Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-26 / 122. szám

1998. NUm 26., Kid» KULTÚRA Észak-MaoyarorszAo Könyvtárosok találkoznak Sárospatak (ÉM) - Negyedik alkalommal szervez­nek nemzetközi tanácskozást a határon túli ma­gyar könyvtárosok számára május 29-e és 31-e között Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen. A Ma­gyar Könyvtárosok Egyesületének Zempléni Könyvtárosok Szervezete által rendezett esemé­nyen felvidéki, kárpátalajai, erdélyi, vajdasági és természetesen zempléni szakemberek beszélik meg tapasztalataikat. A nemzetközi tanácskozás május 29-én, pénteken dél­után 2 órákor kezdődik a sárospataki Városi Könyv­tárban. A plenáris ülés témája ebben az évben a könyvtári törvény adta lehetőségek megvitatása lesz: a közkönyvtárak hazai és nemzetközi kapcsolatait, az együttműködés lehetőségeit Papp István, a Fővá­rosi Szabó Lőrinc Könyvtár főigazgató-helyettese is­merteti. Az előadás után a beregszászi és az újvidéki vendégek számolnak be tapasztalataikról. Másnap, május 30-án, szombaton Csáky Piroska, az Illyés Köz- alapítvány képviselője a határainkon túli magyar nyelvű könyv- és lapkiadás lehetőségeiről és nehézsé­geiről tart előadást, ezt követően pedig Rónay Fe­renc, a Zemplén TV főszerkesztője és Görömbölyi László, lapunk főszerkesztője a médiának a kapcso­lattartásra irányuló szerepét mutatja be. A szakmai programok mellett a tanácskozás résztvevői elláto- .gatnak a zempléni helytörténeti kutatások színhelyé­re, a sátoraljaújhelyi levéltárba, megtekintik a ren­dezvénynek otthont adó két város nevezetességeit, vasárnap pedig kirándulást tesznek Zemplénben és Abaújban. Halász Magdolna, a Magyar Könyvtárosok Egyesü­lete Zempléni Könyvtárosok Szervezetének elnöke a tanácskozás jelentőségét bemutatva mondta el, hogy az ezévi, negyedik rendezvényükre különböző, a ha­tárainkon túl élő magyarok ügyeivel foglalkozó hiva­talokat, szervezeteket is várnak. Zilahi képek Kazincbarcika (ÉM) - Szabó Vilmos züahi festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás május 28-án, csütör­tökön délután 4 órakor a kazincbarcikai Városi Kiál­lítóteremben. Az alkotásokat C. Tóth János, a Hatá- rontúli Magyarok Hivatalának osztályvezetője ajánl­ja az érdeklődők figyelmébe. Socrates és az újhelyi diákok Gyakorolták az idegen nyelvet, és ízelítőt kaptak az északi kultúrából Sátoraljaújhely (ÉM - FG) - Soc­rates, az ókori görög filozófus és pedagógus nevét minden diák megtanulja, de azok különös há­lával emlegetik, akik az Európai Közösség által támogatott, Socra- tesról elnevezett programok ke­retében jutottak el valamelyik idegen országba. A sátoraljaújhe­lyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskolából ebben a tan­évben egy csoport Dániában, egy pedig Hollandiában járt. A Socrates Nemzeti Iroda minden évben két alkalommal jelenteti meg pályázati lehetőségeit. Ennek kere­tében csereprogramokat szerveznek a diákoknak. A tanulmányi utak a nyelvtanuláson, nyelvgyakorláson túl alkalmat adnak arra is, hogy más országokkal, más kultúrákkal is­merkedjenek a kö­zépiskolások. A pályázatoknak köszönhetően az új­helyi diákoknak csak az utazási költ­ségek negyedét kel­lett fedezniük, a töb­bit támogatásként kapták a Socrates- irodától. (Megyénk­ben Miskolcon az Avasi Gimnázium­ban működik Socra- tes-iroda. de területi képviselők is segítik a külföldi progra­mok, cserelehetősé­gek népszerűsítését.) A dániai alternatív iskolában művészeti képzés is folyik. Az újhelyi tanulók is kedvükre korongozhattak. A sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola 18 tanulója az idén április végén, má­jus elején járt Dániában, bár a felké­szülés már tavaly ősszel megkezdő­dött. A sikeres pályázat után felvet­ték a kapcsolatot a langelandi Humble város alternatív iskolájá­val. Előbb bemutatkozó anyagokat készítettek, angolra fordították a Zemplénről, Sátoraljaújhelyről, az iskolájukról szóló beszámolókat, majd elindult a levelezés a diákok között. Tehát mire megérkeztek Dá­niába, már ismerősként köszöntöt­ték egymást a két iskola tanulói. A kéthetes közös program a résztve­vők szerint sikeres volt. „Kölcsönösen megismertük egy­más kultúráját, történelmét. Sike­rült megismernünk a nagyon nép­szerű dán ’efterskola’ - a felnőtt életre felkészítő egyéves alternatív iskola - oktatási rendszerét. És elértük legfőbb célunkat, gyakorol­tuk az angol nyelvet” - fogalmaz­ták meg a csoport kísérő tanárai, Györgyi Béláné és Majorosné Csorba Olga. A másik sátoraljaújhelyi Socrates- csoport az idegenforgalmi képzésben résztvevő diákokból alakult. Ők Hol­landiában jártak, ahol a leeurwarde- ni Friesland College vendégszerete­tét élvezhették. Mivel abban az isko­lában szakácsokat, felszolgálókat is képeznek, és idegen nyelvként né­metet is tanítanak, a nyelvtanulá­son, nyelvgyakorláson túl a szakmai tapasztalatcserére is alkalmat adott a látogatás. Persze, a vendéglátók gondoskodtak arról is, hogy vala­mennyire megismeijék az országot a magyar diákok. Törökné Skinti Gab­riella kísérőtanái' tíz újhelyi diákkal járt Hollandiában. A tervek szerint júniusban eljönnek a zempléni vá­rosba azok a tanárok, akik előkészí­tik a szeptemberben érkező holland diákok tanulmányi útját. Százszorszép gyermekhét Miskolc (ÉM) - Bükki kirándulással vette kezdetét tegnap a gyermekhét a miskolci Százszorszép Óvodá­ban. Kedden játékdélelőttöt rendeznek, és ekkorra je­lenik meg az óvodai újság is. Szerdán délelőtt 10 óra­kor tartják az óvoda névadóját, ahol Kobold Tamás, Miskolc polgármestere mond ünnepi köszöntőt. Kiál­lítás nyílik ez alkalomból az ovisok munkáiból. Csü­törtökön délelőtt Bobó és Társa játszik az ovisoknak, pénteken délelőtt 10 órától pedig Nagyapó mesés tör­ténetét láthatják a kicsik a Bárka Színpad előadásá­ban. Szintén pénteken délután 3-kor gyermekdiszkó, este 7-kor alapítványi bál kezdődik. Rock és bűnbocsánat Miskolc (ÉM) - Bűneid bocsánatot nyernek címmel Mária Magdolna életéről ad elő rockoperát a miskol­ci Gyertyaláng együttes május 29-én, pénteken este 8 órától Miskolcon, a Hősök terén. Kérik a közönséget, mindenki vigyen magával egy szál gyertyát. Szomba­ton délután 2-5-ig evangelizációt rendeznek ugyanitt, beszélgetésre, éneklésre várják a fiatalokat, majd pe­dig az este 6 órai szentmise után éjfélig tartó virrasz­tásra hívják a híveket. Kígyótámadás a polárszemüveges felnőttek ellen Ezen a héten még megtekinthetik az érdeklődők a térdimenziós filmeket a mis­kolci Ady Endre Művelődési Házban Fotó: Vajda János Miskolc (ÉM - DK) - Úgy viszi ma városról város­ra, településről település­re a térdimenziós filme­ket Péter Róbert vállalko­zó, mint annak idején, a mozi hőskorában a nor­mál filmeket vitték. Kü­lönbség csak a szállítás­ban van: nem hátizsák­kal, hanem telepakolt gépkocsival érkezik a helyszínekre - a múlt hé­ten a miskolci Ady Endre Művelődési Házba...- Amerikában láttam elő­ször térdimenziós filmet - emlékszik vissza Péter Ró­bert. - Már a vetítés alatt motoszkált bennem a gon­dolat, hogy ezzel valamit otthon is lehetne kezdeni... Megvett két filmet, négy éve járja ezekkel az orszá­got. Miskolcra most jött először.- Nem a mozikat keresem, hiszen azoknak kötött vetíté­si idejük van. Éjfélkor talán bejutnék, de akkor már ki jön moziba?! A művelődési házak viszont jó helyszínek a vetítéshez. Sok helyen van vetítő is, mint itt, a miskolci művelődési házban. Ilyenkor én csak a speciális optika- rendszert, a vásznat, illetve a rengeteg szemüveget szállí­tom. Az optika két perc alatt átszerelhető. De akkor sem esem kétségbe, ha valahol nincs gép, mert van saját ve­títőm is. Nem olcsó szórakozás ez a mozi, hiszen a Tengeri ál­mot 300, a Négy korona kin­csét 400 forintért lehet meg­tekinteni. De aki egy vetíté­si napon mindkét filmet megnézi, az 500 forintért válthat belépőt.- Sajnos elég drága az utaztatás, és a szemüvegek is sokba kerülnek. Egy év­ben 10-15 ezer szemüveget csináltatok, mert a nézők so­kat hazavisznek emlékbe. Pedig felesleges, mert semmi másra nem használható... A csoportos előadások persze olcsóbbak, szervez­nek óvodás, iskolás csopor­tokat is a vetítésekre.- Ha óvodások jönnek, akkor egy kicsit másképpen vetítek. Hiszen még a fel­nőttek közül is sokan meg­ijednek, amikor például a kígyó „kiugrik” a képből. Ezt a részt a gyerekeknek letakarom. így is van, aki megszeppen kicsit, de aztán a következő jelenetek meg­nyugtatják. A bonyhádi vállalkozó azonban nemcsak vetít, ha­nem filmkészítéssel is pró­bálkozik. Természetesen térben:- Műszaki ember vagyok - mondja. - Amikor kint megláttam ezt a technikát, azt mondtam, nem igaz, hogy én nem tudok ilyet csinálni. Egyébként is sze­retek olyasmivel foglalkoz­ni, amivel más nem. Nem sokkal olcsóbb elkészíteni egy térdimenziós filmet itt­hon, mint ahogy megve­szem Amerikában, ráadásul az gyorsabb, és nincs benne kockázat. De mégis próbál­kozom, mert érdekel a do­log. Kazettán van már egy két kamerával forgatott ero­tikus film, ezt szeretném át­tenni filmszalagra, de az még legalább 3 millió forint Nyáron talán befejezhetem. A nyarat egyébként Siófo­kon töltöm, ha sikerül, ott lehet majd a premier... Tértechnika Az első térhatású felvételek az ’50-es évek elején ké­szültek Amerikában. Születésüket úgymond a televí­zió provokálta: a filmek kényelmesebb, otthoni meg­tekintésének lehetőségével ugyanis a mozi sok hívet veszített. A nézők becsalogatásához tehát új ötletekre volt szükség. Ekkor terjedt el többek között a - mai napig alkalmazott - szélesvásznú technika, és ekkor próbálkoztak először - a technikai nehézségek miatt akkor nem maradandó - 3D (háromdimenziós, térha­tású) felvételekkel. A térlátás alapja, hogy a két szemlencse távolságá­nak megfelelően két képet érzékelünk, amelyeket agyunk „illeszt össze”. Ezért a térdimenziós filmek is egy helyett két képet rögzítenek ugyanarról a jelenet­ről. A vetítésnél azt a feladatot kellett megoldani, hogy a két kép közül egy-egy szemünkkel csak az egyiket lássuk. Ezt polarizációs szűrök segítségével érték el. A normál filmszalagon lévő két képet egy vízszintes és egy függőleges rácsozatú szűrő segítsé­gével a vászonra vetítették. Ebből szabadszemmel nézve csak kettőzött képet látunk, ám polárszemü- veggel - amely szintén két különböző rácsozatú po- lárszűrőt tartalmaz - térbeli képet észlelhetünk. Térkaland Kalandos délután volt. Megsimogattam egy krokodil állát, karnyújtásnyira mellettem úszott el egy cápa, meg akart támadni egy muréna, és mit tagadjam, erős szívdobogást kiváltó élmény volt, amikor a csörgőkígyó felém „ugrott”. De nem csak nekem: egy emberként ugrott hátra a mozi közönsége. A félórás Tengeri álom című film szereplőit - persze csak ha rajtunk van a polárszemüveg - térben látjuk. A halacskák a széksorok között úszkálnak. Ahogy a magasra ugró delfinek visszaérnek a vízbe, felénk zú­dul az áradat - persze törölközőt nem kell vinni, senki nem lesz vizes... A tengeri világ ilyenfajta látványa óriási élmény. És az sem nagy báj, hogy néha kijö­vünk a vízből - a film készítői be akarták mutatni, mit is tud ez a technika. Ezért hullámvasutazhattunk (a nézők sikolyai tovább erősítették a helyszín képze­tét) repülhettünk hegyek, vizek felett. (Akinek tériszo­nya van, bármikor leveheti a szemüvegét..) A kalandos délutánt azonban nem tette még kalan­dosabbá a Tengeri álom után vetített Négy korona cí­mű, 70 perces, 3D-s kalandfilm. Amikor ugyanis elve­szíti a térbeliség az újdonság varázsát, már nem sok néznivaló marad: középszerű darabja a műfajnak... (özös hajókiránduláson a holland és a magyar diákok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents