Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-16 / 114. szám
Észak-Magyarország RIPORT - TÖRTÉNELEM I998. Május 16., Szombat A fafaragó már az élő fában látja, mit fog kifaragni belőle. „Kinézi a fát”, és jelen van a fa kivágásánál is. Folyamatosan papára vázolja a motívumokat, az udvara előtt és az udvarán lévő fákra mutatva pedig ezt mondja: „Mind rám várnak!” Kalapács, véső- és megkezdődik a munka. Nemes Sándor azt mondja magáról, bogy ő famíves: fafaragó, faszobrász, és népi építészettel is foglalkozik. Kinézett fák faragott ábrázatja s ■ r\ EpHHfflRát f rákász wr-y • m ara ilogaióban * Hejcén ■|SfMes^SÍo grrr^sne NyikesZita - , 4 Menjenek csak nyugodtan, meg fogják találni, rengeteg fa van a Ima előtt! - igazítanak útba, mikor Hejcén Nemes Sán- ■dor fafaragót keressük. A ház előtt pedig tényleg sorakoznak, -fekszenek az ágas-bogas, gyöke-_ ráktól, levelüktől megfosztott fák. Az udvar is fától rakott. ~ A műheiyfccsak nemrégen építettük,^'^ szélintem nem is a roühejfffa fontos, hanem az alkotó -tér. Ez a tér pedig lehet az udvár, a berek, egy hely a | szabadban ~ vej^ llPlk alkn- tás világába a biester. - Aztán ■ persze ott van a kisebb műhely íja, álkülönböző felszerelések- : kel. Az alkotó embernek alkotó f térre van szüksége, ahová visszavonulhat, és lefejtheti például: a különböző anyagokról a felesleget. A faszobrászat során is; az adott faidomhoz kell alkalmazkodni, abból kell kiindulni, amit a fa kmál. Benépesítette Hejcét Nemes Sándor beszédén hallat- - szik, hogy nem hejcei. Büszkén mondja, hogy bihari születésű, hogy Arany János nyelvét beszéli. Hejcére három éve költözött. „Feljöttünk” - mondja, először csak kirándultak ezen a vidéken, aztán a hejcei polgár- mester hívta, mondván: a falunak szüksége lenne a fafaragó- faszobrász-íamíves munkájára. Nemes Sándor napokkal a hívás után megtelepedett itt, pár hónap múlva pedig a család is jött. „Mindenüket, ingó- ingatlanukat, szellemi javaikat” idehozták. „A zempléni hegyek lábánál megbúvó település kiváló lehetőségeket biztosít számomra munkához” - írja a másfél tetszetős katalógusában. Ezalatt a három év alatt a település „benépesült” Nemes Sándor karaktét# MMi ' Emlékparkot faragott a honfoglalás tiszteletére, életfát az 1848/49-es események emlékére, a közeljövőben pedig egy ’48-as emlékpark megkompo- nálását tervezi. Mikor pedig a településen sétálgatva elhaladunk a buszmegálló mellett, így szól:- Ezt a kukát el kell innen távolítani, egy emberfej alakú építményt terveztem ide... ~ Famfypsség, így, hosszú í- vel -- mereng el mesterségén. - Ezt a szót én találtam ki 1994-ben, amikor a Heves megyei pedagógiai intézet megbi- zasából tankönyvet írtam a debreceni kézműves iskolának. Akkor mit jelent a famű- vesség, kérdezik tőlem, és ilyenkor azt szoktam mondani, hogy földet lehet művelni, de a fát szerintem mívelni kell. Esztétikailag szépet és művészit kell létrehozni belőle. A múvesség egy munkálatkával, rézkarccal és festészettel is foglalkozott. Az első faragását már majdnem harmincévesen készítette: Anya gyermekével. Közben huszonhárom évig erdészkedett - innen eredezteti a mester a fa iránti vonzódását.- Csak addig az enyém, amit faragok, amíg megfaragoni- Utána én is éppen úgy eljárok mellette, mint mások. Fontos az, hogy azt csinálok, amit akarok, hogy ide van bízva, de az is fontos: akik látják, azok befogadják, elfogadják és megértik' Amikor a tankönyvet írtam, akkor is igyekeztem kerülni a műszavakat, magyarosan fogalmaztam, hiszen a gyerekek már telítődtek az idegen szavakkal. Amit mondok, hirdetek, azt úgy szeretném közreadni, hogy emészthető legyem Ezer éveken át idáig megőrződött a népi kultúra, át tudtuk menteni - nem hagyhatjuk, hogy miattunk elvesszen. „A vész csak készülőben van még... ”(Petőfi) 0g május 16-án fontos 9 lépéseket tett a Batthyány-kormány, hogy a jövendő háborúra felkészüljön. Egyre nyilvánvalóbbá vált ugyanis, hogy ez elkerülhetetlen. Ezt mutatják a nemzetiségek egyre erősödő mozgalmai, s a bécsi udvar halogató ígéretei is. Jellasics már május 16-án összeíratja a fegyverforgatásra alkalmas önkénteseket, hogy előkészítse a horvát felkelést. Csemovics Péter királyi biztos hiába szólítja fel a karlócai gyűlés határozatainak visszavonására Rajacsics érseket, ennek nem lesz foganatja. A karlócai főodbor már 17-én felhívással fordul a románokhoz: csatlakozzanak a „magyarizmus” elleni mozgalomhoz. Halaszthatatlanná válik az önvédelem megszervezése. A legfontosabb a 16-án megszületett elhatározás: a honvédzászlóaljak felállítása. Pesten a 32. sorgyalogezred főhadfogadója 17-én még sikertelenül toboroz önkénteseket, de május végére már az 1. és 2. zászlóalj eléri az 1200 fős létszámot, s ugyanilyen gyorsan jön létre a 3. szegedi és a 10. debreceni zászlóalj is. Kissé lassabban alakul meg a pozsonyi, a győri, a komáromi, a pápai, a pécsi s a szombathelyi zászlóalj, de a kormány válasza a kihívásokra biztatóan azonnali. A szervezésben nagy szerepet játszott Batthyány miniszterelnök, aki a nemzetőrség főparancsnoka is volt. A bécsi udvarral neki kellett elfogadtatnia az önkéntes sereg szükséges és törvényes voltát. Igaz ebben segítségére voltak a birodalom különböző teI« 1» -111.« rületeinek forradalmi mozgalmai. Másoknak is fontos szerep jutott azonban a harci készülődésben. Kossuth pénzügyminiszter még 17-én rendelkezésre bocsátja a toborzás megkezdéséhez szükséges 200 000 forintot. Május 23- án pedig felhívást ad ki a kamatos kincstári utalványok jegyzésére, hogy a továbbiakhoz a pénzt előteremtse. Az Országos Nemzetőrségi Haditanács 17-én felhívást bocsát ki, melyben a sorezredeknél szolgáló, a nyugalmazott és a hadseregből kilépett tiszteket szolgálatba hívja, mert a „rendes nemzetórség”-nek nevezett zászlóaljaknál a kiképzés katonai szabályok szerinti lesz. Olyan tisztek jelentkeznek erre a felhívásra, mint Damjanich János, Görgei Artúr, Klapka György, Máriássy János. E napon születik meg Batthyány és az új haditanácsi elnök, Badacci Manó felhívása is önkéntesek toborzására. Május 18-án pedig a minisztertanács megtiltja Magyarországról és kapcsolt részeiből a „fegyver minden nemének” kivitelét. A válságos időszakban érkezik meg a hír: az udvar a május 15-i bécsi tömegtüntetés hatására 17-én titokban Innsbruckba menekül. Az erről szóló hivatalos értesítés csak két nappal később érkezett meg Pestre. A kormány utasította a király személye körüli minisztert, hogy kövesse az uralkodót. A május 18-ai események közül kiemelkedő jelentőségű a frankfurti parlament összeülése, hiszen ha Ausztria az egységesülő német állam része lesz, akkor Magyarországnak fel kell készülnie a teljes önállóságra. A német államban a szervezkedő szlávok ellen szövetségest remélünk. Ezért küldjük el követeinket a frankfurti parlament megnyitása után Németországba. Amikor május 20-án a zágrábi báni értekezlet az uralkodónál a magyar kormánytól független horvát közigazgatást kér, a kormánynak is lépnie kell. Május 21-én a minisztertanács úgy dönt, hogy1 a nádort és Eötvös Józsefet az udvarhoz küldi: mozdítsák el tisztségéből Jellasics horvát bánt. Május 22-én pedig elfogatási parancsot adnak ki a szlovákokat lázító Józef Miloslav Húrban ellen. Végre ezen a napon megérkezik Itáliából Mészáros Lázár hadügyminiszter is. A honvédség szerveződik a fővárosban és vidéken. Szemere Bertalan polgári toborzó biztosokat nevez ki, utasítja a hatóságokat a toborzás ellenőrzésére. A toborzás nem marad csupán a kormány ügye. A miskolci színiigazgató, Sepsy Károly például felhívást tesz közzé „Fegyverbe, vidéki színészek!” címmel. S nem ő az egyedüli... A kormány új intézkedései a radikálisokat is csatasorba álb'íják: 18-án a Forradalmi Csarnokban (Pilvax kávéház) az ifjúság a „zavarok megszűntéig” felajánlja szolgálatait a kormánynak. Pest városa a céhlegények, a nagyváradi fiatalság a románok megnyerésére tesz kísérletet. Persze szervezkedik az ellentábor is... (Folytatjuk) A sorozat szerkesztője: Gulyás József Honvédtoborzás - Perlaszka Domokos acélmetszete Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságkarc eseményeit felidéző cikksorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt - a megjelenést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szerkesztőségünkbe, hetenként három darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Észak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf.: 351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: ä statárium rögtönítélő bíráskodást, kivételes eljárást jelent; a frankfurti birodalmi gyűlésre utazó követek: ifi. Pázmándy Dénes és Szalay László; a pátriárka a görög keleti egyháznak az országon belüli legfőbb vezetője. Szerencsés nyerteseink: Bunász Éva, Miskolc; Nagy Barnáné, Miskolc; Pap Gábor, Csokvaomány. A könyvutalványokat postán kapják meg. 1. Mikor kezdődik meg a nemzetőrség szervezése Debrecenben? 2. Az Ellenzéki Kör 1848-as elnöke, Teleky László drámaíró is. Melyik a legismertebb alkotása? 3- Milyen rangban ment nyugdíjba 1878-ban a ’48-49-ben ezredesi rangig jutott Máriássy János? ra vonatkozik, a mívesség viszont komolyabb és szorosan összefonódott dolgokból áll, ezért a famívesség alatt a népi fafaragást, a művészi faragást és a faépítészetet értem. Istennel egyezkedik A közelmúltban adták át Nemes Sándor „legifjabb” alkotását Hejcén. A famíves ’48 tiszteletére készített életfát. Középen a Kossuth-címer látható, vastag és masszív indák csavarodnák és kanyarognak körbe-kör- be az életet szimbolizáló fán. Mintha a súlyos levelek, a virágbimbók és a nyíló tulipánok is most születőének »meg^ebb^ a burjánzásban - Meg keE ismernünk az ősjl motívumainkat, hiszen ezek |f gyökereink, vizuális jelképéi jelentéssel bírnak. A vizuális;-; nyelv; éppen olyan fontos. nÄ| a beszélt, és a kettő csak cg.- • •• tud létezni, mára már ősi fonódott A kor. a napkerek, c spirálra vonalak, a hullám az őrző-védő kígyót szűnöm • iüátó motívümok..; ~ sorcÄÄ mester az örökség részeit#®! megismerés után pedig kölfe# ségühk felhasználni, átmeútójji' ereket az osiségekét. Terblsrerí tesen mindentó a saját szájízéi alapján alakítja kűÉÉiii stílusát. Itt, Hejrc n « hwmm nak ezek aztósi^ m|gjg^|t-'| ni. Mit^hetnék? az Istennel egyezkedés. Az erdőtől áfáig Nemes Sándor gyermekkorában inkább rajzolgatott. Szabadidejében vázlatfüzettel járt, skicceit. A katonaságnál viszont már felfigyeltek formázó- alakító tehetségére. „Neked nan a legjobb kézügyességed, mondták a többiek, ezért nekem kellett a hajukat nyírni...”- anekdőtázik. 1979-tól a debreceni Medgyessy Képzőművészeti Körben megtanulta a kép- sőmúvészeti szabályokat, grafi
