Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-29 / 125. szám

AZ EM SZÍN-LAPJA Meggyűrűzték a miskolci művészt Matus György színművész, a kétszeres kancellár, és a kétszeres kitüntetett Fiup Gabriella Miskolc, Tatabánya (ÉM) - Matus György, a Miskolci Nemzeti Színház művésze két halhatatlan színésznő: Déryné és Jászai Mari gyűrűjét is viselhetné. En­nek ellenére most egyet­len ékszer sincs a kezén.- Nem szeretem a gyűrűket, de szakmai kitüntetésről lé­vén szó, ha elkészül a Já- szai-gyürű, azt azért nem dugom majd a zsebembe - ígéri a művész, akinek a ta­tabányai Jászai Mari Szín­ház legutóbbi Páholy-parti­ján ítélték oda a díjat. De akkor még csak kihirdették, hogy a most befejeződő évadban nyújtott teljesítmé­nye alapján Matus Györ­gyöt tartják érdemesnek a kitüntetésre. Méretet vet­tek, és majd a következő évad első partiján húzzák ujjára az aranygyűrűt. (A tatabányai színház két éve alapította a dijat, az el­ső kitüntetett Szirtes Gábor volt.)- A miskolci színházi díj­jal ugyancsak gyűrű jár, legalábbis úgy tudom, így van ez most is, és így volt ez korábban is, de amikor én lettem Déryné-díjas, ak­kor éppen plakettet adtak. Persze, annak is örültem, hiszen nem a jutalom, ha­nem az elismerés a fontos - ismeri el a művész. Matus Györgyöt ugyan gyakran hívják más színhá­zakba, de a miskolci elfog­laltsága miatt csak ritkán vállalkozhat vendégszerep­lésre. Tatabányán tavalye­lőtt A montmartrei ibolya című operettben játszott, az elmúlt évadban pedig az Ár­mány és szerelem kancel­lár-szerepére kérte fel Zu- bornyák Zoltán, az ottani színház igazgatója, az előa­dás rendezője.- A miskolci Ármány és szerelem előadásban is én voltam a kancellár, ugyan­azt a szerepet játszottam, lé­nyegében a szöveg sem tért el, mégis más volt a két fi­gura. Nehéz lenne röviden megfogalmazni a különbsé­geket, Miskolcon kicsit re­kedtesen, „keresztapásan” adtam elő a kancellárt, Ta­tabányán talán líraibb volt az egész előadás. Nemcsak a rendezői felfogás, de a dísz­letek, a jelmezek, a fények különbsége, a szereplők egy­máshoz való viszonya, és még ezernyi ok miatt nincs két egyforma előadás. Matus György - Hevér Gáborral - a Hegyi Árpád (utocsa által rendezett miskolci Ármány és szerelem című előadásban Fotó: Strassburger Alexandra Szezonmérleg Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színház holnap tartja évadzáró társulati ülését. Ilyenkor kapják meg díjaikat azok a színészek, rendezők, technikai munkatársak, akik a közönség és a kollégák szavazati alapján kimagasló teljesít­ményt nyújtottak az évad során. De milyennek látja az elmúlt szezont a direktor, Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-fő­rendezője? • Sikeres évadot zárunk! Soha ilyen sokan nem lát­ták az előadásainkat! Most megyünk a Revizorral az Országos Színházi Találkozóra, a Szomorú vasárnap­pal Amerikába! Soha ilyen gazdag nyári programot nem kaptak a miskolciak, mint amilyet most aján­lunk. Érdemes sorra venni a címeket, minden műfai képviselteti magát: Traviata, Mária evangéliuma, He­gedűs a háztetőn, A mosoly országa, Operagála, Nem­zetközi balettgála... □ De mi volt a legnagyobb eredmény? A legnagyobb siker? • Az előadások értékelése legyen az esztéták dolga. Ehelyett most inkább azt emelném ki: az évad legna­gyobb eredménye az operatagozat létrejötte. A köz­gyűlés támogatásának köszönhetően most végre meg­valósulhat a nagy álmunk. Számomra ott kezdődik az európai város, hogy esténként operaelőadásokat is láthat a közönség. És az operának köszönhetően meg­nyílhatunk a világ számára is, hiszen az opera nem­zetközi műfaj, megértik az ide érkező külföldiek, és az operával mi is megmutatkozhatunk az európai színpadokon. □ Mi volt az évad kudarca? • Nem tudnék ilyet mondani. Nem volt nagy buká­sunk. □ Valami, amit sajnál, hogy elmaradt... • Persze, jó lett volna műsoron tartani a Varázsfuvo­lát! De az álmainknak, vágyainknak határt szab a pénz. Úgy érzem, a lehetőségeinkhez képest nagyon jó évadot zárunk. Sikerült minden játszóhelyet meg­ismertetni, megszerettetni a közönséggel, sikerült élettel, művészettel megtöltenünk ezt a csodálatos színházi campust. Akik elmennek, azok is maradnak Beszélgetés Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendezővel az idei szerződtetésekről Miskolc (ÉM - FG) - Akik a következő évadtól más színház tagjai lesznek, azok is Miskolcon marad­nak, mivel egy-egy sze­repre visszatérnek, és a műsoron tartott előadá­sokban is láthatjuk őket. Hegyi Árpád Jutocsa igaz­gató-főrendező ígérete szerint az új tagoknak kö­szönhetően a társulatban lévő tehetség mennyisége növekedni fog. • Sajnálom ugyan azokat a tehetséges kollégákat, akik más társulathoz szerződ­nek, de megértem azt is, ha keresik az újabb lehető­ségeket - mondja az idei szerződtetést értékelve az igazgató-főrendező. - El­megy tőlünk Puskás Tiva­dar, Kuna Károly... Margi- tai Ági ugyan az Új Szín­házban aláírt egy szerző­dést, de velünk is készül az „egyezség”, hiszen a követ­Hegyi Árpád Jutocsa: A társulatban lévő tehetség mennyisége növekedni fog. Fotó: Szkárossy Zsuzsa kező évadban is színpadra lép Miskolcon. Vida Péter gyilkosságnak tartom, hogy elmegy, de nem tud­tuk visszatartani. Bár tőle sem köszönünk el végképp, műsoron tartunk több olyan darabot, amelyekben játszik, és remélem, újabb szerepekben is láthatjuk. CM többiek maradnak... • Van még egy két kolléga, akikkel tárgyalunk, de úgy érzem, lényeges változás már nem lesz. □ Kik jönnek? • Nagyon sok tehetséges művész. Olyanok is, akiket már ismerhet a közönség, és olyanok is, akiket most fog megismerni és megsze­retni. Mihályt! Balázs az Új Színházból jön hozzánk, Fandl Ferenc Kecskemétről, Baráth Attila a Madáchiról, Gazdag Tibor Veszprémből, Samu Nagy Ádám a főisko­láról, hozzánk szerződött még Epres Attila, Kéner Gabriella, Meszléry Judit, Olasz Ágnes... □ A múlt héten meghallga­tást tartottak. Erre miért volt szükség? A szerződtetést időszakban nem volt elég je­lölt? • Nagyon is sokan jelent­keztek hozzánk. Éppen azért tartottuk ezt a meg­hallgatást, hogy most már célirányosan, a tervezett be­mutatóknak megfelelően vá­lasszuk ki a jelentkezők kö­zül azokat a színészeket, énekeseket, táncosokat, akikre szükségünk van. Csak érdekességképpen mondom, hogy több külföldi operaénekest is meghallgat­tunk. Itt volt például a bra­zil Licio Bruno Ramos de Aranjo, aki Bende Zsolt ta­nítványa, és elképzelhető, hogy a következő évad első nagyszínházi bemutatóján, Bánk bán-premieren ő lesz Tiborc. Persze, az operabe­mutatóhoz szeretnénk meg­nyerni Melis Györgyöt, Ilos- falvy Róbertét is. Szu-Csong Kínába megy, Kína Szu-Csonghoz jön A kínai kultúra követei is bemutatkoznak a szombati Páholy-partin Miskolc (ÉM) - Szu-Csong herceg, Kína bécsi követe Le­hár Ferenc A mosoly országa című operettjében haza­tér szülőföldjére. De később visszajön Európába. Leg­alábbis a Miskolci Nemzeti Színházban tartandó szom­bati Páholy-partin találkozhatunk a követet megfor­máló művésszel is, akit ezen esten a kínai kultúra kö­veteinek társaságában köszönthetünk. A színház támogatóinak tiszteletére rendezendő es­ten kiállításon mutatják be a kínai porcelánt, a kínai legyezőt, a kínai képzőmű­vészetet... A kínai táncokat kínai együttes járja. Lesz kínai ételkóstoló is, ezt a miskolci kínai étterem sza­kácsai találják fel. (De hazai hagyományok kedvelői mi­att a Miskolci Vigadó is le­teszi szokásos étkeit az asz­talra, és a KCSA nevű bor­kereskedés ugyancsak ha­zai italokat kínál a vendé­geknek.) Mivel A mosoly országa nemcsak Kínáról, hanem az örök témáról: a szere­lemről, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó elvá­lásról is szól, az előadás szereplői alkalmi táncdal­fesztivál keretében éneklik el a témával kapcsolatos slágereket. Az évad utolsó partijáról lévén szó, ezen az esten a színház támoga­tói megújíthatják tagságu­kat a következő szezonra. (A tűzijáték meglepetés is lehetne, ha a tavalyi évad­záró partin nem teremtet­ték volna meg a görögtüzes búcsú hagyományát!) A következő évadban is műsoron tartják A mosoly országa című operettet. Felvételünkön Dézsy Szabó Gábor és Kardos Róbert Fotó: Dobos Klára Szomorú vasárnap Clevelandben Miskolc (ÉM - FG) - A Szomorú vasárnap című dalt a ’30-as évek végén az öngyilkosok himnu­szaként tartották számon. A népszerű sláger be­járta a világot. A zeneszerző, Seress Rezső életé­ről szóló színművet - Müller Péter drámáját - a Miskolci Nemzeti Színház Amfiteát-Room névre keresztelt szobányi játszóhelyén - a Játékszínben - Müller Péter Sziámi rendezésében láthatták a miskolci nézők. Legközelebb - június 5-én, 6-án és 7-én - pedig a clevelandi Play House közönsége tapsolhat az előadásnak. Ábrahám István és Vida Péter felváltva játssza Seress Rezső és a pincér szerepét Fotó: D.K. A két város közötti kapcsolatnak köszönhetően hív­ták meg a miskolci társulatot Amerikába. Korábban felvetődött, hogy több darabot is bemutatnak a ven­dégszereplés során. Mivel nagyon sok magyar szár­mazású lakosa van az amerikai városnak, az időseb­beknek, a nosztalgiázóknak operettet szántak, a fiata­labb színházbarátoknak pedig a mai magyar, és ezen belül is a miskolci színházra jellemző előadást. De az utazás költségeire nem kapott külön támogatást a színház, így módosítani kellett a tervet. Bár a Szomo­rú vasárnap az az előadás, amely a legkülönfélébb közönségigényt képes kielégíteni. Megrázó emberi történet játszódik a színen, a könnyes-bús melódiák új értelmet nyernek, nem elcsépelt slágerekként hat­nak, hanem egy tragikus korszak, egy tragikus élet elevenedik meg általuk. Ugyanakkor a századelő slá­gerei Seres Ildikó, Ábrahám István, Vida Péter - a zongoránál Regős Zsolt - előadásában úgy szólalnak meg, hogy az idősebbek akár nosztalgiázhatnak is. (Tekintettel az utazási költségekre az sem utolsó szempont, hogy a színen mindössze három művész szerepel, igaz „takarásban” Regős Zsolton kívül még vannak néhányan, akik nélkül nem jöhetne létre ez a vendégszereplés sem.) Szolnokra szerződik, látva a lehetőségeit szakmai ön-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents