Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-03 / 79. szám

1998. 3.. Péntek GAZDASÁG Észak-MagyarorszAg w A készpénzforgalom korlátozása Budapest (MII) - A Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) a készpénzkorlátozásra vonatkozó jogszabályok átfogó felülvizsgálatát sürgeti - tájékoz­tatta az MKIK sajtóosztálya csütörtökön az MTI-t. A Pénzügyminisztériumhoz továbbított javasla­tuk szerint a korlátozás összeghatárát 2 millió fo­rintra kell felemelni. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az azonos ügyfelek közötti összevonandó számlák összegét csak akkor számolják összevon­tan, ha azokat 7 napon belül állítják ki. A készpénzfizetés korlátozása 1997. július else­jével lépett hatályba. Az eddigi kamarai tapaszta­latok azt mutatják, hogy szabályok indokolatlanul akadályozzák az üzleti kapcsolatokat. „A jogalkotók változatlanul nem vesznek tudo­mást arról, hogy a gazdaságot a tőkehiány, az üz­leti kapcsolatok bizalmatlansága jellemzi” - olvas­ható a közleményben. A kamara véleménye szerint» a feketegazdaság visszaszorítása jegyében meghozott szabályozás el­lentétes folyamatokat indított el. A bankkártya­rendszer működésével kapcsolatos elvárások sem teljesültek. A gyakorlatban ugyanis a bankkár­tyák a vállalkozások számára drágák. A kamara nem vitatja a készpénzforgalom kor­látozásának elvi szükségességét, de elfogadhatat­lannak tartja, hogy annak megvalósítását a jogal­kotók olyan intézkedésektől várják, amelyek a gazdaság működőképessége ellen hatnak. Harmonizáció a kőolaj- és gáziparban Budapest (MTI) - A magyar kőolajipar a termék- minőség és a környezetvédelmi előírások szempont­jából már most képes megfelelni az Európai Unió előírásainak - jelentette ki Pál László, a Mól Rt. el­nöke csütörtökön sajtótájékoztatón, amelyet a Bu­dapesten megrendezett EU harmonizáció a kóolaj- és gáziparban című konferencia alkalmából tartot­tak. Pál László elmondta: Magyarországnak fel kell készülnie arra, hogy az EU 2005-ben bevezetni ter­vezett, az ágazatot érintő űj előírásait esetleg már hamarabb érvényesíteni fogják. Ennek érdekében indították el azt az 50 milliárd forint értékű beru­házást is, amely a százhalombattai kőolajfinomító­ban a gyártástechnológia fejlesztését szolgálja. A beruházáshoz szükséges engedélyek és jogosítvá­nyok rendelkezésre állnak, a vállalkozói szerződé­seket megkötötték, a technológiákat megvásárol­ták. A beruházás a tervek szerint 2000-re készül el. A gáziparban még az uniós országokban sincs szabadverseny, az ágazat mindenhol piaci megál­lapodások alapján működik. Éppen ezért az EU gázdirektívatervezete, amelyet júniusban tűznek napirendre, a fokozatos liberalizáció menetrendjé­re tesz javaslatot. A csatlakozó kelet-európai or­szágok esetében azonban nem lehet figyelmen kí­vül hagyni a beszállítói hegemóniát, vagyis azt, hogy a fő exportőr Oroszország. Magyar-lengyel agrárexport Budapest (MTI) - Az Ipari, Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Minisztérium kedvezőnek ítéli a len­gyel kormánynak azt a döntését, miszerint ez év végéig 3000 tonna paradicsomsűrítményre, és 1300 tonna vetőkukoricára kedvezményes kvótá­kat nyitott meg a lengyel partner - tájékoztatta a tárca sajtóosztálya közleményben az MTI-t csütör­tökön. A magyar fél a korábbi lengyel ígéretnek megfelelően arra számít, hogy e két termék kvótá­ja az év végéig kimerül, de a lengyel partner be­váltja azt az ígéretét, miszerint ez újabb tárgyalá­sok során bővíthető. Budapest (MTI) - A papírok közül a Mol-részvé- nyek zártak rekordáron. Az olajipari cég részvé­nyeinek záróára 6915 forint lett. A legnagyobb, 4,29 milliárd forintnyi forgalmat a TVK-papírok- kal bonyolították le. A Matáv 4,26, a Mól 3,64, a Démász-papírok pedig 2,47 milliárd forint érték­ben cseréltek gazdát. Tőzsde Index ápr. 2.: 8837,95 +33,36 Nagy ugrás: kétmilliárd fejlesztésre A keleti piacon még nagy lehetőségek vannak a műanyag termékek értékesítésére Kornya István Miskolc (ÉM) - Fehér, ülni le­het rajta és műanyag? Sokak­nak ugrik be egyből a Flair kerti bűtor. A volt szocialista országokban egyedül Magyar- országon - még közelebbről Miskolcon - gyártják ezeket a termékeket. A cég holland tu­lajdonosa további fejlesztések­re szánta el magát. Mariska Györggyel, a Miskolci Mű­anyag Feldolgozó Rt. ügyveze­tő igazgatójával a „nagy ug­rásról” beszélgettünk. □ Milliárdos fejlesztésekről szól­nak az információk, ami ebben a rossz kedélyű régióban talán szo­katlan, • Több mint kétmilliárd forintról van szó. Azért kaptuk ezt a cég hol­land többségi tulajdonosától, mert az elmúlt hét év teljesítménye alapján megbíznak bennünk. Nem volt itt se revízió, se átvilágítás! A ’96-oshoz képest az elmúlt évben két és félszeresére növeltük az ex­portunkat, amely az idén négymil­lió márka volt, bevételünk megha­ladta a másfél milliárd forintot. □ Sokan vélik úgy, hogy a külföldi ide jön és olcsón dolgoztat,.. • így is meg lehet közelíteni a kérdést, de úgy is, hogy ha a kül­földi nem jön, akkor még nagyobb lenne a munkanélküliség a jelen­leginél. □ Mit jelent ez a fejlesztés? • Egy 120 ezer négyzetméteres területet vásároltunk meg. Ide te­lepül egy modern, 25 ezer négy­zetméteres kertibútor-gyártó üzem és raktárbázis. ü Kizárólag az anyacég pénzén valósul ez meg? • Döntő részben igen. Megpályáz­tuk a Megyei Területfejlesztési Ta­nács, a Gazdasági Fejlesztési Cél­program kiírásait, valamint a terü­let rekonstrukcióra és rehabilitáci­óra adható állami pénzeket is. □ A fejlesztés új munkahelyeket is jelent, A műanyaggyár teljesítménye megbízható Fotó: Vajda János • S nemcsak azt, hanem a beszállí­tói és bedolgozói körnek is munkát ad, a címkekészítő nyomdától a fu­varozókig. Az új részlegben mint­egy 110-120 új munkahelyet te­remtünk. Idővel ez csak több lehet □ A külföldi befektetőkkel kapcso­latban az is felmerül, hogy Ma­gyarországon vannak ugyan, de azért mégsem magyarok. Jogos ez? • Szerintem nem. A lényeg, hogy tőkét hozzanak a befekteté­sekhez, fejlesztésekhez. A szocia­lizmusban nem halmozódott fel annyi tőke magyar kézben, amellyel jelentős termelóberuhá- zások valósulhattak volna meg dinamizálva ezzel a magyar gaz­daságot. A kérdésre válaszolva: magyar a menedzsment, egyet­len holland sincs nálunk, ma­gyar alapanyagot használunk, magyar a munkaerő, magyar be­szállítókat foglalkoztatunk, ma­gyarok a fuvarozóink s idehaza fizetjük az adókat is. Ja, és az új gyár minden termékét exportra termeli majd. Mi kell még eh­hez? Kinek nem tetszik ez a konstrukció. Józan gondolkodá­sú embernek kell hogy tetsszen. □ Miért pont Miskolcot választotta a hollaiid tulajdonos? • Egyes termékek - ilyenek a mű­anyag kerti bútorok is - csak korlá­tozott távolságra szállítva állítha­tók elő gazdaságosan. Hozzávetőle­gesen 1500 kilométert jelent ez. Magyarországon Miskolc nagyon jó földrajzi adottságokkal rendelkezik, hiszen a megcélzott piac - Lengyel- ország, Szlovákia, Ukrajna, Romá­nia, a volt jugoszláv államok - hoz­zánk esnek közel. Ezekben az or­szágokban még jelentős kockázatot jelent ugyan az értékesítés, hiszen a banki hálózat még nem megfelelő, tőkeszegények a cégek, s mindezek­kel összefüggésben a fizetési határ­idők betartásával is gondok van­nak. Ennek ellenére ez a piac óriási. Ezen felül szállítunk még Ausztriá­ba, Németország déli területeire és Észak-Olaszországba is. □ Sa hazai piac? • A jelenlegi gyár a magyar pia­cot el tudja látni. Célunk, hogy ár­bevételünk az elkövetkező két-há- rom évben - mai árfolyamon - 5 milliárd forint legyen. □ Hogyan foglalná össze a cég üz­leti filozófiáját? • Mi nem eldobható egynyári ker­ti bútorokat gyártunk - ezekből jelentős import zúdul az országba - mi a minőségre törekszünk. Többségi tulajdonos a Skála Budapest (MTI) - A Ská- la-Coop Rt. és a Skála-cso­port más társaságai együt­tesen közel 52 százalékos tulajdoni részesedést sze­reztek a Centrum Áruhá­zak Rt.-ben. A Skála Coop Rt. a Jo­sephine Kft.-vei és a Ská­la-csoport más társaságai­val együtt - a versenyhi­vatali engedéllyel össz­hangban - szerezte meg az 50 százalék feletti részese­dést. A Skála-Coop Rt. tu­lajdonrésze -jogi okok mi­att 25 és 50 százalék kö­zött kell hogy maradjon. A portfolió megoszlása folya­matosan változik a társa­ság és a Skála-csoport más érdekeltségei között. A Skála a múlt év ele­jén tett ajánlatot a Cent­rum 5 milliárd forintos alaptőkéjének 1 milliárd forintos emelésére, ame­lyet a Centrum rendkívü­li közgyűlése elfogadott. A többségi tulajdonrész megszerzéséhez szükség volt a Gazdasági Ver­senyhivatal jóváhagyásá­ra. Az ügyletet a hivatal tavaly novemberben en­gedélyezte. A Skoda Magyarországon Budapest (MTI) - Harminc százalékkal növelte Skoda-eladásait tavaly a márka hazai importőre, a Porsche Hungária Kft. - közölték a cég képviselői csütörtökön sajtótájékoztatón, amelyet abból az al­kalomból tartottak, hogy a Skoda márkakereske­dők megkezdik az új Felicia és a Felicia Combi ér­tékesítését Magyarországon. A Volskwagen-csoporthoz tartozó csehországi Skoda-gyár tavaly mintegy 300 ezer gépkocsit gyártott, amelyből 3281 darab érkezett Magyaror­szágra. A márka piaci részesedése nálunk az el­múlt évben 3,5 százalékos volt. Az idén hasonló mértékű forgalombővülésre számít az importőr. Bányabezárás - de mikor és hogyan? Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Sem a kormányprog­ram, sem a különböző szervezetek pályázatai nem támogatják a borsodi hagyományos ipartevékeny­ségeket, hanem azokat a projekteket, amelyek fel­váltják ezeket. Abban egyetértés tapasztalható a szakemberek körében, hogy a megszűnés előtt ál­ló integráción kívül maradt bányák mintegy 2000 dolgozóját nem szabad egyik napról a másikra az utcára tenni. Az integráción kívül ma­radt bányák helyzetével legutóbb az 1127/1997. (XII. 18.) számú kormány- rendelet foglalkozott. A már nem első, s nem is utolsó szakmai értekezle­tet a településszövetség azért hívta össze, hogy a kormányhatározat induló programjának célterületeit és a résztvevők feladatvál­lalását tisztázzák. Haladék Lovas Károly, a Fekete­völgy Bánya vezetője le­szögezte: más a céljuk, mint a kormánynak, amely minél előbb a bá­nyán kívüli munkahelye­ken akarja tudni a zöm­mel 30 év fölötti bányászo­kat, akiknek „modern” szakmákra való átképzése reálisan nem megvalósít­ható. Sokkal inkább a „ter­mészetes kifutási időt” kellene megadni ennek a generációnak. A dolgozó tömeg sorsával kapcsolat­ban sohasem kaptak tájé­koztatást, vagy segítséget, az egyetlen téma a kor­mány részéről az volt, hogy támogassa az állam a bánya működését vagy sem. Márpedig a szociális csomag elkészítése sürgős volna. A bányáknak feltét­lenül haladékot kell kap­niuk. Feketevölgy két kö­zéptávú programot adott be. Az egyik 2000-ig negy­venszázalékos természetes leépítést céloz meg, a má­sik állami termelési támo­gatás mellett még az idén erőteljes leépítést. Mivel azonban leghamarabb de­cemberben lesz döntés a bányák ügyében, s a ter­vekre eddig nem volt reak­ció, Feketevölgy év végéig az eredeti, 120 fős leépí­tést valósítja meg. Az is le­het, hogy január elsejével a bányát bezáiják. Erre a társaság nem tud felké­szülni a végkielégítés, a bezárás költségvonatkozá­sában. Sokmilliós hiány A királdi természeti adott­ságok szerint a Putnok Bánya még 10 évig műkö­dőképes lehet. Ehhez azonban állandó állami in­vesztíció kell, amely foly­ton késik, a társaság egy gazdasági-műszaki lebe­gésben, folytonos bizonyta­lanságban van, s a null­szaldós pénzügyi ered­mény az állami támogatás miatt valójában 200-300 milliós hiányt takar - je­lezte Törő György. Itt is több lehetőség merül fel: ha a bánya bezár, az 1400 ember munkanélküliségét jelenti. Ha 2000-ig tovább működik, 900 ember ma­rad, s ha több száz milliós beruházást hajtanak végre - amire egyelőre nincs ál­lami fedezet -, akkor 2007-ig biztosítható a munka a 900 főnek. Eh­hez persze a megfelelő erőművi igény is kell. Put­nok vállalja, hogy a feke­tevölgyi szakembereket átveszi, annak árán, hogy a szakképzetlen munka­erőt leépíti. A megoldás A Borsodi Bányavagyon­hasznosító Rt. (BH) szak­emberei terepszemlét tar­tottak a fejlett;!; gazdasá­gokban. Ott addig bá­nyászmunkahelyeket nem szüntetnek meg, amíg má­sikat nem teremtenek he­lyettük - mondta el Ortó György. Bármerre lépjen a kormány, minden megol­dás óriási költséggel jár, így elvárható, hogy a leg- humánusabbat válassza. A munkaerő hosszú távú hasznosítására az egyetem szakembereivel több verzi­ót dolgoztak ki - más ipar­területeken, mivel a bánya munkahelymegtartó ké­pessége mindenképpen la­bilis. Piskóti István sze­rint célszerű a környezet­védelmi ipar megteremté­se, az újrahasznosítás ugyanis profit alapon is megállni képes terület, perspektivikus és helyileg is jól megoldható. Ugyan­akkor vállalkozói parko­kat lehet kialakítani, il­letve a salakvagyont lehet hasznosítani, a negyedik, legnehezebb projekt pedig az átképzés és inkubáció. Egyelőre vizsgálatok foly­nak ezek megvalósítható­ságára.

Next

/
Thumbnails
Contents