Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-17 / 90. szám

A végzős diák Baktakék (ÉM - FG) ­Bemutathatnánk Radá- csi Ritát, a baktakéki Körzeti Általános Iskola végzős diákját azért is, mert szépkiejtési ver­senyt nyert, mert ma­tekból is sikeresen sze­repelt a Zrínyi Ilonáról elnevezetett versenyen, azért is, mert már felvették a választott középisko­lába, azért is, mert kitűnő tanuló, de Rita szabad­kozik: nem ő az egyetlen bemutatásra érdemes baktakéki nyolcadikos.- Legalább öt osztálytársam van, akik szintén jól tanulnak - mondja Rita, aztán maga helyett in­kább társait előtérbe tolva mindjárt sorolja is: ki milyen versenyt nyert, ki hová jelentkezett, kit melyik iskolába vettek fel.- Szeptembertől Miskolcon tanulok, felvettek a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskolába külkereskedelmi ügyinté­ző szakra, az egyik osztálytársam is odajön, de ő belkereskedelmi szakra. Négyen mennek gimnázi­umba, a huszonnégy fős osztályból tízen jelentkez­tünk szakközépiskolába, a többiek valamilyen szakmunkásképzőt választottak - folytatja az osz­tály bemutatását Rita, majd az iskoláról beszél, azokról a lehetőségekről, amelyeknek köszönhető­en sikeresen felkészülhetett a továbbtanulásra, amelyek miatt nem bánta meg, hogy naponta utazgat Rásonysápberencsről Baktakékre.- Nagyon jó Számítástechnikai szaktantermünk van, délutánonként szakkörökbe járhatunk. Összesen huszonnégy téma közül választhatunk. Én most kedden és csütörtökön néptáncra járok, hétfőn és szerdán hittanra, pénteken színjátszó körbe, de mehetnék képzőművészeti foglalkozások­ra, zongoraórára, nyelvi foglalkozásokra, számítás­technikára... Hogy miért indul szépkiejtési versenyen, miért jár művészeti szakkörökbe egy kereskedelmi pályá­ra készülő diák, erre is frappáns választ kapunk.- Alihoz, hogy ki tudjuk fejezni gondolatainkat, szükség van az anyanyelvűnk ismeretére. Egy ke­reskedőtől is elvárható, hogy szépen és helyesen beszéljen,... Nevét és példáját adja az itt tanult dalokért Béres Ferenc énekművész nevét veszi fel a krasznokvajclai általános iskola Filip Gabriella Krasznokvajda (ÉM) - Eddig sem lehetett összetéveszteni a má­sikkal, hiszen egyetlen iskola van Krasznok- vajdán, sőt a környező települések: Pamlény, Keresztéte, Szászfa, Büttös, Kány, Perecse lakóinak számára is ez az intézmény jelenti az iskolát. Névadót nem a megkülönböztetés kényszere miatt válasz­tottak, hanem azért, hogy kapaszkodót, pél­dát adjanak az itt tanu­ló, ebből az iskolából elinduló gyerekeknek.- Amikor felvetődött Béres Ferenc neve mint iskola­névadó, mindenki azonnal elfogadta, a kollégák is, a szülők is, hiszen az ő élete ma is példát adhat a gye­rekeknek. Nagyon sok párhuzamot lehet találni az innen induló diákok és Béres Ferenc pályakezdé­se között. Az igazgatóm­nak, Adóiján Lászlónak is tetszett az ötlet, így min­den segítséget megkaptam ahhoz, hogy összeállítsam ezt a Béres Ferenc életéről szóló kiállítást - mondja Rakaczki József tanító, az iskolanévadó ötletadója.- A pedagógiai progra­munk is ebben a szellem­ben készült - egészíti ki kollégáját Várallyai Ist­vánná igazgatóhelyettes. - Szeretnénk a gyerekek fi­gyelmét még jobban ráirá­nyítani a hagyományaink­ra, ennek a vidéknek a szépségeire. Béres Ferenc is innen indult, itt tanulta meg az első dalokat, itt kapta meg azokat az ala­pokat, amelyre felépíthet­te művészi pályáját. Az iskolanévadó-ünnep- ség csak májusban lesz, de az előkészületek már tavaly megkezdődtek. A gyerekek csinosítgatják a tanterme­ket, az iskolaudvar is meg­újul az ünnepre. És mintha otthon is több „igazmesét” hallanának a gyerekek. tokkal találkozhatott. De eljutott Kínába is. Ebből lett is egy kis baj, mert ’56-ot írtak, és a magyar küldöttség hazafelé jövet nem volt hajlandó kon­certet adni Moszkvában. Utána alapították meg Pesten a Vers- és Dal­színházat. Itt van ennek is a plakátja...- Ez pedig az új temes­vári református központ lesz - mutatja Makovecz Imre terveit alkalmi tár­latvezetőnk. - Tőkés Lász­ló kérésére Béres Ferenc három alkalommal járt Erdélyben, és hatvanöt koncertet adott a készülő templom javára. Ment vol­na többször is, ha ’96. júli­us 12-én nem szól közbe a végzet... Béres Ferenc nem viheti többé a csereháti énekeket Temesvárra, de Tőkés László, a Királyhágó-mel- léki Református Egyház- kerület püspöke eljön ide, hogy az iskolanévadó-ün- nepségén a krasznokvaj- dai iskolában tanuló 128 gyerek figyelmébe ajánlja az e tájról indult énekes példáját. Fénykép a Béres család albumából EZT Látftl KELL! Napóra az encsi kanyarban Encs, Abaújdevecser (ÉM - FG) - Nem elég csak látni, lehetőleg napfényes időben kell megnézni, mert csak így tudjuk leolvasni: hány órát mutat az encsi bekötő- útnál lévő napóra. A hajnalt a kakas köszönti, az estét a bagoly, az órákat a kopjafa árnyé­ka jelzi. A 3-as főút és az encsi bekö­tőút találkozásánál lévő napóra több mint tíz éve mutatja az időt az erre járóknak.- Ez eredetileg nagyon veszélyes hely volt, sok autós találta magát a két út találkozásánál lévő mélyedés­ben. A feltöltés után, 1988-ban ke­rült ide a napóra - meséli Gulyás János nyugalmazott könyvtárigaz­gató, a napóra tervezője, kivitelezője. Az elsősorban népművelőként, helytörténeti kutatóként ismert en­csi, pontosabban abaújdevecseri pol­gár számára nem jelentett „kemény fát” a fafaragás.- Édesapám asztalosmester volt, A kopjafa árnyéka mutatja az időt Fotó: Filip Gabriella (Ifi i i> ,• ............... é n is megtanultam a szakmát, de amikor döntenem kellett, mi is le­gyek, vonzóbbnak tűnt számomra a pedagóguspálya - meséli a mester. - Mindig is szívesen dolgoztam a fá­val, de inkább csak a magam örömé­re, bár Hernádbűdön most március 15-e alkalmából avattak fel egy álta­lam készített kopjafát. Az itteni nap­órán is egy kopjafa árnyéka figyel­meztet az idő múlására, a többi „alkatrészt” is a természet adta. Népművelési felügyelőként sokat jártam a vidéket, de leginkább csak a templomtornyokon láttam napórá­kat, így ezt a saját elképzeléseim szerint terveztem. A kakas jelzi a reggelt, a bagoly az éjszakát, a nap­fényes órákat mutató tulipánok pe­dig a Nap járásának megfelelően nyitják, majd záiják szirmaikat. Az encsi napóra tölgyfából készült, a szakember szerint ez a legidőtál- lóbb alapanyag, bár a vandálok tá­madásait a tölgy is nehezen tűri.- Sajnos, itt is pusztít az erőszak. Most kellett újra megfaragnom a ka­kast. Ez már a harmadik. Arra töre­kedtem, hogy ez a figura határozot­tabb, karakteresebb legyen elődei­nél. Azt szeretném, ha meghallanák végre azok, akiknek meg kell halla­niuk a figyelmeztető kakaskukoré­kolást: vigyázzunk értékeinkre, óv­juk a környezetünket, ne pusztítsuk azt, ami egyszer megszületett! FALURÓL FALURA ....................................Li.:'.:... A BAÚJALPÁR Falusi turizmusra készülnek - Háti­zsákos turisták jöttek keresztül a falun, Boldogkőváralján nem kaptak szállást, kérdezték, hogy leverhetik-e nálunk a sát­rakat. Abaújalpár kis település, kevés le­hetőség van a beruházásokra és a fejlesz­tésre, ezért szeretnénk mi is bekapcsolód­ni a falusi turizmusba - mondta Rácz Já- nosné polgármester. Házaknál vagy a las­san tíz éve nem működő, régi iskolából átalakított közösségi házban tudnák el­szállásolni a látogatókat. A település köz­pontjában elhelyezkedő, 80 személyt befo­gadó, jelenleg csali lakodalmakkor és te­metésekkor használt közösségi házat nyá­ri időszakban bocsátanák a turisták ren­delkezésére. Van látnivaló a községben, a műemlék jellegű református templom és a Kapi-kúria - ajánlja Rácz Jánosné. HEJCE Gazdanapi tradíciók - Hagyományosan - már hatodik éve - rendeztek gazdana­pot a hejcei kultúrházban húsvét vasár­napján. A Hejcéért Alapítvány és az ön- kormányzat közös rendezvényére nem­csak hejcei gazdákat, háziasszonyokat, hanem főnyi, regéci és mogyoróskai ter­melőket is vártak - tájékoztatott Lévai Csaba polgármester. A délelőtt 9 órától délután 3 óráig tartó kirakodóvásáron bo­rokat, pálinkákat, sonkákat, süteménye­ket raktak asztalra a benevezők. A füg­getlen zsűri a kóstolás után eldöntötte, hogy ki érdemli még a legjobbnak járó ajándékokat. A gazdanapon szokták oda­ítélni - a tíz legtisztább udvarnak - a „Takaros porta” címet is. Van már olyan ház a Hejcén, amelyiken öt „Takaros por­ta” tábla van - jegyezte meg Lévai Csaba. HERNÁDBŰD Falugondnoki busz bővítése, átalakí- tása - Szükség van a falugondnoki busz­ra, mert ez a jármű köt össze bennünket a nagyvilággal. Gyógyszertárba, szakren­delésre, piacra szállítjuk a lakosokat, is­kolába, óvodába visszük a gyerekeket - tájékoztatott Implom János polgármes­ter. A Népjóléti Minisztériumhoz két pá­lyázatot adott be a hernádbíidi önkor­mányzat március végén. Az egyikben a falugondnoki tevékenység bővítésére irá­nyuló eszközvásárlásra pályáztak: 220 ezer forintért utánfutót, motoros fűrészt, permetezőt vásárolnának. A másik pályá­zat segítségével pedig a falugondnoki buszt cserélnék ki. A rossz útviszonyok, az amortizáció és az igénybevétel miatt egyre többet költenek a busz javítására, az új busz viszont 1-2 évig javítás nélkül üzemelhetné - mondta Implom János. REGÉC Falufejlesztési tervek - A település lakóinak és a hétvégi házak tulajdonosai­nak rendeznek ismerkedési estet május 2-én, szombaton este 7 órától a községhá­za nagytermében. Az utóbbi 1-2 évben egyre többen vásároltak házakat a köz­ségben, most már vannak annyian az üdülőtulajdonosok - körülbelül huszon- öten-harmincan hogy célszerű őket ak­tívan bevonni az bajorok által szervezett falufejlesztési programba. A település fej­lesztésére irányuló elképzelések a gazda­ságtól az idegenforgalomig szinte min­dent átfognak - tájékoztatott Koraios Ist­ván polgármester. Csendes pihenőfalut, üdülőfalut szeretnének kialakítani, hi­szen a táj a természet és a várrom évek óta sok kirándulót vonz a környékre. Rakaczki József a készülő' kiállításon Fotó: Ocsenás Tamás Ezen a vidéken mindenki tudja, ki volt Béres Ferenc, ismerték apját, anyját, ko­vácsmester nagyapját...- Béres Ferenc Gagybá- torban született, itt töltöt­te gyermekéveit, nagyon jól ismerte a környező fal­vakat is. De őt is, az ő pá­lyáját is figyelemmel kí­sérték az itthoniak. Na­gyon jó volt hallani, ami­kor elhangzott a rádióban egy-egy csereháti ének. Az édesanyja szászfái születé­sű volt. Bemutatjuk a kiál­lításunkon azt a kéziratot is, amely az itt gyűjtött népdalokat őrzi. Az első feljegyzett dalt édesanyjá­tól hallotta: „ A szászfái bótajtóban...” Rakaczki tanító úr még pataki diák volt, amikor először találkozott Béres Ferenccel. Pontosabban csak látta, tanúja lehe­tett annak, hogy a Liszt- díjas énekművészt Sáros­patak városa díszpolgárá­vá fogadja. Aztán a gagy- apáti születésű fiatalem­ber, ha tehette, elment meghallgatni az énekes műsorait - az otthont, a szűkebb hazát idézték ezek a dalok.- Béres Ferenc legalább kétezer dalt ismert, ebből úgy ötszázat tu­dott cím alapján felidézni - mesél az összegyűjtött képek, meghívók, plakátok között a tanító. - Az volt a terve, hogy min­denhol fellép, ahol magyarok élnek. Végül 2500 helyre jutott el, és a fel­jegyzések szerint körülbelül 10-12 ezer hangver­senyt adott. Ide, a mi iskolánkba is eljött, Gagybátor- ban is adott kon­certet, Rakacán a templom búcsú­ján énekelt. Gyakran szere­pelt együtt furu­lyaművészként is­mert öccsével, Já­nossal. Itt vannak Béres Ferenc amerikai turnéjá­nak emlékei is, 1972. március 12-étől ’73. már­cius 29-éig bejárt minden települést, ahol magya-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents