Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-20 / 92. szám

□ KOMMENTÁR Erkölcs és politika Méhes László Ha meg kellene határozni a politikamentes erkölcs és az erkölcstelen politika fogalmát, az utóbbival kapcsolatban bizonnyal egysze­rűbb lenne a feladat. Az erkölcstelen politi­kára hivatkozásként elő lehetne sorolni a korrupciógyanús ügyekbe keveredett politi­kusokat (akiktől, ha jól emlékszem, egyetlen alkalommal sem vonta meg bizalmát párt­juk); a köz mellett privát érdekekért (és zse­bekért) síkra szálló hon- és városatyákat (-anyákat); a népbolondító, be nem váltott kampány-ígéreteket; a politika berkeiben mindennapossá vált, mocskolódó retorikát... A /\m annak eldöntése, hogy politikamentes erkölcs - mint fogalom - vajon létezik-e, már nem annyira egyszerű. Mint ahogy a tiszta erkölcs hirdetőjének tartott egyházat sem könnyű elválasztani az államtól. (Kérdéses, lehet-e egyáltalán, hiszen például az oktatás, a karitatív tevékenysége során maga is köz­feladatot lát el, amihez - pénztermelő tevé­kenysége híján - joggal tarthat igényi a köz­pénzek egy részére.) Az egyház mindenesetre megkísérli magát minél távolabb tudni a napi politikától, noha társadalmi tényezőként ez ugyancsak nehéz feladat. A katolikus, a református és az evan­gélikus templomok java részében tegnap fel­olvasott, az országgyűlési választásokra felhí­vó püspökkari-körlevél bár tartózkodott attól, hogy pártokat és személyeket jelöljön meg ajánlásként a híveknek; mondatainak néme­lyike mégis, már kihirdetése előtt a figyelem középpontjába került. Többek úgy vélték, a levél azt sugalmazza, hogy a parlamentbe jutásra esélyteleneket ne támogassák, márpe­dig ez - a sértettek magyarázata szerint - nem más, mint burkolt iránymutatás az egy­ház részéről a választások előtt. Remélem, a körlevél értelmezői ezzel nem azt akarták kifejezni, hogy a vallásos embe­rek befolyásolhatóbbak lennének másoknál. A közvéleménykutatások nyilvánosak, s ha a hívők valóban érdeklődők, lépten-nyomon találkozhatnak az esélylatolgatásokkal. Pos­taládájukban, televíziójukban, rádiójukban - a nem hívőkhöz hasonlóan - ott lapulnak a választási pártprogramokat ajánló politikai hirdetések. Ezek mellett pedig eltörpül - nem jelentősége, mindinkább nyilvánossága okán - az egy-egy szűk közösség előtt; egyetlen alkalommal elhangzó, nem ígérő, csak fele­lős választási magatartást kérő püspökkari ki­nyilatkoztatás. Kápolna kórteremből Edelény (ÉM) - Kápolnát avattak tegnap délután az edelényi Koch Róbert Kórházban. A kórház lel­ki békét kereső betegei előtt folyamatosan nyitva álló szent helyet egy mar nem használt tornate­remből - amely eredetileg kórteremnek épült - alakította at az intézmény összefogva a Máltai Szeretet Szolgálat helyi csoportjával. A kápolnát az edelényi, valamint a szendrői római és görög katolikus lelkipásztorok szentelték fel. Nők a közéletben Miskolc (ÉM - FL) - Két éve alakult meg, a cég­bíróságon tavaly jegyezték be a Miskolci Nők Egyesületét (MÍNÓK), melynek célja a nők ön­megvalósításának segítése. Szombaton zárták a Nők felkészítése a közéleti szerepvállalásra című tanfolyamukat. A skandináv példa alapján meg­szervezett sorozaton húszán vettek részt a megye szinte minden részéről - azzal az ambícióval, hogy közéleti szerepet vállaljanak. Akár polgármester­vagy képviselő-jelöltként induljanak a következő helyhatósági választáson. A tanfolyamon a külső megjelenés és a retorika elemein túl a rendszervál­tás hatásaitól a pártviszonyokig, az állami, gazda­sági és önkormányzati helyzetig napjaink minden fontos kérdéséről tájékozódtak a hallgatók. • Kertbarát-évforduló. Megalakulásá­nak 10. évfordulóját ünnepelte szombaton a Takta- szadai Kertbarátok Köre. Rendezvényükön az ön- kormányzat díszpolgári címmel ismerte el a kör ügyvezető elnöke, Schmuczer József tevékenységét. Mint Daruka András elnöktől megtudtuk, a Takta- szadai Kertbarátok Köre 31 tagot számlál, akiknek életkora 40-től 80 évig teljed. Mindannyian, család­tagjaikkal együtt megszállott kertbarátok és lehe­tőségeik szerint biokertészkedést folytatnak. Hova lesz a „bedolgozott” víz? Miskolci rendeleteket illetett kifogással a megyei közigazgatási hivatal Miskolc (ÉM - BAL) - Számlázhat-e a távhőszolgál- tató a nem lakás célú, nem folyamatos emberi tar­tózkodásra való helyiségek fűtése után, illetve kell-e teljes csatornadíját fizetniük azoknak, akik az ingatlanukra érkező ivóvíz jelentős részét vál­lalkozói tevékenységük során felhasználják, így nem öntik a csatornába? A megyei közigazgatási hivatal - az önkormány­zat törvényességi ellenőr­zését végző szerv - észre­vételeket tett több érvé­nyes miskolci rendelettel szemben. Kifogással illet­te például a csatornaellá­tásáról szóló jogszabály egyik kitételét. A közgyű­lés hamarosan dönt, mó­dosítja-e a megkérdőjele­zett paragrafusokat. A vízszolgáltatás ma ér­vényes szabályozása abból a tételből indul ki, hogy az egy háztartásba „befolyó” és „kifolyó” vízmennyiség gyakorlatilag azonos. A csatornahasználatot illető­en nem számít mennyi- ségcsökkentónek a párol­NlNCS JOGA AZ ÖNKORMÁNYZAT­NAK a kormányrendelettől eltérő fogal­makat használni, legfeljebb átemelhet abból megfogalmazásokat saját rendele­tébe - véli a közigazgatási hivatal veze­tője, tagadva, hogy a távhő-ügyben mind­össze „eltérően értelmeznék” a jogsza­bályokat. Orosz Gábor szerint észrevé­teleik elutasítása esetén az Alkotmány- bírósághoz fordulnak, az pedig koráb­ban ebben az ügyben már hozott állás­foglalást- a hivatal nézetét igazolva. A csatorna-kérdésben ugyancsak nem fogadja el a hivatal a visszautasítást a várostól. Nem látják célszerűnek, hogy az érintett vállalkozókat a rendelet szennyvízmérő felszerelésére kénysze­gás, a szivárgás, az elfo- lyás és a bedolgozás. A „bedolgozás” arra utal, hogy egyes ingatlantulaj­donosok a portájukon olyan vállalkozói tevé­kenységet folytatnak, ami során elhasználják az ivó­víz nagy részét. E fogyasz­tók viszont miért fizesse­nek a teljes vízmennyiség után csatornadíját? - teszi fel a kérdést a közigazga­tási hivatal (levelében a szikvízgyártókat, üdítői­tal-készítőket, sörfőzöket említi). A szolgáltatás és az ellenszolgáltatás (a díj) aránytalansága esetükben rítse. sőt, abszurdnak tartják, hogy a fo­gyasztónak kelljen bizonyítania, hogy nem vett igénybe egy’ szolgáltatást, és ne a szolgáltatónak az ellenkezőjét. Orosz Gábor szerint ha van mód arra, hogy mondjuk, a szikvízkészító egyér­telműen bizonyítsa - például az elszá­molt késztermék mennyiségéből visszaszámolva -, hogy mennyi vizet nem öntött a csatornába, akkor azt a szolgáltatónak figyelembe kell vennie. Hasonló méltánytalanság adódhat bár­mely háztartásban egy nagyobb csőtö­résből: nemcsak az elfolyt, bár fel nem használt víz után kellene fizetnie a la­kónak, de - duplán - ugyanazon víz el( nem (folyásáért is. elfogadhatatlanná válik. E fogyasztók szereljenek fel, a „rendes” vízórához hasonlóan, szennyvíz-me­rőt - szól az önkormány­zat válasza (amennyiben az eiTŐl készült elóteijesz- tést a közgyűlés megsza­vazza). Eixe megvan a le­hetőség, ha a kiáramló mennyiséget hitelesen mérni lehet, a szolgáltató az alapján számlázna. Fal­vai László aljegyző szerint bár erre a formára nincs utalás a vízszolgáltatásról szóló rendeletben, de a vo­natkozó jogszabályokból egyértelműen következik. ~A környezetterhelés mér­legszerű egyezősége a be­dolgozás esetén is fennáll” - utal még a határozati ja­vaslat megjegyzése az ere­deti rendelet megalkotását indokló megfontolásokra. A MISKOLCI TÁVFŰTÉSI RENDSZERT jellemző anomáliák miatt kifogásolható jogilag a szolgáltatást szabályozó önkormányzati rendelet - ismeri el Szá- deczki Zoltán jegyző. A hálózat „szakaszolhatatlan” tehát nem iktathatok ki azok a helyiségek, amelye- ' két nem feltétlenül kellene fűteni, illetve amelyek ! melegéért nem volna szabad díjat kérni a lakóktól. Az olyan, nem lakás célú helyiségekről van szó, ame­lyek nem tartós emberi tartózkodásra szolgálnak: mosókonyha, szárító, gyermekkocsi-tároló, közös pin­ce, lépcsőház, folyosó stb. - ám ezeket a mai városi . rendelet úgy sorolja fel, mint fiitendő (12 fok a törvé­nyileg előírt hőmérséklet) és számlázandó objektu­mokat. A közigazgatási hivatal szerint a vonatkozó kormányrendelet értelmében az önkormányzati sza­bályozás helytelen, akár' a díjszabási gyakorlat. A közgyűlés elé kerülő javaslat mégis az észrevétel el­utasítását tartalmazza. A jegyző szerint csak árról van szó, hogy a két hivatal eltérően értelmezi a tör­vényt Ráadásul ha kivennék a társasházak lakóinak küldött számlákból az érintett helyiségek légköbmé­tereit, akkor a hódiját kellene tovább emelni ahhoz, hogy a szolgáltató bevétele ne csökkenjen'. Akadémikus is tanulhat a diáktól A vegyésznapok fődífát Májer Orsolya és Timku Ka­talin, a Sárospataki Arpádvezér Gimnázium tanulói vehették át Lénárt Attilától Fotó: Puskái- Tibor Sárospatak (ÉM - Pl') - Tizenhat, középiskola képviseletében hatvan­hat diák vetélkedett ké­miából a Sárospataki Református Kollégium­ban az elmúlt pénteken és szombaton megren­dezett VII. Sárospataki Diákvegyész Napokon. A tizenöt évvel ezelőtt Si­pos György tanár által út­jára indított vegyésznapo­kon az idén öt szekcióban mutatták be a nevezők kü­lönböző tudományos igé­nyű dolgozataikat. Az ál­talános-, a szervetlen-, és szerves kémia, illetve a környezetvédelem és ké­mia, valamint a biokémia és gyógyszerkémia szakte­rületéről kidolgozott témá­kat neves akadémikusok­kal - Bárczy Pállal. Beck Mihállyal, Pukánszky Bé­lával és másokkal - vitat- hatták meg a dolgozatok készítői, - tudtuk meg Koncz Éva tanárnőtől, az egyik főszervezőtől. Ä szaktekintélyekből álló zsűri által megítélt díjakat Lénárt Attila, a házigazda intézmény igazgatója adta át a legeredményesebb re­ferátumok készítőinek. A díjkiosztó előtt Lénárt Atti­la rávilágított: a két évente megrendezendő tudomá­nyos konferencián nem­csak a diákok tanulhatnak sokat a kémiatudományok professzoraitól, hanem a bírálók is a középiskolások­tól. Hiszen, mint ez most is történt, a versenyzők sok olyan problémát vetettek és dolgoztak fel, melyre a kémikusok nem, vagy még ilyen összefüggésben nem gondoltak. Anyaválogatás - haltelepítés után Gelej(ÉM-PTA)-Az ér­tékesítésre szánt egy és kétnyaras halak telepítése a jég elvonulta után - ami­kor a víz még csak 5-6 Cel- sius-fokos -, március vé­gén április elején történik a halgazdasagokban. A geleji Dél-Borsodi Ha­lászati és Juhászati szövet­kezetben a telepítés utolsó „simításait” is elvégezték néhány hete. A szövetke­zet halászati ágazatában nagy változást hozott a ta­valy tavasszal elkészült 32 hektáros ivadéktermelő tó. Ennek köszönhetően ugyanis önellátóvá vált a halászat, nem kell ivadék­vásárlásra költeni - tud­tuk meg Nagy Aipad halá­szati ágazatvezetőtől. Amíg tavaly ötvennégy- ezer darab halat, idén mar dupla annyit telepítettek Gelejen. Az eladásból szár­mazó bevétel tavaly 30 millió forint volt, ebben az évben 45 millió a mérce. Az ivadékkeltető megépül­te után változott a ha­lösszetétel is: a választék 90 százalékát a ponty teszi ki, 5 százalékban tartanak amúrt, 3 százalékban bu­sát és 2 százalékban raga­dozó halakat is. A külföldi piacot elsősorban a raga­dozóhalakkal szeretnék bővíteni. A tokaji halásztavat '94- től a Tiszamelléki Víz, Közmű és Mélyépítési vál­lalat bérli, amely kiegészí­tő, illetve kisegítő üzemág­ként foglalkozik a halá­szattal. Égy evvel a felújí­tási munkák után a tó fe­let már betelepítették ponttyal, némi busával, kárásszal és törpeharcsá­val. Két évvel később már kétnyaras halakkal telepí­tették be a teljes - 68 hek­táros - területet. A piaci termelés azóta fokozato­san nő, a kezdeti hektá­ronkénti tíz-tizenkét má­zsáról tavaly már húsz mázsára nőtt az ágazat teljesítménye. Az eladás azonban nem volt problé­mamentes. Egyrészt a túl­kínálat, másrészt a magas ár miatt tizenöt százalékos volt a veszteségük, ám az évet így is haszonnal sike­rült zárni. Idén hatvane­zer pontyot, hatezer busát és ezerötszáz harcsát tele­pítettek eddig - két hét múlva pedig kétszázötve­nezer darab egynyaras hal „sorsáról” gondoskodnak. Az elsó hollóházi négykezes Hollóháza (EM-PT)-A Karcsai Művelődési és Köz­oktatási Központ Művé­szeti Iskola, a Sárospataki Állami Zeneiskola, a Sátor­aljaújhelyi Lavotta János Művészeti Általános Isko­la és a házigazda, a holló­házi Istvánja Ferenc Álta­lános Iskola Művészeti Is­kolájának 58 zongoristája teremtett igazi koncert- hangulatot szombaton dél­előtt a porcelánkészítésé­ről híres településen. A négy korcsoportban bemutatkozó ifjú zongoris­ták ez alkalommal Beetho­ven, Schubert, Mozart, Brahms és más zeneszer­zők két előadó számára - négy kézre - írt műveivel szórakoztatták a közönsé­get. A pódium muzsikálók zongoratechnikájat, a mű­vek dinamikáját, elő­adásmódját és művészi megjelenítését azonban az első sorban ülő szakava­tott zsűri figyelte, hallgat­ta végig. A Jakabné Szán­tó Emese megyei szakta­nácsadó elnökletével véle­ményt alkotó zsűri az I. korcsoportban Hörcsig Ka­ta - Tirpák Zsófia Sátoralja­újhely, a II. korcsoportban Gyöngyösi Kitti - Gyöngyö­si Attila sárospataki, a III. korcsoportban Urbanovics Nándor - Juhász György sátoraljaújhelyi, a IV. kor­csoportban pedig Mitró An­namária - Czirók Ágota sá­rospataki négykezes előa­dását minősítette a legjobb­nak. A kiemelt díjat Jancsó Sándor - Szabadka Renáta karcsai páros érdemelte ki Schubert Német tánc két trióval című művének előa­dásával. Tóth Andrásnétól a há­zigazda intézmény igazga­tójától tudjuk: A Hollóhá­zán most elsó alkalommal megrendezett négykezes találkozó sikere arra ösz­tönzi őket, hogy hagyo­mányt teremtsenek ebben a műfajban. Ezéil két évente' lehetőséget terem­tenek majd a zongorista palánták tudásának újabb megmérettetésére, és a kö­zös koncertezés örömére. Zavodni Sándor - Kárász Orsolya Filippenko Gyer­mekdalát adta elő Fotó: Puskái' Tibor • Helyes iskola. Lapunk szombati számában be­számoltunk az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharcjubileuma alkalmából a miskolci általános iskolásoknak hirdetett irodalmi és képzőművészeti pályázat eredményhirdetéséről. A képzőművészeti kategóriában első helyezést elért Temesvári Me­linda iskoláját tévesen jelöltük meg. Az intézmény helyesen: Herman Otto Általános Iskola. Az érin­tettől elnézést kérünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents