Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-20 / 117. szám

KOMMENTÁR Mérkőzés Bujdos Attila Átlóst még nem tudjuk, hogy ki kit ver meg szombaton Diósgyőrben: a DFC a Fradit, vagy fordítva, esetleg a két csapat szurkolótá­bora egymást és/vagy a rendőröket, netán azok őket, de mindegy is: elvégre minden­képpen balhé lesz. Ezt onnan tudni, hogy még a tévében is bemondták: a Diósgyőr meccsei a legbalhésabbak. Örömtől dagadhat a diósgyőri kebel: lám, valamiben mégiscsak mi vagyunk a legjob­bak, lám, ránk oda kell figyelni. A többes szám első személy persze ezúttal - hogy a témától némileg idegen kifejezéssel próbál­jam körülírni a helyzetet - költői túlzás. Ha helyénvaló lehet itt egy személyes megjegy­zés: nem vagyok direkt Diósgyőr drukker, semmilyen drukker sem vagyok. És gondo­lom, jó néhányan állhatnak még az én olda­lamon, akikben persze aztán rögtön felhor- gad a diósgyőri öntudat, ha a „fiúk" lenyom­ják a Fradit (Di-ós-győr! Di-ós-győr!). Mert ugye így vagyunk mi itt, egy városba, egy tá­borba hozott össze a jó, vagy a rossz sorsunk és a hazai tömegtájékoztatás. Most éppen a hírekből kell megtudnunk, hogy viselkedni képtelen, balhés bunkók va­gyunk, jóféle vágóképnek valók. Már látom is, amint mutatják majd a véres fejű szurko­lókat, a kövektől bezúzott rendőrsisakokat, a széthasadt plexitpajzsokat, hogy megint egy­szer bemondhassák: végre rendet kellene te­remteni a hazai pályákon és főleg a lelátó­kon, hogy meg kell fékezni a futballhuliga- nizmust. Ha így lesz, megint egyszer igazuk lesz az ekként beszélőknek, pláne, ha meg­próbálják megvilágítani: mi az összefüggés aközött, ha valakit a kordon-karámok közé terelve állatnak néznek, s aközött, ha állat­ként is viselkedik. Lse visszakanyarodnék egy percre még erre az együtt sírunk-együtt nevetünk-témára, ami persze általánosító megközelítés. Nem va­gyunk egyformák, mindenki úgy él és úgy szórakozik, ahogy arra képes, ahogy azt ta­nulta, ahogy azt jónak látja. Ha a szokásaival áthágja a szabályokat, másokat veszélyeztet, megállítják, s ez így van rendjén. Mert nem­csak az nem jó, ha mindenkit felelőssé tesz­nek mások tetteiért, de nem jó fenyegetett­ségben sem élni. Miért kellene az embeii ki­törnie a frásznak, ha a mérkőzés idején vé­letlenül zöldbe és fehérbe öltözött!1 Áradó patakok A tartós esőzés miatt árad a Szinva. A legkritiku­sabb - nyolcvan-száz méteres szakaszon - Lillafü- rednél, az erdőgazdaság igazgatósága előtt tegnap késő délután megkezdték a part homokzsákokkal való megerősítését a polgári védelem, a Városgaz­da Kft. és az erdészet szakemberei. Az este is tartó munkálatoknál a tűzoltók világítottak. * A napok óta tartó folyamatos esőzés következtében helyenként a Bán-patak is kilépett medréből. A iazbérci víztározóból óriási mennyiségű víz zúdul a Patakmederbe, amely a tó vízszint-szabályozója- ként funkcionál, s a fölösleget a Sajóba hivatott ve­zetni. Az erős sodrású víz a patak menti telkek ve- emenyeskertjeit veszélyeztetve mossa a kiépítet- en partoldalakat, a lakóházak pincéiben pedig - csakúgy, mint a három évvel ezelőtti, hasonlóan nagy esőzés idején - kora délután már 20-40 centi­éi?1' magasan állt a talajvíz. A kazincbarcikai tűz­oltókat érdeklődésünkig nem riasztották, de ké­szen állnak a víz szivattyúzására. Fotó: Bujdos T. Májusi eső közben hiányzik a meleg A csapadékos időjárás kedvez a gyomok, baktériumok, gombák fejlődésének Miskolc, Nemesbikk, Sárospa­tak, Tiszakeszi (ÉM - FL) - A májusi eső aranyat ér, de a mostani mintha az elmúlt évek minden hiányzó csapadékát egyszerre próbálná bepótolni. Késik a még el nem végzett ta­vaszi vetés, rothad a levágott lucerna... Egy Ids esőszünet és meleg kellene, hogy az aranyat érőnek mondott égi áldás tény­leg meghozza a gyümölcsét.- A szokatlanul száraz telet ápri­lis második felében, aztán május elejétől napjainkig szinte megál­lás nélküli eső követte. Most már napos, meleg időre lenne szükség- sorolta az agrárium „kívá­nalmait” Fábián Gyula, a Mező- gazdasági Érdekvédelmi Szövet­ség (MÉSZ) megyei titkára. Vetetten földek A MÉSZ titkárának tudomása sze­rint megyénkben több mint 19 ezer hektár van belvíz alatt. Ezek között 2000 hektár, amelyet korábban - éppen mélyebb fekvése miatt - rét­nek használtak, de a privatizáció során adódott új tulajdonosa fel­szántotta. A belvizes területek mentesítésén folyamatosan dolgoz­nak a szivattyúk, de többükhöz „hozzábabráltak”, ellopták belőlük a haszonvastelepeken értékesíthető tartozékokat. Az esőzések miatt még 15-16 ezer hektárnyi a vetet­len terület, és késlekednek a nö­vényvédelmi munkákkal. A csapa­dékos időjárás kedvez a gyomok, baktériumok, gombák fejlődésének.- A kártevők elszaporodásához hozzájárul, hogy több a művelet­len terület. A földművelési tör­vény ellenére még a főutak mel­lett is láthatók a tavalyi naprafor­gó és kukoricaszárak, a gazfész­kek, amelyek a kártevők meleg­ágyai - mondta Fábián Gyula. Vízkárok A nemesbikki szövetkezetben az esőzések előtt már mindent elve­tettek. Búzájuk reménykeltőén fejlett, de tavaszi árpájukon fol­tokban áll a víz. Kukoricájukra, napraforgójukra nagyon kellene a meleg. Gyórfi János elnök az idő­járás alakulása mellett jobban fél a felvásárlási árak alakulásától.- Nekünk már csak 200 forintot adnak a hízók kilójáért, miközben a boltokban egyre emelkedik a sertéshús ára. A kiszámíthatat­lanság okozza a legnagyobb gon­dot - mondta az elnök. A Bodrogközben gazdálkodó, sá­rospataki székhelyű Geo-Milk lift, földjein már 40-50 milliméter csa­padék esetén is tócsásodik a talaj, hogyne került volna víz alá most még nagyobb terület. Szépen fejlő­dik cukorrépa, napraforgó, erősen megnőtt a lucerna, de meg is roggyant a sok esőtől - tudtuk meg Bodnár Pál ügyvezető igazgatótól. A tiszakeszi Tiszamenti Mező­gazdasági Szövetkezet 250 hek­tárnyi területét borítja behúz. Mint Vályi Nagy Lajos főkönyvelő elmondta, nagyrészt már bevetett, vagy vetésre előkészített, műtrá­gyázott területekről van szó, ame­lyeken újra kell kezdeni mindent. Kipusztult 180 hektárnyi búzá­juk, késik a kukorica és silókuko­rica elvetése, 140 hektárnyi lucer­nájuk pedig renden rohad. Búzá­juk a csapadéktól hirtelen meg­nyúlt és meg is dőlt - mert hiá­nyolja a meleget. A BELVÍZKÁROK MÉRSÉKLÉSÉRE. A kormány május 14-ei ülésén döntést hozott a jelentős mennyiségű csapadék miatt ke­letkezett belvízkárok enyhítéséről. Áz intézkedés értelmében azok a belvízkárt szenvedett szántóföldi növénytermesztők, sző­lő- és gyümölcstermesztők, akiknek a területén a területileg ille­tékes vízügyi igazgatóság belvízvédelmi készültséget rendelt el, és május 4-15. között legalább 2 hektáron összefüggő vízborítás volt, a 109/1997.(XII.30.) FM rendeletben előírt feltételek teljesí­tése esetén hektáronként legfeljebb 10 ezer forint támogatási elő­legben részesülhetnek. A Megyei Vízügyi Igazgatóság megyénk­ben három területen rendelt el ilyen készültséget, ezek: a Bod­rog- és a Takta-köz, valamint Dél-Borsod. Megyénkben ezen kí­vül több belvízkáros terület is van, amelyek felmérését az agrár­kamara és az FM Megyei Hivatala végzi el május 21-ig. Pót-pótfűtés: kérni kell Elbocsátás és felvétel-egyensúly A közhasznú foglalkoztatás jótékony hatásai Miskolc, Ózd, Tiszaúj- város (ÉM - BA) - Bár a hivatalos pótfűtési szezon is véget ért, a távfűtésben érdekelt cégek a fogyasz­tók megrendelése alapján készek ismét gondoskodni a melegről. A szabályok értelmében április 15-én véget ér a fű­tési szezon, a pótfűtésről pedig igény szerint május 15-ig kötelesek gondoskod­ni a távfűtők, akik e határ­nap után láthatnak neki a rendszerük karbantartásá­nak, felújításának. Szokat­lan, hogy május második felében egyáltalán kérdés­ként merüljön fel: van-e le­hetőség a pót-pótfűtésre - emlékeztetett Dobos Tibor, a Tiszatávhő ügyvezetője. A szakember szerint utoljá­ra tíz éve fordult elő, hogy még június elején is kérték a fogyasztók a szolgálta­tást, mert a tartós lehűlés miatt 20 fok alá csökkent lakásaik hőmérséklete. A távfűtők most is ké­szen állnak rá, hogy befüt- senek, amennyiben ezt megrendelik tőlük - han­goztatták a megye legna­gyobb szakcégeinek vezetői Miskolcon, Tiszaújvárosban és Ózdon. Az utóbbi telepü­lésen eddig nem merült fel ilyen igény - mondta Lázár Lajos ügyvezető, aki úgy látja: a helybéliek anyagi lehetőségei szabnak határt a megrendelésnek. Az ápri­lisi hideghullám idején is csak kevesen akartak pót- fűtést - akkor az önkor­mányzat és a távfűtők két napig ingyen adták a mele­get. Most ilyet nem tervez­nek, de a karbantartással sehol sem tartanak ott, hogy 24 órán belül ne tud­nának bárhol befűteni. Tiszaújvárosban tegnap rendelte meg a szolgálta­tást egy gyermekintéz­mény. Miskolcra - tudtuk meg Balogh Árpádtól, a Mihő Kft. ügyvezető igaz­gatójától - hétfő óta 12 in­tézményben gondoskod­nak a pótfűtési szezon utá­ni pótfűtésról. A közössé­gek megrendelésére akkor lesz ismét szolgáltatás, ha a lakók több mint fele kéri ezt a Mihő üzemvezetőitől. Miskolc (ÉM - ME) - A Megyei Munkaügyi Központ április végén 56 420 állásnélkülit tar­tott nyilván, vagyis több mint 2500 fővel csökkent a munkanél­küliek száma az egy hó­nappal korábbi érték­hez képest. így 0,8 szá­zalékkal alacsonyabb; 18,3 százalékos lett a munkanélküliségi ráta megyénkben. A csökkenés okairól Gúr Nándor, a munkaügyi központ igazgatója el­mondta: áprilisban megin­dultak a környezetvédel­mi feladatok végzésére szervezett közhasznú fog­lalkoztatási programok, amelyek átmeneti munka- lehetőséget jelentenek az érintetteknek. Ehhez jöt­tek még a közmunkata­nács pályázatain elnyert támogatásokkal létesült munkaalkalmak. Tavasz- szal a szezonális munkák megjelenése is jótékonyan hat a munkanélküliségi mutatókra. Az igazgató megjegyezte, tömeges munkaerőfelvételról nem tud beszámolni, az előre­jelzések viszont azt mu­tatják, hogy a leépítési szándék és a munkaerő­felvétel kezd egyensúlyba kerülni, kiegyenlítődni. A pályakezdők elhelyez­kedését segítő úgynevezett munkatapasztalat szerzés­re, illetve a foglalkoztatási támogatásra idén 200 mil­lió forint áll rendelkezésre, és további források bevo­násán dolgozik a munka­ügyi szervezet. Gúr Nándor véleménye szerint az integrált szerke­zetátalakítási és válságke­zelési program foglalkoz­tatásra gyakorolt hatása az év végén, a jövő év ele­jén lesz érzékelhető. A munkanélküliek számának alakulása Év Regisztrált munkanélküliek átlagos száma (e/fő) Gazdaságilag aktív népesség tárgyév előtti év (e/fő) Magyar­B.-A.-Z, Magyar­megye ország megye ország 1991 27,4 211,2 384,4 4901,2 1992 64.1 548,6 386,3 5400,2 1993 75,3 671,7 374,3 5202,3 1994 62,ö 568,4 352,8 5015,0 1995 56,6 507,7 339,2 4768,5 1996 ' 56,2 500,6 312.7 4564,8 1997 57,6 470,1 302,8 4470,2 1993* 56,4 438,1 308,9 4452,6 71998. áprilisi adatok Finoman bonyolult munkaműveletek Vertcsipke díszíti tegnaptól az edelényi tájház kiállítótermének falait Fotó: Bujdos Tibor Edelény (ÉM - NyZ) - Vertcsip­ke címmel nyílt kiállítás teg­nap Edelényben, a Borsodi Táj­házban. A lehelletfinom tár­gyak között a csipkeverés fo­lyamata is megelevenedett: az érdeklődők megismerhették és kipróbálhatták a verőpálcák rakosgatását.- Amikor nyugdíjba mentem, ak­kor kezdtem el csipkét verni. Azért tanultam meg, mert egysze­rűen nem találtam olyan embert, aki elkészítette volna a hímzett kézimunkáimhoz a csipkedíszeket. Mondhatnám teljesen autodidakta módon tanultam meg a vertcsipke készítését. Először könyveket ta­nulmányoztam, de nem volt min­den teljesen egyértelmű és érthe­tő, ezért kértem egy kis segítséget. Az alapokat megmutatta egy is­merős - és már rakja is a verőket Paranai Józsefné a csipkeverő-be- mutatón. Egy fapálcán van a feltekert cérna, a fapálcán pedig fahüvely mozog, így az állandó rakosga- tás, „verés” során nem színező- dik el a cérna - tudjuk mea a fi­Csipkekészítés a kiállításon nőm mozdulatokat figyelve. A veröpárnán előrajzolt minta, ez alapján indul a bonyolultnak tű­nő a művelet. Órák, napok vagy hetek kérdése egy-egy mű létre­jötte, a bonyolultabb mintájú te­rítő készítése pedig akár hóna­pokig is elhúzódhat.- Nagyon egyszerű, de logika kell hozzá! - bizonygatják, akik már próbálták. Neszádeliné Kállai Mária csip­keoktató máris maga mellé állít egy kislányt: - Akarsz egy karkö­tőt? Nézd, pillanatok alatt meg­van! Az edelényi Borsodi Tájházban a VII. Edelényi hét rendezvénysoro­zat keretén belül időszaki kiállítás­ként nyitották meg a Vertcsipke cí­mű kiállítást. A Kachelmann- gyűjtmény tárgyaiból már máskor is rendeztek bemutatót, most is eb­ből, az Edelénybe visszakerült, ér­tékes anyagból válogattak.- A Kachelmann családban illett szépen és jól kézimunkázni, ezt bi­zonyítják ezek a textilek. Azért vá­lasztottuk a csipkéket, mert sok van belőlük ebben a gyűjtemény­ben, tizenhat különböző típusú csipkét tudunk bemutatni. Érték is és szépség is - mutatja be a tár­latot Lakd Lukács László, a Borso­di Tájház vezetője. - A legrégebbi darabok az 1700-as évek elejéről- közepéről valók, kétszáz év divatja jelenik meg most itt. Lakástextilek és használati tár­gyak - zsebkendők, firhangok, ágy- terítők, asztalterítők, pénztárca, ruhabetét, főkötő, úrasztali terítő, gallérok - csipkézik a terem falait. Es egy kis történet: az egyik gallért például Munkácsy Mihály adta ajándékba Edelényben élt sógornő­jének, Munkácsy ÉmilnéneL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents