Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-23 / 95. szám

Észak-MagyakorszAg ORSZÁGBAN-VILÁGBAN 1998. J S Csütörtök Miniszteri illetmények Budapest (MTI) - A Horn-kormány idején a miniszterelnök, a miniszterek, valamint a po­litikai és a közigazgatási államtitkárok éven­te átlagosan 3,2 havi illetményüket kapták meg jutalomként - közölte a kabinet szerdai ülése utáni tájékoztatón Kiss Elemér szóvivő, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási ál­lamtitkára. Kiss Elemér elmondta, hogy a kormánytagok és a politikai államtitkárok - arányait tekintve - a ve­zető köztisztviselőkkel megegyező mértékű juta­lomra jogosultak. Hozzátette: a miniszterek és államtitkárok jog­állásáról rendelkező törvény értelmében az érin­tettek évente legalább egyhavi illetménynek meg­felelő különjuttatásban részesülhetnek. Ezen felül kormánydöntés alapján adható jutalom, amelynek biztosítása azonban nem külön keretből, hanem az adott tárca költségvetéséből, a béralap-megtakarí­tás terhére történik. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy 1998-ban nem emelkedett a politikai vezetők fizetése. A mi­niszterelnök, akinek fizetése havi bruttó 410 670 forint, míg a miniszterek illetménye havonta 327 015 forint. Hajdúsági Sütödék: jogellenes volt a sztrájk Debrecen (MTI) - A Hajdú-Bihar Megyei Munka­ügyi Bíróság jogellenesnek nyilvánította a debrece­ni központú Hajdúsági Sütödék Rt.-nél április 16- tól 18-ig tartó sztrájkot - tájékoztatott közlemény­ben Szakács Tamás elnök-vezérigazgató. A továb­biakban leszögezi: „A részvénytársaság ezen túl­menően fenntartja az egyéb, a sztrájkkal kapcso­latban kezdeményezett eljárásokban érvényesített igényeit is, az ezekben hozandó döntésekről a köz­véleményt tájékoztatja”. (A sztrájk idején Szakács Tamás elnök-vezérigazgató újságírókkal azt közöl­te: amennyiben a bíróság a sztrájk jogellenességét állapítja meg, úgy komoly munkajogi következmé­nyei lehetnek a sztrájkban való részvételnek.) Európa-díjas Czestochowa Strasbourg (MTI) - Az Európa Tanács Parlamen­ti Közgyűlése kedden a lengyelországi Czestocho- wának ítélte az idei Európa Díjat. Az ET közleménye szerint a Fekete Madonnájá­ról ismert dél-lengyelországi zarándokhely „európai működéséért” és az „Európa-szerte kiala­kított széleskörű baráti és együttműködési kapcso­lataiért” kapta a kitüntetést. Czestochowa régóta tart fenn testvérvárosi kap­csolatokat két nyugat-európai zarándokhellyel, a dél-franciaországi Lourdes-dal és az olaszországi Lorettóval, valamint nem olyan régen a portugá­liai Fatimával. EGY MONDATBAN • Az Európai Unió az uniós források felhaszná­lásának ellenőrzésére és a szigorú vizsgálatokat megköveteli majd a csatlakozó államoktól, így Ma­gyarországtól - hangsúlyozta Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke szerdán Budapesten, amikor fo­gadta az Európai Unióhoz az első körben csatla­kozni kívánó Csehország, Észtország, Lengyelor­szág, Szlovénia számvevőszékeinek vezetőit. • A Munkaügyi Minisztérium néhány napon belül el­készíti a rehabilitációs törvényhez kapcsolódó ren­deletet, amely a megváltozott munkaképességűek további támogatását, vállalkozóként foglalkozta­tását, munkába járásának megkönnyítését segíti elő - közölte Pulay Gyula, a Munkaügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára. Szlovákiai magyar szövetségi párt Pozsony (MTI) - A szlovák parlament Magyar Koalíciójának három pártja között szerdán létre­jött a megállapodás, miszerint közös akarattal és egyetértéssel „Magyar Koalíció Pártja” néven lét­rehozzák és péntekig bejegyeztetik a három ma­gyar parlamenti erő szövetségi pártját. Noha a hosszas vitát követő keddi koalíciós ta­nácskozás előtt Duray Miklós, az Együttélés elnö­ke még zsarolásnak nevezte a legnagyobb válasz­tói támogatást élvező partnerpárt, a Bugár Béla ve­zette Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ma­gatartását, szerdán mégis megállapodtak abban, hogy az MKDM lesz a két másik párt befogadó pártja. Ezt a harmadik partner, az A. Nagy László vezette Magyar Polgári Párt Országos Választmá­nya már szentesítette. A befogadó párt szerepére az Együttélés is törekedett, de a szerdai koalíciós tárgyaláson mégis megegyezésre szánta el magát - fogalmaztak az MKDM és az MPP vezetői Mandátum az EU-csatlakozásra 87 millió ECU kellene az uniós felkészülésre Budapest (MTI) - Elfo­gadta a kormány az európai uniós csatlako­zási tárgyalások első fordulójára, azaz a tu­domány-kutatás terüle­tére szóló magyar man­dátumot. Kiss Elemér államtitkár közölte: Magyarország várhatóan már 1999-től teljesíteni tudja a tudo­mány-kutatásról szóló uni­ós joganyagban foglalta­kat. A sajtótájékoztatón Fazakas Szabolcs ipari mi­niszter beszámolt arról, hogy a kormány közös PM-IKIM tájékoztatást hallgatott meg a jövő hé­ten Párizsban sorra kerülő OECD miniszteri értekez­letről. Elmondta, hogy az eseményen várhatóan szó­ba kerül a Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI), azonban - elsősor­ban az EU-tagállamok és az Egyesült Államok kö­zötti érdekkülönbség mi­att - várhatóan nem írják alá majd az egyezményt. Fazakas Szabolcs közölte: Magyarország alapjaiban érdekelt a megállapodás aláírásában, amelynek cél­ja, hogy a korábbi kétolda­lú befektetésvédelmi egyezményeket többolda­lúvá változtassa. A miniszter hangsúlyoz­ta, hogy Magyarország fi­gyelmet fordít arra, hogy a megállapodásban szereplő kötelezettségek semmilyen módon ne hátráltassák az EU-csatlakozás folyama­tát. A magyar kormány ál­tal képviselni kívánt kivé­telek közül az energiaszek­tort emelte ki, mint azt a területet, ahol továbbra sem szeretne teljes libera­lizálást bevezetni Magyar- ország a befektetésekben. A kabinet emellett elfo­gadta az ez évre szóló PHARE-program felhasz­nálására vonatkozó javas­latot. A 87 millió ECU-nyi PHARE-pénzeket elsősor­ban az európai uniós csat­lakozásra való felkészülés­hez szükséges beruházá­sok részbeni finanszírozá­sára kívánja fordítani a kormány - mondta Kiss Elemér. Mivel a PHARE- program társfinanszíro­zást kíván a fogadó or­szágtól, így az ez évi pénz mellé 32,79 milliárd forint költségvetési hozzájárulás kell, valamint 1,4 milliárd forint hitelfelvétel szüksé­ges a nemzetközi pénzügyi intézményektől. Görögország támogatja Magyarország csatlakozását a NATO-hozés az Euró­pai Unióhoz, s az athéni törvényhozás rövid időn belül ratifikálni fogja a NATO bővítéséről szóló jegyzőkönyvét - hangzott éi azon a sajtókonferencián, melyet a görög és a magyar államfő tartott szerdai budapesti megbeszéléseit követően. Knnsztantinosz Sztefanopulosz görög köztársasági, elnök úgy Vélte, az EU-csatla- kozási tárgyalásokat az első körben kiválasztottakkal a lehető leggyorsabban kell lefolytatni, s szükség van a Nyugat-Európai Unió (NYEU) bővítésére is. A tárgyalásokon a koszovói válság is szóba került, melyet Sztefanopulosz szerint egy tágan értelmezett autonómia kialakításával lehetne megoldani, Göncz Ár­pád kifejtette, hogy' a koszovói megoldás megkönnyítheti a vajdasági magyarok •ügyének megnyugtató rendezését is.- . Fotó: MTI- Kovács Attila Elhunyt Gáti József színész Budapest (MTI) - Elhunyt Gáti József színész, egyetemi tanár, kiváló és érdemes művész. Életé­nek 83. esztendejében, április 21-én hosszú szen­vedés után érte a halál. A Színház- és Filmművészeti Főiskola közlemé­nye szerint Gáti József 1934-ben szerzett oklevelet az Országos Színészegyesület színiiskolájában, és attól kezdve számos színházban játszott jelentős szerepeket. Leghosszabb ideig a Nemzeti Színház­ban lépett fel. 1950-től haláláig a Színház- és Film- művészeti Főiskola beszéd- és színészmesterség tanára volt, színészhallgatók generációit nevelte és tanította a szép magyar beszédre. Temetéséről később intézkednek. Vita a Dunáról Budapest (MTI) - A du­nai hajózásban érde­kelt országok irreális vízmélységet és víziút- szélességet kényszerí­tenek Magyarországra, hangzott el környezet- védő Duna Mozgalom heti vitasorozatának szerdán Budapesten megrendezett tanács­kozásán. Ezek a felté­telek csak az ivóvíz­kincs, a természeti ér­tékek tönkretételével teljesíthetők, jelentet­ték ki. Valkár István, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályve­zetője cáfolta, hogy külföl­di követelésre határozták meg a Duna hazai szaka­szán megvalósítandó hajó­zási feltételeket. Gazdasá­gi érdek - mondta -, hogy hazánk megfelelő körül­ményeket kínáljon a hajó- forgalomnak. A célkitűzés az, hogy a 2,5 méteres me­rülési mélységű hajók az év 310 napjában korláto­zás nélkül használhassák a hazai Duna-szakaszt. Je­lenleg szinte minden év­ben több mint 100 napig érvényes a rakodási mennyiségre, így a merü­lési mélységre vonatkozó korlátozás, de van, amikor ez eléri a 200 napot. A fő­osztályvezető szerint ezek a követelmények adott esetben vízlépcsőépítés nélkül is elérhetők. Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja vitába szállt az állítással és kifej­tette: indokolatlan, hogy hazánk a németországi, ausztriai hajózási körül­ményeknél lényegesen jobb feltételekre törekszik, így mértéktelen kiadáso­kat vállal és veszélyezteti a környezetet. A szomszédos országok­ban biztosított szerényebb paramétereket is elegen­dőnek tartotta, s ezek megvalósíthatók a vízlép­csőépítések nélkül, például kavicsvisszatöltéssel vagy sarkantyúk létesítésével, hangzott el a környezetvé­dők részéről. A Duna magyarországi szakaszán több mint tíz hajózási akadályt jelentő gázló található, a nagyma­rosi vízierőmű ezek közül csak néhányat szüntetne meg. Mint a környezetvé­dők rámutattak: az irreá­lis hajózási feltételeket csak további, így az ado- nyi, a fajszi, az újvidéki ví­zierőművek felépítésével lehet biztosítani. Euro: Párizs megszavazta Párizs (MTI) - A francia Nemzetgyűlés szerdán megszavazta azt a határozati javaslatot, hogy 1999. január 1-vel vezessék be az eurót, mint az Európai Unió közös fizetőeszközét. A javaslatot mind a szélsőjobb, mind a szélsőbal elutasította, de a kormányzó szocialista párt a középjobb tartózko­dása segítségével könnyen keresztülvitte akaratát. A szavazati arány 334:49 volt Erdélyiek a kettős állampolgárságról Bukarest (MTI) - Az Er­délyi Magyar Kezdemé­nyezés (EMK), az RMDSZ keresztény nemzeti plat­formja közleményben üd­vözölte Csoóri Sándort ab­ból az alkalomból, hogy „az országos és a nemzetközi köztudatba emelte” a hatá­ron túl élő magyarság ket­tős állampolgárságának ügyét. Az EMK szerint „a Magyar Köztársaság euro- atlanti csatlakozása miatt az a veszély fenyeget ben­nünket, utódállamokbeli Arab terrorizmusellenes egyezmény Kairó (MTI) - Az Arab Liga 22 tagországának belügyi és igazságügyi tárcavezetői szerdán Kairóban aláírták az el­ső arab egyezményt a terrorizmus elleni küz­delemről, de világossá tették: az Izrael ellen küzdő harcosokat nem sorolják a terroristák közé. Az aláírók megfogadták, hogy „nem rendelnek meg, nem finanszíroznak, és nem követnek el ter­rorcselekményeket, meg­gátolják a terrorista bűn­tetteket, és harcolnak azok ellen, összhangban az egyes országok jog­rendszerével”. A konven­ció előírja az arab orszá­goknak, hogy tagadják meg a menedéket, kikép­zést és a pénzügyi vagy katonai támogatást az olyan csoportoktól, ame­lyek más arab államokra támadnak. Az egyezmény kereté­ben az Arab Liga tagjai széles körű biztonsági és igazságszolgáltatási együttműködést folytat­Az Arab Liga kairói konferenciája. A terrorizmusellenességet sajátosan értelmezték. Fotó: AP nak majd, beleértve a ter­rorista tevékenységre vo­natkozó információcserét és a terrorcselekmények részeseinek kiadatását. A kiadatás azonban nem automatikus „politikai bűncselekmé­nyek” esetében. A konven­ció ugyanis tiltja a kiada­tást, ha az ország, amely­től egy adott személy ki­adását kérik, saját jogfel­fogása alapján úgy ítéli meg, hogy az illetőt politi­kai okokból üldözik. Ez a záradék gyakorlatilag megakadályozza olyan el­lenzékiek kiadatását, akik más arab országokba emigráltak hazájukból. Libanoni javaslatra az egyezmény kivételt tesz az ellenállási mozgalmakkal, rámutatva: a „felszabadí­tásra és önrendelkezésre” irányuló akciók nem minő­síthetők terrorizmusnak. Najef bin Abdulaziz sza- údi belügyminiszter hang­súlyozta: „a terrorizmus súlyosan sérti az iszlámot, mert az iszlám nagy becs­ben tartja az emberéletet, a terrorizmus viszont meg­veti azt”. magyarokat, hogy majd egy újabb vasfüggöny vá­laszt el anyaországunktól, elszigetelésünkkel nehezít­ve nemzeti önazonossá­gunk megőrzését, mint a pártállami idők egyes peri­ódusaiban”. KÜLFÖLDBŐL • Washington - Az Ame­rikai Egyesült Államok külügyminisztériuma megütközéssel vegyes saj­nálattal fogadta, hogy az ENSZ genfi emberi jogi bi­zottsága leszavazta azt az amerikai ihletésű határo­zati javaslatot, amely megbélyegezte Kubát az alapvető demokratikus szabadságjogok sorozatos megsértése miatt. ® Brüsszel - A kelet felé irányuló NATO-bővítés második hullámának jö­vőre meg kell kezdődnie - véli a szövetség jövőjéről készített jelentésében a NATO-tagországok és a társult státusú kelet-eu­rópai államok parlamenti képviselőiből álló Észak­atlanti Közgyűlés egyik tagja. • Prága - Csehország­ban 1997-ben folyamato­san megsértették a ki­sebbségek, különösen a romák, valamint a nők, gyermekek és a menekül­tek emberi jogait - állítja a Cseh Helsinki Bizott­ság, amely szeídán közzé­tette jelentését az emberi jogok betartásáról a tava­lyi évben Csehországban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents