Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
Sárospatak és környéke Egy „hang” a népdalkörből Hercegkút (ÉM DK) - Svábul már nem beszél csak énekel Naár Józsefné, ahogy a hercegkúti népdalkor legtöbb tagja. Az idősek közül ugyanis, akik még beszélték is anyanyelvűket a sváb településen, már kevesen élnek. Persze, azért a mai középkorosztályt sem lehetne svábul „eladni”... „Gyerekkorunkban nem nagyon beszéltek a szüléink svábul, csak ha azt akarták, ne értsük, miről van szó. Az ’50-es ’60-as években tilos is volt használni az anyanyelvűket...” Kicsit vidámabb témára térve Naár Józsefné elmeséli, hogy a nemzetiségi népdalkor elődje a ’60- as években, a téeszesítéskor alakult. Először a férfiak kezdtek énekelgetni a nemzeti ünnepeken. Aztán amikor hívták őket a környező településekre fellépni, megirigyelték a nők is, és beléptek. Egy idő után pedig már csak a nők maradtak... Ma újra vegyeskórussal dicsekedhet a település. Naár Józsefné a 70-es évek közepétől tagja a nép- dalkömek, férjét pedig ’82-ben „léptette be”. Jelenleg Csehi Ferenc, a pataki zeneiskola igazgatója irányítja a harminc tagú kórust. „Régebben csak úgy összeverődtünk, és aki tudott egy dalt, elénekelte, s megtanultuk. Később a művelődési ház vezetője fogta össze az énekkart, a ’80-as évektől pedig Csehi Ferenc. Sok hercegkútinak a népdalkor jelenti a társaságot. „Mindenki dolgozik (Naár Józsefné például a község ’mindenese’: adóügyi előadó, pénztáros, anyakönyvvezető...), a családdal kell törődni, ilyenkor vagyunk társaságban. Mindig megünnepeljük a tagok születésnapját, névnapját. Megyünk kirándulni, énekelni...” Sok helyre vitték már el a hercegkúti dalokat. Jártak Németországban, voltak Mariazellben, idén Csíksomlyóra készülnek. Szó van Lourdes-ról is, de inkább csak említés szintjén („jó lenne”), ám az már nagyobb költséget jelentene a népdalkömek... Ahol „kényelmetlen” lett a kultúra Népművelő már nincs, de rendezvények azért még vannak Tolcsván Dobos Klára Tolcsva (ÉM) - „A mai előadás elmarad, mivel a film nem érkezett meg” - olvasható a mozi „kirakatában”. A következő mondat azonban biztató, hiszen a legközelebbi vetítés időpontját tudatja a helybéliekkel. Az idevetődőnek ez a papírdarab azt jelezheti, hogy kisebb működésbeli gondok vannak ugyan, de végső soron működik a tolcsvai mozi...- Ja, az a tábla csak ottmaradt - veszi el a reményt Román Mihályné, a község jegyzője. - Most egyáltalán nincs vetítés. De a másik ott lévő plakát frissebb: a Hupikék Törpi- kék valóban voltak itt tavaly decemberben. Az épületet régebben a Moziüzemi Vállalat bérelte. Az ő tulajdonukban volt a vetítőgép, ők hozták a berendezéseket, aztán amikor állami vállalatként megszűnőben voltak, akkor ott, ahol nem volt olyan nagy a nézettség, abbahagyták a vetítéseket. Erre a sorsra jutott a tolcsvai mozi is.- Régebben szinte minden településen volt mozi- meséli a jegyzőasszony.- Miután a miénk megszűnt, a polgármesteri hivatal még néhány évig szervezett vetítéseket: nyertünk ugyanis pályázaton egy videokivetítőt, és videofilmeket mutattunk be. A helyiség berendezését átalakítottuk, hiszen a régi lehajthatós, nyikorgós faszékek nem voltak túl kényelmesek. Reméltük, nem vész kárba a befektetés, hiszen úgy gondoltuk, majd különféle rendezvényeket tartunk itt... Próbálkoztak is, de egyre inkább bebizonyosodott: nincs rá igény. Hiába hívtak operetténekest, színművészt, az emberek nem nagyon mentek be az előadásokra. Szenvedett ettől a művelődési ház tiszteletsú - népművelője is. Még néhány évig próbálkoztak, aztán a képviselő-testület megsokallta, hogy emiatt önálló személyt alkalmazzon, és megszüntette a népművelői státust. Sőt, a könyvtárosit is. Úgy gondolta ugyanis a község vezetése, hogy azt a néhány rendezvényt megszervezheti a hivatal valamelyik dolgozója. Az adóügyis vállalta, hogy heti két alkalommal nem a hivatalba, hanem a könyvtárba megy, a jegyzőasszonyból pedig a programok szervezője lett.- A gyerekeknek mindig megrendezzük a fenyőünnepet, de a művelődési ház ad otthont a Petőfi-szava- lóversenynek, az öregek napjának, rossz idő esetén az augusztus 20-i rendezvényeknek, és a falugyűléseknek is. Tavaly meghívtuk Kovács Katit, Koós Jánost - lúába; nem volt teltház. Előfordult, hogy neves színművész estjére húszán jöttek. Ez nekünk is kellemetlen, mert az ember csak bízik benne, ha egy ilyen rendezvényt meghirdet, lesz közönség, és persze a színész is több nézőre számít. Ezek nagy csalódások. Nem tudom, mit kellett volna tenni ahhoz, hogy többen jöjjenek... Hogy az érdektelenségnek mi lehet az oka, arra a jegyzóasszony egy szóval felel: a kényelem. Aztán meg is magyarázza: majdnem minden háznál van videó. És van videokölcsönző, több is. Úgyhogy mindenki azt néz, amit akar. Egyébként emlékei alapján Román Mihályné azt is elmondja, hogy régen sem volt központi hely a mozi. A fiatalok inkább bementek Sárospatakra filmet nézni, holott két-há- rom héttel később itt is láthatták volna ugyanazt. Az meg egyébként sem jellemző a 2161 lakosú településre, hogy különösebben összetartó lenne, szüksége volna valamilyen találkozási helyre. Mindenki inkább a maga gondjaival van elfoglalva. De ha találkozni akarnak, arra ott vannak a hagyományos bálok, kétszer-há- romszor évente.- Egyébként sem jut túl sok pénz kultúrára. Az persze szégyen lenne, ha egy település semmit nem fordítana a művelődésre. De ha érzi, hogy igény sincs rá különösebben, abból próbálja betömni a más területen keletkezett hiányokat. De ez nem jelenti azt, hogy kultúra nélkül maradtunk. Az iskola melletti parkban pedig időről időre rendezünk koncerteket, utoljára a magyar tekerőzenekar játszott, mondhatom, hogy sikerrel. Az pedig már negyedik éve hagyomány, hogy az Edda is koncertezik ott. Ennek bevételét minden évben felajánlották valamilyen célra, például a templom és a tűzoltótorony felújítására. És bekapcsolódtunk a nyári zempléni fesztiválba: lesz koncert a templomunkban is. díjas - majd később főálláÉrtesítjük tiszteit hogy mai előadásunk elmarad n : mól Mim ' nem' érkezeit me?: / legközeleM- nmäi rámáik eltíadást ■ 6-kú>' .1\ít,riüsrm < cfi'tüjr A tábla a régmúlt mozivetítések emlékét őrzi Fotó: Dobos Klára FALURÓL FALURA —irt 11..... SÁRAZSADÁNY Partfal-megerősítés - A Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz nyújtott be pályázatot a sárazsadányi önkormányzat. Pályázatukban 3,8 millió forintot kértek, ez az összeg pedig elegendő lenne a közel 87 méter hosszú árokpartszakasz megjavítására. Erre azért van szükség - jellemezte az állapotokat Pal- csó Mihály polgármester -, mert az út ezen szakaszát a víz alámosta, és 4-5 méter mély szakadék keletkezett. A balesetveszélyes helyzetet alapozással és blokkból kirakott támfallal szüntetnénk meg. A pályázatot áprilisban bírálják el. VAJDÁCSKA Székelyföldön birkóztak - A vajdácskái birkózók március 19-e és 22-e között részt vettek a Székelyudvarhelyen megrendezett Román Nemzeti Bajnokságon. A Barátságkupa elnevezésű sportrendezvényre a szervezők a román versenyzőkön ukrán és magyar vendégeket is meghívtak. A vajdácskái gyerekek - összesen kilencen - a település mikrobu- szával utaztak a megmérettetésre, Molnár Zoltán testnevelő tanár és Istenes László szakképzett edző kísérte el őket. A nevelők szerint mindenki eredményesen állt helyt, kiemelkedő teljesítményt nyújtott viszont Magyar Tibor a 38 kilogrammos kategóriában. HERCEGKÚT Hegyközségi ülés - Tegnap délután 5 órakor tartották az idei első hegyközségi ülést a hercegkúti Művelődési Házban. A szőlőtermelők beszámoltak tavalyi gazdálkodásuk eredményességéről, és megtervezték az idei szőlőmunkák folyamatát. A rendszeresen tartott ülések között ebben az évben ez volt ez első - tájékoztatott Stumpf Enikő, a település jegyzője. KENÉZLÓ Folyamatos fejlesztések- A Fejlesztési Tanácstól nyert pénzösszegből és saját erőből építenek utat Kenézlőn. A 800 méter hosszú és 4 méter széles útszakasz korábban földút volt, most azonban aszfaltborítást kap. A felújítás után új nevet is adnak a területnek, IV. Béláról fogják elnevezni az utat - mondta Hunyadi Tibor polgármester. Szintén a Fejlesztési Tanácstól nyert, és saját erő kiegészítésével vásároltak traktort a településen. A járművet közhasznú munkákra, a falu kül- és belterületének rendbetételére, környezetvédelmi tevékenységre tudják használni - tudtuk meg Hunyadi Tibortól. A település vezetője még azt is elmondta, hogy az iskolások és az óvodások étkezési térítési díját önkormányzatuk nem növelte, hanem 30 százalékkal csökkentette ebben az évben. A SZÉP AMARILLISZ TITKA. Csordás Imréné, olaszliszkai nyugdíjas pedagógus szerint az amarillisz korai virágzásának titka a szakszerű telelte- tés és az időben, úgy február elején történő ültetés és locsolás. . Fotó: Budjos Tibor EZT LÁTNI KELL! A pataki iskolakert emlékei Sárospatak (ÉM) - A héthektáros sárospataki iskolakertet a vonattal vagy busszal a városba érkezőknek keresni sem kell: bárhová mennek, útjuk a parkon keresztül is vezethet. Az itt álló idős fák egyrészt a füvész- kert maradványai, másrészt a félszáz évvel ezelőtti parklétesítés emlékei. Sok különleges fajt, díszfát és díszcserjét láthatunk itt. Kiemelésre érdemes a kislevelű hárs egy változata (Tilia cordata var. major), a fekete dió (Juglans nigra), a magaskőris egy változata (Fraxinus excelsior f. pendulia), a százéves tiszafa (Taxus bacca- ta), és a szép ezüsthárs (Tilia argantea) fasor. A kert értékét emeli a park területén felállított szoboregyüttes, mely egykori, híressé vált pataki diákoknak állít emléket. Többek között Fáy András, Egressy Béni, Csokonai Vitéz Mihály, Harsá- nyi Zsolt, Pécsi Sándor, Erdélyi János, Bessenyei György, Móricz Zsigmond, Kazinczy Ferenc és persze Lorántffy Zsuzsanna tartózkodnak hosszú évek óta A sárospataki iskolakert egykor füvészkert volt Fotó: Dobos Klára a parkban, amely nemcsak a diákok, de a városlakók és a kirándulók kedvelt pihenőhelye is. A kert most szépen ápolt, apró szépséghibája azonban, hogy a szemét- gyűjtői eléggé megviselt állapotban vannak. Talán ennek kijavítása nem terhelné meg túlzottan a diákváros költségvetését.. Román Mihályné, a közművelődés-szervező jegyző