Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-21 / 118. szám

M Észak.WU»YA«o»s*A« OISZAOBAN-VIUOBAH - POLITIKAI HIRDETÉS 190». MAjus *1v Csütörtök mzm. EGY MONDATBAN • Éves szinten 15,2 százalékos inflációt, 5 száza­lék körüli gazdasági, illetve 4,5 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést jósol 1998-ra a GKI Gazda­ságkutató Rt. • Az ELSŐ MAGYARORSZÁGI EURÓPAI Tanulmányi Központok alapításáról szóló szerző­déseket szerdán írták alá Budapesten, mely szerint az ebben résztvevő tizenkét központ működtetésé­hez az Európai Bizottság három év alatt 3 millió ECU-t ad, további öt évig PHARE-támogatásban ré­szesülnek az intézmények. • Stabilan emelkedő ÁRAK jellemezték a Budapesti Értéktőzsde szerdai napját, ennek eredményeképpen 7995,58 ponton ál­lapodott meg a BUX-index, és ez 84,22 pontos (1,06 százalékos) növekedés a keddi záróértékhez képest. • A fővárosi 15-20 ezer hajléktalan mintegy 2 százaléka gyógykezelésre szoruló, fertőző tbc-s be­teg - hangzott el szerdán a Máltai Szeretet Szolgá­lat, budapesti sajtótájékoztatóján. Biztosítékot kérnek. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága szerdai állásfoglalá­sában arra kérte a szlovák parlament hasonló tes­tületét, hogy jáijon közben a pozsonyi kormánynál a mohi atomerőműre vonatkozó nemzetközi szak­értői csoport által megfogalmazott igények mara­déktalan teljesítése érdekében. Az állásfoglalás szerint a környezetvédelmi bizottság nagy aggoda­lommal kíséri figyelemmel a Mohiban épült atom­erőmű üzembe helyezése ügyében az osztrák és a szlovák kormány között kialakult vitát. Észak-Magyarország y Miskolc és Borsod-Abaúj-Zemplén megye független napilapja Főszerkesztő: Görömbölyi László Főszerkesztő-helyettes: Filip Gabriella Szerkesztők: Csomók Mariann, Méhes László Rovatvezetők: Méhes László (társadalompolitika), Marczin Eszter (gazdaság), Filip Gabriella (kultúra), Bánhegyi Gábor (sport), Szabados Tamás (tördelés) Szerkesztőség: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 351. E-mail: eszak@esznw.iscomp.hu Telefonok: Titkárság (fax is): 341-888,341 -630 Rovatok: társadalompolitikai: 341-894, gazdasági: 341-601, kulturális: 411-275, sport: 341-700. Hírügynökség: Magyar Távirati Iroda (MTI), Associated Press (AP) Kiadja az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Ügyvezető igazgató: Josef Kogler Felelős kiadó: Görömbölyi László Hirdetési vezető: Osztcrman Ferenc Terjesztési és marketingvezető: Szabó Miklós A kiadó címe: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky u. 15. Postacím: 3501 Miskolc, Pf.: 178. Telefon/fax: 341-817 Hirdetés: (tel/fax): 411-425,412-162 Az áruspéldányokat terjeszti az Észak-Magyarország Lapkiadó Kft. Seszták Ottó Tel: (46) 412-162, (20) 589-923 Központi számaink: 341-866,412-542, 412-164,341-600. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a Magyar Terjesztés­ellenőrzési Szövetség (MATESZ). Az előfizetők részére terjeszti az Inform Stúdió Kft., 4031 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. (06-52) 413-101. Előfizethető az Inform Stúdió Kft. hírlapkézbesítőinél és a kiadóban, postautalványon vagy átutalással az Inform Stúdió Kft. Postabank Rt.-nél vezetett 11993001-02302322-00070003 bankszámlaszámra, valamint megrendelhető a kiadó címén. Az előfizetési díj egy hónapra 599 forint, negyedévre 1697, fél évre 3294, egy évre 6488 forint. A lap példányonkénti ára hétfő és csütörtök között, valamint szombaton 32 forint, a pénteki lapszám a TV Plusszal 42 forint. Index: 25 655. ISSN 0133-0357. Nyomás: Inform Stúdió Kft., 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Telefon: (52) 413-101. Meg nem rendelt kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza! Ha nem kapta meg lapunkat, vagy egyéb terjesztési észrevétele van, hívja a 06-80/305-305 ös üzenetrögzítős telefonszámot! Ügyintéző: Kálmán Mária A MEGYÉBŐL INGYENES! Pártelnöki párharc a tévékamerák előtt Az MSZP és a Fidesz vezetői az elsők, akik nyilvánosság előtt mérkőztek meg »YAR Cl ALIST A Budapest (MTI) - A ma­gyarországi választá­sok történetében elő­ször mérkőzött meg a televízió által élőben közvetített vitában a ’98-as választások első fordulója után kiala­kult sorrend szerint a két legesélyesebb párt, a Fidesz - Magyar Pol­gári Párt és a Magyar Szocialista Párt minisz­terelnök-jelöltje. Vitájukban elsőként a ’98- as választási kampány ta­pasztalatairól és az elmúlt négy éves kormányzati ciklusról fejtette ki véle­ményét Horn Gyula szoci­alista és Orbán Viktor fi- deszes pártelnök. Horn Gyula pártja kam­pányáról szólva elmondta: külsőségekben visszafo­gott volt, a szocialisták ugyanakkor rengeteg fóru­mon találtak alkalmat közvetlen találkozásra az emberekkel. Bírálta az el­lenzéki politikusokat, akik szerinte sokszor nem hite­lesen értékelték a kor­mány tevékenységét. Orbán Viktor rámuta­tott arra, hogy a Fidesz azt szerette volna bebizo­nyítani kampánya során: van más alternatíva, és lé­tezik program, amely vá­laszt adhat a polgárok problémáira. Az első forduló alacsony részvételi arányát Horn egyebek között azzal ma­gyarázta, hogy a távolma­radottak úgy érezték, nincs tétje a szavazásnak, mert az MSZP megnyeri a választásokat. Ezzel szemben a Fidesz elnöke azt a véleményét hangoztatta: a választó- polgárok közül sokan el­hitték a kormánypártok­nak, hogy nincs más alter­natíva, és úgysem tudnak Fotó: MTI-Soós Lajos változtatni az ország sor­sán. A két politikus között véleménykülönbség volt a külső és belső adósság ala­kulásának, valamint az energiaszektor privatizáci­ójának megítélésében is. Amikor az MSZP elnöke arról beszélt, hogy a kül­föld elismeri Magyaror­szág teljesítményét, Orbán megjegyezte: ő olyan or­szágban szeretne élni, amelyikkel a nemzetközi közvélemény és az itt élők egyaránt elégedettek. Horn Gyula szerint 21 százalékos gazdasági nö­vekedés kellene ahhoz, hogy ellensúlyozni lehes­sen a Fidesz által meg­ígért adó- és tb-járulék csökkentést. Leszögezte: az elmúlt négy évben, ami­kor a gazdasági fejlődés­hez szükséges fontos kér­désekben kellett dönteni, a koalíció egyedül maradt. Horn Gyula Budapesten született, 1932-ben. Diplomát a Don-rosztovi Közgaz­dasági és Pénzügyi Főiskolán szerzett 1954-ben. 1990 májusa óta áll az Magyar Szocialista Párt élén. Orbán Viktor Székesfehérváron született, 1963-ban. Diplomáját az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1987-ben szerezte. 1993 májusa óta áll a Fidesz - Magyar Polgá­ri Párt élén. Választási fordulatok 1990. - Az MSZP az első szabad országgyűlési vá­lasztáson a szavazatok 10,89 százalékát szerezte meg, a Fidesz ekkor 8,95 százalékot kapott. 1994. - A két politikai erő között megnő a különb­ség: a szocialisták a szavazatok 32,99 százalékával nyerték meg a választást, míg a Fidesz eredménye 7,02 százalék volt. 1998. Május 10-én, a választások első fordulójában szorossá vált a két párt támogatottsága: az MSZP 32,25 százalékkal áll az első helyen, a Fidesz mindössze 4 százalékkal lemaradva, 28,19 száza­lékkal követi a jelenlegi vezető kormánypártot. Utalt arra is, hogy a kor­mánykoalíció a társadalmi igazságosság érdekében konkrét intézkedéseket hozott. Ezek között sorolta fel példaként a családi pót­lék rendszerének módosí­tását. Orbán Viktor válaszá­ban arra helyezte a hang­súlyt, hogy a Fidesz négy év alatt kívánja 50 száza­lékkal csökkenteni a köz­terheket, mert jelenleg a magas járulékok akadá­lyozzák meg azt, hogy a vállalkozások több embert alkalmazhassanak. Emlé­keztetett arra, hogy pártja egységes családpolitikát szeretne megvalósítani. Ennek része lenne a csalá­di pótlék rendszerének megváltoztatása, vagyis az alanyi jogosultság vissza­állítása. Bevezetnék a gyermekek utáni adóked­vezményt is. Politikai Hirdetés UJ NÖVEKEDÉSI PÁLYÁN Gyárfás Ildikó közel nyolc éve a megyei közélet egyik vezetője, 1990-től alelnöke, 1995-től elnöke a megyei közgyűlésnek, or­szággyűlési képviselő a Magyar Szocialista Párt színeiben. Beszélge­tésünk ezen időszak tapasztalatairól, a megye nehéz évtizedéről és a kibontakozás feltételeiről szól. 1. A gazdasági átalakulás az elmúlt másfél évtizedben jobban megviselte ezt az északkeleti térséget, mint az ország más részeit. Hogyan fogadta, viselte el a lakosság ezeket a változásokat? Az emberek sajátságosán reagáltak a le­építésekre (100 ezer munkahely szűnt meg), az életszínvonal-csökkenésre. A fiatalabbak, képzettebbek közül 1994-ig 18 ezer fő elhagyta a lakóhelyét. Az ittmaradottak is - beleértve a már eredetileg is különösen hátrányos helyzetű, főként határ menti térségek lakosságát - természetesen rendkívül nehe­zen, ugyanakkor példás fegyelemmel élték, élik meg a változásokat. Kialakult és növekvő az a réteg, amely nem csupán elszenvedője, de cselekvő részese kíván lenni a történelmi fordulatok hozta változásoknak. Ilyen rendkívüli erőfeszítés eredményeként értékelem, hogy lakossági összefogással, önkormányzati és állami tá­mogatással igen nagy változások születtek az infrastruktúra terén.-Rövid idő alatt kiépült a vezetékes vízellátás, a távbeszélő-hálózat, 200 településre eljutott a gázszolgáltatás, s megkezdődött a szennyvízcsatornázási és útkorsze­rűsítési program is. A közlekedés terén jelentős eredménynek minősíthető az M3-as autópálya gyorsított ütemű to­vábbépítése, az Ózd-Putnok, valamint a Felsőzsolca, Hidasnémeti közötti vasútvonal korszerűsítése. 2. Ezek szükséges feltételei a változásnak, de nyilván csak a vállalkozások tudják biztosítani a megye gazdasági meg­újulását. A rendszerváltást követően ugrásszerűen megszaporodott az egyéni és társas vállalkozások száma, zöme azonban kényszervállalkozásként jött létre, s alacsony tőkeellátottságuk, piaci-marketing ismereteik szűkössége, indokolja támogatásukat. Fontosnak tartjuk a nemzetközi tőke befogadási feltételeinek javítását, hiszen tőkét, innovációt hozhatnak, munkahelyet, beszállítói lehetőséget teremthetnek. Már 1994-ben a megyei képviselőcsoport kezdeményezésére kormányhatározat mondta ki - az országban első­ként - a borsodi szerkezetaiakílás szükségességéi, majd megvalósítása - helyi, állami és PHARF-forrásokkal - 1995. évben megkezdődött. Az utolsó évébe lépő program két fő célt határozott meg, a térség jövedelemtermelő képességének növelését és a foglalkoztatási feszültségek enyhítését. 3. Milyen eredményekről lehet beszélni a program végéhez közeledve?- Elsőként szeretném kiemelni, hogy a gazdasági fejlődés, a piacgazdasági működés alapjai megteremtődtek. En­nek szervezetei és módszerei - európai uniós megfelelőségük miatt - országos példákká váltak. Megkezdte működését az ózdi, kazincbarcikai és diósgyőri ipari park, továbbiak kialakítására kerül sor Tiszaújvá- rosban, Sátoraljaújhelyen, Sajóbábonyban és Kazincbarcikán. A kormány vállalkozást övezetté nyilvánította Zemplén és az ózd-putnoki térség 80 települését. Itt a vállalkozások jelentős kedvezményeket vehetnek igénybe. A Területfejlesztési Tanácshoz az elmúlt 3 évben több ezer pályázatot adlak be vállalkozók,'önkormányzatok, nonprofit szervezetek. Az odaítélt mintegy 8 milliárd Ft támogatással kb: 35 milliárd Ft beruházást érték valósul meg, s 6 ezer új munkahely teremtésére s további 8 ezer korszerűsített formában való megtartására nyílik lehető­ség. Az 1998. évi újabb pályázatokhoz gazdasági célokra további 5,0 Mrd Ft infrastrukturális célokra 1,5 Mrd Ft áll rendelkezésre: A megye ipari termelése az 1992-es mélyponthoz képest egyre emelkedik, sőt a '97-es adatok szerint új növekedé­si pályára lépett. Lezárult a válságkezelés időszaka. Befedéséhez közeledik a privatizáció. Újra éled a gépgyártás, a fémmegmunkálás, húzóágazat lett és dinamikusan fejlődik a vegyipar. Megjelentek a külföldi befektetők is a me­gyében, pl.: a hollandok (BADINE Kft., Agzo-Nobel Kft.), a németek (RWE Eregie, Prec Cast Kft.), a japán Shinwa, Kft., a cseh Eclips Print Kft. és még sorolhatnám tovább. Kapcsolódunk a járműipari és elektronikai beszállítói programokhoz is. Mindezek mellett nagy figyelmet fordítunk az idegenforgalom fejlesztésére, a gyógyfürdőkre, a falusi és ökoturizmusra, hiszen Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország egyik legszebb része, gyönyörű tájakkal és rengeteg látnivalóval. 4. Hogyan összegezhetők a tapasztalatok? Összességében eredménynek tartom, hogy az alapított vállalkozások közül ma már 70% fölötti a működő, ami az országos átlagot kis mértékben meghaladja. Pozitív tendencia eredménye, hogy 1996-ban már 100 milliárd Ft kül­földi tőkét jegyeztek a megyében, s a főváros és Pest megye után ez a legmagasabb. Szükségesnek tartom azonban, hogy ütemesebben emelkedjen a GDP, mérséklődjenek a térségi különbségek, és csökkenjen a munkanélküliség. Ezért a program 1998-ban nem zárható le, hanem folytatni kell. Mindezt tennünk kell a harmadik évezred küszöbén azért, mert az itt élő emberek megérdemlik, hogy sok-sok megpróbáltatás után jobban éljenek. Vasárnaptól új MÁV-menetrend Budapest (MTI) - Vasárnap lép hatályba a MÁV 1998-99. évi me­netrendje. Az új menetrendben bő­vül az InterCity-hálózat, ország­szerte javulnak a csatlakozási le­hetőségek és több új belföldi járat indul. Az Inter-City járatokhoz csatlakoznak a borsod-abaúj- zemplén megyei térségben az In- terPici vonatok. Bükki települések a turizmusért Felsőtárkány (MTI) - A minősé­gi turisztikai szolgáltatások meg­valósítása érdekében közös ide­genforgalmi cselekvési tervet fo­gadott el a 13 Heves és Borsod- Abaúj-Zemplén megyei települést tömörítő Bükk-Kapu Kistérségi Fejlesztési Társulás - jelentette be Korozs Lajos a Településszö­vetség elnöke szerdán, a társulás Felsőtárkányban tartott ülését követően. A terv megvalósításától elsősorban azt remélik - tette hozzá hogy a régió mai 7-8 szá­zalékos részesedése a hazai turiz­musból lényegesen bővülni fog. • Francia igen a magyar NATO -TAGSÁGRA. A francia szenátus szerda este elsöprő több­séggel megszavazta, hogy Franci­aország ratifikálja Magyarország NATO-tagságát. Magyarország tagfelvételi kérelmét az észak-at­lanti szervezetbe Franciaország részéről az alsóháznak, a Nemzet- gyűlésnek is jóvá kell még hagy­nia. Az eljárásra elvben még a nyári törvényhozási szünet előtt sor kerül - legalábbis erre tett ígéretet Hubert Védrine francia külügyminiszter néhány héttel ezelőtt. Horn és Orbán - a vita kedvéért egy asztalnál

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents