Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-03 / 79. szám

! 998. Ápkius 8., Nnuk AKTUÁLIS gmsau Inkubátorkampány Szalóczi Katalin M ától Miskolcon két inkubátor „várja" azokat a kisdedeket, akiket anyjuk nem kíván megtar­tani. Eddig egy ilyen berendezés sem volt eb­ből a célból a megyeszékhelyen, azonban új­szülött-gyilkosságot is „csak" elvétve követtek el a megyében: 1990 óta tizenkét eset nyomára bukkant a rendőrség. Nem mintha egyetlen élet is nem volna hiába való áldozat, csak hát az inkubátor kihelyezésétől nem lehet csodákat remélni. Egy, e témával tíz éve foglalkozó pszichológus is arra a következtetésre jutott, hogy a gyerme­küket elveszejtő anyák tettük elkövetésekor olyan lelki állapotban vannak, amikor a legke­vésbé sem tudnak helyesen gondolkodni, és té­vedés, hogy az anyák céltudatosan meg kíván­ják ölni gyermeküket. Egyetlen vezérmotívum irányítja tettüket: a mindenáron való titokban tartás. A csecsemőjüket általában nem megfojt­ják, „csak épp" megfullad szegény az anya lá­zas igyekezetétől, amikor különféle ruhákkal próbálja elfojtani az apróság külvilággal való találkozásának első hangos jelét. Nehéz elképzelni, hogy az, aki kilenc, de leg­alább négy hónapon keresztül egyebet sem tett, mint hogy elrejtse környezete elől ölében egyre fejlődő szégyenét, az megszüli titokban a gyer­meket, tiszta fejjel ellátja, úgy bugyolálja be, hogy véletlenül se fulladjon meg, majd irány valamelyik miskolci kórház (hamarosan a diós­győribe is szereznek majd e célra egy inkubá­tort). A szakember inkább olyan befogadó otthont ja­vasol, ahol a szülésig meghúzhatják magukat a nehéz helyzetbe jutott anyák, olyan helyeket, ahol a titkot őrizve névtelenül, biztonságban lebonyolítható a szülés. A/íindehhez képest az inkubátor csak egy ap­rócska, igen esetleges szalmaszál az eldobásra ítélt csecsemők megmentésére. Bizonnyal tud­ják ezt a kórházak vezetői. Tudják azt is: Buda­pest huszonvalahány kórházából mindössze négyben van efféle csecsemőmentő inkubátor, s hogy azok közül is csak kettőnek volt eddig átmeneti lakója. Mégis mindegyikük szükséges­nek ítélte, hogy hamarjában megtegye e kevés­sé hatékony, ámde látványos lépést. Mondhatni kitört az inkubátorkampány - kampány idején. Nyert a kórházcsoport Miskolc (ÉM - SZK) - Elfogadták a négy, miskolci telephelyű kórház vezetéstámogató informatikai rendszerére benyújtott közös pályázatát. Ez azt je­lenti, hogy rövid időn belül a megyei, a Szent Fe­renc, a Semmelweis és a Diósgyőri Kórház vezetésé­nek a működés minden területéről - beleértve a mo­sodát, az étkeztetést, a gyógyszerbeszerzést - nap­rakész pontos információja lesz. Ez megkönnyíti az ésszerű tervezést, beszerzést, szállítást. A rendszer egyébként sok irányú továbbfejlesztésre kínál to­vábbi lehetőséget - tájékoztatott Csiba Gábor, a me­gyei kórház főigazgató-főorvosának helyettese. Hoz­zátéve: noha a pályázatban 490 millió forintra szóló igény szerepelt, a pályázat elfogadása nem jelenti, hogy ezt az összeget automatikusan meg is kapják a világbanki keretből: a következő körben mintegy té­telről tételre meg kell védeniük a leírtakat. Bőd Péter Ákos: A siker viszonylagos Miskolc (ÉM - KI) - Tegnap Miskolcon tartott elő­adásában Bőd Pétéi’ Ákos, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) volt igazgatója, az MDNP tanácsadója úgy fogalmazott: a jelenlegi kormány gazdaságpolitikájának sikere - a tagadhatatlan eredmények ellenére is - csak viszonylagos. Előadásában Bőd Péter Ákos a magyar gazdaság jelenlegi állapotáról szólva elmondta: a kormány által emlegetett siker - az adatok tükrében - vi­szonylagos. Négyszázalékos ugyan a bruttó hazai terméknövekedés, de ez csak a gazdaság korábbi eredményeihez viszonyítva tekinthető egyértelmű­en sikernek. A hazai export 70 százalékát a külföl­di tulajdonban lévő cégek adják, a magyar tulajdo­núak tehát csak harminc százalékkal járulnak eh­hez hozzá. A tanácsadó szerint az infláció mértéke a Bokros-csomag hozadékaként - a szlovákiai hét, a hoi-vát négy, a lengyel tizenkét százalékoz viszo­nyítva - indokolatlanul magas. Kiemelte: a kis- és középvállalkozók helyzete romlott az elmúlt idő­szakban, meg kell tehát találni annak módját, hogy ne a középvállalkozások viseljék az adóterhek ja­vát, s a foglalkoztatási gondokon is enyhíthetne helyzetük javítása, hiszen a nagy külföldi cégek nem teremtettek annyi munkahelyet, mint azt a kormányzat remélte - jelenlétük azonban kétségte­lenül jó hatással van a magyar gazdaságra. „Nem húzhatunk mindenkire gázálarcot” A polgári védelem a vegyi katasztrófát időben jelző rendszert épít ki Miskolc (ÉM - BAL) - Megyénkben a legfe­nyegetőbb, egyszer­smind legreálisabb ka­tasztrófahelyzet - egy nagyobb árvíz esélye mellett - a vegyi üze­mek felől fenyeget. A polgári védelem tervei szerint monitoring­rendszer épülne ki a Sajó-völgyben, biztosít­va adott esetben a mi­nél korábbi riasztás le­hetőségét. Erről Csibi Károllyal, a megyei pol­gári védelmi parancs­nokság vezetőjével be­szélgettünk, a szervezet tegnapi, feladatmegha­tározó értekezlete után. • A jövőben egy korai elő­rejelző-hálózat kiépítését tervezzük; ennek első ele­mei egy éven belül munká­ba állhatnak. A monito­ring-rendszer a Sajó-völ- gyét, a vegyi szempontból erősen veszélyeztetett Kazinebarcika-Sajóbábony -Miskolc-Tiszaújváros vo­nalat fedné le. □ Mi ennek a rendszernek a szerepe? • A gyárak kerítéséhez te­lepítünk érzékelő berende­zéseket, amelyeknek a jel­zései az ÁNTSZ-hez, a környezetvédelmi felügye­lőséghez és a parancsnok­ságunkra futnak be. A há­lózat gerince gyakorlatilag kész van, bázisául a köz­egészségügyi hatoság ma is létező légszennyezettség­mérő rendszere szolgál. Á tervezett öt-hat mérőállo­más kiépítése van hátra, ez azonban több tízmilliós költséget igényel, amihez szükség van az érintett cé­gek anyagi segítségére. □ Ha a parancsnokságon már tudnak a bajról, mit tehetnek? • Értesítenünk kell az érintett lakosságot. A ko­rai riasztás és az értelmes tájékoztatás a leghatéko­nyabb módszer a kataszt­rófa elhárítására. Amúgy sem húzhatunk mindenki­re gázálarcot. A másik esz­köz az emberek felkészíté­se a követendő magatar­tásra. Külföldön megszo­kott, hogy a gyárak kör­nyékén riasztási gyakorla­tokat tartanak: nálunk is jó volna ilyesmi. Ma arra építünk, hogy' a helyi rádi­ók - amelyekkel erre szer­ződésünk van, de törvényi kötelességük is - azonnal Barátságos muzsika. Kovács László, a Mis­kolci Szimfonikus Zene­kar karmestere - zongo­ristaként - barátaival: Apró Lászlóval, Lőkös Peténél, Iván Klárával, Halász Istvánnal, Mik- lós-Dienes Andrással adott koncertet tegnap este Miskolcon a Város­házi esték sorozat kere­tében. Képünkön Lókös Péter (nagybőgő) cs Ko­vács László (zongora). Fotó: Fai kas Maya Unimarket Miskolcon májusban Miskolc (ÉM) - Az előze­tes becslések szerint mint­egy' 200-250 kiállító vesz majd részt a május 8-11. között megrendezendő Unimarket Miskolci Nem­zetközi Tavaszi Vásáron. A szervező Vásáriroda lift, nevében tegnap Szabó Já­nos vásárigazgató elmond­ta: az Unimarket idén alap­vetően három szakvásárra épül, ezek: az Építészeti és Épületgépészeti Szakvásár, a Bútoripari Szakvásár és a Telekommunikációs és Szá­mítástechnikai Szakvásár. Az építészeti bemutatón részt vevő cégek a pillanat­nyi piaci kínálat szinte tel­jes vertikumát a látogatók elé tárják. A telekommuni­káció fejlődését, a számítás- technika legmodernebb ter­mékeit prezentálja majd a harmadik szakvásár. Az Unimarkettel egyidejűleg rendezik meg a Borsod In­dustrial Nemzetközi Ipari Szakvásárt. Mérgező gázok Veszélyes anyagok elsősorban a barcikai üzemből ke­rülhetnek ki: mérgező gázok, klór, föszgén, vinilklo- rid. Az etilén, amivel Tiszaújvárosban - valamivel messzebb a lakott területtől - foglalkoznak, inkább a robbanásveszély miatt jelent aggályt a szakemberek­nek. A BorsodChem révén egyébként nem is aranyára az anyatelepülés veszélyeztetett, hanem - az uralko­dó széljárás folytán - Sajószentpéter és Bereute. Több tízezer ember kitelepítése válhat havária ese­tén halaszthatatlanná. leadják az előre felvett fi­gyelmeztető szöveget, to­vábbá a tervezett riasztó- rendszerrel párhuzamosan sziréna- és hangszóróhálo- zatot akarunk kiépíteni, hasonló céllal. □ Volt már szükség ilyes­mire a közelmúltban? • Az elmúlt évtizedekben nem. Vegyi jellegű ka­tasztrófa esetén szerencsé­re soha. Természeti ka­tasztrófák közül a ’72-es árvíz volt az utolsó. Egyéb­ként csak „küszöb alatti” események vannak: példá­ul tavaly az ammóniaszi- várgas a miskolci sport- csarnok körül. A pokol tornácán Szomolva, Noszvaj (ÉM - CSKA, KI) - Több ezer hektár égett le tegnap a megyében. Este hét óra: kocsikonvojok sietnek a hivatásos tűzol­tók segítségére. Az ember csak áll, döbbenetes, hát- borzongató látvány, ahogy a szürkületi fényben lángol az erdő. A több órája hely­színen tevékenykedő kö- vesdi lánglovagok izzadtam és fáradtan oltják a tüzet a borsodi oldalon. Először hozzájuk futott be a riasztás. A helyszínen érzékelve a veszélyt emel­ték a fokozatot: estére már nemcsak Eger. Tiszafüred. Gyöngyös, hanem Bélapát­falva és még más települé­sek tűzoltói is oltottak. Mel­lettük nemcsak a szomo- lyai. hanem a noszvaji em­berek, sőt a bogácsiak is ott álltak vállvetve. A kár egyelőre felmérhetetlen, s azt sem lehet tudni, hogy mi okozta azt a tüzet, amit lapzártakor még' oltottak. Délután riasztották a tűz­oltókat: Krasznokvajdától északra mintegy 350 hek­tói’ erdő égett - számolt be Kovács Sándor, az oltást vezető encsi tűzoltóság pa­rancsnoka. Közel 80 hek­tárnyi almás és szilvás 15 százaléka vált a tűz marta­lékává. mintegy 280 hektá­ron akácos és tölgyes pusz­tult el szinte teljes mérték­ben. Bujnóczki Sándor, Krasznokvajda polgármes­tere elmondta: több telepü­lés, így Szászfa, Kereszte, Gagyvendegi lakossága, a határőrség és a rendőrség is segítette a tűzoltók mun­káját. A tüzet a szlovák ha­tártól 700 méterre este hét óra körül eloltottak. Az okokról meg nem tudtak pontos felvilágosítást adni. Szagos „fíilemüleper” Mikóházán? Éhségsztrájkba kezdett egy asszony két szomszédporta vitája miatt Ez az a szennyvízgödör - mutatja az éhségsztrájkba kezdett asszony Fotó: Puskár Tibor Mikóháza, Miskolc (ÉM - BAL, PT) - Évek óta tartó vitás ügy végére szeretne pontot tenni az az asszony, aki az igazáért tegnap éhségsztrájkba kezdett. Laczkó Miklósnéék szomszédsá­gában néhány éve udvari szenny­víztároló épüit. Alámos a szennyvíz Az emésztőgödör sZéle alig 60 cen­tire húzódik a házuktól és három méterre az ablakuktól. Az ebből származó kellemetlenségeket te­tézi, hogy a szennyvíz a rossz szi­getelés miatt alááztatja Laczkóék házát. A sértettek számos hatósá­got megkerestek, perek indultak, sőt, számukra kedvező bírósági ítélettel is rendelkeznek - igazuk­nak mégsem tudtak mindeddig érvényt szerezni.- Csak a lakásomat próbálom megvédeni, de hiába ismerik el, hogy szabálysértés történt, nem intézkedik senki. Minek vannak a hatóságok, ha nem segítenek? - panaszolta az elkeseredett asz- szony, aki azt várja az illetékesek­től, hogy a bírói döntésnek megfe­lelően szüntessék meg a nem elő­írásos módon kialakított szenny- víztárolót.- Feláldozom magam az igazság érdekében. Nem eszem, míg meg nem oldódik az ügy - mondta. Használaton kívül A problémát előidéző szennyvíz- gödrös ingatlan tulajdonosa Dobi Gyuláné. Tőle ezt hallottuk:- Majd háromszázezer forintom „fekszik a szennyvízgödörben”, amit az önkormányzat tudtával építtettem. Kimérték a helyét. Azt mondták: ehhez nem kell védőtá­volság. Aztán kaptam egy bírói végzést Sátoraljaújhelyről, hogy’ a szomszédomnak van igaza. Én tiszteletben tartom a döntést, ezert Felelős a döntéséért Az elsőfokú építési hatóság fele­lősséggel tartozik a döntéseiért. Ezért ha az általa hozott határozat törvénysértőnek bizonyulna, neki is vállalnia kell a rossz elöntés er­kölcsi és anyagi következményeit. Ezt Olajos Csaba, Észak-Magyar-.; ország területi főépítésze jelentette ki a mikóházi ügy kapcsán. Idén január 1-jétől hatályba lépett az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény. Ez tete­mes építésrendészeti bírság megál­lapítását is lehetővé teszi az önkor­mányzat saját határozatának vágy egy bírósági ítéletben foglaltaknak a kikényszerítésére. Abban az eset­ben azonban, ha valamilyen bíró­sági eljárás során az adott ügy már kikerül a közigazgatás hatóköréből (mint esetünkben), a magasabb szintű bírósághoz, végsősoron pe­dig a legfelsőbb bírói székhez for­dulhatnak az érintettek. egyelőre nem használom a szenny­vízgödröt, de nem is szüntetem meg. Nem hagyom, hogy Laczkóék miatt ekkora kár érjen. Tovább vi­szem az ügyet akár a Legfelsőbb Bíróságig. Ha nem nekem kedvez az ítélet, kártérítést kérek az ön- kormányzattól: núattuk építtettem oda a gödröt, ahol van. Majd a csatorna Gombos Péter polgármester emlé­kezetében így él ez a történet: a kérdéses szennyvíztározót engedély nélkül kezdte építtetni az ingatlan tulajdonosa. Mint hasonló esetben mindenki másét, ezt is engedélyez­ték: az önkormányzat kész helyze­tet legalizált, A megoldás az lehet, hogy tálán - pályázatok révén - két éven belül elkészülhet a falu­ban a szennyvízcsatorna-hálózat Bagatell ügy is lehet idegtépő A demokrácia kiteljesedése óta sem gyakoribb „szomszédperek" száma, mint korábban volt - állítja Karóczka József, a megyei bíróság polgári, kol­légiumának vezetője. Ami azonban megváltozott, az az állampolgárok esetenként megnyilvánuló figyelemfelhívó demonstrációjában érhető tet­ten. Néhány éve az érintettek beérték a fellebbezés jogával, de eszükbe nem jutott volna éhségsztrájkba kezdeni. Most pedig már történt olyan is, hogy a bírósághoz írt levelében a sértett azzal fenyegetőzik: ha ügyében nem döntenek gyorsan, akkor nyakába táblát akasztva demonstrál a bíró­ság munkája ellen. A kollégiumvezető szerint a bagatell ügyeket nem szabad lebecsülni. Ezek a bennük érintett felek számára idegtépő hatásúak lehetnek. Ha ugyanis vala­kit okkal vagy ok nélkül a bíróság elé citálnak, akkor ott védekezni kénysze­rül. A bíróság pedig teszi a dolgát, és elvégzi a bizonyítási eljárást minden ügyben. Akit pedig állandóan feljelentek, annak tönkremehet a nyugalma...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents