Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

22.. Szikba aktuális Ésuk-MmymoisUi KOMMENTÁR Föld-nap Bujdos Attila Ma van a Föld napja. Huszonnyolc éve ta­lálták ki Amerikában, hogy április 22-én ak­ciókkal kellene felhívni a figyelmet a környe­zet védelmének fontosságára. Úgy tudni: a Föld idei napján elég kevés rendezvény tu­datosítja majd, hogy mennyire lényeges megóvni a minket körülvevő világot. Miért van ez így? Megváltozott volna a cél, s ma már nem annyira fontos a környezetvédelem ügye? Vagy a társadalom lett fásultabb, érzé­ketlenebb a környezet állapota iránt? Aligha­nem tagadó válaszokat kell adni ezekre a kérdésekre. Úgy lehetünk ezzel, hogy a Föld napjának születése óta az eszme gyakorlattá lett. A napi hírekből tudjuk, a környezet nem ke­vésbé szorul védelemre, mint tavaly szorult, vagy mint amennyire jövőre fog. Láthatjuk: az ezt tudatosító akciókban sincs hiány. S e megmozdulások ma már nem csupán egyet­len napra korlátozódnak. Ilyen az élet: a hatvannyolcas mozgalmak által a tiltakozás­ra használt eszközök az ezredvégen a min­dennapi kultúránk részét képezik. Éhség­sztrájkolunk, ha a szomszéd derítője alá­mossa a házunk falát, népszavazást szerve­zünk, ha a falunk határába hoznák a szom­szédvár szemetét, az utcára vonulunk, ha egy amúgy biztonságosnak mondott létesít­ménytől, ennek a puszta hírétől féltjük a szőlőnket, a borunkat, a krumplinkat, nóta bene: a jövőnket. Ennyiben azért mégiscsak módosult a Föld napja szülőatyjainak eredeti szándéka. Hi­szen a zöld mozgalmak a legutóbbi időkig arra ösztönözték a népeket, hogy gondolkod­janak világméretekben, de cselekedjenek helyben. Tetteikben befolyásolja őket, hogy ha mondjuk itt és most nem használnak haj­tógázos dezodorokat, máris hozzájárultak a Kék Bolygó ózonpajzsának védelméhez, végső soron ahhoz, hogy lakhatóan adják át a gyermekeiknek az örökül kapott Földet. A személyes tettek ezzel szemben ma mintha leginkább arra korlátozódnának, hogy ráirá­nyítsák a figyelmet: másoknak mit kellene csinálniuk azért, hogy kevesebb veszély fe­nyegessen bennünket. Talán azért van ez így, mert lassan megta- i nuljuk értékén kezelni a dolgokat: fontos ugyan összeszedni a szemetet (még ha van is ezért felelős közszolgáltató cég, rápirítani, hogy rosszul teszi a dolgát, egy kis képza­varral: hadd égjen a bőr a képén), de még fontosabb, hogy a tudtunk és akaratunk el­lenére senki se kockáztathassa a környeze­tünket. Már nem figyelik az influenzát Miskolc (ÉM) - Megszűnt tegnap a megyében az influenzafigyelő-szolgálat. Erről a megyei Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat tájékoztatta lapunkat. A tisztiorvosi szolgálat emlékeztet rá, hogy a ko­rábbi időszakhoz képest 36 százalékkal csökkent a betegek száma. Április 14-e és 19-e között 1644 influenzás beteget regisztráltak Borsod-Abaúj- Zemplénben, táppénzes állományba 302-en kerül­tek, kórházi ápolásra 24-en szorultak. Emlékez­tetőül: a figyelőszolgálat elrendelése - március 30-a - óta összesen 7103 influenzás beteg jelent­kezett a megyénkbeli orvosoknál. Közel 40 száza­lékuk 15 év alatti volt. Táppénzre 908-an kerül­tek, kórházba 86-an. Influenza miatti haláleset nem történt. Influenza és szövődménye április 14-e és 19-e között Korcsoport Megbetegedések Szövődmény Ov száma százalék száma százalék 0 37 2,3­­t-14 386 23,5 13 18,1 15-24 303 18,4 13 18,1 25-34 331 20,1 10 13,8 35-59 372 22,6 18 25 60 felett 215 13,1 18 25 összesen; 1644 72 4,4 Forrás: ÁNTSZ Akkufeldolgozó: nem akut ügy Szóban és írásban is tiltakoznak a szőlősgazdák Miskolc (ÉM - SZK) - Ugyan nem telt le még a fellebbezési határideje a Monok határában épí­tendő akkumulátor­üzem létesítését hely­benhagyó, az elsőfokú hatóság által kiadott környezetvédelmi enge­délynek, azonban azt megtudtuk: e hét hétfő­jén fellebbezést nyújtot­tak be a határozatot ho­zó Észak-magyarországi Környezetvédelmi Fel­ügyelőséghez. A felleb­bezés elbírálására 8 napja van a hatóságnak. A Monok határában lévő Makra-telepen létesítendő használt akkumulátorokat feldolgozó üzem környe­zetvédelmi engedélye ellen eddig egyetlen fellebbezés érkezett az Észak-magyar­országi Környezetvédelmi Felügyelőséghez (ÉKF). A határozat visszavonását kérő fellebbezés aláírója három önkormányzat - a megyaszói, a legyesbényei és a bekecsi -, valamint a Levegő Munkacsoport Or­szágos Környezetvédő Szö­vetsége, a Tokaj-hegyaljai Borvidék Hegyközségi Ta­nácsa, valamint a Tokajre- neszánsz-Tokaji Nagybo­rok Egyesülete - tájékoz­tatott az ÉKF hatósági igazgatóhelyettese. Kopá­csi Éva. Az igazgatóhelyettes el­mondta: nyolc napjuk van az elbírálásra. Amennyi­ben nem vonják vissza a korábban kiadott enge­délyt, az ügy - az elsőfokú eljárás során keletkezett valamennyi irat kíséreté­ben - a másodfokú ható­sághoz, azaz a Környezet­védelmi Főfelügyelőség­hez (KF) kerül. Másodfo­kon vagy helybenhagyják az elsőfokú határozatot, vagy megváltoztatják azt, vagy megsemmisítik és egyidejűleg utasítják az elsőfokú hatóságot új eljá­rás lefolytatására. A dön­téshez az eddigi iratok ta­nulmányozásán túl hely­színellenőrzést is tarthat­nak, illetve kikérhetik az ügyben illetékes másodfo­kú szakhatóságok vélemé­nyét, (Míg az EKF például az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Borsod:Abaúj-Zemplén Megyei ÁNTSZ vélemé­nyét kérte, addig a főfelü­gyelőség ezek felettes ha­tóságaihoz, az Országos Vízügyi Igazgatósághoz, illetve az Országos Tiszti Főorvosi Hivatalhoz for­dulhat.) * A döntéstől függetlenül a tokaj-hegyaljai szőlősgaz­dák ma, a Föld napján dél­után 4 órától a szerencsi vár kertjében tiltakozó nagygyűlést tartanak. ■Ék ÍS|p1P NEW YORKBÓL Miskolcra. Négy budapesti festőművész, Kovács Tamás Vilmos, Stefanovits Péter, Tóth Ernő és Véssey Gábor alkotásaiból nyűt kiállítás tegnap a Miskolci Egyetem Galériájában. A művészek a New York-i magyar kon­zulátuson a közelmúltban bemutatott, anyagukat hozták el Miskolcra. A tárlatot Wehner Tibor művészettörténész, a Magyar Televízió művészeti szakírója ajánlot­ta az érdeklődők figyelmébe. Fotó: Farkas Maya Biankának haza és otthon kell Miskolc (EM - PTA) - Megszülte, majd a Sem­melweis Kórházban hagyta kislányát egy ro­mán asszony. Úgy gon­dolta: magyar szülőknél jobb körülmények kö­zött nőhet fel. Biankáról négy hónapja a kórház­ban gondoskodnak. Ed­dig nem fogad(hat)ta örökbe egy család sem a mosolygós babát. A szülészeten bizalmatla­nul néznek ránk, később bevallják azért, mert úgy érzik, a nyilvánosság meg­akadályozhatja, hogy örökbe fogadó szülőkhöz kerüljön a kis Bianka. Hét már elég A kislány tavaly december­ben látta meg a napvilágot. Román állampolgárságú édesanyja jó előre eldöntöt­te, nem vállalja a gyerme­két. Úgy döntött, Magyar- országon hagyja a picit.- Bianka nyolcadik gyer­mekként született - sorolja Nyitray Agnes, a szülészeti osztály adjunktusa. - Pró­báltuk rábeszélni az asszonyt, hogy ahol hét ap­róság elfér, ott kell hogy le­gyen hely a nyolcadiknak is, de hiába. Ázt mondta, semmiképp sem viszi haza. Aláírt egy papírt, hogy le­mond a gyerekről. Alig néz­te meg, úgy ment el. Ké­sőbb kerestük, de a bedik­tált címen nem találtuk. Anyanővérkék Az szülészeti osztály egyik szekrénye tele Bianka ba- baholmiaival, játékaival. A Máltai Szeretetszolgálat és a dolgozók gyűjtötték össze neki. A kisbabának külön kórterme van, és kivételes IDEGENBEN VAJÚDNAK. Néhány éve egyre több - főleg román és ukrán - külföldi nő szül a Semmelweis Kórházban a szülészeten dolgozók bevallása szerint. Újszülöt tet azonban eddig csak román állampolgárságú kismamáit hagytak az osztályon. A nevekből az is kide­rül: rokonokról van szó. A csöppségek eddig a nagybarcai csecsemőotthonba kerültek, kivéve Biankát, akinek édes­anyja egyszer már - két-három éve - a Semmelweisben hagyta újszülött kisfiát. Három hónap múlva azonban mégis elvitte a kicsit. Legutóbb szintén szült a kórházban egy családtag, ám a gyermekét a dolgozók rábeszélésére végül hazavitte. Azt is megígérte, hogy felkeresi Bianka édesanyát a kicsi fényképével, ám azóta nem kapott hírt sem róla. sem a rokonának vallott anyukáról a kórház. Csöppség - többséggel A Sajó-völgyi régió három települése volt az Euró­pa Hét mai napjának házigazdája a kultúra és az utánpótlás, azaz a gyermekek jegyében. A kistér­ségi megnyitót Szuhakállóban tartották, egyidejű­leg négy' óvoda csöppségei hozták el Európa mesé­it, gyermekjátékait és dalait az itteni óvodások ta­lálkozójára (képünkön a kurityáni óvodások műso­ra). Az Európa Napok kulturális integráció témájú múhelytalálkozójának a magyarországi francia nagykövetség delegációja volt vendége. Ormosbá­nyán az általános iskolások vetélkedtek Európa kultúrájából, délután nemzetközi népdalköri talál­kozót, este pedig rock-koncertet tartottak. Sajóka- zán a nagy hagyományokkal bíró helyi színjátszás ünnepelt: az ifiú színészek vásári komédiásként is bemutatkoztak. fotó: Vajda János OCKÖ: halmozottan hátrányos helyzetben Ózd (MTI) - Az Országos Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat (OCKÓ) által szervezett regionális kon­ferenciasorozat első ta­nácskozását tartották ked­den Ózdon, ahol Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád megye cigány lakosságá­nak helyzetét vitatták meg. A programsorozat keretében tájékoztatják a helyi roma szervezeteket a cigányság élethelyzetének javítását hivatott középtá­vú kormányzati intézke­déscsomag végrehajtásá­ról. A tanácskozásokon részt vesznek a megyei munkaügyi központok, az önkormányzatok, az érin­tett szakminisztériumok és az OCKÖ képviselői is. Radó József, az ÖCKO alelnöke szólt arról: a bor­sodi és nógrádi cigány la­kosság 72 százaléka a hal­mozottan hátrányos apró falusi településeken él, ahol nincs munkahely és infrastruktúra. A munka­képes korú cigányoknak 70 százalékának nincs munkahelye. A munkához jutott cigányok 78 százalé­ka segéd- és betanított munkás. Az OCKÖ-nek pedig kötelessége megfo­galmazni a gondokat és kötelezettségeket, és letenni arra az asztalra, ahol ezeket elismerik. bánásmódban részesül. Az osztályon dolgozók szívből szeretik a csöppséget, el­halmozzák játékokkal, ru­hácskákkal, állandóan tö­rődnek vele. A lányka pe­dig egyre kiegyensúlyozot­tabb, mosolygósabb. A tu­catnyi „nóvéranya” és „nővérnagymama” egyön­tetűen azt szeretné, ha iga­zi családra lelne Bianka. A nagybarcai csecsemőott­honba viszont - ahol a gyámügyi lúvatal hivatalo­san elhelyezte - nem szíve­sen engednék, mert úgy hallották, onnan „visszato- lonconák” Romániába. Mint azt Nyitray Ágnes el­mondta: egyrészt azért ma­radt a Semmelweisben a kislány, mert mint azt a nagybarcai csecsemőotthon határozatában megfogal­mazta: nem a szülészetnek kell a „beszállításról” gon­doskodnia. Másrészt - va­lószínűleg adminisztrációs hiba folytán - más családi nevet kapott az anyaköny­vezéskor a gyermek. Abban reménykednek, hogy amíg kijavítódnak a hibák, addig az örökbefogadás elöl is el­hárulnak az akadályok. Bál- szerintük az orvosi ti­toktartást nem sértették meg, egyre többen tudnak Biankáról, és egyre többen jelentkeznek örökbe fogadó szülőknek. Úgy értesültek: legutóbb már csak kevés hiányzott ahhoz, hogy csa­ládra találjon a kislány... A passzusok szerint nem örökbefogadható- Semmi esélye sincs egyelőre Biankának arra, hogy magyar szülőkhöz kerüljön, mivel a jog sze­rint külföldi állampolgár - szögezte le Sáfrányiné Vörösvári Ildikó, a miskolci gyámügyi hivatal ve­zetője. Egyrészt a romániai és a magyarországi nemzetközi egyezségektől függ, hogy' Románia pél­dául lemond: hat l-e együk állampolgáráról. Más­részt az anyával is tisztázni kell a helyzetet. Ugyanis ha nem mond le véglegesen a gyermeké­ről, akkor joga lenne barmikor visszakövetelni a babát Az állampolgársági helyzet megoldása a ki­sebbik gond. Nagyobb probléma, hogy az édes­anyát eddig nem találták meg. Amíg ezek a körül­mények rendezetlenek, nincs lehetőség az örökbe­fogadásra sem. Elmondta: a szabályok értelmében Bianka csak úgy maradhatott volna eddig a Sem­melweis Kórházban, ha állandó orvosi megfigye­lésre lett volna szüksége.

Next

/
Thumbnails
Contents