Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
1998» MAjus S., Kim AKTUáUS I$xak-Ma«ya»okszA» U KOMMENTÁR Védendő Védőnők Szalóczi Katalin A nap megyei jó hírét Kökény Mihály népjóléti miniszter jelentette be tegnap Miskolcon: újra lesz védőnőképzés itt, helyben. Lehet a hírnek önendeni. Legalább olyan intenzitással, amilyennel bánkódtunk három évvel ezelőtt, amikor a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem a miskolci egészségügyi főiskolai képzést - az egyetemi autonómiára való hivatkozással - egy tollvonással megszüntette. Azoknak lett igazuk, akik attól féltek: a hiány hiányt szül. Mert bár Magyarország kis ország, mégis nagy szerepe van annak, hol tanul a diák. Hát még ha leány az istenadta: a főiskolás évek alatt szerelmek, kapcsolatok szövődnek, jobbára ott, ahol diákéveit tölti az ember, a felnőtté válás küszöbén. Már pedig akkor ott is telepszik le, ott keres munkahelyet. Feltéve persze, ha nem kecsegtetik attól is jobb kilátással eredeti lakóhelyén. Hát bejött: a megyében a megszűnés óta egyre nő az üres védőnői állások száma, '95 óta több mint kétszeresére növekedett; csak a tavalyi év végétől tizenhárommal lett több a múlt hónap végéig. Öten nyugdíjba mentek, öten a gyerekjóléti szolgálatokhoz mentek át, hárman pedig különböző cégekhez. A csábítás nem nehéz. A kezdő védőnői fizetés bruttó huszonöt, nettó húszezer forint. Egy csinos védőnő egy gyógyhatású készítmények forgalmazásáért a gyártótól ettől jóval csinosabb, nettó hetven-nyolc- van-százezer forintot is megkap. És akkor még nem beszéltünk arról: tipikusan női munkáról lévén szó tízesekben fejezhető ki az a létszám, amely helyettesítéséről - szülés, gyes miatt - folyamatosan gondoskodni kell. Elvégzik azok, akik maradnak, akikben a hivatás- tudat még feledteti: a területi pótlék (az ellátott terület függvényében) csak a háziorvosnak jár, az ugyanazon területet ellátó védőnőnek nem; vagy hogy a védőnők finanszírozása kizárólag a feladat alapján történik, s teljesen független az elvégzett teljesítménytől. Lehet hát örülni: a megyeszékhelyen újraindul a védőnőképzés (ami a megszűnt gyógytornászképzésre egyelőre végképp nem jelent orvosságot). Most már csak olyan medicina kellene, amellyel olyan vonzóvá lehetne tenni a védőnői állást, hogy akik elhelyezkednek, azok meg is maradjanak ezen a pályán. Például a finanszírozásuk átalakításával, például az önkormányzatok által biztosított lakásokkal. Az volna csak a jó hír! Kökény: „Nem vagyunk csodadoktorok” Miskolc (ÉM - SZK) - A hatékonyság és a minőségjavításával tovább kell folytatni a megkezdett egészségügyi reformot - szögezte le Kökény Mihály népjóléti miniszter, a tegnapi miskolci egészségpolitikai fórum vendégeként. A meghívott védőnőkön, mentálhigiénés, gyermek- védelmi és gyámügyi szakembereken túl számos oi'vos is részt vett a népjóléti miniszteiTel folytatott fórumon tegnap a B.-A.-Z. Megyei Állami Nép- egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál. Kökény Mihály bevezető előadásában kifejtette: »Miközben elismerjük , hogy több pénz kell az egészségügyre, s hogy az egészségügyet stratégiai ágazatnak kell tekinteni, ezenközben valljuk: nem mindegy, hogy a befektetés miként hasznosul” - mondotta. Kifejezte örömét afelett, hogy Miskolc önkormányzata komolyan vette a címzett támogatás feltételeit, s ennek megfelelő szakmai programot fogadott el legutóbbi testületi ülésén. . A bevezető előadás után a résztvevők kérdéseket intéztek a miniszterhez. így panaszként elhangzott: léteznek olyan egészségügyi területek, ahol nár indokolt lenne, az ott dolgozók nem részesülnek bérpótlékban (például a szociális munkások Pszichiátriai gyógyfoglalkoztatók, a vérellátó mosogató-kisegítői). Kökény Mihály válaszában elmondta: az egész pótlékrendszert úgy tartja rossznak, ahogy van. Már 1994-ben azt gondolta: az akkor erre szánt 10 milliárd forintot inkább az alapbérek előrébb vitelére kellett volna fordítani. Véleménye nem változott, a feszültséget csak ilyen irányú változassál lehet feloldani. ,A következő országgyűlésre vár, hogy az évről évre csökkenő infláció mellett az egészségügyi közszolgálatot ellátó foglalkoztatottak bére tartósan javuljon. Jövőre reá- ísan 10 százalékos infláció mellett 15 százalékos bernövekedés következhetne be ebben a szférá- an - hangzott az alátámaszthatónak nevezett jóslat. Az alulról építkezés EU-követelmény Szeminárium a vállalkozásfejlesztés elméletéről és gyakorlatáról Miskolc (ÉM) - A vállalkozásfejlesztés elméletéről és gyakorlatáról, a nemzetközi tapasztalatokról tartottak szemináriumot tegnap a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezésében a Miskolci Egyetemen. John McKinney-t, az Európai Unió (EU) tanácsadóját hazája Eszak-Iror- szág vállalkozásfejlesztési gyakorlatáról kérdeztük. □ Milyen különbözőségek és hasonlóságok lelhetők fel az ír és magyar vállalkozásfejlesztés gyakorlatában? • Nálunk koordináltabb ez a tevékenység, mint Magyarországon. A helyi közösségek sokkal aktívabban részt vesznek a stratégiák kialakításában. Egy régión belül a gazdaság különböző szektorainak, ágazatainak szakemberei között nagyobb az együttműködés. Ez annak is köszönhető, hogy a legtöbb uniós pályázaton akkor lehet sikerrel szerepelni, ha a tervek mögött ott van a közösség akarata, összefogása. Ez az alulról építkezés az EU-ban alapkövetelmény. Ami a területfejlesztést illeti, az, elmúlt időszakban Észak-írország komoly támogatást kapott az uniótól. Ennek is köszönhető a kis- és közép- vállalkozások fejlődése. □ Magyarországon az elmúlt nyolc évben sok kényszervállalkozás jött létre. Ez Észak-Irországban is így volt, akkor amikor néhány évtizeddel ezelőtt a nagy iparvidékeken - a m iénkhez hasonló - válságfolyamat zajlott? • Igen hasonló volt a helyzet. A kisvállalkozások John McKinney: Az ír példa adaptálható Magyarországon Fotó: Vajda János alapítását akkor is, most is támogatjuk. Különböző képzési programokat szervezünk azok számára, akik ilyen tevékenységhez akarnak kezdeni. Meg vagyok győződve arról, hogy a kisvállalkozások alapvetően fontosak a gazdaság szamara. □ Elveznek-e például adó- kedvezményt ezek a kisebb gazdasági egységek, illetve létezik-e külön, csak nekik juttatható támogatási forma? • Az adózásban nincs megkülönböztetés. De van többféle foglalkoztatási támogatás, és van kifejezetten a kezdő vállalkozóknak járó támogatás. Ezenkívül kisebb összegű hitelprogramok is rendelkezésre állnak. □ Magyarországra ön szerint adaptálhatók ezek a módszerek? • A két ország vállalkozásai között nincs alapvető különbség, ezért az a véleményem, igen, adaptálhatók. Az tény, hogy a fejlődésnek különböző fokán állunk, de idővel ezek a különbségek kiegyenlítődnek. Ha Magyarország bejut az unióba, a kiegyenlítődés folyamata felgyorsul. Miskolci diákok a miskolci polgárokról Miskolc (ÉM - BAL) - Az Avasi Gimnázium Stal- lum névre hallgató csapata nyerte a „Miskolc múltja és jelene - a polgárosodó Miskolc” címmel megrendezett vetélkedő tegnapi döntőjét. Ma - ugyancsak a Herman Gimnáziumban - az általános iskolások vetélkednek az első helyért. Hatvanhat általános és harmincnyolc középiskola indított háromfős csapatot a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szervezte helytörténeti versengésben. Két forduló után mindkét kategóriában hathat gárda jutott a döntőbe; az utóbbi korosztály fináléját tegnap tartották meg. Milyen különbség rejlik a „miskolci lakos” és a „miskolci polgár” elnevezések között? - szólt az első kérdés, utalva egyben az egész versenysorozat címében is megfogalmazott alaptémájára. Válaszolni nem volt könnyű - bár a zsűri értékelése szerint ebben a számban minden csapat igen jól szerepelt a diákok meghatározásai meglehetősen egységes képet mutattak. Á középiskolások úgy gondolják: a polgári létforma jellemzője a lokálpatriotizmus, a kulturális-politikai életben való aktív részvétel, tevékenység a város szebbé, jobbá tételében - ezzel szemben a „lakos csak ott él”, ahova épp sors vetette. Az egyik válaszból kiderült, a miskolci polgárság fénykora a múltszázad végére tehető, ám mindjárt érkezett a .helyesbítés”: reméljük - mondta az egyik versenyző -, hogy a fénykor még csak most jön... A későbbiekben a csapatoknak helybeli polgárházakat ábrázoló mozaikképeket kellett kirakniuk, majd néhány szavas jellemzésről egykori neves (dísz)polgárokat felismerni, versrészletek miskolci kötődésű költőjét felismerni. Mindezekben - legalábbis a pontszámok alapján - ,az Avasi Gimnázium döntőben jutott négy (!) csapata közül a Stallum névre keresztelt leánytrió bizonyult a legjobbnak. A három győztes fiatal ötnapos párizsi utazást nyert., míg a felkészítő tanárok közül a különdíjjal elismert Bánfalvi Ágnes lehet gazdagabb egy görögországi kirándulás élményeivel, a második helyezett Avas ’97 csapat társaságában. VI. Lengyel Filmtavasz Miskolc (EM - PTA) - Hatodik alkalommal nyitotta meg kapuit a nagy- közönség előtt Miskolcon a május 4-étől 10-éig tartó Lengyel Filmtavasz a miskolci Hevesi Iván Filmklubban. A szervezők arra törekedtek, hogy az elmúlt közel egy évtized legsikeresebb lengyel műveiből állítsák össze a programjaikat.- Hol lehet ma az országban lengyel filmeket látni?- tette fel a kérdést Barbara Wiechno, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója tegnap a filmklubban. Főként a televízióban - válaszolta meg a kérdést önmaga -, hiszen a mozivászon az amerikaiaké. Ezt a trendet változtatja meg idén is - a korábbi évekhez hasonló időpontban - a lengyel filmtavasz. Mint azt az igazgató a megnyitón elmondta: van mivel büszkélkedniük a magyar- mindig hálás és múértó- közönségnek. Csupa válogatott „csemegéket”, a Lengyelországban legnagyobb sikert aratott filmeket mutatnak be ugyanis. A kasszasikerek mellett számos művészfilmet is levetítenek a rendezvény egy hete alatt. Az árulás ideje című - az idei tavaszt indító - filmet Miskolcon technikai akadályok miatt nem vetítik, ellenben a Kihallgatás, a Kroll, a Mindaz, ami a legfontosabb, a Szablya a parancsnoktól, a Poznan ’56 és a Happy New York című filmeket délután öt órától, pénteken és vasárnap délután három órától játszák a Hevesiben. Barbara Wiechno hozta a Lengyel Filmtavaszt Szolnoki Gyuláné (65) nyugdíjas:- Nem szoktam nézni a Miskolci Tv-t, mert egész nap csak reklámot sugároz. Biztosan közvetítenek helyi műsorokat is, de hogy mikor, nem tudom, mert a sajtóból nem tudom kiolvasni. Szívesen hallgatom viszont a Miskolci Rádiót, mert jó a műsoruk, a helyi időszerű, napi hírekről, eseményekről, programokról tudósítanak. Szeretem játékos, telefonos vetélkedőiket, mert megtudhatom belőlük például azt is, hogy hol, mikor, mit lehet olcsóbban vásárolni. Ezt pedig bevásárlás előtt egy magamhoz hasonló anyagi helyzetben lévő háziasszony nem hagyhatja ki. Még több borsodi tudósítást szeretnék a helyi médiában. Kovács László (58) nyugdíjas középiskolai tanár:- Örülök annak, hogy 29 tv- csatorna és több magyar, köztük helyi tv- és rádióadó műsora között válogathatok. Ez nagyon jó, hiszen összehasonlítható információkat kapok a világ eseményeiről, de mellettük nagyon érdekelnek a helyi hírek is. Az, hogy mi történik Miskolcon, mi a helyzet Borsod-Abaúj- Zemplénben, milyen gondok vannak, és mit tesznek az illetékesek ezek megoldására. Legnagyobb sajnálatomra a Miskolci Rádió adásait csak a Kossuth helyén foghatom és mindenütt csak olyan „minőségben", ahogyan a Szabad Európát hallgathattuk '56-'57-ben. Remélem, ez az állapot mihamarabb „megjavul”. Brirtdi Mihályné (42) munkanélküli:- Leginkább az országos tv-k műsorait nézzük és a Kossuth Rádió műsorait hallgatjuk. A tv-ben jó filmek vannak, a rádióban jó történésekről hallunk, és mindkettőből tájékozódhatunk az ország és a világ eseményeiről. A helyi tv-től és a rádióktól a helyi eseményekről szóló információkat várnánk, de ezek műsorában „túlcseng" a zene. Ráadásul a nem minden korosztálynak, nem minden „fülnek" egyformán tetsző muzsika. Pedig ezzel lehetne véleményem szerint korosztálytól függetlenül csábítani a nézőt, hallgatót. A helyi média a helyi információkkal szolgálhatja meg az előfizetők pénzét. Veres Márta (26) eladó:- Munkámból fakadóan alig van időm televíziót nézni, rádiót hallgatni. Későn érek haza, estéről estére összegyűlnek itthon a tennivalók, aztán örülök, ha ágyba kerülök. Mosogatás, mosás közben belepillantok az MTV Híradóba, kiváltképpen érdekel a vége, az időjárás, és - ha tehetem - megnézem a városi tv-t. Véleményem szerint ezzel a műsorral lehet formálni a lakosságot. Ezen keresztül értésülhetünk a képviselő-testület döntéseiről, a városban és a régióban történi eseményekről, helyi sporteredményekről. Jó volna, ha a helyi média teljesebben, gyorsabban tájékoztatna a nálunk történt dolgokról. Szabó Tibor (60) nyugdíjas gépészmérnök:- Nálunk a városi televízió, a Miskolci, a Nonstop és a City Rádió adásai is kiválóan foghatók. A csillagpontos rendszer lakótelepünkön bevált, a rádióműsorok is jól vehetők. Komolyzene kedvelő vagyok, ezért csak „háttérzenének" tudom elfogadni a rádiók zenei műsorát. Amennyiben minden hallgatóhoz kívánnak szólni, akkor valamennyi hallgató ízlésével kellene számolniuk. Azt tanácsolnám a helyi média szakembereinek, hogy kerüljenek közelebb a valósághoz, a borsodi élethez. Ne csak látványosan, szép mondatokban, hanem a bajokat jobban megmutatva. Akkor bizonyára tovább nő nézőik, hallgatóik, olvasóik száma. Miskolcról és polgárságáról vetélkedtek Fotó: F. M.