Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-03 / 79. szám
; ___^ 1 998. Április 3., Péktik HÁTTÉR - HIRDETÉS MmyaioisiAi Porrá®: Globus Irland Finnország Norvégia Svédország Schengeni Egyezmény - Nyitott határok Ausztria április 1-jelöl teljes jogú schengeni taggá vált, ami azt jelenti, hogy a keleti határellenőrzés erőteljes megszigorodott, viszont az EU-n belüli határokon - lásd grafikonunk - gyakorlatilag megszűnt az útlevélellenőrzés. Schengeni Egyezmény ■ Nincs határellenőrzés az országok közölt (A halárátlépéssel kapcsolatos formaságok Ausztriából Olaszországba és Németországba. 1998. március végére megszűntek.) ■ Később csatlakoznak az egyezményhez Görögország (egyelőre nem kielégítő az ország biztonsági állapota) Dánia, Svédország, Finnország' (a jóváhagyás folyamatban van) Norvégia, Izland' (mint nem EU tagországok csatlakoznak) * náluk már érvényben van az „északi halárátlépési uniós megallapodas" I I Megmarad a határ- ellenőrzés EU-tagországok, amelyek nem csatlakoznak az egyezményhez: Nagy-Britannia, Írország A magyarországi kárpótlás rövid története Budapest (MTI) - Az 1991 végétől működő Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal 1998. március 31-én megszűnt, ezzel befejeződött a kárpótlás folyamata. Az április 1-jén létrejövő Központi Kárrendezési Iroda a folyamatban lévő ügyeket zárja le. 1989-ben a magyarországi politikai változásokkal a jogalkotásban is elkezdődött az a folyamat, mely megpróbálta a nemkívánatos múltbeli eseményeket korrigálni. Irányok A kiigazítás irányai voltak: a múltbeli sérelmek orvoslása, felelősségre vonás a korábbi bűnök miatt és az igazságtalanul szerzett előnyök megszüntetése, a maguk idejében érvényes jogszabályok alapján okozott személyi és vagyoni károk megtérítése. A kérdéssel először 1988- ban a Történelmi Igazságtétel Bizottság foglalkozott. Egy kormánybizottság 1989- ben megtervezte a jogalkotás tennivalóit, majd az új Országgyűlés látott munkához. A megalkotott kárpótlási jogszabályok a következő eseteket különböztették meg: a politikai ítéletek semmissé nyilvánítása és a rehabilitáció; a büntetőjogi vagy köz- igazgatási intézkedések járulékos hátrányainak jóvátétele; a fizikai hátrányok, sérelmek (pl. szabadságvesztés), valamint a vagyoni sérelmek anyagi kárpótlása. Törvények Az e tárgyban elfogadott törvények: 1989-ben - Az 1956- os népfelkelés miatti ítéletek orvoslásáról; 1990-ben - Az 1945-63 közti törvénysértő ítéletek megsemmisítéséről; 1991-ben - Az állam által okozott vagyoni károk részleges kárpótlásáról; 1992- ben - Az 1963 és 1989 között elkövetett, állam és közrend elleni bűncselekményekre vonatkozó ítéletek megsemmisítéséről; - Az 1939-49 közt alkotott jogszabályok által az állampolgárok tulajdonában okozott károk részleges kárpótlásáról; - Az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról; 1993-ban - A földrendező és földkiadó bizottságokról; 1997-ben - A Párizsi Béke- szerződés ama pontjának végrehajtásáról, mely szerint az örökös nélkül maradt vagyont a faji, vallási diszkriminatív törvények, által érintettek hazai szervezeteinek kell juttatni. A törvényeken kívül az Országgyűlés 1990-ben határozatokat hozott az 1938-45 között faji, nemzetiségi hovatartozás, antifasiszta magatartás miatt deportáltak és egyéb hátrányt szenvedettek sérelmeinek orvoslásáról; a német kisebbség sérelmeinek orvoslásáról; a Szovjetunióba jóvá- tételi munkára hurcolt, és ott bűncselekmény nélkül elítélt magyar állampolgárok sérelmeinek orvoslásáról. Föld és jegy Az 1991-ben felállított Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal adatai szerint 1991-95 között 1 millió 863 ezer kárpótlási igényre 1 millió 623 ezer határozatot hoztak és 133,7 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki. Az 1000, 5000 és 10 000 forint címletű kárpótlási jegyek három évig kamatoztak, ennek mértéke a jegybanki alapkamat 75 százaléka volt. A kárpótlási jegyeket részvénytársaságok, befektetési alapok is hasznosították, egzisztencia-hitelhez lehetett igénybe venni, több áruházlánc fizetési eszközként is elfogadta. Árfolyamuk 1995-re mintegy 20 százalékra esett. Emiatt forgalmazásukra és megsem- misítésükre külön kormány- határozat született. 1998 márciusában árfolyamuk 1018 forint volt. A termelőszövetkezetek használatában 3,7 millió hektár föld volt, 55 millió aranykorona (AK) értékben. Kárpótlási igényt 77,9 millió AK-ra nyújtottak be, ebből 62 millió ÁK-t fogadtak el. 2,3 millió hektár területet jelöltek ki, ebből 1,9 millió hektárt árvereztek el, 37 millió AK értékben. Az állami föld aránya 31,6-ról 27,9 százalékra, a szövetkezeti 60,9-ről 43,7 százalékra, a magánbirtok pedig 7,5-ről 28,4-re változott. A 25 ezer árverésen egy- millióan vettek részt. Az elnyert földek 72 százaléka kisebb 5 hektárnál, így nem alakult ki gazdaságosan működtethető tulajdonszerkezet. A kárpótlás a falusi munkanélküliséget sem csökkentette. Vagyoni kárpótlás címen 1994 végéig 4500 fő kapott életjáradekot, havonta 1200-1600 forintot. Személyi kárpótlás alapján 1994-ig 74 ezer fő 1600-2600 Ft/hó járadékban részesült. Kuncze: Határaink erősítése EU-tagságunk előfeltétele Budapest (MTI - MJ) - Az EU-tagságra való felkészülés sorába tartozik az európai közösség módosuló külső határainak megerősítése, különös tekintettel a világ elmaradott térségeiből ide irányuló menekültekre, az országhatárokat nem ismerő bűnözőkre, terroristákra, kábítószer-kereskedőkre. Csatlakozásunk után ezek a „védvonalak” nagy része a magyar határokat jelentik. Hogyan készül erre az időszakra a Belügyminisztérium? Az intézkedéseket Kuncze Gábor belügyminiszter foglalta össze.- Hazánk a ’90-es évek elejétől az illegális migráció, cél- illetve átmenő országa lett, s betódultak a külföldi, bűnöző szervezetek emberei is. Magyarország, az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeire, valamint az így kialakult helyzetre, jogi, szervezeti intézkedéseket léptetett életbe. A szervezett bűnözés elleni köHirdetés-----------------------z ös fellépés érdekében több európai országgal kötöttünk megállapodást. A rendőrségen belül különleges egységek jöttek létre a szervezett bűnözés, a kiemelt gazdasági bűncselekmények felderítésére, vizsgálatára. Fontos feladat a leendő külső határok őrizetének megerősítése. Ezzel összefüggésben a határőrség feladatait, bűnügyi, szabálysértési és idegenrendészeti hatósági jogkörét az 1997-ben hatályba lépett határőrizeti törvény rendezte.- Magyarország az EU által megküldött kérdőívekre adott válaszában bemutatta azt a különleges helyzetet is, miszerint a határainkon túl igen nagy számú magyar nemzetiségű él, akiknek az anyaországgal szoros, rendszeres kapcsolatuk van - emelte ki Kuncze Gábor. - Az Európai Unió az úgynevezett „Országvéleményben” elismerte ezt a helyzetet, de leszögezték: a nemzetiségekkel való kapcsolat- tartásra hivatkozva nincs mód olyan könnyítésekre, amelyek veszélyeztetnék a külső határok, így az EU biztonságát. Magyarország kinyilvánította: a csatlakozás időpontjában kész az EU vízumpolitikáját érvényesíteni a leendő, külső határain.- Az európai közösség kész-e támogatni egy olyan megoldást, amely nyomán nem éri sérelem a határon túl élő magyarokat az anyaországhoz fűződő viszonyukban?- Az EU illetékesei az unió érdekeit képviselik. A fejlett nyugati országokat sújtja a gazdasági, politikai menekültek óriási tömege. A hazánkon át a nyugati államokba áramló illegális és törvényes menekültek létszámából jelentős mértékben részesülnek a szomszédaink. így érthető, hogy például Jugoszláviával, vagy Ukrajnával kapcsolatban szigorú határintézkedések bevezetésére ösztönzi Magyarországot az EU, függetlenül az ott élő nemzetiségektől. Ez ügyben több olyan megoldási javaslatot ismerünk, amelyeket az egyes uniós országok juttattak el hozzánk. Am ezek csak nem hivatalos véleményt jelentenek. Mindebből jelenleg egyértelműen megállapítható, Magyarország csatlakozásának feltétele, hogy képes legyen külső határain biztosítani az EU hatályos előírásainak érvényesülését, benne az unió vízumpolitikájának megvalósulását. akár 13 Ft/óra Áprilisban minden hétvégén - sőt húsvéthétfőn is - hihetetlenül kedvező áron telefonálhat akár az ország legtávolabbi zugába. Ezeken a hétvégeken 41 órán keresztül beszélhet 500 forintért ami óránként kevesebb mint 13 forintos díjnak felel meg! Minden szombaton 5 órától vasárnap 22 óráig - lllgl még húsvéthétfőn Is 5-tö! 22 óráigbármennyit beszélhet vagy internetczhet. egy-egy belföldi hívásnál csak az első 500 Ft (azaz nettó 400 Ft) eléréséig -/FBm/kétyeg a számláló. így például napközben egy III. díjzónába (pl. Sopron-Miskolc) tartozó távolsági beszélgetésnél a hívás a 28. perctől már díjtalan., , ' • ■ -- * , ■ ' :; Használja ki az akciót - telefonáljon többet < s, . 1 ' * » április minden hétvégéjén. A megtakarítót! összeg „Csevegő hétvége” cini alatt jelenik meg, a telefonszámlán. Az akció.a MATÁV hálózatán kelül érvényes és csak egyéni előfizetőkre vonatkozik. Nem én>ényes arra az esetre, ha a MA TÁ tz- előfizető emeltdíjas szolgáltatást, más hazai (vezetékes va^ mobilt szolgáltatóhoz tartozó állomás; ,hiV. vagy'kMfyré telefonál A kedvezmény nem terjed ki a nyilvános távbeszélő-állomásokra és az ISDN-adatforgalomra. Ingyenes információs Zöld szám. 06 80 203 203 Interhét-cím: www.matav.hu
