Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-18 / 115. szám

ÉSZ AK • M AG YARORSZ AG 1998. MAjus 18.. Hétfő □ Lajkó Félix és egy japán Dobos Klára Fotográfia és antropológia Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékét 1993-ban alapí­totta (néhai) Kunt Ernő; tanszékvezetője 1995 óta Borsányi László antropológus. A tanszék kitünte­tett feladatának tekinti vizuális antropológiai ku­tatások végzését a teljes magyar nyelvterületen. A katowicei Felsősziléziai Művelődési Központban május 21-től július 31-ig megtekinthető kiállításuk a munka során létrejött fotográfiai gyűjtemény ja­vát mutatja be a lengyel közönségnek, kapcsolódva a két megye szoros kulturális együttműködéséhez. A fényképezőgép a társadalomtudós számára megkönnyíti a jegyzetelést, észrevételei friss és pon­tos rögzítését, gondolhatnánk. A fotografálást gya­korló kutató azonban tapasztalhatta, hogy a fénykép legalább annyira eltakar, mint megmutat. A kutatás során készült fotók csakis az értő és értékelő szem számára tárják fel a megörökített jelenségek, szoká­sok, kulturális értékek lényegét. A kiállítás összeál­lítóit az a meggyőződés vezérli, hogy a szisztemati­kus vizsgálódás során készült felvételeket az össze­függések feltárásával érdemes a szélesebb közönség elé vinni. Képek ég szövegek szorosan összefüggnek a kutatás során - s e kiállításon is. A felvételek és kommentárjaik révén a városi és falusi, határon belüli és túli magyarság közelmúltbe­li és jelenkori életvitelének számos izgalmas problé­mája tárul fel. Néhány téma: az erdélyi havasok el­zártságában élő szórványmagyarság gazdálkodása; egy mátészalkai sérült cigány házaspár emberi kap­csolata; a Bükkalja egyik kis falujának termelőszö­vetkezeti mindennapjai a hetvenes években; a jelen­kori temetőkultúra; a diósgyőri Vasgyári kolónia összeomlása a rendszerváltással; a sajókazai cigány­ság hagyományai; sorsok Erdélyben; Kórogyi mene­kültek Magyarországon... A vizuális antropológus képeket készít és képeket gyújt E kiállításon is szerepelnek olyan elemzések, amelyekhez a kutató maga készítette el a felvétele­ket, s olyanok is, amelyeknél a fotókra terepmunká­ja során talált rá. A kiállítás résztvevői a tanszék ok­tatói és hallgatói. Bemutatásra került néhány fotó a tanszékalapító Kimt Ernő hagyatékából. Saját felvé­teleivel szerepel Biczó Gábor, Bócsi Krisztián, Bódi László, Bozó Krisztina, Gulyás Gyula, Ifyés Zoltán, Lágler Péter, Szöllősi Péter és Tóth Vilmos; gyűjtött képeket mutat be Bán András, Bogdán Melinda és R. Nagy József. A kiállítás kurátora: Bán András. A kiállításhoz lengyel-angol nyelvű katalógus készül, melynek beköszöntőjét Gyárfás Ildikó, a B.-A.-Z. me­gyei Közgyűlése elnöke és Mang Béla, a Miskolci Egyetem főtitkára írta. Egy kép Bócsi Krisztián sorozatából... A kudarcból is lehet „tartógerenda” Szobrot kapott a sárospataki Móricz Zsigmondi Kollégium névadója Budapest (ÉM) - Lajkó Félix ismét szétszaggatta a húro­kat. A vonószőrt az előadás vége felé lófarokként lebeg­tették a fiatal vajdasági he­gedűs erőteljes hangcsiholó mozdulatai. A művész úgy játszott, ahogy szokott: imp­rovizált. Bizonyára tudta előre, nagyjából milyen hangsorokat szabadít fel hangszeréből, de érezhető volt, hogy leginkább itt, helyben döntötte el, mi szó­lal meg legközelebb. Mert ez a zene belőle árad, belülről Jön. Ezért juthat át úgy a közönséghez ez a túl dalla­mosnak nem mondható, va­lahol mélyen folkzenei ala­pokra épülő, de igazán sem­mi máshoz nem hasonlítha­tó egyedi muzsika, hogy nem veszít semmit az erejé­ből -, gondolattalan befoga­dásra kényszerítve a hallga­tókat. Most - talán hogy jobban követhesse társát, a japán táncost, — nem cifráz­ta túl a dallamvezetést, sőt, a zenén kivül ide-oda billegő „bolondtáncával” is segítette Mm Tanaka produkcióját. A táncos azonban ennek Lajkó Félix (hegedű) és Min Tanaka (tánc) az elmúlt hétvégén a budapesti Új Színházban adtak közös pro­dukciót A szerző felvétele ellenére nem volt túl meg­győző. Általában (öregem­berként?) idegesítő és eről­tetett mozdulatokkal járta be a színpadot, közben ma­gára borított egy vödör vizet (az élet vize?), amitől néha mintha megifjodott volna. Olyankor kung fü és karate mozdulatokkal hadonászott a levegőben. Meg kell hagy­ni, a japán küzdősportok motívumait szépen tette táncba, de ezeket a ritka pil­lanatokat kivéve görcsös alakja inkább zavaró volt. A zenét meg egyáltalán nem erősítette, azon túl, hogy dep- resszív elemeit túlhangsú­lyozta. Mert Lajkó Félix mu­zsikájának van ilyen szintje, de nem ez az elsődleges... A legszebb pillanat - ne értse félre senki - mégis a lezárás volt: befejezve e ke­gyetlen koncentrációt igény­lő, valami más tudatállapot­ban végigjátszott egyórás produkciót, hirtelen egy­mást átkarolva, mosolyogva kimentek a színpadról. Két felszabadult fiatalember... Sárospatak (ÉM - B.I.) - Név­adója tiszteletére szobrot állít­tatott a sárospataki Móricz Zsigmond Kollégium. Készítője Lavotha Géza, pataki szobrász. A szoboravatáson - május 8-án- Kováts Dániel egyetemi ta­nár, Móricz-kutató mondott ünnepi beszédet a város képvi­selő-testületének tagjai, társin­tézmények képviselői, a szülők valamint a kollégium sorsát szívén viselő jelenlévők előtt.- A szoborállítás mérföldkő a kollé­gium történetében - emlékeztetett Nagy Miklósné kollégiumi igazga­tónő -, jó alkalom arra, hogy visszaemlékezzünk intézményünk múltjára, mely eredetileg tanyasi gyermekek számára épült 1975- ben. ’90-ben a szakmunkásképzés, 1993-ban pedig az Árpád Vezér Gimnázium beindulásával egyre több gyermek második otthona lett. Az általános iskolásoktól a ki­segítő képzésben, szakmunkáskép­Az új Móricz-szobor a kollégi­um udvarán zésben részt vevő diákokon át a szakközépiskolásokig és gimnazis­tákig, a 6-22 éves korosztály lakott benne. 1997 szeptemberében az Erdélyi János eltérő Tantervű Ál­talános Iskola elköltözésével a kö­zépiskolás korosztályé lett a kollé­gium. Hétvégeken szálláshely, ren­dezvények színtere. Az egykor la­postetős épület 1990-ben magas te­tőt kapott, kibővült. Jelenleg 302 diák lakik benne. Ötven dolgozója nemcsak a diákok tanórákra való felkészülését segíti elő, hanem te­hetséggondozással is foglalkozik: a kulturális- és sporttevékenység mellett a kollégium diákújságot és diákrádiót is működtet.- Patak Móricz életében megfej­teden rejtély - hangzott el Kováts Dániel, Móricz és Sárospatak kap­csolatát kutató egyetemi tanár ünnepi beszédében. - Móricz élete vége felé diákregényt írt Patakról, hogy feldolgozza diákéveinek szín­teréhez fűződő ellentmondásos emlékeit, de műve befejezetlen maradt. Kovács Dániel emlékezte­tett arra a „Három csikó”-ra, me­lyet az író az első félévkor értesí­tőjében hazavitt (görögből, latin­ból és németből elégtelent kapott.) Ekkor ismerte fel, hogy tanulási módszere, az önképzőköri tevé­kenység és olvasás nem egészen igazodott az iskola akkori követel­ményeihez. Móricz életének e kis epizódja üzenet a mai ifjúságnak: a kudarcból is lehet „tartóge­rendát” csinálni, a nehézségeket le kell küzdeni, mindig tudni kell újrakezdeni. A középiskolai évek arra hivatottak, hogy a diák meg­találja a hivatását, hiszen egy életre meghatározó az a tevékeny­ség, amellyel az ember 12-18 éves korában foglalkozik. Kováts Dáni­el arra is figyelmeztetett, hogy az ifjúságnak ismernie kell az elődö­ket, emléküket kegyelettel kell ápolnia. S mivel a történelemnek a végpontja nem mi vagyunk, kö­telességünk emlékjelet hagyni magunkról a későbbi koroknak. Évszázados falak, eleven emlékek A felújított mezőcsáti műemlék lakóházról kiadvány is készült csak erről az egy lakóházról, de a mezőcsáti településszerkezetről, a helység gazdálkodásáról, tárgykul­túrájáról is szerezhetnek informáci­ókat az érdeklődők. Mezőcsát (ÉM) - Egy népi mű­emlék Mezőcsáton címmel jelente­tett meg helytörténeti kiadványt Juhász László. A színes képekkel illusztrált munka helytörténeti in­formációk közlése mellett a Ju­hász család birtokában lévő, 1883- ban épült és felújított, népi műem­lékként jegyzett házat mutatja be. A Műemléki Felügyelőség által 1962-ben népi műemléknek nyil­vánított mezőcsáti lakóház - mes­tergerendájába vésett datálás sze­rint - 1883-ban épült. A Tiszatar- jánból Mezőcsátra nősült Nagy Tamás építtette a felesége, Berecz Zsófia révén hozományként ka­pott telekre. Az építőmesterről annyit tudunk, hogy mezőcsáti volt. A házhoz a faanyagot Mára- marosból úsztatták le a Tiszán és a tiszakeszi fűrészmalomban fűré­szelték. Nyolcvan centiméter vas­tag falaihoz tízezer vályogtéglát használtak fel, amit vályogvető ci­gányok készítettek a városszéli vályoggödörben. Tisztaszobája ha- jópadlós, vakolt mennyezetű, önt­vénykályhával fűtött, konyhája fóldpadlós, vakolt mennyezetű, rakott túzhelyes, kisszobája fóld­padlós, deszkapadlásos, búbos ke­mencével fűtött, kamrája hajó- padlós, deszkamennyezetes. A — Hirdetés —------------------­fóldpadlós tornác boltozott mennyezetű. A konyhai belső bol­tozások és a tornác boltíves ár­kádsora téglából készült. A lakó­ház belső berendezésének csak kis részét sikerült megőrizni. A hi­ányzó bútorok, tárgyak beszerzé­sében a századfordulói állapotok rekonstruálása volt a cél. A Má­tyás király utca 37. szám alatti ház az építtető utódainak tulajdo­nában van, de a nagyközönség számára is nyitott, olvasható a je­lenlegi gazda, Juhász László szer­kesztette kiadványban. A Well- PRess Kiadó gondozásában meg­jelent munkában azonban nem­Vasút a festészetben Miskolc (ÉM) - „Ezzel a munkám­mal a Vasút’ történetének egy da­rabját szeretném bemutatni és az utókor számára megőrizni” - vallja Cs. Fodor József kiállítására invitál­va. Vasút a festészetben című tárlata május 20-án délután 3 órakor nyílik Miskolcon, a Tiszai-pályaudvar olva­só-várótermében. A nyolcvanhárom éves nyugalmazott főfelügyelő tár­latát Mező Fererj csomóponti fő­nöknyitja meg. KA MATOZÓ KINCSTÁRJEGY 1999/V. Jegyzési Időszak: 1998. május 18-29. Futamidő: 1 év Kamat: évi fix 17,50% Jegyzési árfolyam: 1998. május 18-26. között 99,70% 1998. május 27-29. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=17,44%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető hozam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken a Kormány 41/1997.(111.5.) Korm. rendelete alapján kifüggesztett árfc.yam táblázat tartalmazza. A Kamatozó Kincstárjegy az elsődleges forgalmazóknál és a Magyar Állam- kincstár fiókhálózatában jegyezhető. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti számlán tartható (így sem ellopni, sem elveszíte­ni nem lehet); másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamatveszteség nélkül is bármikor eladható a hálózatos forgalmazóknál (az OTP Bank, az Inter-Európa Bank a Kereskedelmi és Hitelbank, az ABN AMRO Bank kijelölt fiókjaiban), valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózatában. így Ön befek­tetését a legnagyobb biztonságban tudhatja hosszú távú kötöttség nélkül. Ahogy a maga nemében egyedi az Országház - Magyarország legnagyobb épülete, az állam szim­bóluma -, ugyanúgy egyedi a maga nemében a Magyar Állampapír, a legnagyobb biztonságot nyújtó értékpapír. Most az Állampapír-család egyik tagjának legújabb sorozatát ajánljuk figyelmébe: JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABK AMRO Bank Rt Miskolc, Sárospatak, Swwo, toincbaraka. Ózd • K&H Bank Rt Műkők OTP Bank Rt Mistolt. ErWény, KambKta. Mezőkövesd, Pulnok. Satószentpéier, Sárospatak, Sko-aiaui^ty, Szerencs, Tiszaújváros, Ózd (100000 Fi nevénél alatti jegyzést az OTP Bank Rt. nem fogad el) VALAMINT: Magyar Államkincstár Borsod-Abaój-Zemplán Megyei Fiók 3525 Mrskok, Hósói tere 3 részletes információ: 06-40-24-24-24 (helyi kIvAs)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents