Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-23 / 120. szám
r mmmam —— Két emlékemet idézem. Miskolcon Júliaként láttam először a nyolcvanas évek eleién Shakespeare tragédiájában. melyet Szikora János rendezett. Másfél évtizeddel később Pacskovszky József Esti Kornéi-film- jében egy epizódszerep az övé. A szomorú anyát alakítja, aki viszo- lyogtató lánykájával utazik a tenger felé. S a film vége felé, negyven évvel később, szinte lubickol a szeÍ repben, mikor idős asszonyként tűnik fel. DOMBROVSZKY ADAM- A Kosztolányi-filmet nagyon szerettem - mondja, mikor erről kérdezem. - És azt hiszem, mindenben lubickolok, ami új, ami nehéz feladat elé állít, amit még nem csináltam, s amiben kipróbálhatom magam.- Miért éppen Miskolcon próbálta ki először magát?- A főiskola után persze szerettem volna Pesten maradni, már csalt azért is, mert pesti vagyok, s a lányom akkor még pici volt. A Keré- nyi-Huszti-féle osztályban végeztem, így mindnyájan a Madáchira szerettünk volna menni. De oda nem hívtak. Szólt viszont Major Tamás, hogy Miskolcon Csiszár Imrénél fog rendezni és játszani, s menjek én is. Az egyik diplomamunkámból, a Tudós nőkből ismert, amit ő rendezett. így kerültem Miskolcra a mesterem után.- Mai fejje! hogy látja azokat az esztendőket?- A miskolci négy év életem egyik legszebb időszaka volt. Ott kezdődött a pályám. Főszerepeket, nagyszerű lehetőségeket kaptam. Az első premierem Tóth Manci volt. Hegyi Árpád Jutocsa rendezte a Lila ákácot. Shakespeare-szerepekre emlékszem még szívesen. Voltam Rosalinda, Júlia...- Aztán Kaposvár következett. Még mindig nem hívták Pestre?- Még a Madáchba is! Sőt már előszerződésem volt a Nemzeti Színházzal, amikor Ascher Tamástól a kaposvári ajánlatot kaptam. Vámos Lászlótól bocsánatot kértem, mert nem tudtam 4 Szemtő! szemben kiverni a fejemből, hogy nekem ebben a legendás kaposvári színházban mindenképpen játszanom kell. Ha nem megyek el oda, egész életemben azt fogom érezni, hogy kihagytam valamit.- Megérte?- Dolgoztam Babarczyval, Gazdaggal. Ascherral, Áccsal... Elég nehéz menet volt. A bemutatkozó szerepben a Cseresznyéskertben Ranyevszkáját alakítottam, ezt a nálam legalább 20 évvel idősebb szerepet. S közben el kellett fogadtatnom magam a közönséggel, a társulattal. Ez igazi mély víz volt.- Több mint tíz éve azonban már a Vígszínház tagja. Ahogy én tudom, egy művész számára talán a legnagyobb elismerés, ha a kollégái elismerik. A Vígszínház társulata minden szilveszterkor szavaz az esztendő legjobb művészeire. Most legutóbb ön kapta a Ruttkay Eva-gyűrűt.- Óriási dolog volt. Azt éreztem, hogy igazán befogadott a társulat.- Ez kérdés volt?- Hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy mindent tudjunk egymásról, hogy mozdulatokból, tekintetekből megértsük egymást. Kell ennyi idő ahhoz, amíg egy kapcsolat megérik.- Szinte minden este játszik. Mennyire különböző szerepeket?- Teljesen. Mindegyik más. Vígjáték, operett, tragédia, karakterszerep, epizódalakítás, főszerep. Mind másféle felkészültséget igényel az embertől. S esténként ugyanazzal az intenzitással kell játszani, attól függetlenül, hogy milyen fáradt vagy éppen beteg az ember. De szükség is van az igénybevételre. Kifejezetten jó, hogy ma a Fekete Péter című operettben, holnap pedig a Phaedra című tragédiában lépek fel. Kilenc darabom fut pillanatnyilag. Kettővel kevesebb, mint az év elején.- Hallottam, hogy nincs otthon televíziójuk. Ezek szerint videón sem szokta megnézni a darabjait?- Darabjaimat, filmjeimet sem nézem. El vannak téve, de most nem érdekelnek.- Az sem érdekes, hogy mit csinálna másként?- Hál’ istennek, annyi munkám van, hogy időm sincs ezen filozofálni. Nem mondom, érdekes lenne azon eltöprengeni, hogy mai fejjel miként játszanám el Ranyevszkáját, amikor beleértem a korába...- Három éve legjobb epizódalakítás díjat kapott a filmszemlén részben az Esti Kornél csodálatos utazásában nyújtóit teljesítményéért. Tavaly a Csinibabában volt szerepe, az idei filmszemlén viszont nem láttam.- Tényleg nem volt filmem. Legutóbb egy epizódszerepet kaptam, amikor Robin Williams itt forgatott. Kárpótlás volt. hogy az idei filmszemlén a párom, Gurbán Miklós, operatőri nagydíjat kapott a Szenvedély című filméit.- Nem hiányzik a forgatás?- De igen, nagyon. Bár estéről estére játszom. Borzasztóan elfárad az ember a szezon végére. Annál nagyobb ajándék nincs, mint egy szabad nyár. Az maga a csoda. Kipihenhetem magam, szüksége is van erre az embernek. Mert korábban sokszor a nyár végén a forgatások és a nyári színházak után még fáradtabban kezdtem az új szezont. Éveken át azonban ezt nem lehet csinálni!- Gyötrő küzdelem lehet ez az idővel. De egy színész számára bizonyára a másik véglet sem jó- Ha nincs szerep, az is idegölő. Az embernek kétségei támadnak saját magával szemben, s ezt felfokozottan, túlzásokkal éli meg.- Mit gondolhatnak akkor azok, akik tényleg kevés szerephez jutnak! De hogy önről beszéljünk: mi hiányzik még az életéből?- Boldogtalan lennék, ha egyszer végiggondolnám, hány szerep ment csak úgy el mellettem. Mert nem osztották rám. Hogy mi hiányzik? A fantáziám határtalan. Sok remek szerep, nagy külföldi utazások... j N Létezik egy alapítvány Budapesten, amely azzal a céllal jött létre, hogy Kitekintő Balmazújváros Az agrárszocialista moz.galmak egyik központja volt a század első felében Balmazújváros. A Hortobágy „mellyékén” fekvő városnak két nevezetessége is van. Az egyik a hely szülöttének, az alföldi parasztság írójának, Veres Péternek (1897-1970) a szülőháza, amelyben emlékmúzeumot rendeztek be. A kiállításon írásai, dokumentumok és személyes tárgyak idézik fel életútját és írói működését. Balmazújvárosi tapasztalatai olyan művek megszületéséhez szolgáltak forrásul, mint Az Alföld parasztsága, a Gyepsor, a Három nemzedék. Cím: 4060 Balmazújváros, Kadarcs u. 6. Tel. (52) 370-217. Nyitva: 10-16. Balmazújváros 1974-ben alapított helytörténeti múzeuma a Semsey grófi család által 1889-ben építtetett katolikus iskolában kapott helyet. Gyűjteményében a város történetére, életére vonatkozó emlékek lelhetők fel. Itt őrzik a város 1773-as urbáriumát és a népművészet mestere, Mihalkó Zoltán kalaposmester által készített fejfedőket. Az Ember és környezete a Hortobágy mellyékén c. állandó kiállítás a helytörténeti és néprajzi tárgyak mellett bemutatja a kismesterségek, a rideg állattartás és a hortobágyi pásztorkodás hagyományait. A Hortobágyi Nemzeti Park növény- és állatvilágát dioráma szemlélteti. Cím: 4060 Balmazújváros, Debreceni u. 1. Tel. (52) 370-217. Nyitva: 10-16. Megjelenik kéthetenként Kiadja az Inform Stúdió Piacz Kft. Felelős szerkesztő: Túri Gábor Postacím: 4001 Debrecen, PL 72. Telefon: (52) 410-587; Fax: (52) 417-985. E-mail: turi@nplsz.iscomp.hu támogassa a határon túli magyar kulA A S «üb túrát és elősegítse a magyarlakta területek művészeinek, csoportjainak rendszeres találkozóját és bemutatkozását. A Magyar Kultúra Alapítvány székháza a budai Várban a Szentháromság tér 6. alatti épület (korábban Népművelési Intézet), ahol, a változatos programok várják a hazai és az idelátogató érdeklődőket. Ebben az évben még három nagy rendezvény szerepel a tervekben. Az V. budavári mosolynapok címzettjei a gyermekek: a május 29-31-éré tervezett vigasságon lesz gyermekrajz-kiállítás és -rajzverseny, fáklyás felvonulás, könyvbemutató, néptánc, népzene, pünkösdölő, és ekkor rendezik meg a III. országos puzzle-bajnokságot, illetve a Menza HungarlQ játékfesztivált és csokitőzsdét. A közreműködő csoportok a Vajdaságból, a Felvidékről és Erdélyből érkeznek. A következő nagyszabású rendezvény, a III. kárpát-medencei napok időpontja augusztus 17-20. A határon túli magyarok színpompás kulturális bemutatóján és találkozóján néprajzi, fotó- és könyvkiállítás tekinthető majd meg, az utóbbi kettő témája Petőfi Sándor élete és jelenléte a határon túli magyar könyv- és lapkiadásban. A népművészet népszokások felidézésével, dalokkal és táncokkal kiemelt helyet kap a programban. Az élő népművészetet régiónként egy-egy fonó, szövő, fafaragó, hímző és csipkeverő képviseli majd. Az irodalmi és a zenei műsorok is elsősorban az 1849- es forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódnak, a kerekasztal-beszélgetéseken pedig a hagyományok, a szerveződések és az önmegtartás esélyeit elemzik. A háromnapos seregszemlét augusztus 20-án folklórgála zárja. Végül a harmadik jeles esemény december 4-6. között a II. budavári mézes napok, azaz a határon inneni és túli méhészek, kézművesek és hagyományőrzők találkozója és bemutatója lesz. Ebben sor kerül mézeskalácsosok és kézművesek kiállítására, téli népszokások bemutatójára, méhészeti előadásokra, szakmai tanácskozásokra. A Magyar Kultúra Alapítvány székhazában az év minden szakában folyamatosan határon túli magyar alkotók (képzőművészek, karikaturisták, fotóművészek) kiállításai tekinthetők meg.
