az számít, hogy7 nekem tetszik!?- Egy' rossz szót se szóltam... Mondd, ha egy' hasonló korú fiú pimaszkodik, mivel tudnád elriasztani?- Azzal a rossz tulajdonságommal, hogy rálépek a lábára: mindenkinek, aki bosszankodik velem. Én nem vagyok olyan legtovább tűrő, nem tehetek róla, ilyen a természetem.- Ha te bántasz meg valakit, sajnálod?- Egy kicsit, de nem olyan nagyon...- Ne felejtsd el, hogy' te bántottad!- Azt nem felejtem el! Jó. Én megbántottam, bőg, ordit. jó.- Nem kérsz elnézést?- Hát... amikor olyan érzésem van: de van, amikor nem. Van olyan is. amikor ö kér elnézést.- Mert te bántottad meg!?- Mert ő kezdi és tudja; ö kezdi és nem én kezdtem, ezt ő tudja.- Ha a sportcsarnokban a kezedbe adnának egy mikrofont:..Kedves Anett, itt van 5 ezer ember, kedved szerint beszélhetsz" mit adnál a tudtukra?- És mi van akkor, ha nem akarok tudtul adni nekik semmit!? Nevelőotthoni beszélgetés egy lánnyal, akinek hiányzik a nevelő otthon □ Te szeretsz tanulni? 0 A régi nevelőotthonbeli időkben még igen. Akkor vezettem naplót is, minden napomat leírtam, meg költöttem verseket is. Ha olvasok valamit, magamban még most is továbbszövöm a történeteket Pél dául János Pál pápáról, mert én inkább az ilyen szentes könyveket szeretem. Régen, amikor falun éltünk, ministráltam is. Ha unatkoztam, mindig lementem a templomba. Az jó hely. Nyugodt hely. Itt minden más, nem ismerem a papot se. Régen minden reggelinél, ebédkor mondtam az imát. Most meg semmikor se. ' Én sajat gyereket nem akarok. Inkább arra gondoltam, hogy ha olyan szerencsém lenne, kimennék külföldre, ott dolgoznék sokáig. Ha már lenne elég pénzem, akkor visszajönnék Magyarországra, és kivennék egy gyereket. □ Elalvás előtt mire gondolsz? 0 Azon gondolkodom, mi legyen velem. Mert azért én az életemmel csak szeretnék csinálni valamit. Elég jól elterveztem. Nem szeretnék elmenni innen, ha tizennyolc leszek, inkább valamivel később. ha már egy kicsit összeszerzem magam. De ahhoz egy munkahely kelL mert ha az nem sikerül, akkor fuccs az egész életemnek. J Nem adod te olyan könnyen fel! Itt téged mindenki az akaratodról emleget. 0 Egyszer nagyon felkaptam a vizet valamin, és ha ideges vagyok, azt se tudom, mit csinálok. Akkor azt mondtam, hogy kimegyek a sziklához, és leugrok. A többiek meg csitították, hogy inkább foglaljam le magam valami mással, de két lány, akiket egyébként utálok, hoztak be piát. Én meg leittam magam. Életemben egyszer ittam csak, akkor... Hjaj, olyan rossz volt, szédültem nagyon. Többet sose iszok, az biztos. J Te bizonyára jó anya lennél. 0 Én saját gyereket nem akarok. Inkább arra gondoltam, hogy ha olyan szerencsém lenne, kimennék külföldre, ott dolgoznék sokáig. Ha már lenne elég pénzem. akkor visszajönnék Magyarországra. és kivennék egy gyereket. Az olyan jó érzés, ha egy embernek sok pénze van, és akkor arra gondol, hogy egy gyereken segít. Megad mindent egy gyereknek. Égj' olyan gyereknek, akinek nincsenek szülei. Kőhalmi Anett Fotó: Farkas Maya- Otthon miről szoktatok beszélgetni?- Mindig megkérdezik, milyen jegyet vittem.- Te vinni szoktad a jegyet?- Húú!... Nem. Hanem az ellenörzö- könyvembe van beírva. Jól is nézne ki, hogy viszek a kezemben vagy tizenkét nagy jegyet; csak tessék elképzelni, hogy nézne az ki. Húú!... Vihetném még fejben, de akkor sunvíthatnék is otthon, hogy csillagos ötöst hoztam, pedig sehol sincs csillag. Még ötös se...- A szüleidnek elmondasz mindent, őszintén?- Hát... van amikor igen. van amikor nem. Amit nem mondok el, az nem su- nyításból van.- Hanem, minek nevezed?- Magambantartás. Az az én titkom. Ilyenkor nemszeretek beszélni, csak el akarok tűnni. Fölszívódok a szobámban. (Még sok érdekes dologról beszélgettünk Kőhalmi Anett 8 éves beszéd- és kacajkirálynővel. Ám most én is inkább Jolszmodok''.) V ’9#*....
